Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-04 / 209. szám
* SZOLNOK MEG VE! NCPT AP 1958. szeptember 4. Nem csak szervezési, neveié munka is a hallgatók kiválogatása Az elmúlt évi tapasiztalatok mutatják, hogy az eredmények ellenére oktatómunkánk elmaradt a követelmények, a párttagság által támasztott megnövekedett igények, lehetőségek mögött. Ennek egyik oka az — amit a Politikai Bizottság 1958—59. évi propagandamunkáról szóló határozata is megállapít —, hogy nem sikerült teljesen szakítanunk az oktatás régebbi hibáival, a mennyiség- szemlélettel, amely a propaganda sikerét elsősorban a résztvevők számával igyekszik lemérni. Járásunk több pártszervezetére is jellemző ez a megállapítás. Nem sikerült azt az elvet mindenütt megvalósítanunk, hogy az oktatási munkában a színvonal a döntő. Tiszaföldvárcm pl. a múlt évben annyi tanfolyamot szerveztek, mint az ellenforradalom előtt. Pedig a párttagság létszáma 40 százalékkal kevesebb volt, mint az MDP idején; A Héki Állami Gazdaság martfűi üzemegységében a 18 létszámú párttagság és néhány pártonkí- vüli részére két tanfolyamot szerveztek. A pártvezetőség év közben Is állandóan „szervezte” az oktatást, mert 4—5 fő jelent meg rendesen a foglalkozásokon. Számbavettük az elmúlt év tanulságait és most a színvonal emelését tartjuk a legfontosabbnak. Ezért Marxizmus—leninizmus tanfolyamot tizennégyet szervez, tünk a múlt évi huszonnégy helyett. Az Időszerű kérdések tanfolyama számát szintén csökkentettük, szakosított tanfolyamot hármat készítettünk elő. Tehát a szervezett oktatásban résztvevők számát most nem növeljük, de annál szélesebb körben szerveztük meg az Előadásos propagandát — főleg a tanya világban, a községekben és több termelőszövetkezetben is. Az elmúlt évben néhány helyen már ez a módszer sikerrel járt, ezért 16 helyen szerveztünk előadássorozatot. Ezt a formát nemcsak az előadásos forma teszi majd népszerűvé, hanem, elsősorban tartalmuk, színvonalú’ A propagandamunka színvonala emelésének azonban ez csak az egyik előfeltétele. Másik nagyon fontos előfeltétele a hallgatók megfelelő kiválasztása. Nem vitatható, hogy a szemináriumok színvonala, tartalma döntően a propagandista felkészültségétől, nevelési módszereitől függ, s az is, hogyan tanulnak a hozzája beosztott hallgatók, a viták milyen színvonalasak. De az is igazság, hogy ' megfelelő propagandistákhoz megfelelő hallgatók kellenek. Ezért kiválasztásuk nagyon fontos szervezeti, és politikai munkát igényel a pártvezetőség és a propagandisták részérőL A kiválogató bizottságok akkor végeznek megalapozott munkát, ha a hallgatók valamennyien a képzettségüknek megfelelő tanfolyamra kerülnek. Ez feltételezi, hogy a bizottság tagjai ismerjék a párt- oktatás rendszerét, tematikáját, mondják el az elvtársaknak is, mert csalk így tudnak dönteni abban, melyik tanfolyamira jelentkezzenek. A tanulás idején csak így követelhetjük meg a hallgatóktól, hogy a kiadott irodalmat rendszeresen és kellő alapossággal tanulmányozzák. A hallgatók kiválasztása során figyelembe kell venni az önkéntesség elvét, hogy melyik párttag hol akar tanulni. De az önkéntesség elvének betartása mellett a párt szervezeti szabályzatára is hivatkozni kell, mely minden párttagot kötelez marxista- leninistia műveltségének fokozására. Ezért szükséges, hogy a kivá- logatóbizottság tagjai az elbeszélgetés során a szervezeti feladatok mellett agitáciÓ6 munkát végezzenek. Ezt azért sem árt megemlíteni, hogy az előkészítés során a kiválogatásnak ez volt a leggyengébb oldala. Azzal nem sértjük meg az önkéntességet, ha magyarázzuk az illető elvtársmak a tanulás fontosságát. Csak így tudnak a bizottságok olyan közszellemet kialakítani, hogy valamennyi elvtárs megértse, mennyire fontos a marxista-leninista műveltsége fejlesztése, mennyire szükséges ahhoz, hogy a párt betöltse hivatását. A kiválogató bizottságoknak tehát nemcsak szervezési, hanem komoly politikai feladatai is vannak. — Tavalyi hibából okulva, vigyázni kell, hogy minden hallgatóval beszélgessenek, senkit ne osszanak be anélkül, hogy ne tudna róla. Erre különösen vigyázni kell az olyan pártszervezetnek, ahol ez