Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-28 / 230. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1958. szeptember 28.

SZÉKELY ISTVÁN:

ejvícCex

ősz öreg béres, törődött ember ball/tg a poros, hosszú négy úton, — kopott tarisznya «— foltozott ködrmon, gondeke nyoma a fáradt arcon.

Már a nagytemplom keresztjét látja, mikor az első napsugár éri, — rándít egyet az öreg tarisznyán, aztán lépteit szaporám méri.

A nagy vásári sokadalomból nem rögzít szeme semmi egyebet, mint egy nagy sátrat, ahol sok csizma magát kelletve, hívón integet.

Kiválnak néki feketét, sárgát —■ de ö büszkén szól: „Nem énnekem kell!’’ rjí fiam most kap először csizmát,

■= ha volna olcsó neki vinném el!”

Amit mutattak, nagyon drága volt

— több, mint amit a tarisznya hozott —

szégyenlősen és csendesen kérdi:

„Talán volna egy, régi, foltozott?’’

Szájától megvont, kis koronákból gyűjtötte a pénzt, áldott jó Anyám — így hozta nékem, az első csizmát — az agyonhajszolt, ősz öreg apám!

Már rég cipőben jár a két lábam

— jól megy a sorom — a munkám halad

az életemben legdrágább emlék,

mégis a foltos kis csizma marad!

Táncsics könyvkiadó IV. negyedévben megjelenő könyveiből

Unton Sinclair:

A SZERELEM TÖVISES ÜTJA

Egy zseniális író keserves pályájának, és olykor felemelő, máskor bénító szerelmének megrendítő krónikája ez a könyv. Az ifjú író kálváriája alkalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy széles távlatú képekben mutassa meg Amerika művészeti életének elképesztő erkölcstelenségét, klikkjeinek aljas szellemét és jószándékú, tiszta emberek nehéz életét. Nemes líra és aljas cinizmus, hősi akarás és gonosz ármány szakadatlan küzdelmét pergeti ez a regény az olvasó előtt. Sinclairnak ez a

fjy suzsika nekiyyűrkózve. be- kötött fejjel áll a teknő mellett. Izzadva, szuszogva da- gasztja a kenyér hószínű tésztáját. Néha megáll a nagy munkában, bedörzsöli ujjairól a lágy morzsákat. Megfordítja a nagy halom fehérséget. S az jár az eszében, hogy ez a kény erdagasztás élete legizgalmasabb munkája, mert amikor két hete megkérte Bakos Pista, az édesapja azt mondta a lényegnek: fiatal még a lány, nincs tizennyolc éves se, még kenyeret sem tud sütni, akkor adom majd férjhez, ha olyan kenyeret tesz elébem az asztalra, mint az anyja. Erre 6 az este azt súgta az édesanyja fülébe, hogy az új búzából én sütök elsőnek kenyeret. Neki is fogott a nagy munkának. Előkészített mindként úgy, ahogy az édesanyjától látta. Lisztet sziláit, vizet melegített, felverte a kovászt. Most pedig a degusztálnál tart. Gyúrja, gyömöszöli iisszeszoritott ökleivel a tészta puha testét. Amikor valami keménységet érez, kiveszi, megnézi, hogy mi az. nehogy az apja hibát találjon benne.

Közben egyre Bakos Pista jár az eszében. A Pista piros arcát latja a tészta fehersegeben. Még a hangját is hallja. Egyre azt sugdossa a fülébe, hogy da- dagaszd, Zsuzsikám, ne sajnáld, ha jó lesz a kenyered, hozzám ad édesapad.

. — Meddig dagasszam — kiolt jc. ki egyszer az udvarra a homlokát törölgetve.

műve eddig csak felére csonkítva került a magyar olvasó kezébe. Az új, teljes kiadás Benamy Sándor lendületes fordítása. (Táncsics Könyvtár.)

