Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-03 / 208. szám
1958. szeptember 8, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Néhány nappal ezelőtt ízléses m§| és hasznos, művész kivitelé -'I mélynyomását füzet került ki az Egyetemi Nyomdából. A megyei tanács művelődési osztályának gondozásában olyan kiadvány látott napvilágot, amely méltóképpen fogja szolgáim megyénk idegenforgalmát. A kis füzet keresztmetszetet nyújt megyénk legjelentősebb tájidról, műemlékeiről, ipáéi létesítményeiről. Címlapját itt láthatjuk, a szolnoki Tiszaipart egy része látható rajta. Első oldalán a megye gazdaságföldrajzi adatait ismerteti, kiét térképpel. Egyiken a megye az ország területéhez viszonyítva, másikon az egyes helységek nevezetességei. Magyaron kívül orosz és német nyelven is olvasható a megye ismertetése. Kár, hogy a továbbiakat már csak magyarul ismerteti. Feltétlenül szükséges lett volna legalább a képeknek háromnyelvű szövegezést adni, A továbbiakban gyönyörű mélynyomásé felvételek vetítik elénk a megyét. A szolnoki Ti- szapart, a Tiszai-szálló, a Damja- nich-fürdő mellett művészi felvételen egy szolnoki halászt láthatunk az ősi merítőhálóval. A múltat a fegyvemeld XV. századi templorrvrom, a kunhegyesi kultúrotthon XVIII. századbeli barakk épülete, a kunhegyesi szélmalom képviselik. A jelen sem maradt ki a füzetből. A Tisza Cipőgyár távlati képe mellett a turkevei határban arató kombájnra téved a szemünk. A kiadvány több képet szentel a megye idegenforgalmi nevezetességeinek- Berekfürdőnek, a szolnoki Tiszaipartnak, a tiszaderzsi 800 éves templomromnak. Jó lenne minél nagyobb példányban elterjeszteni a „Szolnok megyé”-t. Hadd ismerje meg az egész ország. Jó lenne bemutatni a hazánkba látogató külföldi barátainknak: jöjjetek ide, sok szépet, tanulságosat láthattok, tapasztalhattok minálunk is. És végül, de nem utolsósorban meg kellene mutatni megyénk embereinek is: Ez a mi szükebb hazánk, ismerd meg, légy büszke rá! TAVALY NYÁRON a kengyeli, alattyáni, jászladányi határban szokatlan műszerekkel, mérőszalagokkal, mérőlécekkel felszerelt csoportok jelentek meg. Csendben, szorgosan haladtak mesgyéről-mesgyére, s munkájuk eredményeként ma már elmondhatjuk: Ebben a három községben tudjuk, hogy melyik földdarabot ki használja. Ezt a fontos tevékenységet megyénkben az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelőségének irányítása mellett öt vállalat mérnökei és technikusai végzik. Közvetlen feladatukról Kupái Sándor, a fentebb említett felügyelőség megyei szervezője szól: — A földtulajdon hatalmas arányú változása hazánkban a felszabadulást követő hónapokban indult meg. Ekkor lett a föld azé, aki megműveli. Érthető, hogy azokban az idődben nem volt élég megbízható és szakképzett mérnök, aki a földosztás méréseit elvégezhette volna. így a mérések jószándékkal bár, de kezdetleges eszközökkel folytak. Tíz évvel azelőtt igen sok egyéni gazda választotta a gazdálkodás fejlettebb módját, alakított közös gazdaságot.vagy lépett be a meglévő tsz-ek valamelyikébe. Miért mér a földmérő? A nagyüzemi művelés érdekében egybefüggő táblákat kellett kialakítani, így az ingatlanok cseréje vált szükségessé. Kupái Sándor elmondja még, hogy sok megtévesztett egyéni gazda fordított hátat az ellen- forradalmi időkben a közös birtoknak. Ezeknek a 10/1957. sz. rendelet értelmében kiadták a rájuk eső földterületet. — Eddigi munkánk is bizonyítja: a ma használt térképek nem a való helyzetet ábrázolják. Igen sok gazda van, aki hat-hét hold után fizeti az adót, holott csak ötöt-hatot használ a valóságban. így természetesen mások jutnak jogtalan előnyhöz, ami szocialista társadalmunkban megengedhetetlen, — fűzi hozzá. — MENNYI IDŐ ALATT készül el teljesen megyénk újra való feltérképezése? — A 46/1957. sz. minisztertanácsi rendelet értelmében négy év alatt. Idén huszonnégy község határában kezdődik meg a munka, jövőre további huszonhétben. Államunk hatalmas összegeket áldoz erre a célra. Jogos és méltányos, hogy azok is hozzájáruljanak ezek viseléséhez, akik a a földet használják: a gazdák. A hozzájárulás összege nem magas! Egyéni gazdák holdanként mindössze harminc forinttal veszi ki a