Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-23 / 225. szám

* S*OI NOK MPmVBT WffPT.AP 1958, eaftptember 23. N. Sz. Hruscsov feljegyzései a szovjet népoktatás rendszerének fejlesztéséről, az iskola és az élet kapcsolatairól A BARÁTSÁG ÜGYÉÉRT borra alakulnak a fmsz-ek és KTSZ-ek magyar—szovjet barátsági körei A MAGYAR SZOVJET barát­ság mozgalmának új hajtásai nő­nek ki ezekben a napokban me­gyénk városaiban, falvaiban. Uj munkateinileteken új emberek jelentkeznek, hogy részesei le­gyenek annak a nagy mozga­lomnak, amelynek célkitűzése a szovjet magyar barátság ápolá­sa, elmélyítése. A íöldművesszö- , vetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek megyei központjá­ban a Gépállomások Igazgatósá­gán létrehozott megyei MSZBT bizottságok munkája, célkitűzé­sei nagy reményekre jogosíta­nak. Kidolgozott programterve­zetük arra enged következtetni, hogy a két nép közötti barátság átfogó mozgalommá fejlődik nemcsak városon, hanem a leg­távolabbi falvakban, nagyobb tanyaközpontokban is. Helyes volt az új területek felkarolása azért is, mert a városoktól távo­labb eső helyiségek lakói is sze­retnék megismerni a Szovjetunió életét, gazdasági, politikai fejlő­dését és miután az említett szer­vek az egész megyét behálózzák így bizton megnőtt annak a le­hetősége, hogy a kívánságokat megvalósítsák, a Szovjetunió őszinte barátságának a hangját mindenhová eljuttassák. A MEGKEZDETT ÜT, — mely országosan is az első, még nem sok múlttal rendelkezik, de az eltelt egy két hónap munkáját máris a kezdeti eredmények fémjelzik. Egyre több azoknak a falusi földművesszövetkezetek­nek a száma, amelyek keretén belül már létrejöttek a magyar szovjet barátsági körök. A kunmadarasi földművesszö­vetkezet keretében öttagú veze­tőséggel alakult meg a MSZBT helyi csoportja. Rövid időn be­lül 46 olyan szövetkezeti tag je­lentkezett aktív munkára, akik nagy része ezelőtt nem vett részt a társaság munkájában. A veze­tőség most azon fáradozik, hogy kialakítsák a leghelyesebb mód­szereket és a legegyszerűbb for­mában juttassák el az emberek­hez a szovjet nép életéről szóló ismertetéseket. Az eddigi elkép­zelések azt mutatják, hogy a ter­vek, elgondolások igen haszno­sak. Tervezik többek között, hogy a Szovjetunióban járt elv­társakkal élménybeszámolókat tartatnak. Felhasználják munKá- jukban az egyszerűbb formákat, többek között a pult-agitációt is. Hasonló kibontakozás tapasz­talható Abádszalókon is. A helyi szövetkezeteknél megalakult ba­rátsági kör minden alkalmat fel­használ a politikai munka tuda­tosítására, tevékenységének szé­leskörű fejlesztésére. A vezető­ség tagjai jól látják a feladato­kat. A falu társadalmi és politi­kai szerveivel közösen tervezik a munka helyes kialakítását, ösz- szejöveteleket, filmvetítéssel egybekötött baráti estéket ter­veznek. ÁLTALÁBAN HELYES a földművesszövetkezeti köröknek az az irányzata, hogy a munká­jukat necsak az apparátuson belülre korlátozzák, hanem utat találjanak a szövetkezeti tagság sokezres táborába is. Munkájuk­nak ez adja meg igazi jelentősé­gét. Hasonló kibontakozás jelzi a barátsági körök munkáját a megye kisipari termelőszövetke­zeteinél is. Nagyobb szövetkeze­teknél a tagság közgyűlésen fog­lalkozott a barátsági körök meg­alakulásával. Ennek