Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-27 / 229. szám
1958, szeptember 27.SZOLNOK MT50YET NÉPLAP PÉNTEKEN DÉLELŐTT MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Népgazdaságunk helyzete Az ipar A Mmisztertanács elnöke ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. * Elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as év első nyolc hónapjában az ellenforradalmat követó gazdasági konszolidáció után tovább fejlődött és eredményesen halad továbbá megkezdett úton. Az 1958-as évet több olyan vonás jellemzi, amelyek a korábbi években nem, vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesültek. Ilyen például az egyenletesebb termelés, a megalapozottabb beruházási politika, a termelés szerkezetének átalakulása, a hazai adottságok jobb kihasználása. Kedvező volt az ipar nyersanyag- és energiaellátása. A mezőgazdaságban a gabonane- műek'termése — a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb volt mint az előző években, az é'la!állomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagyobb vult, mint 1957 megfelelő időszakában és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A külkereskedelmi forgalom az előző évvel szemben már csak kis mértékben volt passzív. Az átalgos bérszínvonal nagyjából a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül kifizetett nyereségrészesedés, valamint a foglalkoztatottság növekedése következtében a lakosság jövedelme meghaladta a múlt évit. A növekvő jövedelmeknek megfelelően nőtt a lakosság vásárlása, elsősorban a tarlós fogyasztási cikkekből. 1958. első bét hónapjában az állami ipar teljes termelése — az idényjellegű élelmiszer- ipart nem számítva — 12 százalékkal volt több, mint 1957 egészének havi átlaga és 17 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A termelés emelkedéséhez, egyenletesebbé válásához nagymértékben hozzájárult az ipar vezetésének, a tervezési munkák javulasa, A széntermelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavartalan szénellátását, továbbá azt, hogy nagyobb erőket lehetett az előkészítő munkáik, elsősorban a jobbminőségű szenek termelésére fordítani. Az évfolyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos alapanyag, a kőolaj termelése, de így történt ez gazdaságunk egész területén is. A termelés mennyiségi növekedése együtt járt a termelés műszaki színvonalának javulásával, a keresletihez jobban igazodó áruválaszték kialakításával. A munkaigényesebb termékeket gyártó ágazatok — mint például a gépgyártás, villamosgépipar, műszeripar, — termelése 1958 első hét hónapjában a többi ágazatnál nagyobb ütemben emelkedett. Az állami építőipar 365 millió forinttal — 23 százalékkal — több építményt fejezett be, mint az első félévben. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetéről szólva a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy 1958-ban tovább csökkent a kenyérgabona és nőtt az egyéb — főleg takarmánygabona, szálastakarmány — növények vetésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,7 millió kát. hold volt a kenyérgabona vetésterülete, a múlt évinél 173 ezer kát. holddal — 6 százalékkal — kevesebb, A gabonaneműek termésátlagai a kedvezőtlen időjárás következtében az előzetes becslések alapján a végleges cséplési eredmények még nem állnak rendelkezésre — nem érik el az 1957, évit. Az állatállomány 1958. tavaszán — a szarvasmarha kivételével —• nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az állomány- növekedés különösen az anyaállatoknál volt nagyarányú, ami a várható szaporulat szempontjából igen kedvező. 1958. júniusában az egyéni gazdaságok sertésállománya 5 millió 475 ezer volt, külölbelül 400 ezerrel több, mint 1957 közepén. Ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének sok kedvező feltételét teremtetük meg — folytatta a továbbiakban dr. Münnich Ferenc, —Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellen- forradalom előtt volt. Jobban érvényesül a szövetkezeti demokrácia, javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányításában. A jelenleg működő 2714 mezőgazdasági termelőszövetkezetnek körülbelül fele igen jól gazdálkodik, de — velük együtt — az ország összes termelőszövetkezeteinek a főbb növényeknél elért termésátlagai meghaladják az egyénileg gazdálkodó parasztok termésátlagait, Szeretném hangsúlyozni az állatállomány gyorsütemű növelésének fontoságát. Arra keli törekednünk, hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk termelőszövetkezeteink kedvezményes feltételek melletti tenyészállateilátását, Ez évben jelentős változások következtek be a termelőszövetkezetek árutermelésében is. A termelőszövetkezet több árut ér tékesít és a tagságnak több pénzt tud adni, ami előnyös a rendszeres előlegezés szempontjából is. Tenmelősziövetkezeteinknak komoly segítséget jelentett