Bölöni György:

HALLJA KEND, TÁNCSICS

Táncsics Mihály a XIX. század magyar életének egyik legmeg- ragadóbb, legrokonszenvesebb alakja. Gyalog járta be Magyar- országot és Európa tekintélyes részét, érdekes megfigyeléseit meg nem alkuvó szenvedélyességgel vetette papírra, hogy a magyarság felemelkedését szolgálja vele.

GYOMAI GYÖRGY'JilmdOiek

Flaubert Bovarynéját fűmre viszik Franciaországban. A film rendezője Jean Renoir, főszereplője Micheliné Présle. — •

„18 órakor kezdődik az utolsó ítélet“, — ez a címe ViMorio de Sica legújabb filmjének, melynek felvételeit rövidesen megkezdik. De Sica a külső felvételekhez Mantua városát szemelte ki.

*

A Szovjetunió filmipara tervezi, hogy 1959-ben „A-kategó- riájú’1, nagyszabású nemzetközi filmfesztivált rendezzenek a Szovjetunióban, mely vetekszik a cantiesi, velencei és berlini fesztivállal. Amennyiben ezt a tervüket keresztülviszik, a fesztivál színhelye Moszkva vagy Leningrád lesz,

Taskentben nemzetközi afro- ázsiai filmfesztivált rendezlek. Ezen 30 keleti ország és 8 középázsiai szovjetköztársaság vett részt. India a „Bhabhi” című játékfilmet és két dokumentum- filmet küldött a fesztiválra. — *

Kínában rendkívül gyorsan növekszik a mozik száma: míg 1950-bén csak 700 mozi működött, ma 10 000 filmszínházban vetítenek.

*

A Taskentbea megrendezett afrikai és ázsiai országok filmfesztiválján mint vendég részt- vett Pawl Robeson, a. világhírű előadóművész és békeharcos.

*

Angliában 17%-kal csökkent a mozik látogatottsága, kapacitásuk Csak 26%-ban van kihasználva.

$

Dickens KÉT VAROS című regényének angol filmváltozata csak az alapötletet vette át, egyébként meséje eltér a regénytől. A film főszerepét Dirk Bogarde alakítja, rendezője Ralph Thomas.

ÚJÉVI ÁLDOZAT

Meglepetést jelent majd a mozilátogatók számára az ŰJÉVI ÁLDOZAT című új kínai film. Kína filmgyártásának valameny- nyi eddig látott alkotása közül kimagaslik gyönyörű színeivel, rendezésével és fotografálásával.

A történet egy asszony sorsát mondja el, aki áldozatává válik a még nem is olyan régen uralkodó előítéleteknek, fanatizmusnak, babonának — és a nyomorúságnak.

Hsiang Lin Sao első férje ha- lala után cselédsorban él és amikor második házasságában végre

Szerkesztői üzenetek

megtalálja a boldogságot, egyszerre veszít el mindent: férjei, gyermeket, otthont; A tragédia szinte eszét veszi, az emberek gonoszsága pedig a halálba kergeti!

Hsiang Lin Sao útja képet ad a felszabadulás előtti Kína életéről;

Megmutatja a film, hogy a gazdagok képmutató égnekfor- dulása, az ősi vallás szigorú parancsainak feltétlen betartása és betarttatása arra jó, hogy elterelje a nép figyelmét a földi lét nyomorúságáról, hogy engedelmességre, alázatra bírja ókét. -»v--------------------Faláb it Sándor, Tiszaszentimre. —

Falusi* vasárnap című írásának hangja kedves, de túl általános. Ezenfelül, ahogy mondani szokás, lakkoz. Eszerint nálunk már semmi hiba, minden tökéletes. Konikréteb- ben és a való élethez jobban ragaszkodva írjon ezután. Egyébként színes, jó stílusa van, érdemes írnia.

