Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-28 / 230. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1998; szsrpíember 28 IztiU! •., A caerkcsaölldi Béke Tsz-ben Lukács János préseli a szólót- Hóra Józsefnek ízlik a nedű. A Béke Tsz-ben egyébként 38# h<"Időn termelnek szólót, ebből 14 és fél hold Dinha, rizling, ha­dar. Holdanként 35 hektoliterre számítanak. Korszerű szállítóeszköz TAN ÍGY KÖNNYEBB Kovács Sándor Zetoros száiitja t sa!ov>;zki István U>z-tug háztáji kukoricáját a tíszaföldvári Lenin Tsz-ben. ind több a tarló Szolnok megye földjein. Esztendei ke­* "tény munka herének utolso részleteit adja meg mosta­nában a mező: a kukoricát, a cukorrépát. A határ vándora csak aratas idején lat ennyi vontatót, fogatot. Az utóbbiból a Lenin Tsz földjén ugyan keveset... — Gépesítettük a betakarítást, — adja ennek magyaráza­tát Lelesz Miklós, a szövetkezet agronómusa. — A Cibakházi Gépállomás két Zetvrju jarja ezekben a napokban negyven hol­das repaföldünket. Két-késes kiemelökarral naponta 5—6 holdon lazítja fel a termést. Ha kézi erővel végeznénk ezt, a munkát, negyven embert kellene beállítanunk, akik reggeltől estig gör- nyedeznének a kisásóval. Tán így könnyebb valamivel... — mo- Htlyodik el. Persze, olcsóbb is. A negyven embernek egy napra — 50 fo­rintjával számolva — kétezer forint napszámbért kellene kifi­zetii% A gépállomásnak pedig csak töredékét ennek. ■ \ répát csak géppel szállítják, a levél-fuvarozásba a fogat is beleseytt. A répalevelet részint „melegében” feletetík o jó­szággal, részint besilózzák. Tíz ura alatt 200—250 mázsa répát szállít rendeltetési helyé­re a gépállomási vontató. A tíszaföldvári Lenin Tsz kétszáz fo­rintot fizet ezért. Ha fogattal öt fordulót számítunk naponta ■— és ennyi jogerős! — 600 forint annak a dija. — Száznegyven holfi a közös kukoricánk. A kutyaidő tl- lenére is 32—34 mázsa csövest takarítunk be róla holdanként. Jól bevált nálunk a négyzetes vetés, — bólint elégedetten Lelesz Miklós, A törést a tagság végzi, az rakja csomóba a szárat is. A szállítás ismét a gépállomás feladota. Egy hold termését három óra. alatt fuvarozza el. Fogatot használó egyéni gazdáknak ez egy egész napjába és — jó pár százasába kerül. — Könnyebb a géppel és olcsóbb is, — foglalja össze a szö­vetkezet mezőgazdásza, — és mondhatom: mindkettő fontos. Kíméljük az embert, a közös terheinek csökkentésén keresztül pedig a tagok jövedelmét gyarapítjuk. Negyveti-neyyvenöt fo­rint lesz nálunk egy munkaegység súlya... Higgye el akárki: ér­demes szövetkezeti gazdának lenni.,. Gépállomásaink fejlődése a 3 éves tervben a gépállomások fennál­lásuk — 1948 — óta Szolnok megyében 6.934.000 normálhold- nyi munkát végeztek el. Az el­ső években főleg egyéni dolgozó parasztoknál, később termelő­szövetkezeti gazdaságokban. Ez a munkamennyiség 9,245.000 fo­gat napot szabadított fel. Számokban szinte felmérhe­tetlen ez az eredmény, amit a gépek használata jelent a mező- gazdasági dolgozók fizikai igény- bevételének csökkentésében ivenként, A nagyüzemi terüle­teknek a talajelőkészítés és a gabonafélék betakarításának gé­pesítése volt a legnagyobb mér­vű. Az előző évektől kezdődően a termelőszövetkezeteknél a szántást 100 százalékig, a gabo­naaratást mintegy 95—98 száza­lékig géppel végezték a gépál- lomásol A közös gazdaságok területe a 3 év során előreláthatólag el­éri a 400 ezer kát. holdat. En­nek megműveléséhez szükséges erőgépek mennyisége már most is többségében rendelkezésre áll. A meglévő erőgépeknél