az az intézkedés, hogy a szakmai vezetés gyengeségét pótlandó, állatná támogatással szakértő ag- ronómust alkalmazhatnak. Sok új termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás is alakult Augusztus 1-ig az összes szakcsoportok és társulások száma 2336, tagjaik száma 71.614, szántóterületük pedig 67.772 kát. hold volt. 1958. augusztus 1-én a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, társulások stb., tehát a mezőgazda- sági termelésre alakult különböző tipnsu szövetkezetek együttes száma 5.876, a tagok száma 243.855, földterületük pedig 1,583.925 kát. hold volt. Az előzetes tájékoztató adatok szerint jelenleg 37 szövetkezeti községünk, városunk van és az ősz folyamén előreláthatólag még továbbá 56 lesz. Termelőszövetkezeti mozgalmunk kilábolt az ellenforradalom okozta hullámvölgyből és fejlődésnek indult. Ezt a folyamatot illetékes szerveinknek a szövetkezeti parasztság és a legöntudatosabb egyéni parasztok támogatásával aktívan kell népszerűsíteni, előbbre vinni, szigorúan betartva az önkéntesség elvét. A beruházások A Minisztertanács elnöke ezután a beruházásokkal foglalkozott, mint mondotta, a kormány az 1958. évi állami beruházási tervet 9,5 milliárd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelével, valamint a szövetkezeti saját erőből megvalósult beruházásokkal és a magánlakás építkezésekkel együtt 10.9 milliárd forintot tesz ki. Az állami beruházások összegéből az ipar 4.3 milliár forinttal, a mezőgazdaság 1.2 milliárd forinttal, a közlekedés 1 milliárd forinttal, a lakásépítés pedig 1.3 milliárd forinttal részesedik. A beruházási öszzegnek mintegy 70 százaléka termelő jellegű beruházás, 30 százaléka pedig szociális, kultúrális, kommunális és egyéb nem termő jellegű beruházás megvalósulását szolgálja. Az 1958. évi szerény beruházási keret csupán a leghalaszt- hatatlanabb és a népgazdaság további arányos fejlesztése szempontjából legfontosabb beruházási célkitűzések megvalósítására ad lehetőséget. Erőnkhöz mérten fontos felújító jellegű beruházásokat is teszünk. Ki kell emelnem építő tevékenységünket. Ez évben 10.695 lakásépítését fejezzük be a központi lakáskeretből. Tervezzük 20.000 magánlakás felépítését is. Ezzel a száz lakásra jutó lakosok száma 374 lesz, mintegy 0.5 százalékkal kevesebb, mint 1957-ben. A kórházi ágyfejlesztés eredményeképpen 1958 folyamán a 10.000 lakosra jutó ágyszám az 1957. évi 62.6 százalékkal szemben eléri a 68.3 százalékot. Befejeződik ez évben 771 általános iskolai új tanterem építése is. Évközben munkásosztályunk kiemelkedő munkája, valamint pártunk és kormányunk helyes gazdaság- politikája eredméuyeképpen lehetővé vált az 1958. évi beruházási terv 15 százalékos felemelés«. Az állami ipar félévi terveinek 3 százalékos túltelejsítése biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb összegű beruházást lássunk el a szükséges gépekkel, építőanyagokkal és egyéb berendezésekkel; Az ez évi beruházási terv felemelése közvetlenül kihat a termelés színvonalának javulására is, ami viszont a hároméves terv további éveiben újra lehetővé teszi majd a beruházási terv ismételt megemelését. Jelentősen emelkedett u lakosság életsxinvonala A Minisztertanács elnöke ezután elmondotta, hogy 1958-ban tovább nőtt a foglalkoztatottak száma. Az átlagos bérszínvonal nagyjából a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül — elsősorban a körülbelül 900 millió forintot kitevő nyereségrészesedés kifizetése folytán jelentős pénzösszeg növelte a lakosság jövedelmeit. 1958. első hét hónapjában munkabérek és személyi jellegű kifizetések címén 11 százalékkal, felvásárlás címén 3 százalékkal nagyobb összeget kapott a lakosság, mint a mült év azonos időszakában. Az adózásról szólva elmondotta, hogy a kormány 1958. évre pénzben beszedendő adó címén 4,650 millió forint, földadó címén 750 millió forint beszedését határozta el. Az első negyedévben 115.8 millió, a második negyedben 107.9 millió forinttal több folyt be a tervezettnél. Ami az állami költségvetést illeti, örömmel közölhetem, hogy az a népgazdaságunk kiegyensúlyozott, tervszerű fejlődéséről tanúskodik. A költség- vetés bevételi többlete már addig eltelt időben meghaladta az egész évre előirányzott összeget. Azt hiszem, nem is kell külön hangsúlyoznom, hogy sok minden egyéb mellett például az adófizetés alakulásának számai egyben dolgozó parasztságunknak a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány iránti bizalmát is mutatják. Ugyanígy mindennél ékes szólóbban dokumentálja ezt a bizalmat, a szocialista építés jövőjébe vetett hitet az ország lakosságának takarékbetét állománya is. Aki takarékoskodik, gyűjt, — az bízik a jövőben, az terveket kovácsol a szebb holnapra. Lakosságunk betétállománya 1958. ugusztus 31-én 2,107 millió forintot tett ki, szemben az 1957. december 