Majoros László, Törökszentmiklós. Verseinek legfőbb hibája, hogy az élettől távol ál1 és a benne leírt érzések kissé erőltetettek,, mesterkéltek. Ez mindegyük versre vonatkozik. Egy-kettőben néhány bántó képzavar is mutatkozik. A mosolygó arc a merő nézéssel nem egyeztethető Össze. A hang, amely a kedves kis szobában dúlva csapóiig, nem sok rokonszenvet ébreszthet abban a Valakiben. Nem mondjuk,

UJ KENYER

— Addig, amíg nsm csorog az eresz, — nevet rá vissza az anyja, aki a libákat eteti az istálló előtt.

Zsuzsika tovább folytatja a nagy munkát. Visszakézzel néha a homlokához kap, ahonnan Sűrű cseppekben csorog lefelé a verejték. S egyszerre megérti az anyja szavát.

— Csorog már az eresz, — kacagja el magát és még egy utolsó támadást intéz a nagy halom tészta ellen. Mintha órával mérné, úgy döfi bele hol az egyik, hol a másik, öklét a puhaságba. Aztán megpaskolja tenyerével végtelen szeretettel a tésztát. Vtótjára még belisztezi. Tiszta kendővel letakarja. S úgy nézi. mint az alvó pályást, aki most hunyta csendes álomra a szemét,

— A liszt új búzából van. A szövetkezet autója tegnap volt bent a faluban. Négy zsáklcal őröl édesapám. Ez az első sütés az ríj búzából. Jónak kell neki lenni. Sikerülni kell neki, — hajtogatja maga elé és egyre az motoszkál benne, hogy mit szól majd az édesapja, ha az élső falatot lenyeli.

A nap kint már tele szájjal süt. Néha beles a konyhaajtón. Nézi a lányt, akinek olyan pirós az arca, mint a kemencében a

láng. Az órák üissan telnek egymás után. Közben a kenyér megkel. Bekerül a szakajtóba. Onnan a forró kemencébe. S amikor egy felhő mögül a nap újra bekacsint a kékre festett konyhába, akkor már azt látja, hogy vizes ruhával törli Zsuzsika a friss kenyerek rózsapiros, illatos hátát. S három akkora kenyér virul a lócán, mint három óriási gomba.

— Kisült a kenyér, lehet reggelizni! — hallatszik kint a kiáltás.

Nemsokára együtt ül a család a ház előtt, a kisasztal mellett. Tányérban szalonna, zöldpaprika. Üvegben tej. A sótartóban sóval kevert erős pirospaprika. A térítőn bicskák kések lapulnak.

Varga Menyhért, a Zsuzsika édesapja magas, vállas, lógóba- juszos ember. Szótlanul ül az evéshez. Szótlanul ül mellette a párja is. Zsuzsika pedig remegő térdekkel jön ki a konyhából Mintha a szerelmesét szorítaná magához, úgy hozza az asztalhoz a legnagyobb kenyeret.

Varga Menyhért ránéz a kenyérre ,a kenyérről a határ felé siklik a pillantása, majd elvész a végtelen kékjében, ahol fecskék cikáznak vidám esi csengéssel á szövetkezet földjei fölött.

— Hát megértük ezt is. Itt az új kenyer. Itt az új élet, —

sóhajtja elgondolkozva s eszéb jut, hogy de sok munka, de sói izzadás, aggódás, meg baj eset addig, amíg az új kenyér ideke rült az asztalra. De sokszor el pöffentette magát a traktor, me* a kombájn, amíg az új kényé melege ■ édesítheti az élkérgese dett tenyeret.

Aztán előveszi a nagy kési Maga elé illeszti pontosan a óriási sárgapiros kenyeret, mely bői étvágyingerlően árad a ji langyos kenyérszag. Levág be lőle egy óriási pillét. Lekanya rit belőle egy karéjt. Odatesz a feleségének. A másikat is le kanyaritja. Azt odateszi Zsu zsikának. A harmadikat magi elé fekteti. Akkor leül. Ké ujjúval letör a kenyérből égi falatnyit, hajastól, belestől, / szájába tészi. Lassam enni kezdi

Zsuzsika könnybeborult szem mél figyeli az apját. Izlik-t neki az új kenyér? Nem lesz-i ellene valami kifogása? De ami kor látja, hogy nincs semmi hi ba, nevetésbe ugrik az arca.

