Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-28 / 230. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. szeptember 28. SZÉKELY ISTVÁN: ejvícCex ősz öreg béres, törődött ember ball/tg a poros, hosszú négy úton, — kopott tarisznya «— foltozott ködrmon, gondeke nyoma a fáradt arcon. Már a nagytemplom keresztjét látja, mikor az első napsugár éri, — rándít egyet az öreg tarisznyán, aztán lépteit szaporám méri. A nagy vásári sokadalomból nem rögzít szeme semmi egyebet, mint egy nagy sátrat, ahol sok csizma magát kelletve, hívón integet. Kiválnak néki feketét, sárgát —■ de ö büszkén szól: „Nem énnekem kell!’’ rjí fiam most kap először csizmát, ■= ha volna olcsó neki vinném el!” Amit mutattak, nagyon drága volt — több, mint amit a tarisznya hozott — szégyenlősen és csendesen kérdi: „Talán volna egy, régi, foltozott?’’ Szájától megvont, kis koronákból gyűjtötte a pénzt, áldott jó Anyám — így hozta nékem, az első csizmát — az agyonhajszolt, ősz öreg apám! Már rég cipőben jár a két lábam — jól megy a sorom — a munkám halad az életemben legdrágább emlék, mégis a foltos kis csizma marad! Táncsics könyvkiadó IV. negyedévben megjelenő könyveiből Unton Sinclair: A SZERELEM TÖVISES ÜTJA Egy zseniális író keserves pá­lyájának, és olykor felemelő, máskor bénító szerelmének megrendítő krónikája ez a könyv. Az ifjú író kálváriája al­kalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy széles távlatú képekben mutassa meg Amerika művésze­ti életének elképesztő erkölcs­telenségét, klikkjeinek aljas szel­lemét és jószándékú, tiszta em­berek nehéz életét. Nemes líra és aljas cinizmus, hősi akarás és gonosz ármány szakadatlan küzdelmét pergeti ez a regény az olvasó előtt. Sinclairnak ez a fjy suzsika nekiyyűrkózve. be- kötött fejjel áll a teknő mellett. Izzadva, szuszogva da- gasztja a kenyér hószínű tész­táját. Néha megáll a nagy munkában, bedörzsöli ujjairól a lágy morzsákat. Megfordítja a nagy halom fehérséget. S az jár az eszében, hogy ez a ké­ny erdagasztás élete legizgalma­sabb munkája, mert amikor két hete megkérte Bakos Pis­ta, az édesapja azt mondta a lényegnek: fiatal még a lány, nincs tizennyolc éves se, még kenyeret sem tud sütni, akkor adom majd férjhez, ha olyan kenyeret tesz elébem az asz­talra, mint az anyja. Erre 6 az este azt súgta az édesanyja fülébe, hogy az új búzából én sütök elsőnek kenyeret. Neki is fogott a nagy munkának. Elő­készített mindként úgy, ahogy az édesanyjától látta. Lisztet sziláit, vizet melegített, felverte a kovászt. Most pedig a degusz­tálnál tart. Gyúrja, gyömöszöli iisszeszoritott ökleivel a tészta puha testét. Amikor valami ke­ménységet érez, kiveszi, megné­zi, hogy mi az. nehogy az apja hibát találjon benne. Közben egyre Bakos Pista jár az eszében. A Pista piros ar­cát latja a tészta fehersegeben. Még a hangját is hallja. Egyre azt sugdossa a fülébe, hogy da- dagaszd, Zsuzsikám, ne sajnáld, ha jó lesz a kenyered, hozzám ad édesapad. . — Meddig dagasszam — ki­olt jc. ki egyszer az udvarra a homlokát törölgetve. műve eddig csak felére csonkít­va került a magyar olvasó kezé­be. Az új, teljes kiadás Benamy Sándor lendületes fordítása. (Táncsics