a közeljövő feladata, a minőségi javítás, illetve csere. A Hoffher rendszerű erőgépeknél a telje­sítmény — lóerő — növelés, a mór ismert és bevált észszerű- silés szerint, valamint a kormos kerekek új kerékre való kicse­rélése a fő feladat. Ezt a módo­sítást 3 éven belül mintegy 600 darab Hoffher traktoron hajt­juk végre. Az erőgép állomá­nyon belül az universalis gépek arányának a növelése a cél. Már ez évben is kedvezően alakul a közeljövőben megérkező 50 da­rab Maulwurf universalis trak­tor és 6 féle munka elvégzésére alkalmas művelő gép üzembe­állításával. A MUNKAGÉPHIÁNY meg­szüntetése a gépállomások íö célkitűzése. Ezért a 3 éves terv­időszak alatt a megye gépállo­másai üzembeállítanak több mint 140 darab korszerű, mély művelésre is alkalmas ekét, 110 darab egyirányú tárcsát (disz- tillerl), 100 darab traktoros ve­tőgépet, 250 darab szervestró- gya szórót és 83 darab rakodót, 100 darab műtrágyaszórót, 100 darab szállító pótkocsit, ezeken kívül nagyobb mennyiségű tar- lóhántó betétet, silókornbájnt, traktoros fűkaszát, rendfelsze­dőt, stb. a meglévőkön felül, hogy csak a fontosabb gépeket említsem. Lucerna és heremag betakarí­táshoz a közeljövőben a már prototípusban legyártott here­fejtő purifikátort fogunk a gép­állomásokra a szükséges nieny- nyiségben biztosítani. A közel­jövőben nem kevesebb, mint 50 darabot. Az uj rizstelepek beépítése, a kikapcsolt telepek rekonstruá­lása sok földmozgatást kíván. A közös gazdaságok igényeinek ki­elégítésére egy speciális gépcso­port kezdi meg a munkáját már ez évben, kunhegyes! telephel­lyel a megye területén. A gép­csoport gépparkja több, mint 26 lánctalpas — DT és Sz—80 — traktorral, dóserre!, scraeperrel, graederrel, csatornanyitó ekével és egyéb szükséges művelő esz­közzel segíti a rizstermelést. A gépállomások segítik majd a termelőszövetkezetek ál­lattenyésztésének gépesítését. Szakszemélyzetükkel kiviteleziI< az önitató, fejő, takarmányéin készítő és trágyakiszállító gc pékét az erre alkalmas istállói ban, a mezőhéki Táncsics Ts és a mesterszállási gépállomá példája nyomán. A MEZÖGAZDASÄO gépesí tését Szolnok megyében a Ház; fias Népfront mellett működ Gépesítési Bizottság tartja ke­zében. A gépállomások fejlődését se­gíti elő az is, hogy a dolgozók szakmailag fejlődjenek, oktatá­son vesznek részt, s ennek kö­vetkezményeként megszerzik a technikai minimum Ismeretét és traktorvezetői jogosítványokat. Vezetőállású dolgozók levelező oktatáson bővítik szakmai is­mereteiket; Bővül a gépállomások géptá­roló és alkatrész, illetve tarto­zéktároló helye is. Ez azt ered­ményezi, hogy a gépek megóv­hatok az időjárás viszontagsá­gaitól és a nem kívánatos be­avatkozásoktól; Elérjük a 3 év alatt, hogy minden időjárásra érzékeny gépünk — aratógép, cséplőgép, kombájn — zárt he­lyen, fedél alá kerül; Erőfeszítéseket tesznek a gép­állomások azért is, hogy üze­mük küllemében is javuljon, el­sősorban fásítással, parkosítás­sal és az épületek karbantartá­sával; Újabb eredmények elérését tűztük ki célul, az újítások és balesetelháritások terén is. Az újítási feladati terv a gépállo­másokon alkalmas arra, hogy minden dolgozó keresse az ész­szerűt, ami munkáját meg­könnyíti. Az előbb említett korszerű gépek gazdaságos üzemeltetése azt eredményezi, hogy a mező- gazdasági termékek előállítási költsége — a termésátlagok ál­landó növekedése mellett — csökken. A 3 év alatt gépállo­másaink önköltségüket várható­an, mintegy 13 százalékkal csök­kentik, ami a munkadíjaknak is mintegy 20 százalékos