Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-23 / 225. szám
* S*OI NOK MPmVBT WffPT.AP 1958, eaftptember 23. N. Sz. Hruscsov feljegyzései a szovjet népoktatás rendszerének fejlesztéséről, az iskola és az élet kapcsolatairól A BARÁTSÁG ÜGYÉÉRT borra alakulnak a fmsz-ek és KTSZ-ek magyar—szovjet barátsági körei A MAGYAR SZOVJET barátság mozgalmának új hajtásai nőnek ki ezekben a napokban megyénk városaiban, falvaiban. Uj munkateinileteken új emberek jelentkeznek, hogy részesei legyenek annak a nagy mozgalomnak, amelynek célkitűzése a szovjet magyar barátság ápolása, elmélyítése. A íöldművesszö- , vetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek megyei központjában a Gépállomások Igazgatóságán létrehozott megyei MSZBT bizottságok munkája, célkitűzései nagy reményekre jogosítanak. Kidolgozott programtervezetük arra enged következtetni, hogy a két nép közötti barátság átfogó mozgalommá fejlődik nemcsak városon, hanem a legtávolabbi falvakban, nagyobb tanyaközpontokban is. Helyes volt az új területek felkarolása azért is, mert a városoktól távolabb eső helyiségek lakói is szeretnék megismerni a Szovjetunió életét, gazdasági, politikai fejlődését és miután az említett szervek az egész megyét behálózzák így bizton megnőtt annak a lehetősége, hogy a kívánságokat megvalósítsák, a Szovjetunió őszinte barátságának a hangját mindenhová eljuttassák. A MEGKEZDETT ÜT, — mely országosan is az első, még nem sok múlttal rendelkezik, de az eltelt egy két hónap munkáját máris a kezdeti eredmények fémjelzik. Egyre több azoknak a falusi földművesszövetkezeteknek a száma, amelyek keretén belül már létrejöttek a magyar szovjet barátsági körök. A kunmadarasi földművesszövetkezet keretében öttagú vezetőséggel alakult meg a MSZBT helyi csoportja. Rövid időn belül 46 olyan szövetkezeti tag jelentkezett aktív munkára, akik nagy része ezelőtt nem vett részt a társaság munkájában. A vezetőség most azon fáradozik, hogy kialakítsák a leghelyesebb módszereket és a legegyszerűbb formában juttassák el az emberekhez a szovjet nép életéről szóló ismertetéseket. Az eddigi elképzelések azt mutatják, hogy a tervek, elgondolások igen hasznosak. Tervezik többek között, hogy a Szovjetunióban járt elvtársakkal élménybeszámolókat tartatnak. Felhasználják munKá- jukban az egyszerűbb formákat, többek között a pult-agitációt is. Hasonló kibontakozás tapasztalható Abádszalókon is. A helyi szövetkezeteknél megalakult barátsági kör minden alkalmat felhasznál a politikai munka tudatosítására, tevékenységének széleskörű fejlesztésére. A vezetőség tagjai jól látják a feladatokat. A falu társadalmi és politikai szerveivel közösen tervezik a munka helyes kialakítását, ösz- szejöveteleket, filmvetítéssel egybekötött baráti estéket terveznek. ÁLTALÁBAN HELYES a földművesszövetkezeti köröknek az az irányzata, hogy a munkájukat necsak az apparátuson belülre korlátozzák, hanem utat találjanak a szövetkezeti tagság sokezres táborába is. Munkájuknak ez adja meg igazi jelentőségét. Hasonló kibontakozás jelzi a barátsági körök munkáját a megye kisipari termelőszövetkezeteinél is. Nagyobb szövetkezeteknél a tagság közgyűlésen foglalkozott a barátsági körök megalakulásával. Ennek nyomán Kisújszálláson, Tiszaföldváron, Jászberényben, Szolnokon a Bőripari Ktsz-nél, valamint a Hulladék és Helyianyagfeldolgozó Ktsz-nél máris megalakult az MSZBT. Szervező munkájukhoz nagy segítséget adnak a párt- szervezetek. Ez biztosíték arra, hogy tevékenységük helyes irányban fejlődik. A kisipari szövetkezetek dolgozói közül megyénkből négyen veszne!; részt a Szovjetunióba indított társas- utazáson. Hazatérve több helyen beszámolnak majd tapasztalataikról, élményeikről, ami minden bizonnyal megnöveli majd az érdeklődést a Szovjetunió iránt. a gépállomások barátsági köreinek munkája is me- gyeszerte kialakulóban van. A tapasztaltabb, nagyobb múltra visszatekintő MSZBT csoportok munkája alapján úgy látnak hozzá feladataik végrehajtásához, hogy saját munkaterületükön a legtöbbet tehessék a magyar szovjet barátságért, összegezve; a magyar szovjet barátság új hajtásai egyre szaporodnak a megyében. Tevékenységüket, kezdeti munkájukat a megyei elnökségen kívül a pártszervezetek és a tömegszervezetek is aktívan támogatják. Ez biztosítékot ad arra, hogy a mozgalom eléri célját és a két nép közötti barátság tudatos politikai szemléletté fejlődik. A fotóművészek is megtárgyalják a párt művelődéspolitikai irányelveiből fakadó feladatokat Az MSZMP Központi Bizottságának nemrégen megjelent művelődéspolitikai téziseiből adódó feladatok kidolgozását most kezdte meg a Fotóművészek Szövetsége. A szövetség elméleti munka- közössége a marxi esztétikai elveknek figyelembe vételével igyekszik olyan segítséget nyújtani a fotóművészek munkájához, a fényképezés formanyelvének fejlesztéséhez, hogy a művészek munkái egyre inkább tükrözzék a szocialista realista alkotómódszert. A szövetség fontos feladatának tekinti az amatőrök széles rétegének nevelését is. Rájuk fokozottabb mértékben hat a régi polgári ízlés, a giccses ábrázolási mód, s ezért előadásokat tartanak majd számukra, hogy nagyobb igényességgel válasszák meg témáikat, a feldolgozás módját. (MTI). Moszkva (TASZSZ.) A Pravda vasárnapi száma közli N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksége által jóváhagyott feljegyzéseit az iskola és az élet kapcsolatának megerősítéséről a szovjet népoktatás rendszerének további fejlesztéséről. Hruscsov megállapítja, hogy a szovjet hatalom fennállásának 40 esztendeje alatt a Szovjetunióban a közép- és felsőfokú oktatás nagy sikereket ért el. A forradalom előtti Oroszországban 1914-ben az elemi és középiskolákban összesen 9 millió 600 ezer tanuló volt. Az elmúlt 1957—58-as tanévben a szovjet általános iskolák tanulóinak száma 28 millió 700 ezer, a felnőttek iskoláját is beleszámítva pedig 30 millió hatszázezer volt. A forradalom előtti Oroszországban a felsőfokú tanintézetekben és technikumokban összesen 182 ezer diák tanult, most számuk meghaladja a 4 milliót is. Hruscsov megjegyzi, hogy a jelenlegi körülményeik között a Szovjetunió felsőiskoláira mintegy 450.000 embert vehetnek fel, majd hozzáfűzi, hogy az 1954—1957-ig terjedő időszakban a középiskolát végzettek közül több mint két és félmillióan nem mentek felsőiskolára és technikumba. Hruscsov hangsúlyozza; a szovjet iskola feladata nemcsak az, hogy olyan sokoldalúan képzett embereket készítsen elő, akik jól ismerik a tudományok alapjait, hanem egyúttal az is, hogy az iskolákból olyan embarek kerüljenek ki, akik képesek rendszeres fizikai munka elvégzésére. A vállalatok és kolhozok társadalmilag hasznos munkájába kivétel nélkül be kellene kapcsolni minden tanulót 7—8 osztály végzése után. Hruscsov azt javasolja, hogy a középfokú oktatást két részre kellene osztani. Az első 7 vagy nyolc esztendeig tartana, ezen a fokon a tanulás mindenki számára kötelező lenne. A második rész 2—3 esztendős tanulmányi időszakban biztosítaná a szak- képesítés elnyerését, külön a város, külön a falu igényeinek figyelembevételével. A középfokú oktatás második állomásaként Hruscsov célszerűnek tartja az ifjúság oktatását esti iskolákon és levelező tanfolyamokon úgy, hogy az ifjúság nem szakad el a termelőmunkától. Hangsúlyozza, hogy az esti és levelező iskolák hálózatának széleskörű kifejlesztése lehetővé teszi mindenki számára — ak. kívánja — a középfokú végzettség elsajátítását s ezenfelül a felsőiskolák elvégzését is. Rámutat arra, az általa javasolt átszervezés végrehajtásához három-négy esztendős átmeneti időszakra lesz szükség, amely alatt a jelenleg fennálló tízosztályos iskolák számát nem szabad csökkenteni. Hruscsov javasolja a szovjet felső iskolai rendszer átszervezését is. A felsőoktatás rendszerét, közelebb kell hozni a termeléshez, ténylegesen össze kell kapcsolni a termelőmunkával. Hruscsov javasolja, hogy olyan fiatalokat vegyenek fel a felső tanintézetekbe, akiknek már van élettapasztalatuk, elsajátították a gyakorlati munkát és készséget, kívánságot mutatnak a tanulás továbbfolytatására. De nemcsak a továbbtanulásra jelentkezők kívánságát kell tekintetbe venni, hanem azt is, hogy addigi munkájukat hogyan értékelik a társadalmi szervezetek. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a szovjet felsőiskola fejlesztésében elsősorban az esti és levelező oktatás vonalán kell tovább haladni. Kifejezi ezt a véleményét, hogy a Mső tanintézetek többségében az első két- három oktatási év alatt nem szabad a diákokat elszakítani a termeléstől, a harmadik évfolyamtól kezdve hetenként két- három napra fel kell menteni őket a termelőmunkától és csak tanulmányaik utolsó két esztendejében kell a hallgatókat felmenteni a termelőmunkától. Hruscsov azt ajánlja, hogy e feljegyzéseiben foglalt javaslótokat tanácsi és pártvonalon, majd a sajtóban is széles körben vitassák meg, az iskolarendszer átszervezésére vonatkozó konkrét rendelkezéseket pedig végérvényesen a szövetségi köztársaságok legfelső takácsainak ülésein hozzák meg. (MTI.) BW.MbHüi TflPlPM III ■ ■’!> IBII TENGERI HALÄSZAT mint nemzetközi politikai probléma ■fA LEGFONTOSABB Wp j H AL A5ZATI TERŰ LETEK ^4 IZ LAN D Wafiördhui mérföld Seytjhisfjördhuö —-wmmr fr o. m F R 0.1 franciaország 5=Belgium H * Hollandia NDK= Német Demokratikus köztársaság N 5Z K • dteW/ Szövetségi Köztársaság \ép\=U5A légitámaszpont \ * halkonzprvggár 2 ^Reykjavik <mßafearQörtihu.> Keflavik: Az Atlanti-óceán északi része a lóid halban egyik leggazdagabb területe. Izland, valamint Dánia autonóm részének, a Faeröer szigeteknek és Grönland szigetének gazdasági életében a halászat és a hal- feldolgozás játssza a legjelentősebb szerepet annál is inkább, mert ásványkincsekben szegények és mezőgazdasági művelésre jóformán alkalmatlan kopár területek. (Például Izland exportjának 95 százalékát a halászati termékek teszik ki), A felsorolt országok népeinek természetesen életbevágó érdekük, hogy az őket körülvevő haldús vizeket elsősorban saját halászatuk használja fel, viszont a nyugat-európai államok, elsősorban Nagy-Eritannia halászflottái mind gyakrabban halásznak ezeken a területeken. Ezért érthető, hogy ezen országok számukra életfontosságú területeken felségvizeik határát 12 mérföldre kívánják kiterjeszteni. Nagy-Britannia fegyveres erővel próbálja fenntartani a jelenlegi állapotokat, s ezért a tengeri halászat kérdéséből nemzetközi probléma keletkezett. Térképünk az Atlanti-óceán északi részének halászterületeit mutatja. A melléktérképen (balra lent) Izland szigete látható. JELMAGYAR AZAT: t. Az izlandi halászat szempontjából rendkívül fontos területek. 2. Pontok, ahol a brit halászok megsértették Izland új felségvizeinek határát. A T4SZ§Z közleménye Hruscsov üzenetének az amerikai kormány által történt visszautasításáról Moszkva (TASZSZ). Mint is- meretés, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 19-én üzenetet intézett Eisenhowerhez, az Egyesült Államok elnökéhez a Tajvan térségében kialakult helyzettel kapcsolatban. A szovjet kormányfőt, amikor az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez fo-rdült, az a komoly aggodalom vezette, hogy a távol-keleti feszültség kiéleződése a békét fenyegeti. A távol-keleti feszültség az amerikai kormányköröknek a tajvani-szorosban végrehajtott agresszív cselekményei következtében vált súlyossá. A szovjet kormányfő üzenetét a közvélemény mindenütt úgy fogadta, mint a Szovjetunió újabb fontos kezdeményezését a világ békéjének fenntartásáért és megszilárdításáért folytatott következetes harcában. Másként reagáltak Hruscsov üzenetére azok, akik közvetlenül felelősek a béke fenntartását fenyegető Tajvan-körzetében kialakult helyzetért. A TASZSZ előtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagy követsége szeptember 21-én az amerikai kormány megbízásából, mint állítólag elfogadhat a t- lant, visszaküldte Hruscsovnak az amerikai elnökhöz intézett üzenetét. Az Egyesült Államok kormányának ezt a lépését nehezen lehet másként felfogni, mint annak bizonyítékát, hogy az amerikai vezetőkörök nem óhajtanak a józan ész szavára hallgatni; mint újabb példát arra, milyen kevéssé számolnak ezek a körök a népek azon követelésével, hogy hagyják abba azt a kardcsöttető politikát, amely a háború szakadékénak szélére sodorta a vi.á- got és lépjenek a megoldatlan nemzetközi kérdések békés rendezésének útjára. Ez a válasz újból megerősíti, hogy az említett körök képviselőinek „szúrja a szemét az igazság”: Ami a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány továbbra is vékenyen és következetesen védelmezni fogja a béke fenntartásának ügyét és megmondja az igazságot, tekintet nélkül arra, tetszik-e ez azoknak, akiknek politikája állandóan komoly nemzetközi konfliktusok gócát alakítja ki a földkerekségnek hol az egyik, hol a másik térségében)