Könyvtár.) Bölöni György: HALLJA KEND, TÁNCSICS Táncsics Mihály a XIX. század magyar életének egyik legmeg- ragadóbb, legrokonszenvesebb alakja. Gyalog járta be Magyar- országot és Európa tekintélyes részét, érdekes megfigyeléseit meg nem alkuvó szenvedélyes­séggel vetette papírra, hogy a magyarság felemelkedését szol­gálja vele. GYOMAI GYÖRGY­'JilmdOiek Flaubert Bovarynéját fűmre viszik Franciaországban. A film rendezője Jean Renoir, fősze­replője Micheliné Présle. — • „18 órakor kezdődik az utolsó ítélet“, — ez a címe ViMorio de Sica legújabb filmjének, mely­nek felvételeit rövidesen meg­kezdik. De Sica a külső felvé­telekhez Mantua városát sze­melte ki. * A Szovjetunió filmipara ter­vezi, hogy 1959-ben „A-kategó- riájú’1, nagyszabású nemzetközi filmfesztivált rendezzenek a Szovjetunióban, mely vetekszik a cantiesi, velencei és berlini fesztivállal. Amennyiben ezt a tervüket keresztülviszik, a fesz­tivál színhelye Moszkva vagy Leningrád lesz, Taskentben nemzetközi afro- ázsiai filmfesztivált rendezlek. Ezen 30 keleti ország és 8 kö­zépázsiai szovjetköztársaság vett részt. India a „Bhabhi” című játékfilmet és két dokumentum- filmet küldött a fesztiválra. — * Kínában rendkívül gyorsan növekszik a mozik száma: míg 1950-bén csak 700 mozi műkö­dött, ma 10 000 filmszínházban vetítenek. * A Taskentbea megrendezett afrikai és ázsiai országok film­fesztiválján mint vendég részt- vett Pawl Robeson, a. világhírű előadóművész és békeharcos. * Angliában 17%-kal csökkent a mozik látogatottsága, kapaci­tásuk Csak 26%-ban van kihasz­nálva. $ Dickens KÉT VAROS című regényének angol filmváltozata csak az alapötletet vette át, egyébként meséje eltér a regény­től. A film főszerepét Dirk Bo­garde alakítja, rendezője Ralph Thomas. ÚJÉVI ÁLDOZAT Meglepetést jelent majd a mo­zilátogatók számára az ŰJÉVI ÁLDOZAT című új kínai film. Kína filmgyártásának valameny- nyi eddig látott alkotása közül kimagaslik gyönyörű színeivel, rendezésével és fotografálásával. A történet egy asszony sorsát mondja el, aki áldozatává válik a még nem is olyan régen ural­kodó előítéleteknek, fanatizmus­nak, babonának — és a nyomo­rúságnak. Hsiang Lin Sao első férje ha- lala után cselédsorban él és ami­kor második házasságában végre Szerkesztői üzenetek megtalálja a boldogságot, egy­szerre veszít el mindent: férjei, gyermeket, otthont; A tragédia szinte eszét veszi, az emberek gonoszsága pedig a halálba ker­geti! Hsiang Lin Sao útja képet ad a felszabadulás előtti Kína éle­téről; Megmutatja a film, hogy a gazdagok képmutató égnekfor- dulása, az ősi vallás szigorú pa­rancsainak feltétlen betartása és betarttatása arra jó, hogy elte­relje a nép figyelmét a földi lét nyomorúságáról, hogy engedel­mességre, alázatra bírja ókét. -»v--------------------­Faláb it Sándor, Tiszaszentimre. — Falusi* vasárnap című írásának hangja kedves, de túl általános. Ezenfelül, ahogy mondani szokás, lakkoz. Eszerint nálunk már semmi hiba, minden tökéletes. Konikréteb- ben és a való élethez jobban ragasz­kodva írjon ezután. Egyébként szí­nes, jó stílusa van, érdemes írnia. Majoros László, Törökszentmiklós. Verseinek legfőbb hibája, hogy az élettől távol