nyomán Kisújszálláson, Tiszaföldváron, Jászberényben, Szolnokon a Bőr­ipari Ktsz-nél, valamint a Hul­ladék és Helyianyagfeldolgozó Ktsz-nél máris megalakult az MSZBT. Szervező munkájukhoz nagy segítséget adnak a párt- szervezetek. Ez biztosíték arra, hogy tevékenységük helyes irányban fejlődik. A kisipari szö­vetkezetek dolgozói közül me­gyénkből négyen veszne!; részt a Szovjetunióba indított társas- utazáson. Hazatérve több helyen beszámolnak majd tapasztalata­ikról, élményeikről, ami minden bizonnyal megnöveli majd az érdeklődést a Szovjetunió iránt. a gépállomások barát­sági köreinek munkája is me- gyeszerte kialakulóban van. A tapasztaltabb, nagyobb múltra visszatekintő MSZBT csoportok munkája alapján úgy látnak hoz­zá feladataik végrehajtásához, hogy saját munkaterületükön a legtöbbet tehessék a magyar szovjet barátságért, összegezve; a magyar szovjet barátság új hajtásai egyre szaporodnak a megyében. Tevékenységüket, kezdeti munkájukat a megyei el­nökségen kívül a pártszervezetek és a tömegszervezetek is aktí­van támogatják. Ez biztosítékot ad arra, hogy a mozgalom eléri célját és a két nép közötti barát­ság tudatos politikai szemlélet­té fejlődik. A fotóművészek is megtárgyalják a párt művelődéspolitikai irányelveiből fakadó feladatokat Az MSZMP Központi Bizott­ságának nemrégen megjelent művelődéspolitikai téziseiből adódó feladatok kidolgozását most kezdte meg a Fotóművé­szek Szövetsége. A szövetség elméleti munka- közössége a marxi esztétikai el­veknek figyelembe vételével igyekszik olyan segítséget nyúj­tani a fotóművészek munkájá­hoz, a fényképezés formanyelvé­nek fejlesztéséhez, hogy a mű­vészek munkái egyre inkább tükrözzék a szocialista realista alkotómódszert. A szövetség fon­tos feladatának tekinti az ama­tőrök széles rétegének nevelését is. Rájuk fokozottabb mérték­ben hat a régi polgári ízlés, a giccses ábrázolási mód, s ezért előadásokat tartanak majd szá­mukra, hogy nagyobb igényes­séggel válasszák meg témáikat, a feldolgozás módját. (MTI). Moszkva (TASZSZ.) A Prav­da vasárnapi száma közli N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksége által jóvá­hagyott feljegyzéseit az iskola és az élet kapcsolatának meg­erősítéséről a szovjet népoktatás rendszerének további fejleszté­séről. Hruscsov megállapítja, hogy a szovjet hatalom fennállásának 40 esztendeje alatt a Szovjet­unióban a közép- és felsőfokú oktatás nagy sikereket ért el. A forradalom előtti Oroszor­szágban 1914-ben az elemi és középiskolákban összesen 9 mil­lió 600 ezer tanuló volt. Az el­múlt 1957—58-as tanévben a szovjet általános iskolák tanu­lóinak száma 28 millió 700 ezer, a felnőttek iskoláját is bele­számítva pedig 30 millió hat­százezer volt. A forradalom előtti Oroszországban a felső­fokú tanintézetekben és tech­nikumokban összesen 182 ezer diák tanult, most számuk meg­haladja a 4 milliót is. Hruscsov megjegyzi, hogy a jelenlegi kö­rülményeik között a Szovjetunió felsőiskoláira mintegy 450.000 embert vehetnek fel, majd hoz­záfűzi, hogy az 1954—1957-ig terjedő időszakban a középisko­lát végzettek közül több mint két és félmillióan nem mentek felsőiskolára és technikumba. Hruscsov hangsúlyozza; a szov­jet iskola feladata nemcsak az, hogy olyan sokoldalúan képzett