Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-24 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl flz egyetertesto! a meggyőződésig ® Jobban élünk Ara ÖO fillér 1958 szeptember 24.. szerda IX. évfolyam, 226. szám, tu Összeül az országgyűlés \ Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. szeptember hó 26. napjára (ípéntek) délelőtt 10 órára összehívta. (MTI). ...................................................................................................... A jövőben (okozni kívánjuk a mezőgazdasági kiállítás nemzetközi jellegét — Gyáros László sajtótájékoztatója Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Igazgatósága kedden sajtótájékoztatót rendezett, amelyen Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője ismertette a magyar és külföldi újságíróikkal a kiállítás külföldi résztvevőinek nagy elismerést aratott pavilonját, gépbemutatóit és egyéb mező- gazdasági termékeit; Elmondotta, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron tizenkét külföldi állam kiállítói szerepelnek. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió, amely több mint 400 négyzetméter alapterületi pavilonjában nemcsak a növénytermesztés és állattenyésztés új módszereiről ad számot, hanem bemutatja a mezőgazdasággal összefüggő ipari termékeket, sőt a harmadik szputnyik modelljét ÍSí Csehszlovákia elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének dokumentumait állította ki és húsz különböző korszerű mezőgazdasági gépet mutat be. A Német Demokratikus Köztársaság pavilonja egyike a leglátogatottabbaknak; A Bolgár Népköztársaság 340 négyzetméteres pavilonban mutatja be dokumentációs anyagát a bolgár agrárkultúra féj- lődésérőL Mezőgazdasági gépeket, zöldségféléket és italféléket — köztük a zamatos mézbort *— mutat be a Lengyel Nép- köztársaság. Az Albán Népköz- társaság pavilonja kicsiny ugyan, de ízléses és nagy látogatottsá- gú —, a Román Népköztársaság 51 borfajtával szerepel a nemzetközi borpavilonban. A kormány szóvivője megemlékezett a nyugati kiállítókról is és a nemzetközi borverseny sikeréről, majd az újságírók meglátogatták a szocialista államok pavilonjait. A továbbiakban a kormány szóvivője és Kovács Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár igazgatója válaszolt az újságírók kérdéseire. Többek között elmondották, hogy a kiállítást igen nagy számban keresik fel a hazánkban tartózkodó külföldi vendégek. A vásárnak már eddig mintegy 2500 külföldi látogatója volt, ezek között számos nyugatnémet, osztrák, francia, olasz, afrikai és ázsiai vendég. Kérdésre közölték, hogy a mezőgazdasági kiállításon számottevő üzletkötések történtek. A kiállítás jövőjéről szólva hangoztatták: a tervek szerint a jövőben a mezőgazdasági kiállítás egyes pavilonjai nemcsak 2 —3 hétig, hanem egész éven át látogathatók lesznek. Az illetékesek foglalkoznak azzal a tervvel is, hogy a jövőben egyre inkább erősítik a kiállítás nemzetközi jellegét és mind több külföldi országot, céget hívnak meg. Végezetül kiemelték, hogy a vásár sikere minden várakozáson felüli. Előreláthatólag a hét végéig a látogatók száma eléri majd a másfél milliót, s így a vásár bevételei — az előző évektől eltérően — szinte teljes egészében fedezik a költségeket. (MTI) --------------(l üuitfiL wiacmwL iLLmhei&ket rendeznek Budapesten és vidéken A magyar film államosítása jubileumi eseményeinek programjában Budapesten és vidéken ünnepi magyar filmihetefce't is rendeznek. Vidéken október 2-án kezdődnek az ünnepi magyar filmhetek, amelyeket az ország különböző vidékein másmás időpontban rendeznek me* október végéig bezárólag. A megyeszékhelyéken a filmhete egy-egy új magyar film díszelő adása nyitja meg. Atomtudósok az atomháború veszélyeiről Az atomleszerelési mozgalom londoni nagygyűlésén C. Powell, a bristoli egyetem Nobel-díjas tanára kifejtette, hogy egy globális atomháború az egész északi félgömb népességének, deltáján a déli félteke lakosságának is a teljes kiirtását jelentené. Az összes nagyobb városok teljesen elpusztulnának, a gazdasági élet rombadőlne és civilizációnk