ál1 és a benne leírt ér­zések kissé erőltetettek,, mesterkél­tek. Ez mindegyük versre vonatko­zik. Egy-kettőben néhány bántó képzavar is mutatkozik. A mosoly­gó arc a merő nézéssel nem egyez­tethető Össze. A hang, amely a ked­ves kis szobában dúlva csapóiig, nem sok rokonszenvet ébreszthet abban a Valakiben. Nem mondjuk, UJ KENYER — Addig, amíg nsm csorog az eresz, — nevet rá vissza az anyja, aki a libákat eteti az is­tálló előtt. Zsuzsika tovább folytatja a nagy munkát. Visszakézzel néha a homlokához kap, ahonnan Sű­rű cseppekben csorog lefelé a verejték. S egyszerre megérti az anyja szavát. — Csorog már az eresz, — ka­cagja el magát és még egy utolsó támadást intéz a nagy halom tészta ellen. Mintha órá­val mérné, úgy döfi bele hol az egyik, hol a másik, öklét a pu­haságba. Aztán megpaskolja te­nyerével végtelen szeretettel a tésztát. Vtótjára még belisztezi. Tiszta kendővel letakarja. S úgy nézi. mint az alvó pályást, aki most hunyta csendes álomra a szemét, — A liszt új búzából van. A szövetkezet autója tegnap volt bent a faluban. Négy zsáklcal őröl édesapám. Ez az első sütés az ríj búzából. Jónak kell neki lenni. Sikerülni kell neki, — hajtogatja maga elé és egyre az motoszkál benne, hogy mit szól majd az édesapja, ha az élső falatot lenyeli. A nap kint már tele szájjal süt. Néha beles a konyhaajtón. Nézi a lányt, akinek olyan pirós az arca, mint a kemencében a láng. Az órák üissan telnek egymás után. Közben a kenyér megkel. Bekerül a szakajtóba. Onnan a forró kemencébe. S amikor egy felhő mögül a nap újra bekacsint a kékre festett konyhába, akkor már azt látja, hogy vizes ruhával törli Zsu­zsika a friss kenyerek rózsapi­ros, illatos hátát. S három ak­kora kenyér virul a lócán, mint három óriási gomba. — Kisült a kenyér, lehet reg­gelizni! — hallatszik kint a kiáltás. Nemsokára együtt ül a család a ház előtt, a kisasztal mellett. Tányérban szalonna, zöldpaprika. Üvegben tej. A sótartóban sóval kevert erős pirospaprika. A té­rítőn bicskák kések lapulnak. Varga Menyhért, a Zsuzsika édesapja magas, vállas, lógóba- juszos ember. Szótlanul ül az evéshez. Szótlanul ül mellette a párja is. Zsuzsika pedig remegő térdekkel jön ki a konyhából Mintha a szerelmesét szorítaná magához, úgy hozza az asztal­hoz a legnagyobb kenyeret. Varga Menyhért ránéz a ke­nyérre ,a kenyérről a határ felé siklik a pillantása, majd elvész a végtelen kékjében, ahol fecs­kék cikáznak vidám esi csengés­sel á szövetkezet földjei fölött. — Hát megértük ezt is. Itt az új kenyer. Itt az új élet, — sóhajtja elgondolkozva s eszéb jut, hogy de sok munka, de sói izzadás, aggódás, meg baj eset addig, amíg az új kenyér ideke rült az asztalra. De sokszor el pöffentette magát a traktor, me* a kombájn, amíg az új kényé melege ■ édesítheti az élkérgese dett tenyeret. Aztán előveszi a nagy kési Maga elé illeszti pontosan a óriási sárgapiros kenyeret, mely bői étvágyingerlően árad a ji langyos kenyérszag. Levág be lőle egy óriási pillét. Lekanya rit belőle egy karéjt. Odatesz a feleségének. A másikat is le kanyaritja. Azt odateszi Zsu zsikának. A harmadikat magi elé fekteti. Akkor leül. Ké ujjúval letör a kenyérből égi