csökken­tését eredményezi. A KORMÁNYZAT a gépállomá­sokon keresztül a közvetlenül ha­tó gépi munkán kívül támoga­tást nyújtott és nyújt ma is a gépállomásokon dolgozó szakem­bereken keresztül. Csak példá­nak említem a sok közül: az ag­rotechnika alkalmazásának szor­galmazása, a vetésforgók kidol­gozásában való részvétel, a kol­lektív gazdaságok távlati tervé­nek elkészítése, stb. A 3 éves terv során még tovább kívánjuk fokozni a mezőgazdasági szak­emberek által nyújtott segítsé­get. Ennek megvalósítása, a ki­tűzött cél elérése, elsősorban a gépeket irányító dolgozókon mú­lik. Ezért ezúton is felhívom a gépállomások minden dolgozó­ját és kérem a párt és tanácsi szerveket a tudomány és techni­ka adta lehetőségek maximális felhasználására; Sassl István igazgató. Gépállomások Igazgatósága A masukét vigyázzák „A termelőszövetkezet köz­gyűlése két évre 3—5 tagú ellen­őrző bizottságot választ. Az el­lenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartá­sát, a vezetőség munkáját, a ter­melőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevé­kenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. (A Mintaalap- szabály 24. pontjából.) Termelőszövetkezeteink között igen sok a jól dolgozó, eredmé­nyesen működő, szilárd közös gazdaság. Ezek sorában áll — immár évek óta — a kunhegyesi Vörös Október Tsz. Ebben a szö­vetkezetben nem hallani arról, hogy valakinek az elvégzettnél több munkaegységet írtak volna jóvá, de azt sem, hogy keveseb­bet. A Vörös Október Tsz-ben Kun József elnöklésével öttagú ellen­őrző bizottság dolgozik: Kutas János, Geszti Sándor, Oláh Jó­zsef és Fehér Gábor, Régi, ta­pasztalt szövetkezeti gazda vala­hány, aki a kezdeti időkben nem reslellte a szövetkezet párttitká­rát, elnökét, vagy könyvelőjét megkérdezni afelől, amit nem értett egészen. Munkájukat a rendszeresség és felelősségtudat jellemzi. Az ellenőrző bizottság minden hónap ötödik napján veszi kéz­be a munka csapatvezetők jelen­tését arról, hogy csoportjuk egy- egy tagja mennyi munkát vég­zett. A tételeket pontról-pomtra átvizsgálja a bizottság; mégpedig nem „tudom én azf’-alapcn, hanem a munkaegységkenyv szerint. Nemcsak az egész mun­kaegységet eléíró tévedést helyes­bítik a bizottság tagjai, hanem még a századokat is. így esett a tavaszon, hogy a zsákfoltozást végző asszonyoknak helyesen 0,86 munkaegységet számol lak el 0,80 helyett. Többet, a megil- letőt kapta a Faragó-munkacsa­pat is, mely a faűriszedésnél te­vékenykedett. Csak azok a téte­lek kerülhetnek elkönyvelésre, melyeket az ellenőrző bizottság jóváhagyott. Minden este napra-kész a pénztárkönyv. Ezt 6—7 belen­ként, „rajtaütés-szérűén“ vizs­gálja a bizottság, mely eddig so­sem talált abban kivetni valót Figyelemmel kísérik, mennyit teljesít — mennyit fogyaszt a tsz egy-egy erőgépe. Negyedév óta használnak menetlevelet a traktorok, gépkocsik részére. Csak azt a teljesítményt számol­ják el, melyet az a^omómus a menetlevélen aláírásával igazol. Szívvel végzett munka, gond­dal végrehajtott ellenőrzés; ezen alapszanak a Vörös Október Tsz sikerei. Tavaly Í3 sok beruhá­zással gazdagodott a közös bir­tok, idén sem torpan meg fej­lődésében. S mégis — az aszá­lyos idő ellenére — harminc fo­rint körül fizetik majd a tagok minden munkaegységét. Ahíbre hallgatni érdemes Habán Mihátyné, a cibakházi Vörös Csillag Tsz kertésze a legjobb népnevelők közé tarto­zik. Bodnár Mihály, a cibakházi Vö­rös Csillag Tsz tagja sem saj­na! az okos szót gazdatáreaitéli

Next

/
Thumbnails
Contents