tavaly előfordult: Tiszavárkony község, Kőtelek, Petőfi Tsz, Uj- szász, Szabadság Tsz-ben. A kiválogatás határidejéig elég rövid idő áll rendelkezésünkre, mivel szeptember 10-ig be kell fejezni. A járásban több pártszervezetben most folynak a kiválogatások, de vannak olyan helyek, ahol még nem kezdték meg. Az idő rövidsége figyelmeztet bennünket a körültekintő munkára. A Politikai Bizottság ez évi propagandamunkáról szóló határozatát csak úgy tudjuk végrehajtani ha nem sajnáljuk a fáradságot a pártdktatás előkészítésétől, ha évközben főleg nem szervezési munkát kell végeznünk, hanem a szemináriumok tartalmi színvonalának emelésére tudjuk az erőnket fordítani. Donko Jolán MSZMP Járási Bizottsága Szolnok Pillanatkép Mezőhékről Beköszöntött a nyár vege. — Mindez a kókadó, porlepte száradó növényzeten látszik meg. A „faluháza“ körüli részt különben éppen most teszi rendbe három ásás-kapás ember. Ez majdnem minden mozgolódás a településtől kieső tanácsháza körül. A falu asszonyai, akik más délutánonként apró jószágokat etetnek az udvaron, boltba szaladnak, kerítésen át beszélgetnek a szomszédasszonyukkal, — most a falu gondjainak intézésére jöttek össze. Hivatalos helyen, itt a tanácsház gyűlés termében, a községi nőtanács ülésére. Gyors szavajárasu, vuiarsarki kiejtéssel beszélő parasztasszony az elnök, Révész Sándorné, mármint a nőtanács elnöke. — No asszonyok, akkor hát foglaljunk állást? Ketten Is beszélnének. Egyikük a nőtanács-elnök mellett ül, a másik a hallgatóság soraiban. Egymásután szót kapnak. Ez a gyűlés rendje; «“ Jogos ez az ttétet, jogos. De nem is a törvény ellen vagyunk mink. Csakhát miénk a törvény, kérni akarunk tőle. Azt kérjük, vegyék figyelembe az ajánlatot, o hét gyereknek, meg a nyolca- Mkmak, ami most lesz, LeCIL Letette a voksot. __A másik bőbeszédűbb ass/„, „, ®vir51-hegyire elsorolja az ese- Ű9& noha ismertették már, meg fendia az egész falu a történetet. — Csúnya dolog volt Blaskó Imrétől. Én is nagyon haragszok az olyan emberekre, akik verekednek. Jól tette a szolnoki járásbíróság, hogy ilyen szigorúan vette és hat hónapra ítélte. Deliét azt is nézni kell, Blaskó Imrének hét gyereke van. Októberben, amikor büntetését meg kell kezdenie, meglesz a nyolcadik. Mi lesz velük? Blaskó Imre a Mezőhéki Állami Gazdaságban traktoros. Jól dolgozik, jól keres. El tudja tartani a családját. Meg kifizeti a börtönbüntetést is, ha pénzre változtatják át. Azt mondom asszonyok, írjunk jegyzőkönyvet, küldjük el a bíróságnak. Folytatná még, de mások is szót kérnek. — Ügy van. Nyújtsunk be kérvényt. Mi, nőtanácstagok írjuk alá. Biztos figyelembe veszi a bíróság. Mindenki amellett van, ha csak lehet, Blaskó Imrét pénzbüntetésre ítéljék a verekedésért. A következő ...-.pu-eno az egész falut érinti. Van itt egy korcsmáros. bizonyos Nagy Ernő, aki nem szívesen szolgálja ki a a parasztasszonyokat. — Rólam is azt mondta, büdös vagyok — pattant fel egy idősebb asszony, akinek alig látszik ki az arca a fejkendő alól- No meg állandóan verekszik. Micsoda dolog az, neki kéne csi- títani az embereket, még akikor ő kezdi. Majdnem mindenkinek van megjegyeznivalója. Gyűlnek az érvek, a bizonyítókok. Ismét kérvény születik. A földműves- szövetkezet igazgatóságához címzik, foglalkozzanak Nagy Ernő ügyével. — Még egy auiyoi, asszonytársak! Nem jó az, hogy a nőtanácsnak nincsen pénze. Azt javaslom, szüret után rendezzünk vacsoráé összejövetelt. Vegyünk birkát, én meghizlalom, s össze tudunk szedni egy kis pénzt. — Szavazzunk, — így az elnökasz- szony. — Az jó lesz, benne vagy unk. Nálam is wm hely a birkának. Megfőzzük, feltálaljuk, mi magunk. Túl vannak ezen is. Három napirendi pont volt. Nem tartott soká a gyűlés. Ezt az a fiatal menyecske tudná legjobban, aki megkésett egy kicsit, s már éppen a végére ért ide. — Miért nem küldtetek papírt asszonyok, nem tudtam, mi- kor kezdődik. — Dehogy küldünk, beszólunk legközelebb. Ügy gondoltuk, ezután vasárnaponként jövünk össze. Mosogatás után van idő. A munka meg sok lesz, sokmindennel törődni kell a községben •— válaszolnak. Aztán indulnak ki-ki kerékpárjára szállva. Az utca végén még hosszan vitatnak