embereket készítsen elő, akik jól ismerik a tudományok alap­jait, hanem egyúttal az is, hogy az iskolákból olyan embarek kerüljenek ki, akik képesek rendszeres fizikai munka elvég­zésére. A vállalatok és kolhozok társadalmilag hasznos munká­jába kivétel nélkül be kellene kapcsolni minden tanulót 7—8 osztály végzése után. Hruscsov azt javasolja, hogy a középfokú oktatást két részre kellene osztani. Az első 7 vagy nyolc esztendeig tartana, ezen a fokon a tanulás mindenki szá­mára kötelező lenne. A második rész 2—3 esztendős tanulmányi időszakban biztosítaná a szak- képesítés elnyerését, külön a város, külön a falu igényeinek figyelembevételével. A középfokú oktatás második állomásaként Hruscsov célszerű­nek tartja az ifjúság oktatását esti iskolákon és levelező tanfo­lyamokon úgy, hogy az ifjúság nem szakad el a termelőmun­kától. Hangsúlyozza, hogy az esti és levelező iskolák hálózatának széleskörű kifejlesztése lehetővé teszi mindenki számára — ak. kívánja — a középfokú végzett­ség elsajátítását s ezenfelül a felsőiskolák elvégzését is. Rámutat arra, az általa java­solt átszervezés végrehajtásához három-négy esztendős átmeneti időszakra lesz szükség, amely alatt a jelenleg fennálló tízosz­tályos iskolák számát nem sza­bad csökkenteni. Hruscsov javasolja a szovjet felső iskolai rendszer átszerve­zését is. A felsőoktatás rendszerét, kö­zelebb kell hozni a termelés­hez, ténylegesen össze kell kapcsolni a termelőmunkával. Hruscsov javasolja, hogy olyan fiatalokat vegyenek fel a felső tanintézetekbe, akiknek már van élettapasztalatuk, el­sajátították a gyakorlati mun­kát és készséget, kívánságot mu­tatnak a tanulás továbbfolytatá­sára. De nemcsak a továbbtanu­lásra jelentkezők kívánságát kell tekintetbe venni, hanem azt is, hogy addigi munkájukat ho­gyan értékelik a társadalmi szer­vezetek. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a szovjet felsőiskola fejleszté­sében elsősorban az esti és le­velező oktatás vonalán kell to­vább haladni. Kifejezi ezt a vé­leményét, hogy a Mső taninté­zetek többségében az első két- három oktatási év alatt nem szabad a diákokat elszakítani a termeléstől, a harmadik évfo­lyamtól kezdve hetenként két- három napra fel kell menteni őket a termelőmunkától és csak tanulmányaik utolsó két eszten­dejében kell a hallgatókat fel­menteni a termelőmunkától. Hruscsov azt ajánlja, hogy e feljegyzéseiben foglalt javasló­tokat tanácsi és pártvonalon, majd a sajtóban is széles körben vitassák meg, az iskolarendszer átszervezésére vonatkozó kon­krét rendelkezéseket pedig vég­érvényesen a szövetségi köztár­saságok legfelső takácsainak ülésein hozzák meg. (MTI.) BW.MbHüi TflPlPM III ■ ■’!> IBII TENGERI HALÄSZAT ­mint nemzetközi politikai probléma ■fA LEGFONTOSABB Wp j H AL A5ZATI TERŰ LETEK ^4 IZ LAN D Wafiördhui mérföld Seytjhisfjördhuö —-wmmr fr o. m F R 0.1 franciaország 5=Belgium H * Hollandia NDK= Német Demokratikus köztársaság N 5Z K • dteW/ Szövetségi Köztársaság \ép\=U5A légitámaszpont \ * halkonzprvggár 2 ^Reykjavik <mßafearQörtihu.> Keflavik: Az Atlanti-óceán északi része a lóid halban egyik leggazdagabb te­rülete. Izland, valamint Dánia auto­nóm részének, a Faeröer szige­teknek és Grönland szigetének gaz­dasági életében a halászat és a hal- feldolgozás játssza a legjelentősebb szerepet annál is inkább, mert ás­ványkincsekben szegények és me­zőgazdasági művelésre jóformán al­kalmatlan kopár területek. (Például Izland exportjának 95 százalékát a halászati termékek teszik ki), A fel­sorolt országok népeinek természe­tesen életbevágó érdekük, hogy az őket körülvevő haldús vizeket első­sorban saját halászatuk használja fel, viszont a nyugat-európai álla­mok, elsősorban Nagy-Eritannia ha­lászflottái mind gyakrabban halász­nak ezeken a területeken. Ezért érthető, hogy ezen országok szá­mukra életfontosságú területeken felségvizeik határát 12 mérföldre kívánják kiterjeszteni. Nagy-Britannia fegyveres erővel próbálja fenntartani a jelenlegi ál­lapotokat, s ezért a tengeri halászat kérdéséből nemzetközi probléma keletkezett. Térképünk az Atlanti-óceán északi részének halászterületeit mu­tatja. A melléktérképen (balra lent) Izland szigete látható. JELMAGYAR AZAT: t. Az izlandi halászat szempontjá­ból rendkívül fontos területek. 2. Pontok, ahol a brit halászok megsértették Izland új felségvi­zeinek határát. A T4SZ§Z közleménye Hruscsov üzenetének az amerikai kor­mány által történt visszautasításáról Moszkva (TASZSZ). Mint is- meretés, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 19-én üzene­tet intézett Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez a Tajvan térségében kialakult helyzettel kapcsolatban. A szov­jet kormányfőt, amikor az Ame­rikai Egyesült Államok elnöké­hez fo-rdült, az a komoly aggoda­lom vezette, hogy a távol-keleti feszültség kiéleződése a békét fenyegeti. A távol-keleti feszült­ség az amerikai kormánykörök­nek a tajvani-szorosban végre­hajtott agresszív cselekményei következtében vált súlyossá. A szovjet kormányfő üzenetét a közvélemény mindenütt úgy fo­gadta, mint a Szovjetunió újabb fontos kezdeményezését a világ békéjének fenntartásáért és megszilárdításáért folytatott kö­vetkezetes harcában. Másként reagáltak Hruscsov üzenetére azok, akik közvetle­nül felelősek a béke fenntartá­sát fenyegető Tajvan-körzetében kialakult helyzetért. A TASZSZ előtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagy követsége szeptember 21-én az amerikai kormány megbízásá­ból, mint állítólag elfogadhat a t- lant, visszaküldte Hruscsovnak az amerikai elnökhöz intézett üzenetét. Az Egyesült Államok kormá­nyának ezt a lépését nehezen le­het másként felfogni, mint an­nak bizonyítékát, hogy az ameri­kai vezetőkörök nem óhajtanak a józan ész szavára hallgatni; mint újabb példát arra, milyen kevéssé számolnak ezek a körök a népek azon követelésével, hogy hagyják abba azt a kardcsöttető politikát, amely a háború szaka­dékénak szélére sodorta a vi.á- got és lépjenek a megoldatlan nemzetközi kérdések békés ren­dezésének útjára. Ez a válasz új­ból megerősíti, hogy az említett körök képviselőinek „szúrja a szemét az igazság”: Ami a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány továbbra is vékenyen és következetesen védelmezni fogja a béke fenn­tartásának ügyét és megmondja az igazságot, tekintet nélkül ar­ra, tetszik-e ez azoknak, akik­nek politikája állandóan komoly nemzetközi konfliktusok gócát alakítja ki a földkerekségnek hol az egyik, hol a másik térsé­gében)

Next

/
Thumbnails
Contents