Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-24 / 226. szám

1958 szeptember 24,! SZOLNOK MEGYEI NIPLAP 5 assHj Történelmi dokumentum Igen, történelmi dokumentum ez a fénykép, mert tíz esztendő­vel ezelőtt készült azokról az elvtársakról, akik megalakították a jászberényi Kossuth Tsz-t. Ez a bátor, lelkes kis csapat kezdte a mai gazdag, többmillió forintos vagyonnal rendelkező közös gazdaság alapozását;---------------■ ---------------------­Cy rankiewiez miniszterelnök a lengyel gazdasági élei fejlődéséről Cyrankiewiez lengyel minisz­terelnök beszédet mondott Var­sóban a bányaépítés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tudomá­nyos kongresszuson. Hangsú­lyozta, hogy Lengyelország a nagy nehézségek ellenére felszá­molta a háborús pusztításokat és egész népgazdaságában jelentős fejlődést ért el. A lengyel mi­niszterelnök számadatokkal jel­lemezte a lengj'el ipar eredmé­nyeit. Ezek szerint 1947-töl 1957- ig Lengyelország széntermelése 59,1 millió tonnáról 94,1 millió tonnára, a barnaszénnel együtt több mint 100 millió tonnára, a villamosenergia-termelés 6.6 milliárd kilowattóráról 21,2 mil­liárd kilowattórára, az acélter­melés 1,6 millió tonnáról 5.3 mil­lió tonnára, a cementgyártás 1,5 millió tonnáról 4,5 millió tonná­ra emelkedett. Lengyelország az 1945 és 1957 közötti időszakban több mint 264 millió tonna sze­net exportált, ennek ellenében nyersanyagot, gépeket, iparcik­keket és élelmiszereket hozott be . Cyrankiewiez miniszterelnök hangoztatta, hogy Lengyelor­szágnak létérdeke fűződik a bá­nyaipar fejlesztéséhez. Az elkö­vetkező időszakban sok új szén­bányát, ércfejtőt és egyéb bá­nyaipari vállalatot kell építeni. Beszéde végén kijelentette, hogy a nemzetközi tudományos együtt­működésben a világ állandó ha­ladásának, az emberiség élet- színvonala emelkedésének jelen­tős biztosítékát látja. (MTI). Talajfúrás gázzal Harkovi tervezők nemrégiben újfajta fúrógépet szerkesztet­tek, amellyel a legkeményebb hegyi talajban is rövid idő alatt nagy mélységekbe juthatnak le. Az új gép a léglökéses motorok elvén alapul. A nyersolaj és az oxigén elégésekor keletkező gáz­sugarakat másodpercenként több mint 3000 méteres sebességgel lövik ki, s ez a sugár még a leg­keményebb talajon is áthatol. A kísérletek azt mutatták, hogy a fenti típusú fúrógép tizenhat- szőr olyan gyorsan dolgozik, mint az eddig használt mecha­nikai gépek. 3 év alatt Jobban élünk A HÁROMÉVES TERV ada­tait mutató hosszú számskálából talán egy sem olyan széles kör­ben ismert, mint éppen az élet- színvonal várható emelkedésére utaló 6 százalék. Érthető is ez, mert mindenki szeretne jobban élni — és a józanul gondolkozó embereik tudják, hogy ezek a szerény életszínvonal-százalékok —'egy-két esztendőt kivéve — terveink során meg is valósultak. Bátran mondhatjuk, hogy a bizalom a dolgozók széles köré­ben most is megvan — épp az utolsó év tapasztalatai, tényei alapján. Ismeretes, hogy az el­lenforradalom után, mikor az ország rendkívüli károkat szen­vedett, bizonytalan volt a terme­lés helyzete is, az emberek több­sége azt hitte: a kormány szük­ségképpen a reálbérek csökken­tésével, a parasztság jövedelmé­nek visszaszorításával pótolja a kiesést. Hasonló helyzetben ta­lán egy ország sem cselekedett volna másképpen. A párt álláspontja azonban az volt, hogy nem szabad a reáljö­vedelmekhez nyúlni, sőt javíta­ni kell a megélhetési viszonyo­kat. Egyrészt azért, mert pótolni kell az előző évek kiesését, más­részt, mert a beadás eltörlésével — az egyik legnagyobb dolgozó­réteg — a parasztság életszínvo­nala automatikusan emelkedett. Az első 20—25 százalékos nominal béremelések lényegé­ben azt a célt szolgálták, hogy a munkásság és a pa­rasztság jövedelme megfelelő arányban álljon, részben törlesz- sze az előző esztendők gazdaság- politikai hibái miatt elmaradt életszínvo-na lenielés t is. És soli an akkor azt hitték, nem lesz mód arra, hogy a párt, kormány a nominálbérek emelé­sének hatását reálbérekben is fenntartsa. Ma. már tudjuk, hogy felesleges #’olt az aggodalom. A pénzesboriték nem ..papírforint- t«l” vastagodott. Bár néhány százalékot valóban elvett a bur­kolt — de azóta megfékezett ár­emelés — lényegében a legfon­tosabb cikkek, melyeket a mun­káscsaládok vásárolnak, válto­zatlan áron kaphatók. 