falatnyit, hajastól, belestől, / szájába tészi. Lassam enni kezdi Zsuzsika könnybeborult szem mél figyeli az apját. Izlik-t neki az új kenyér? Nem lesz-i ellene valami kifogása? De ami kor látja, hogy nincs semmi hi ba, nevetésbe ugrik az arca. — Én sütöttem, édesapám! Varga Menyhért újabb falato dug a szájába. Figyeli a kenyér­bél puhaságát, omlósságát, a hé, kellemes, ízes ropogását. Aztár csak annyit mond: — férjhez mehetsz már, Zsu­zsikám. Zsuzsika nem szól semmit Csak odasomfordal az apjához Hátulról átöleli. S boldog köny- wyezéssel megcsókolja deresedé haját. hogy ne Írjon, de próbálja megta­lálni saját hangját a puszta utánér­zések helyett. Bistey András, Jászapáti, Elbeszé­lésének több hibája van. A gyere­kek beszélgetése ebben a felnőttes jampec stílusban valószínűtlen. A szülök közti veszekedés ebben a formában ahogy Írja visszataszító és az egész valahogyan művésziet- len. A fejlődésben elmaradt asz- szony és az egyszerű feleséget le­néző férfi problémáját nem lehet különben sem egy másíéloldalas vázlatban feldolgozni. A stílusa jó, de korához közelálló. Ifjúsági témá­kat írjon meg, lehetőleg saját ta­pasztalatait. Búzavirág jelige. Nagyon kedves, derűs téma. őszinte jóérzéssel ol­vastuk el. Sajnos, kidolgozása ke­vésbé sikerült. Érdemes lenne ezt *'a témát, akár egy jőstilusú temerő­► sével közösen újra, most már sok­fkai gondosabban kidolgozni. f Rakouczai Gyula Mezőtúr, Cso­krain Mihály, Törökszentmiklós. — ► Mindkettejüknél azonos a helyzet: fA szocializmus építésének szeretete, ► az imperialisták gyűlölete fűti ér- f zéseiket.. Ez azonban még nem elég Ja versíráshoz. Költői látásmód, for- ►makészség, rím- és rltinusérzék te fkell a művészi alkotás megszületé­► séhcz. Olvassák el például József ► Attila, a maiak közül Fodor József ►verseit; f Kovács Sándor Tiszakürt. Versei ► örvendetes fejlődést mutatnak. Stí­lusban és rímelésben, ritmusképle- Jlek alkalmazásában jóval otthono­sabb már. Ezen az úton haladjon ftovább, de próbáljon mást te Írni, ►mint puszta természetfestést, meg­figyelést. Az egész élet teljességé- I bői válogassa témáit. J Ocskó Miklós, Szolnok, Versei saj­► nos Petőfi utánérzések; Ebben a fzsánerben sem a legjobbak. Rím és ►ritmusérzéke van, az út azonban, ► amelyen elindult, járhatatlan. Olvas- fson nagyon sok modern költőt, Jó- Jzsef Attilát, Adyt, Radnótit, Szabó ► Lőrincet, Fodor Józsefet, és ha hoz- Jzáfér külföldieket te. Rímelést, rit- ►musformákat, mondanivalót ezek- ftől tanuljon elsősorban. f Acs Miklós, Túrkevc. Tehetségesen ►versel. Két versének közlésére való­színűleg sort kerítünk. Azonban tü- frelrnet kérünk, mert igen sok vers ► vár nálunk közlésre. f Serfőző Simon, Zagyvarékas. A ►pályázatra nem a Hazafelé“ című ► anyagát küldte be. A most bekül- fdött anyagot sajnos nem tudjuk kö- Jzölni. f Horváth László, Szolnok Elbeszélé­sének stílusa jó, azonban az elbe­szélés kissé öncélú. Miért íródott? A ► tanulsága — ha a lány nem teljesiti ► Udvarlója minden kívánságát, vén- • lány marad — kissé különös. Azt ; hiszem tehetségéből sokkai igénye­sebb munkára te telne. Feltétlen fr- •jon tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents