Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-19 / 222. szám

1938. szeptember 19, (SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s * A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÜLÖNKIADÁSA * Jót sikerült a Petőfi Termelőszövetkezetben az „uborkaszezon“ A múltban gyakran lehetett azt hallani egy-két kereskedő­től, vagy Iparostól, ha érdeklőd­tek tőle az üzlet menetele felől, hogy — a mi szakmánkban most „uborkaszezon“ van. — Ez olyan pangás félét jelentett, vagyis, hogy az illető szakma cikkjeinek nincs keletje, nincs ideje. Ügy gondolom, hogy ez az „uborkaszezon” meghatáro­zás abból eredhet, és lett köz­napivá, hogy az uborka igen bő­ven termő konyhakerti növé­nyünk és jó termés esetén a nagy kínálathoz viszonyítva ki­esi a kereslet. Persze, ha ez így van, amit nem állítok, akkor éppenséggel lehetne görögdiny- nyc, — kelkáposzta, — vagy ha úgy tetszik spenótszezon is. De, ha már az uborkához ragasz­kodnak a ma élő emberek is, hát csak maradjon az uborkasze­zon, „uborkaszezonnak'*, de ne a régi értelemben, mert a Petőfi Termelőszövetkezet ez évi ubor­katermése, azt igazolja, hogy jó is lehet az „uborkaszezou”. A szövetkezet 72 holdon ter­melt uborkát. Kora tavasztól kezdve állandó pénzbevétel! for­rása volt a termelőszövetkezet­nek. Elsőnek vitték a piacra cs mint primőr áruért, igen jó pénzt kaptak érte. Később nagy tételben szállították a vállalat­nak, ami szintén meglehetős be­vételt jelentett, most pedig el­érkezett az uborkatermés végső betakarítása, a szép sárga érett uborkának a cséplése. Az ubor­kamag szintén jó pénzt jelent, holdanként 6—8000 forintot. A cséplés folyamán összetört ubor­ka darajbokbol pedig, borsótörek és kukoricaszár keveréssel közel ezer köbméter silót készítenek. Van a szövetkezetnek 8 hold másodvetésű uborkája is, ami most piacképes és mint keresett cikket kilónként 6 forintért árulják. Mindent egybevetve a Petőfi Termelőszövetkezet meggyőző­dött róla, hogy az uborka ter­melésből nagy jövedelmet lehet elérni szezon előtt, szezonban és szezon után is. Török Gyermekek kö zeit... A bágyadt fényű őszi napsü­tésben beszélgetünk az úttörők­kel, a nyári élményekről. A kis szőke copfos Ica beszél — ó, a legszebb? De nehéz is választani! Talán az volt a leg­szebb, mikor először pillantottuk meg a Balatont. Egymás hegyén- hátán tolongtunk a vonatablak­nál és hiába magyarázta tábor­vezetőnk, hogy ez már a magyar tenger, a csodálatosan szép kék Balatont mi nem láttuk. Olyan színű volt, mint az ég és nem tudtuk elválasztani. — Nekem az tetszett a leg­jobban — veszi át a szót Kati — mikor hajóval átkeltünk Fo­nyódról Badacsonyba. Olyan opálos volt a víz, a levegő! Si­rályok kísérték a hajónkat és vijjogva kapkodták a vízbe do­bált kiflidarabokat. A hegytetőről lenéztünk és apró játékszernek tűntek a vi­torlások, a csónakok. Jaj, csodá­latos volt! — Lelkendeznek, .ujjongnak valamennyien, s mint hegyoldalból a friss forrásvíz, kibuggyan valamennyijükből a nevetés. — Mikor már nem tud­tuk, mit mondjunk elragadtatá­sunkban, akkor ott a badacsonyi hegytetőn megszólalt a Pista paj­tás és azt mondta: Szép, szép, Sándor Kati megtalálta helyét a társadalomban Kormánykitüntetést kaptak a 10 éves tsz tagok A 10 éves termelőszövetkezeti tagok közül szeptember 13* án az Országház kupola-termében városunkból hárman része­sültek kormánykitüntetésben: Lénárt Mihály, a Győzelem Termelőszövetkezet sertés* gondozója, aki 10 év alatt 5400 db sertést hizlalt meg a terme­lőszövetkezetnek. Sándor János, a Petőfi Termelőszövetkezet ellenőrző bi­zottságának elnöke, aki 10 évvel ezelőtt rakta le az alapjait a jelenlegi Petőfi Tsz-nek. Bagdán Lajos, az Ady Termelőszövetkezet brigádvezetője, aki szintén odaadóam dolgozik a szövetkezeti mozgalom kiszé­lesítése és szövetkezetének megerősödése érdekében. Gratulálunk a kitüntetetteknek és további munkájukhoz jő egészséget és sok sikert kívánunk; Túri MOZAIKOK A pártakitiva csoportok veze­tői az elmúlt hét folyamán meg­tárgyalták a strandfürdő szer­vezésével kapcsolatos feladato­kat. ♦ Megalakult Mezőtúron a TIT helyi csoportja. Feladatul tűz­ték, hogy feldolgozzák a város földrajz, történelem, nyelvjárás stb. történetét. * A Hunyadi Termelőszövetke­zetben befejezték a 30 kh. cukor­répa szedését és 4500 q cukor­répát már át is adtak, a cukor­gyárnak. • Ülésezett a városi Mezőgazda­ság Fejlesztési Bizottság. Meg­határozták a feladatokat a ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi szélesítése érdekében. * Még ebben a hónapban meg­kezdik a Népliget mellett a strandfürdő előmunkálatait. A tervek szerint november végére befejezik a melegvizü kút fúrá­si munkálatait is. * A Legeltetési Bizottság 170 ezer Ft-os beruházási költséggel villamosítja államzugi üzemegy­ségén lévő állami kostelep épü­leteit és a hozzá tartozó gazda­sági berendezéseket. * Jól sikerült szüreti bált ren­deztek a munkásőrség tagjai a városi kultúrotthonban. A bál bevételéből és a tagok egyéni hozzájárulásából televíziós ké­szüléket vásároltak. * Szeptember hó 21-én délelőtt 9 órakor a tanácsháza nagygyű- léstermében kerül megrendezés­re a 10 éves termelőszövetkeze* tek és termelőszövetkezeti tagok jubiláris ünnepsége. • Kézzel szőnek, de nem kézzé! mosnak a szőnyegszövő üzem lányai és asszonyai, mert a ve­zetőség és a közgyűlés határo­zata szerint vásárolt a szövet­kezet két mosógépet, amelyet minden dolgozó igénybevehet. • A SZŐNYEGSZÖVŐ szövet­kezet nagytermében hosszú so­rokban szövőszékek, mellettük serényen dolgozó asszonyok és lányok. Csattognak a bordák, itt-ott felhangzik a nevetés. A rádióból cigányzene hallik; Ví­gan megy a munka. Nőnek a szőnyegek, szövődnek az álmok; Az utca felőli egyik ablaknál, egy asztal mellett, egy kislány szőnyeget tisztít. Tőle csattog­hatnak a bordák, zúghat a fel­vető-gép. őt nem zavarja. A többiek beszélgetnek, nevetgél­nek, ő észre sem veszi. Fülébe nem jut el a szép magyar nóta. A kis Sándor Kati nem hall és nem lát. Süketnéma. KIKERÜLT az intézetből és dolgozni akart; 1957 januárjá­ban lépett be a szövetkezetbe. Előbb szőni tanult, majd rojlozó lett belőle. Ügyes kislány, jól és szépen dolgozik. És milyen boldog, hogy dolgozhat. Látni kellett azt az örömet, amikor először kézhez kapta a fizetését és ment nagy boldogan vásárol­ni. — Cipőt, ruhát, kabátot, se­lyemkendőt, kardigánt, fehérne­műt, retifcült vett már azóta, szép sorjában, minden fizetéskor valamit. Kati örül, hogy dolgoz­hat, hogy el tudja magát tarta­ni. Mi pedig annak örülünk, hogy ehhez lehetőséget tudunk nyújtani. Erdészné ......... — Hi rdetmény Jí*gy szabású ősdvásár kerül megrendezésre Mezőtúron október 25—26-án. A Szolnok Megyei Tanács VB Ke­reskedelmi Osztályának előzetes Írásban kiadott engedélye alapján a vásáron részt vehetnek a magán kisiparosok és kiskereskedők is. Az engedélyt október 18-ig lehet kérni a Megyei Tanács Kereskedel­mi Osztályától írásban* vagy szó­ban. A kérelemnek tartamaznia keU a kérelmező nevét, telephelyét, szakmáját és az általa igényelt te­rület nagyságát! Helyfoglalási engedély nélkül ma­gán személyek a vásáron nem je­lenhetnek meg. BUJDOSÓ ANDRAK városi kereskedelmi felügyelő ■■ — Szeptember 14-én megkezdődött a városi labdarúgó bajnokság Az eddig lejátszott mérkőzéseik eredményei: Mezőtúri MÁV — Túrkevel Búza­kalász Tsz 5:1; Mezőtúr, MÁV pá­lya, Vezette: Némeu.. Mezőtúri Tanács — MAFC Tt. 1:1. Városi pálya, Vezette: Dobozi. A bajnokság állása: 1. MÁV 1 1-------5:1 3 2— 3. Tanács 1 — 1 — 1:1 1 3— 3. MAFC Hi 1 — 1_ ia.1 4. Búzakalász 1-----------1:5 o 5— 6. Győzelem ----------------0:0 0 5—6. Kossuth — — — — p:0 0 IZJRI DANI rigmusai Nem vagyok én finnyás ember ..Szevasz haver! van-e lóvéd? ‘ soha nem is voltam — kell ma a kis csajnak! mégis meghökkentem tegnap, Kaját, piát a Nyalkában benn a vegyes boltbanl aufra nem adnak!