1956-hoz képest 12—15 százalék a reál­béremelkedés. Ez az egyszerű tény is, amit a legsötétebben lá­tó ember sem tagadhat le, alapja a terv iránti széleskörű bizalom­nak, s általában az életszínvonal tervszáma iránti érdeklődésnek. A stabilizáció jele az, hogy az elmúlt évben mintegy 600 000 OOO forintot tett takarékbetétbe a la­kosság, s ez az összeg ebben az évben még tovább növekedett. NEM A VÉLETLEN JATÉKA, nem valami titkos erőforrás okozta, hogy az ellenforradalom terheit nem sínylette meg az életszínvonal. A Szovjetunió, sa baráti államok jelentős segítsé­get, kölcsönt nyújtottak ebben az időben és nyújtanak még ma is. A párt javaslatára a nemzeti jövedelem jelentős hányadát közvetlen a lakosság fogyasztási alapjára fordították, hogy fe­dezni tudjuk a megnövekedett vásárlás miatti csökkenő export és növekvő import különbózetét. Természetesen örökké nem számíthatunk barátaink ilyen­fajta támogatására, s termelő- eszközeink kiöregedésére, végső- soron az újratermelés folyama­tának lelassulására, az új gene­ráció munkanélküliségére vezet­ne a nemzeti jövedelem arány­talan felosztása a fogyasztás javára; Nagyon természetes, hogy a hároméves tervben, mikor aktív fizetési mérleget akarunk elérni —• törleszteni kell a kényszerű államadósságok egy részét és a körülményekhez képest jelentős — 32 milliárdos — beruházási programot valósítunk meg, nem vehették terébe az életszínvonal olyan ugrásszerű emelkedését, mint 1956-tól 1957-re. Ezért a fő célkitűzés a most következő 2—3 esztendőre, hogy tartósan meg­alapozzuk az eddigi életszínvo­nalat, sőt évente 2—2 százalék­kal növekedjenek a reálbérek. Mégpedig nem az átlagbérek valamiféle emelésével, céltalap normalazítással, hanem minde­nekelőtt a nyereségrészesedéssel, mely 1957-bán is kereken 1 mil­liárd forintot tett ki, és jó mun­kával, takarékossággal még nö­kőrulményejkkel általában meg» elégedették, s elsősorban azt ki« várijaik, hogy ez tartósam így ma* radjon, éa csak másodsorban várják majd a reálbérek emelé­sét; Valóban, a magyar dolgozók — bár vannak még sürgető bér- problémák, lakásgondok, nyug­díjügyek —* összehasonlíthatat­lanul jobban élnek, mint a fel- szabadulás előtt, jobban sok civi­lizált, a miénknél termelési kul­túrában és természeti kincsek­ben gazdagabb országban. Me­gyénk minissítériumi iparában a havi átlagbér megközelíti az 1400 forintot a bérrendezés előtti 900—1000 forinttal szemben. Ez azért reális emelkedés, mert egy év alatt vállalatainknál a terme­lékenység is 10 százalékkal emel­kedett. A béren kívül a szociális és kulturális juttatások egész so- ra tartozik még az életszínvonal fogalmához. A 3 év alatt 100 ezer új lakás. 800 tanterem épül fel, 1958-ban 5,8 milliándot fordíta­nak társadalombiztosítási célok­ra — közel 300 millióval többet kulturális, 250 millióval többet egészségügyi célokra, mint egy évvel ezelőtt. NAGYRÉSZT A JAVULÓ életkörülményekre vall, hogy so­kan végeznek komoly családi beruházásokat. 1958 első három hónapjában megyénkben 511 család fogott lakásépítéshez, s ennek fele bérből és fizetésből élő ember. Egy év alatt 10,3 szá­zalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom és ezen belül 15—20 százalékkal a ruházati cikkeké, tartós iparcikkeké. SOROLHATNÁNK MÉG pélé dát javuló életkörülményeinkre, mely azt mutatja, hogy a 3 éves tervben ígért stabil életszínvonal — és bizonyos emelkedés már az első évben is érezteti jeleit. S az már csak tőlünk függ, lesz-e nagyobb emelkedés is a szelíd keretszámnál. Ha emelke­dik a termelékenység, teljesíti tervét az ipar, feltétlenül na­gyobbodnak a fogyasztási alap növelésére fordítható erőforrá­sok. A takarékosság közvetlenül nyereségrész formájában is a havi béren felül a dolgozókhoz kerül. Az iparvállalatok me­Könnyebb, de olcsóbb-e? Arról ma már kar vitatkozni, hogy könnyebb-e a nagyüzemi termelés, mint a kisparaszti munka; Akinek még kételye volna. am. húzza csak fél holdon a kaszát — majd pedig hátát ta­pogatva tekintsen a zúgó kom­bájnra ..: Annál többen csóvál­ják hitetlenkedve fejüket, ha ezt hallják: a nagyüzemi ter­melés nemcsak könnyebb, de ol­csóbb is. Magam úgy vélem: a kétkedők tévednek. Ám vessünk számot! Sárospataki János 12 hoidas szelevényi gazda őt holdat kite­vő búzatermése 10,7 mázsás át­lagtermést hozott. Melyek voltak költségei?... Vetőszántás és vetés 260,— Ft csávazás 4,- „ vetőmag ára 225,50 „ tavaszi fogasolás 25,— „ aratás 205,— „ behordás 120,— „ csépié« 241,30 „ pénzadó 263,30 ,. földadó 65,60 „ Összesen: 1609,70 Ft Amellett megtermelt: 10,7 mázsa búzát értékben és 16,05 mázsa tőröket 2163,50 Ft szalmát, pelyvát értékbem 308,90 Ft Termésének összértéké tehát 2462 forint 40 fillér volt. A költ­ségek levonása után kiderül, hogy egy mázsa búza előállítása Sárospataki János egyéni gazdá­nak 120 forint 3 fillérjébe került. Lássuk, miként alakul a szám­vetés a szelevényi Szikra Tsz közös, nagyüzemben vezetett bir­tokán. Az 583 kh-val bíró tsz 176 kh-on vetett búzát. Jóval gyen­gébb a földje, mint Sárospataki Jánosé, így búzaátlagtermése csak 8,22 mázsa lett. sorra a költségeket; Vegyük Vetőszántás 70,— Ft vetőmagtis-z t it as 3,40 „ vetőmag 225,5-0 „ vetés 16,— „ magtakarás 5,­növényápolás 48,73 „ műtrágyázás 10,80 aratás 91,— „ kévék összerakása és hordása 90,— „ cséplés 177,10 ,. , adó és vezetési költs. 189,71 „ Összesen: 927,24 Ff 8,22 q szemtermés értéke 12,3 q szalma, töre-k 1685,10 Ft és pelyva értéke 221.90 Ft összesen: 1907,— Ft A fentiekből könnyű megálla­pítani ,hogy egy mázsa búza ára a szövetkezeti gazdáknak 95,85 Ft-jába került, tehát mázsán­ként 24 forint 45 fillérrel termel­tek olcsóbban, mint az egyéni gazda. Meg kell jegyeznünk, hogy a Szikra Tsz-ben az aratás nem kombájnnal, hanem aratógéppel történt. Kombájn használata esetén a költségek még alacso­nyabbak lettek volna. A rosszabb föld termését mű­trágyázással, gondos növényápo­lással emelték a szövetkezetiek. Azok a kedvezmények, melyeket a 3004-es kormányhatározat biz­tosit. számukra, valamint a kor­szerű agrotechnika tette lehető­vé, hogy ugyanazt a terményt olcsóbban állítsák elő, mint az egyéni gazda. Nem más e tekin­tetben a helyzet megyénk többi tsz-ének és egyéni gazdájának költségalakulása körül sem. Az érdeklődő gazdaember könnyű­szerrel utána számolhat. Fára­dozásának eredménye csak egy lehet: meggyőződést szerez a nagyüzemi gazdálkodás kifizető voltáról. Keresztes Péter főagronómus vélhető. AZ ÍGÉRET TEHAT nem fel­legekben jár, hanem reális tala­jon nyugszik, s éppen ezért meg­valósítható, valóra is vélik- De nyugodtan állíthatjuk, a tisztán- látó dolgozók többségének kí­vánsága egybeesik a ten’ célki­tűzéseivel. Szorgalmas, fegyel­mezett munkások megélhetési gyénfcben mintegy 20 milliós megtakarítást, a rizstermelő gazdaságok 8 milliós, a gépállo­mások 2,5 milliós, a MÉSZÖV 3,7 milliós megtakarítást tervez. Ha széles mozgalommá lesz min­denhol a takarékosság, okos gaz­dálkodás, úgy feltétlenül több jut ícgysztásra, az életszínvonal emelésére is. Palatínus István Lj koutakt=keineueét kap a Vegyiművek A Tisza-menti Vegyiművek igen fontos berendezése a kon­takt-kemence. Működése nélkül nem tudnak kénsavat előállí­tani. Mivel az üzem folyamato­san termel, nagy problémát okoz a kontakt-kemence javí­tása. Az alapos javítás másfél­két- hónapig is eltart. Ennyi ideig a gyár nem állhat. Kar­bantartás nélkül pedig tönkre­megy a berendezés. Ezért vált szükségessé egy tartalék kontakt-kemence épí­tése, melyre váratlan hiba, vagy a karbantartás időszaka alatt át lehetne vezetni a gázt, s így kü- lórL^-hb zökkenő nem követ­kezne be a termelésben. Az új kontakt-kemence építése közel 700 ezer forintba kerül. Előre­láthatólag a jövő hónap végére lesz üzemképes. Már ebben a hónapban használható állapot­ba került volna, ha a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár szállította volna a masszatartó perforált lemezeket. FIGYELEM! Az I. sz. csirkeszerződési akció teljesítési határideje: szeptember 30. A szerződött csirkét mindenki igyekezzen határidőre be­szállítani. n . uaromliíeldolgozo Vállalat TÖRÜKSZENTMIKLÖS

Next

/
Thumbnails
Contents