minden értéke megsemmisülne. Dr. Pauling amerikai Nobel- dijas tudós kijelentette: Tíz—ötven középnagyságú atombomba mindenkit megölne az angol szigeteken. Amerika 150 nagyobb városa ellen intézett közepes atomtámadás e városok 175 milliónyi összlakosságából 160 milliót azonnal megölne, a többi 15 millió közül 14 millióval később a rádióaktív részecskék szétszóródása végezne. Az eddigi nukleáris robbantások valószínű eredménye a közeljövőben körülbelül 150 ezer nyomorék gyermek születése tesz. Minden nagyobb bombarobbanás 15 ezer gyermek életét és jólétét veszélyezteti; Viharos taps fogadta a következő kérdést: ha nem törődünk 15 ezer gyermekkel, mit tartunk egyáltalán erteknek? As ENSZ-kosgyülés szeptember 22-i délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés hétfő délutáni ülésén azt vitatták meg, felvegyék-e a 13. ülésszak napirendjére Kína ENSZ-kép viseletének kérdését. Már az ülés elején 23-an jelentkeztek felsiólalásra, ami ismét e kérdés nagy jelentőségét bizonyítja. A közgyűlés előtt fekszik a főbizottság többsége által elfogadott amerikai javaslat, amely szerint a jelenlegi ülésszakon ne vitassák meg Kína képviseletének kérdését, továbbá hét országnak (Afganisztán. Burma, Ceylon, India. Indonézia, Nepal, Egyesült Arab Köztársaság) e javaslathoz fűzött módosításai, — amelyek lényegesen megváltoztatják az amerikai javaslat érteimét. Az első felszólaló Krisna Menőn, az indiai küldöttség vezetője volt. Hangsúlyozta, hogy Kína képviseletének kérdése sokkal komolyabb, mint sok küldöttség gondolná. Menőn hangsúlyozta, hogy a főbizottság az amerikai javaslat elfogadásával túllépte hatáskörét, megsértette az ENSZ- alapokmányát és a közgyűlés korábbi határozatait. Menőn hangsúlyozta, hogy Kína képviseletének kérdése szorosan összefügg a világbéke fenntar- tásávaL Az indiai küldött hansúlyozta, hogy az ENSZ sok tagállama az emberiség többségének képviseletében követeli, adják meg Kínának az ENSZ-ben megillető jogot. Lodge amerikai megbízott ellenezte a hét ázsiai és afrikai ország küldöttségének módosító javaslatait Ezután Gromiko szovjet megbízott szólalt fel. Nem titok — mondotta a többi között Gromiko —, hogy Kína kizárólag azért nincs az ENSZ- ben, mert az Egyesült Államok kormánya ellenséges politikát folytat a kínai néppel és ennek államával szemben. Ehhez járul, hogy az amerikai kormány évek óta nyomást gyakorol sok országra is, hogy érvényesítse a maga álláspontját, mihelyt Kína képviseletéről van szó. Felmerül azonban a kérdés, meddig tűri még az ENSZ. !■■■«■■■■■■■■■> t»aaaaaaaaaaaaaaaa hogy az amerikai politika eszközének használják. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy semmiféle olyan határozattal, amelyet az Egyesült Államok a tőle függő országokra gyakorolt nyomással kényszeríti ki, nem lehet megváltoztatni azt az elemi tényt, hogy Kína nagy, szuverén és független ország. Nemzetközi ügyekben csak egyetlen létező Kínáról lehet szó, bármennyire igyekezzenek is a Kína elleni amerikai agresszió szószólói felvonultatni ezzel szemben „elméleti alapként” azt az általuk kitalált hazug verziót, hogy „két Kína van.” A továbbiakban kijelentette; semmiképpen sem lehet helyeselni azoknak az országoknak az álláspontját, amelyek ebben a kérdésben az Egyesült Államok uszályában haladnak, mert ha az ENSZ bizonyos amerikai körök szájízének megfelelően végzi tevékenységét, akkor mégjobban elterjed az amerikai megbízottaknak egyes országokkal szemben gyakorolt őrmesteri módszere. Azok, akik megakadályozzák, hogy a Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja lehessen — folytatta Gromiko — e szervezetet sikamlós és veszélyes útra akarják sodorni, tulajdonképpen meg akarják szüntetni. A Szovjetunió úgy Vélekedik, hogy az ENSZ-nek nem az erőpolitika és a hidegháború szószólóit kell követnie, — a világ már torkig van ezzel a politikával —, hanem valamennyi állam békés egymás mellett élésének elvett. Ezért a Szovjetunió küldöttsége feltétlenül támogatja az indiai küldöttség javaslatát, — amelynek értelmében vissza kel] állítani Kína törvényes képviseletét az ENSZ-ben. Ezután Lodge amerikai megbízott szólalt fel. Ellenezte, hogy Gromiko, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában nemcsak a kérdés ügyrendi oldalát, hanem a lényegét is érintette. Lodge ügyrendi kérdésben szólalt fel ugyan, mégis felhasználta az alkalmat arra. hogy megismételje rosszindulatú rágalmait a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval szemben. Lodge után a csangkajsekista klikk képviselője ismételte meg terjedelmes beszédében az amerikai megbízott rágalmait. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a csangkajsekista küldött felszólalása után Ulia Lindstrom asszony, Svédország képviselője kifejtette, hogy kormánya elismerte Kína kormányát, ezért természetesnek tartja, hogy az indiai javaslat a közgyűlés napirendjére kerüljön. R. Énekeli, Finnország ENSZ- képviselője közölte, hogy kormánya nem helyesli az indiai javaslat elvetését. Kifejtette, nem tudja elképzelni, hogyan szolgálják az ENSZ érdekeit, ha nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Vaclav David csehszlovák külügyminiszter, Csehszlovákia ENSZ képviselője szintén a kérdés megvitatása mellett foglalt állást. Karlo Lukannon Bulgária ENSZ-küldötte hangsúlyozta. —- hogy e kérdés vitája kedvező légkört teremtene a varsói tárgyalások számára . Dixon Anglia ENSZ-képviselő- je valamint Sidney Smith, Kanada külügyminisztere az amerikai javaslatot támogatta. Ali Sastroamidjojo, Indonézia ENSZ-küldötte ugyancsak a kérdés megvitatása mellett foglalt állást. R. Pezsva, Afganisztán küldötte nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy Kína ENSZ- képviseletének kérdése egyre jobban foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt és ezért szükségesnek tartja, hogy ezzel a közgyűlés is komolyan foglalkozzon. Frank Aiken külügyminiszter, Írország képviselője felvetette azt a kérdést, vajon az ENSZ- közgyűlés eddigi vonakodása nem járult-e hozzá a jelenlegi veszélyes helyzethez a Távol-Keleten. Ezután Malik, a közgyűlés elnöke különböző ügyrendi kérdésekre való hivatkozással a vita megszakítására törekedett és szavazásra tette fel a vita elnapolását. A küldöttek többsége a vita elnapolása mellett foglalt állást. A nyugdíj helyzet alakulása hazánkban és más országokban A nemzetközi munkaügyi szervezet kiadványai alapján a SZOT közgazdasági csoportja áttekintést készített a különböző országok nyugdíjrendszereiről. Megállapítja, hogy általában minden demokratikus országban jelentősen nőtt a nyugdíjak színvonala, magasabb nyugdíjjá változtatták a rendkívül alacsony öregségi járadékokat. A nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlása a férfiaknál 65, a nőknél 60 éves nyugdíjkorhatárt szab meg. ötven ország nyugdíjrendszerének felülvizsgálatakor kiderült, hogy a szocialista országokban a legalaI csonyabbak közé tartozik, férfiaknál általában 60, nőknél 55 ev; Kanadában, Írországban és Norvégiában 70, Izlandban és Svédországban 67 éves kortól részesülhetnek nyugdíjban a dolgozók. Számos ország statisztikája, amely a munkanélkülieket életkor szerint csoportosítja, kimutatja, hogy idősebb korban a legtöbb a munkanélküli. A munkáltatók a termelés nagyobb intenzitása érdekében szívesebben alkalmaznak fiatal munkaerőket. Valamennyi nyugdíjrendszernek fontos része az úgynevezett várakozási idő, amelynek munkában töltése szükséges a nyugdíjjogosultság elnyeréséhez. A nemzetközi munkaügyi szervezet általában 15 évi várakozási időt javasol, ezzel szemben például hazánkban tíz év szükséges a nyugdíjjogosultsághoz. Ez az idő lényegesen alacsonyabb, mint igen sok más országban. Amíg a régi kiváltságos nyugdíjrendszerek is 40 százalék nyugdíjat biztosítottak tíz évi szolgálat után Magyarországon, jelenleg a törzsnyugdíj 50 százalék, amelyhez minden munkában töltött év után még egy százalékot hozzászámítanak. Ismeretes, hogy hazánkban öregségi járulékként fizeiesük- nek három százalékát fSzefik a dolgozók, a nagyobbik részi áz állam pótolja. A nyugati országok legtöbbjében a dolgozók hozzájárulása ennél lényegesen magasabb, (MTI4