— Én sütöttem, édesapám!

Varga Menyhért újabb falato

dug a szájába. Figyeli a kenyérbél puhaságát, omlósságát, a hé, kellemes, ízes ropogását. Aztár csak annyit mond:

— férjhez mehetsz már, Zsuzsikám.

Zsuzsika nem szól semmit Csak odasomfordal az apjához Hátulról átöleli. S boldog köny- wyezéssel megcsókolja deresedé haját.

hogy ne Írjon, de próbálja megtalálni saját hangját a puszta utánérzések helyett.

Bistey András, Jászapáti, Elbeszélésének több hibája van. A gyerekek beszélgetése ebben a felnőttes jampec stílusban valószínűtlen. A szülök közti veszekedés ebben a formában ahogy Írja visszataszító és az egész valahogyan művésziet- len. A fejlődésben elmaradt asz- szony és az egyszerű feleséget lenéző férfi problémáját nem lehet különben sem egy másíéloldalas vázlatban feldolgozni. A stílusa jó, de korához közelálló. Ifjúsági témákat írjon meg, lehetőleg saját tapasztalatait.

Búzavirág jelige. Nagyon kedves, derűs téma. őszinte jóérzéssel olvastuk el. Sajnos, kidolgozása kevésbé sikerült. Érdemes lenne ezt *'a témát, akár egy jőstilusú temerő► sével közösen újra, most már sokfkai gondosabban kidolgozni.

f Rakouczai Gyula Mezőtúr, Csokrain Mihály, Törökszentmiklós. —

► Mindkettejüknél azonos a helyzet: fA szocializmus építésének szeretete,

► az imperialisták gyűlölete fűti ér- f zéseiket.. Ez azonban még nem elég Ja versíráshoz. Költői látásmód, for- ►makészség, rím- és rltinusérzék te fkell a művészi alkotás megszületé► séhcz. Olvassák el például József

► Attila, a maiak közül Fodor József ►verseit;

f Kovács Sándor Tiszakürt. Versei

► örvendetes fejlődést mutatnak. Stílusban és rímelésben, ritmusképle- Jlek alkalmazásában jóval otthonosabb már. Ezen az úton haladjon ftovább, de próbáljon mást te Írni, ►mint puszta természetfestést, megfigyelést. Az egész élet teljességé- I bői válogassa témáit.

J Ocskó Miklós, Szolnok, Versei saj► nos Petőfi utánérzések; Ebben a fzsánerben sem a legjobbak. Rím és ►ritmusérzéke van, az út azonban,

► amelyen elindult, járhatatlan. Olvas- fson nagyon sok modern költőt, Jó- Jzsef Attilát, Adyt, Radnótit, Szabó

► Lőrincet, Fodor Józsefet, és ha hoz- Jzáfér külföldieket te. Rímelést, rit- ►musformákat, mondanivalót ezek- ftől tanuljon elsősorban.

f Acs Miklós, Túrkevc. Tehetségesen ►versel. Két versének közlésére valószínűleg sort kerítünk. Azonban tü- frelrnet kérünk, mert igen sok vers

► vár nálunk közlésre.

f Serfőző Simon, Zagyvarékas. A ►pályázatra nem a Hazafelé“ című

► anyagát küldte be. A most bekül- fdött anyagot sajnos nem tudjuk kö- Jzölni.

f Horváth László, Szolnok Elbeszélésének stílusa jó, azonban az elbeszélés kissé öncélú. Miért íródott? A

► tanulsága — ha a lány nem teljesiti

► Udvarlója minden kívánságát, vén- • lány marad — kissé különös. Azt ; hiszem tehetségéből sokkai igényesebb munkára te telne. Feltétlen fr- •jon tovább.