valamit. Csend lesz, nagy csend a tanácsháza körül. Mondom, itt a nyárvége, meglátszik a kókadi. porlepte, száradó növényzeten. Borzák Lajos Külföldről jelentik Ab angol kormányköpök és Husszein király kulisszák mögötti összjátéka MOstttVA (TASZSZ). Az Izvesztyija szerdai számában leleplezi az angol kormánykörök és Husszein király kulisszák mögötti összjátékát. amelynek az a célja, hogy mindenféle akadály kiszélesítésével huzzák-halasszák a Jordániában állomásozó angol csapatok kivonására vonatkozó ENSZ-közgyűlési határozat végrehajtását A lap rámutat arra, hogy az angol sajtóban újra megélénkült az uszító kampány az Egyesült Arab Köztársaság ellen és ismét olyan vádak hangzanak el, hogy az Egyesült Arab Köztársaság „közvetett agressziót” követ el Libanon és Jordánia ellen. A reakciós angol lapoknak — írja az Izvesztyija, semmiféle bizonyítékuk nincs a koholmányok alátámasztására, ügy látszik Londonban elégedetlenséget kelt hogy a kairói rádió közvetíti azokat a jelentéseket amelyek arról számolnak be, hogy angol munkáspárti képviselők tiltakoznak a jordániai terror ellen, valamint olyan amerikai lapkornmen tárokat közöl, amelyek elismerik, hogy az arab-keleten kudarcot vallott az Eisen- hower-doktrina. Az angol kormánykörök maguk szeretnék irányítani es szinte a BBC fiókadójává szeretnék tenni a kairói és a damaszkuszi rádiót. Mindamellett azt ami nem sikerül az Egyesült Arab Köztársasággal szemben, az angol kormánykörök végrehajtják Jordániában. A hivatalos angol sajtó minden restelkedés nélkül egyenesen Husszein király szájába rágja, milyen biztosítékokat követeljen annak ellenében, hogy kivonják a beavatkozók csapatait Jordániából Az Izvesztyija végül megállapítja, hogy az angol közvélemény széles rétegei is követelik az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán hozott határozat maradéktalan végrehajtását és felháborodással bélyegzik meg London és Amman kilusszák mögötti játékát (MTI). LIBANONBAN MÉG NINCS NYUGALOM LONDON (MTI). A Manchester Guardian beiruti tudósítója jelenti: A város továbbra is a kijárási tilalmak, az utcai torlaszok, a lövöldözések és a lélekölő bizonytalanság légkörében él. Forgalma teljesen megállt kereskedelme megbénult, iparát sztrájkok fojtogatják, szállodái kongnak az ürességtől. A libanoni kormány, amely három hónap óta képtelen kormányozni, olyan pénzhiányban szenved, hogy tömegesen bocsátja el alkalmazottait s az Egyesült Államok kormányától azt kéri, viselje annak a felkelésnek a költségeit, amelyet a bevonult 12.000 amerikai tengerészkatona sem tudott elnyomni. Az amerikai csapatok számára súlyosan megalázó, hogy jelenlétük semmiféle hatást nem váltott ki: az amerikai beavatkozás egyetlen biztos eredménye a libanoni hadsereg teljes demoralizálása volt. (MTI). C«u*Te nyilatkoznia az amerikai imperialisták tajvan> provokációjáról PEKiin« (Uj Kína). Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke résztvett Ngyen Khang vietnami nagykövet által adott fogadáson, s ez alkalommal elítélően nyilatkozott az amerikai imperialisták tajvani provokációiról, megbélyegezte az amerikaiak és angolok halogató taktikáját, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának határozatát semmibevéve késlekednek kivonni csapataikat Libanonból és Jordániából. A többi között kijelentette: A kínai nép, amely hosszú harc után győzelmet aratott az imperialisták felett, szilárdan bízik abban, hogy visszaveri az imperialisták provokációit, s meg van győződve" arról, hogy a béke és az igazság hatalmas erőivel szemben kudarcot vallanak az imperialisták agresszív tervei. Megbélyegezte az amerikai imperialistáknak azokat a próbálkozásait, hogy a genfi megállapodásokat megsértve megakadályozzák Vietnam békés egyesítését. ATLANTI TÖRTÉNET Magyarul beszélő lengyel film egy nemet Katona sorsáról Bemutatja 14-cn matinéelőadáson a tiszafüredi Tisza mod Az Atlani-óceán partján egy elhagyott bunkerban rejtőz- -odik Gerhard, az idegenlégió poklából megszökött német kanna. Gaston, egy kis halászfiú, nagybátyja segítségével a szervezett francia dolgozók biztos helyére juttatja. Az izgalmas film a munkásszolidaritás története