költségekből részüket, ami a tényleges kiadásoknak mindössze egyötöde. A párt útmutatása alapján a társulások és szövetkezetek részére a minisztertanács kedvezményt biztosított. Azt hinnők. valamennyi gazda örömmel fogadta a földmérést, hiszen ez a fontos munka felesleges adózástól, a későbbi évek során esetleges vitáktól, perektől kíméli meg ... Sajnos, nem így van. Igaz, nem nagyon sokan, de annál hangosabban nyilvánítanak olyan véleményt, — mely szerint a földmérés másra sem jó, mint arra, hogy „zsebükből kivegye a pénzt.” Nos, a fentiekből világosan kitűnik, hogy ez az álláspont mennyire téves. Helyenkénti eluralkodásának oka elsősorban a felvilágosító munka hiánya. Ott, ahol a gazdák tudják: mi a mérés célja — segítőivé, nem pedig Kerékkötőivé válnak a munkának. Az aüanyantílop Színes, magyarul beszéli szovjet rajzfilmsorozat. Bemutatja 14- én a kisújszállási Ady-mozi. Nemesített vetőmag* több termés Olyan igaz ez, mint a kétszerkettő. Nem csak a tudomány emberei győződtek meg róla kísérleteik során, hanem sok-sok parasztember is — a gyakorlatban: A nemesített vetőmag több termést, tehát több jövedelmet ad, mint a szokványminőségű. Készséggel tanúsítja ezt Gellérfi Sándor törökszentmiklósi gazda, akinek idén egy holdon tizenegy mázsa búzája termett B—1201 vetőmag után. A zagyvareKasi Sztrunga Gábor, 11,05 mázsás termést ért eL Kunszentmárton határában Gálái János holdanként 12 q-t aratott. A nemesített vetőmag hasznát több termelőszövetkezeti gazda is látta; így a mezőtúri Petőfi Tsz-beliek. A közös birtokon a nemesített mag 13,02 mázsás búzatermést eredményezett. Megkezdődött a nemzetközi borverseny Hétfőn, a városligeti Vajdahu- nyad várában megnyílt a nemzetközi borverseny. Az ünnepi beszédet Magyar András, földművelésügyi miniszterhelyette.- mondotta. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi borversenyen képviselve van a világ csaknem vala- menyi jelentős bortermő állama. Összesen 18 államból érkeztek borminták. A miniszterhelyettes a továbbiakban megemlékezett Mathiász János világ-" hírű szőlőnemesítő születésének 120. évfordulójáról és Mathiász emlékérmet adott át a legkiválóbb szőlészeknek és borászoknak. Ez alkalommal nyílt meg a Mezőgazdasági Múzeumban a Mathiász János emlékkiállítás és az állandó borászati kiállítás is, amelyet Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitott meg. (MTI) _ - _ m A munkakönyvi bejegyzésről A Munkaügyi Minisztérium szerint az utóbbi időben mind- gyakrabban tapasztalható, hogy egyes vállalatok, üzemek stb., illetve azok munkakönyvkeze- léssel megbízott dolgozói a munkakönyvekbe a munkaviszony időtartamára (megszűnési időpontjára) megszűnési módjára vonatkozó bejegyzéseket „méltányosság”-ból a valóságnak meg nem felelőre kijavítják így például a munkaviszony megszűnési időpontját „helyesbítik” úgy, hogy az újbóli mun- kaviszonybalépésig ténylegesen eltelt 30 napnál nagyobb kiesést rövidebbre „csökkentik”. Vagy a „hozzájárulással kilépett”, illetve „felmondás a vállalat részéről” bejegyzést „áthelyezve” bejegyzésre változtatják. A javítgatások által egyesek jogtalanul többletpótszabadságban, illetve jubileumi jutalomban részesülnek. Ezenkívül mindez számos zavart okoz a társadalombiztosítás körében is, mert az SZTK-nyilvántartásokban szereplő időpontok nem egyeznek meg a rqunkakönyvben szereplőkkel. A Munka Törvénykönyve 131. paragrafusa (2) bekezdésének rendelkezése szerint a dolgozók személyére és munkaviszonyára vonatkozó adatokat tartalmazó munkakönyv közokirat. A fentiekből következik, hogy akár a munkakönyv tulajdonos, akár a munkakönyvkezeléssel megbízott dolgozó a bejegyzett adatokat megváltoztatja, elköveti a közokirat hamisításának bűntettét. A Munkaügyi Minisztérium felhívja a figyelmet arra. hogy a munkakönyvbe csak a valóságnak mindenben megfelelő adatokat szabad bejegyezni. Az adatok módosítására, megváltoztam tására csak jogerős egyeztetőb!-' zottsági határozat, bírói ítélet vagy más hatósági határozat esetén kerülhet sor. Ez esetekben a javításra utaló megjegy-' zésben mindenkor utalni kell «' javítást szükségessé tevő, illetve határozat (ítélet) kibocsájtójáraj a határozat számára és keltére. ,