31-i, 1,338 millió forinttal. A betétek ma már közel kétszeresét teszik ki az ellenforradalom előtti legmagasabb szintnek, De a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését bizonyítja, több más tényező mellett a belkereskedelmi áruforgalom állandó emelkedése is. Ez év első felében a kereskedelem forgalma 9.2 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első felében. Hazánk nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglal el a rádióelőfizetők számát illetően. Csaknem minden öt lélekre jut egy rádióelőfizető, A Minisztertanács elnöke ezután ismertette, mire számíthatunk az ellátás tekintetében a negyedik negyedévben? Elmondotta, hogy az év hátralévő szakaszára általában kielégítően biztosítva van a lakosság élelmiszerrel való ellátása. Főleg egyes vidéki helységekben — bizonyos húsfélékből még nem elég folyamatos az ellátás. A jónak Ígérkező kukoricatermés és a növekvő állatállomány következtében az őstermelők nagyobb piaci felhozatalára számítunk. Ezt íigyelembevéve, húsféleségekből is tovább javul a lakosság ellátása. Cukorból a múlt évihez hasonló színvonalon, édesipari termékekből pedig jelentős forgalom emelkedés esetén is ki lehet elégíteni az igényeket. A gyengébb terméseredmény miatt hazai gyümölcsből kevesebb áll majd a ! téli piac rendelkezésére. Ennek 1 pótlására a folyamatos citrom- 1 ellátás biztosítása mellett a tavalyinál többet importálunk gyarmatáruból és déligyümölcsből. Egy két cikk kivételével a ruházati kereskedelemben kielégítő a készlet a télire nagymennyiségben szükséges árukból. Biztosítva van a paraszti lakosság sajátos igényeinek megfelelő kielégítése is. A korábbi évekhez képest tovább javul és kielégítő lesz a téli tüzelőellátás. * Ezután röviden foglalkozott közoktatásunk helyzetével és általában a művelődéspolitikánk eredményeivel. problémáival terveivel, maid áttért a neir. zetközi helyzet ismertetésére, i Minden erőnkkel küzdünk a világbéke megőrzéséért A Minisztertanács elnöke a továbbiakban a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit érintette. A többi között kijelentette, hogy a két világrend- szer közötti erőviszonyok alakulása az elmúlt években minőségi változást eredményezett a szocializmus javára Az erőviszonyok eltolódásában a szocialista országok gazdasági erejének megnövekedése mellett igen nagy szere- pett játszanak a szocialista országok és elsősorban a Szovjetunió a technika és a tudomány terén elért hatalmas eredményei. Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, annak kormánya az elmúlt fél évben minden tőle telhetőt megtett, hogy erejéhez és lehetőségeihez képest a legnagyobb mértékben hozzájáruljon a szocialista tábor politikájának támogatásához, a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A baráti országokkal való szoros együttműködés mellett a békés egymás mellett élés alapelveiből kiindulva, arra törekszünk, hogy rendezzük és fejlesszük kapcsolatainkat a‘ világ minden országával — folytatta beszédét dr. Münnich Ferenc. E kapcsolatok rendezésénél azonban szigorúan ragaszkodunk a teljes egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök biztosítása elveihez. Éppen ezért minden esetben a leghatározottabban visszautasítottuk és a jövőben is visszautasítjuk azokat az eleve kudarcra ítélt kísérleteket, amelyekkel az Egyesült Államok kormánya és vele szövetségben néhány kapitalista ország próbálkozott, vagy próbálkozhatik akár az ENSZ keretén belül, akár más formában, hogy a magyar bejügyekbe beavatkozzék. A Minisztertanács elnöke a következőkben elítélte az amerikaiaknak a Kínai Népköztársaság irányában folytatott agresszív politikáját, Dr. Münnich Ferenc befejezésül kijelentette: — Az ország- gyűlés 1958 januári ülése óta szép sikereket értünk el, minden okunk meg van arra, hogy még szebb eredmények elérésében bizakodjunk. Innen az országgyűlésből is felhívom hazám dolgozó népét, hogy töretlen lendülettel, a jövőbe vetett biztos hittel, ereje megfeszítésével dolgozzék tovább a szocializmus felépítésén, országunk gazdaságának növelésén, népünk jólétének biztosításán, a dolgozó lép életszínvonalának állandó melésén, őrködjék ébren halok szabadságának, függetlenségének megvédésén. Minden erőnkkel küzdjünk továbbra is a Szovjetunió vezette szocialista tábor tagjaként a világbéke megőrzéséért, szerény képességeinkkel járuljunk hozzá az emberiség szebb, jobb jövőjéért folyó világméretű béke- küzdelemhez. Az itt benyújtott javaslat a jelenlegi országgyűlés feloszlásáról. az új választások megej- téséről, alkalmat fog adni dolgozó népünknek, hogy kellően értékelje az elért eredményeket. Éppen ezért nyugodt öntudattal állunk a választók döntése elé. A Minisztertanács elnöke vétói kérte az országgyűlést, ve- vp tudomásul a jelentést a kor- <nv 1953 január óta végzétt munkájáról. (MTI.)
