Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-21 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (srnrnrnMi Ara fillér 1958. szeptember 21. vasárnap. IX. évfolyam, 224. szám. 4 mezőgazdaság szocialista átszervezésének szakszervezeti feladatairól tárgyalt szombaton a SZOT III. teljes ülése A SZOT III. teljes ülése szombaton reggel folytatta munká­ját. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A vita lezárása után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Varga György, a SZOT titkára válaszolt az elhangzottakra. Gás­pár Sándor többek között javasolta: a SZOT teljes ülése bízza meg a szaktanács elnökségét, hogy két-három héten belül ké­szítsen határozatot a szakszervezetek politikai nevelőmunkájá­ról. Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási bizottságának felhívása Halász József, a SZOT Elnök­ségének tagja a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tartott beszámolót. Mindenekelőtt vázolta a me­zőgazdaságban az elmúlt tizen­három " év alatt bekövetkezett alapvető változásokat, ‘majd — hangsúlyozta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének je­lentőségét. Utalt arra, hogy az ellenforradalom leverése óta Is­mét fejlődésnek indult a terme­lőszövetkezeti mozgalom. 1957. decemberében a szö­vetkezetek száma 3394-re nö­vekedett és csaknem más­fél millió holdnyi területen gazdálkodtak szövetkezeti parasztok. 1958 első felében újabb 15 531 tag lépett a tsz-ekbe 80 100 hold föld­del. Az előadó ezután a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, nagyobb terméshozamáról szólt és kifej­tette, hogy ha pl. 1957-ben az egész mezőgazdaság, az állami gazdaságok termelési szintjét ér­te volna el, úgy 7,800.000 mázsá­val több gabonánk termett vol­na, ami 3,900.000 ember egész évi fejadagját jelenti. Hasonló A központi népi ellenőrzési bizottság értekezletre hívta ösz- sze a megyed és a megyei jogú városi népi ellenőrzési bizottsá­gok elnökeit. Oczel János, a KNEB elnöke értékelte a bizott­ságok eddigi munkáját. Tolmá­csolta a minisztertanács elisme­rését, köszönetét fejezte ki a befejezett országos vizsgálatok eredményes lefolytatásáért és kérte, hogy ezt az elismerést továbbítsák a vizsgálatot folyta­tott népi ellenőröknek: Ezután elmondotta, hogy az elmúlt időszakban tovább növe­kedett a népi ellenőrök száma, ami főként azért fontos, mert minőségi javulást eredménye­zett. Az eddig lefolytatott vizs­gálatokban mintegy 12 000 népi ellenőr vett részt, — Hónapról-hónapra emelke­dik a bizottságokhoz érkező köz­érdekű bejelentések száma, ami rendkívül fontos számukra, ■— folytatta — mert a lakosság nö­vekvő bizalmát jelzi. Három hó­nap alatt 3200 közérdekű beje­lentés érkezett a népi ellenőr­zés szerveihez, közte számos olyan, amely komoly problé­mákra hívta fel a figyelmet. A beszámolót követő vita több fontos jelenségre hívta fel a fi­módon 940,400.000 literrel több tejet nyertünk volna, ha az egész mezőgazdaság elérte volna az állami gazdaságok hozamának szintjét. Hangsúlyozta, az összes dolgo­zó érdekében, minden akadályt el kell hárítani a mezőgazdaság átszervezésének útjából. E mun­ka megkönnyítését több gép, vegyszer, műtrágya és szerszám gyártásával is segíthetik. Meg kell szervezni az ipari üzemek és termelőszövetkezetek, illetve ‘'ál­lami gazdaságok, gépállomások szoros kapcsolatát. Tanulmányoznunk kell a két- lakiság kérdését is. Azt a kér­dést, hogy munkásaink milyen mértékben rendelkeznek föld­del. Az elmúlt években több mint egymillióval növeke­dett a bérből és fizetésből élők száma, s ezeknek a dol­gozóknak jelentős része a mezőgazdaságból jött. Nagy­részük ma is rendszeresen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A kecskeméti vasöntödében például a dolgozóknak mintegy hatvan százaléka rendelkezik gyeiméit. Egyik ilyen visszatérő kérdés az utóvizsgálatok problé­mája. A megvizsgált szervek ve­zetői az esetek túlnyomó részé­ben elismerik a feltárt hibákat és egyetértenek a javasolt — és felsőbb szervük által is elfoga­dott — intézkedésekkel; Az intézkedések végrehaj­tása — például szervezési kérdések, fegyelmi felelős- ségrevonás, kártérítés, stb. — már nem ilyen egyöntetű. Ezért szükséges az utóvizsgála­tok rendszeresítése, amelynek fontosságát saját tapasztalata alapján hangsúlyozta több me­gyei elnök. Borsod megyében ellenőrizték a földművesszövet­kezeti vizsgálat nyomán tett in­tézkedéseket. Azt tapasztalták, hogy a szövetkezetek igen sokat tettek a néhány héttel korábban feltárt hibák kijavításáért, de találtak olyan járást is, amely­nek vezetői semmit sem tettek. A megyei NEB határozottan fel­hívta a MÉSZÖV figyelmét er­re a helyzetre, a MÉSZÖV pe­dig intézkedett: azonnal levál­totta azokat a szövetkezeti ve­zetőket, aikik semmibe vették a szövetkezeti tagok, a dolgozók érdekeit. A felszólalók szóba hozták a földdel. A MÁVAG-ban 2350 vi­déki dolgozik, s ebből hatszázöt­venen 1—10 hold földet is bir­tokolnak. A saját földön végzett második műszak, különösen a nagy mezőgazdasági munkák idején, hátráltatja a dolgozót ipari feladatainak elvégzésében. Jelenleg mintegy hatszázezer bérből és fizetésből élő dolgozó­nak van földje. Ezeknek az em­bereknek azt kellene javasolni, hogy hozzátartozóik lépjenek a termelőszövetkezetbe, vagy egy- egy községben, maguk alakítsa­nak termelőszövetkezetet. A munkásosztály foglalkoz­zék a falusi szegényparaszti lakossággal, a termelőszö- vetkezti tagsággal és nem utolsósorban az elmúlt tíz év. alatt kialakult új falusi munkásréteggel, a gépállomási, az állami gazda­sági, a vízügyi, az erdőgazdasági dolgozók mintegy hétszázötven- ezres táborával is. Szervezni kell a patronálómozgalmat, de nem a régi módon. (MTI). Tegnap a Hazafias Népfront megyei székházéban ülést tar­tottak megyénk országgyűlési képviselői. Az ülés, Juhász Im- réné dr. csoportelnök elnöklete alatt megtárgyalta Kuti György, bizottságok és a tanács kapcso­latának egyes problémáit és megállapították, hogy több olyan vizsgálatot folytattak, amelyek közös megbeszélések alapján jöttek létre és közvetlen segítséget adtak a tanácsi szer­vek munkájához. Szolnok megyében például nemrégiben megvizsgálták a I legeltetési bizottságokat. Bács megyében a napokban be­fejezték a vizsgálatot a község­fejlesztési és községpolitikai ter­vek végrehajtásával kapcsolat­ban, stb. Egyes helyeken azon­ban vitára ad okot, hogy a ta­nács végrehajtó bizottsága a né­pi ellenőrzésről szóló törvény­nyel ellentétben — maga alá akarja rendelni a NEB-et. Ko­márom megyében megtörtént, hogy a tanács egyik osztályve­zetője vizsgálat folytatására uta­sította a NEB-et, s- nehezen ér­tette meg, hogy erre csak a ta­nácsülésnek van joga. A gyakor­latban természetesen az a he­lyes, ha a tanács és a NEB ve­zetői közvetlen baráti kapcsola­tot alakítanak ki és rendszere­sen tájékoztatják egymást a munkáról, — állapította meg zá­rószavában — Oczel János. — (MTI). KAIRÓ (TASZSZ). Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási bizottságának állandó titkársá­ga pénteken felhívást adott ki az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányának megalakulása alkalmából. Afrika és Ázsia népei teljes támogatásukról biztosítják ezt az új kormányt és kijelentik, hogy megalakulása annak a kai­rói értekezleten egyöntetűen ho­zott határozatnak megerősítését jelenti, amely a függetlenségé­nek kivívásáért harcoló algériai nép támogatására irányul. Szolnokon, a temető mellett kőművesek dolgoznak. Az Alföl­di Kőolajipari Tröszt szolnoki üzemegységének irodaházát épí­tik, négy millió forintos beruhá­zással. Jelenleg a földmunkákat: az alapozást és vízszigetelést vég­zik. Még ez évben másfél-két millió forintot használnak fel er­re az építkezésre. Az új irodaház kétemeletes és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának tájékozta­tója alapján a tanácsok és a tö­megek közötti kapcsolat alaku­lásét az ellenforradalmat követő időben. Kuti elvtárs beszámolója ele­jéin megállapította, hogy az el­lenforradalom leverését követő időtől napjainkig erősödött, ja­vult a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat. Ez részben annak köszönhető, hogy 1957 márciusában a megyei tanács­ülés elhatározta: növelni kell a helyi tanácsok hatáskörét any- nyira, hogy azok irányítói le­gyenek az életnek. Emellett nagyban növelte a tanácsok te­kintélyét az is, hogy az 1956 előtti időkkel ellentétben az állampolgári kötelességek mellett összeha­sonlíthatatlanul nagyobb he­lyet kapott az állampolgárok jo­gainak ismertetése. A bizalom növekedését, a tö- megkapcsolat fejlődését mi sem igazolja, mint az, hogy 1956-ban alig fordultak a választók a községi tanácstagokhoz, az ész­revételek, panaszok, bejelenté­sek 25 százaléka érkezett a ta­nácstagok tolmácsolásával. Ez­zel szemben 1958-ban viszont 70 százalékra tehető az arány. Nagyban erősítette a bizalmat a kormányhatározatok egységes végrehajtása* Míg 1957-ben 96 törvénysértő határozatot kellett a felsőbb tanácsi szerveknek ha­tálytalanítani, addig 1958 első félévében mindössze 15 eset volt olyan, amelyben hatályon kívül helyezéssel kellett a helyi szer­vek határozatát megváltoztatni. Eltűnőben van tehát a szavak és a tettek közötti különbség. S ezt érzik a községek lakói, a •—•»tők is. Különösen nagy szerepe vau Elérkezett az idő, hogy a francia imperialisták alárendel­jék magukat a történelem elke­rülhetetlen menetének és hala­déktalanul kivonják 800 ezer fő­nyi megszálló hadseregüket Al­gériából — hangzik a felhívás. Az állandó titkárság felhívjh Ázsia és Af rika népeit, hogy ha­tékonyan támogassák ezt a sza­bad új kormányt és követeljék saját kormányuktól az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyának elismerését, amely va­lóban képviseli Algéria népét, (MTI). 70 méter hosszú lesz. Korszerű irodahelyiségeket, kultúrtermet foglal magában. Átadására a jö­vő év második felében kerül sor. 1959-ben kezdi meg az Építő­ipari Vállalat a Guttenberg-té- ren 16 háromemeletes lakóház építését 15 millió forintos beru­házással. Terv szerint a lakó­házak nagy részét még a jövő évben átadják a vállalat dolgo­zóinak. ebben a községfejlesztési ter­vek végrehajtásának. Az idei tervek 60 százalékban van­nak végrehajtva. Ehhez az eredményhez nagy­ban hozzájáiruOit az a társadalmi lelkesedés, ami éppen a taná­csok és a lakosság közötti jó kapcsolatok révén alakult ki. Az, hogy fokozottabban törőd­tek a tanácsok a dolgozók prob­lémáival, kihatott az állampolgá­ri fegyelem szilárdítására is. Ezt bizonyítja, hogy 1956-hoz vi­szonyítva például körübelül 10 százalékra csökkent a transzfe­rálások száma, s mégis negyed­évenként rendszeresen csaknem 100 százalékra teljesítik a köz­ségek adótervüket. Nőtt a dolgozók érdeklődése.'' Bizonyítja ezt, hogy az 1958 év első félévében mintegy 97 ezer választó je­lent meg a tanácstagi beszá­molókon. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Nánási László, Hodos János és még többen a képvise­lők közül. Hozzászólásaikban többnyire azokat a feladatokat érintették, amelyeket még el kell végezni a kapcsolat további erő­dítéséért. így elsősorban nagy he­lyet kapott a szakmai felkészült­ség. Egységes álláspont alakult ki abban, hogy növelni kell a ta­nácsok dolgozóinak szakismere­tét. Váczi Sándor képviselő hoz­zászólásában például leszögezte: a kaocsolat további erősödése at­tól függ, hogy a tanács, mint államhatalmi szerv, milyen kér­désekkel foglalkozik, s ezek ki- feiezik-e a lakosság érdekeit, kí­vánságait? A vita után a csoport elnöke összegezte a vita eredményét és in vasiatokat tett az Országgyű­lés felé történő felterjesstéjekre. Negyedév alatt 3200 közérdekű beieleatés a központi népi ellenőrzési bizottság értekezlete Több megbecsülést a tanácsok dolgozóinak — A tanácsok tömegkapcsolatáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport —------------ --------------­Tö bb millió forinios beruházás lakóház és iroda építésére

Next

/
Thumbnails
Contents