*9 Kenyeremhez vett élesztőt, kézzel törték széjjel... ki tudja, hogy mit fogdosott, azelőtt kezével? — ...azt hittem, ez ős vad beszéd, de az ember téved..» mezőtúri Kossuth téren két fiú beszélget! ez a Balaton, de én szebbnek gondoltam. — Milyennek? — kérdettük tőle megbotránkozva. — Gondoltam, legalább olyan, mint Kein, olyan medencékkel ellátott és zuhanyozók is van­nak. .. Már együtt nevetek az emlé­kező viháncoló gyerekekkel. Nem baj, pajtások, ha Pistának az tetszik, nem is kell elutaznia jövőre már Mezőtúron Is füröd- het. Épül a mi fürdőnk is. Mintha ezer fecske-fióka csi- vitelne körül, jaj, de remek lesz — én is hallottam már. — Az én apukám is adott rá “00,— Ft-ot. — Az enyém is! — Ná­lunk is, anyukám is a tez-ben. — Mi is adnánk szívesen,;. De jó is lesz! S. T.-né * 200 A Bercsényi Termelőszövetke­zetben 220 kh-on befejezték a rizsaratást. Igen jó ütemben ha­lad a rizs cséplése is. Előrelátha­tólag 19—20 q termést takaríta­nak be holdanként. * Szabó Károlynaik, a fehérhús- tenyésztő szakcsoport tagjának éves fehérhús-sertés kansüIdője III. díjat nyerte az Országos A Városi Tanács népművelési felügyelője ezúton is felhívja az előadásokat és bálokat rendező szervek figyelmét, hogy a reiw dezvényre 8 nappal hamarabb kérjék az engedélyt. Engedélyek kiadása minden pénteken S-^-13 óráig. * Szerencsés lottó-nyertes Róz nai Gyula, a Vendéglátó Válla* lat alkalmazottja, mert a lottó augusztus havi tárgysorsolása* kor televíziós készüléket nyert* Mezőgazdasági Kiállításon, *------------------------— Ta karékossági kiállítás nyílt Mezőtúron A Mezőtúri Gépállomáson megnyílt kiállítás a takarékos­ság fontosságát a — pazarláson keresztül mutatja be. Láthatjuk, mennyi megy veszendőbe a kar­bantartás elhanyagolása, a szer­számok nem rendeltetésszerű használata miatt. Itt egy gondat* lanságból saétszaggatott borona látható, amott* néhány kanna lopott benzin; távolabb olyan anyagok. melyekből bőséges készlete van ugyan a gépállomás* nak — mégis vettek belőle. A Mezőtúri Fazekas Népmü- **■ veszeti Szövetkezet 1951. május 15-én alakult 10 taggal. A !belépett tagoknak nem volt sem |megfelelő munkahelye, sem ele­gendő anyag. Szétszórva dolgoz­tak 5 kis műhelyben, kezdetleges felszerelésekkel és igen nagy ne­hézségekkel. Az első évben elő­fordult, hogy 2—3 hónapig sem kaptak a tagok fizetést. Talá­lomra ment a termelés, sok volt az elfekvő áru, ami kis pénz összejött, kellett újabb anyagvá­sárlásra. Volt úgy, mert a tagok nem kaptak pénzt a szövetkezet­ből, hogy otthonról kellett 100— 200 Ft-ot elhozni, ki kellett vál­tani a mázat, vagy a fát, hogy ne álljon meg az élet. Az alapító tagok nem hátráltak meg a ne­hézségektől, bíztak a szövetkezés 'Jövőjében, hassam kikerült a ká­tyúból a szövetkezet szekere és jó irányba terelődött sorsuk. A korsós műhelytől a fazekas házig Ma már 65-en vagyunk tagjai a szövetkezetnek, az újonnan felvett tagokkal, a volt ipari ta­nulóinkkal együtt. A Népművé­szeti Intézet öt tagtársunkat — munkájuk alapján — „népmű­vésznek” ismerte el és havonta bizonyos összegű alkotói díjjal jutalmazza őket. Ma már mo­dern, jól felszerelt üzemben dol­gozunk együtt valamennyien. 1952-ben megkezdtük gyártani a túri mintás népművészeti tár­gyakat, melyeknek nem csak a belföldi kereskedelemben, de külföldön is igen nagy kereslete van. Bizakodással tekintünk a jövő­be és elmondhatjuk, hogy gaz­dagok és erősek vagyunk. Van szép ,,népművészeti fazekas fed* zunk", a minőség megjavítása ér* dekében építettünk új égetőke* mencét. Még ez évben megoldást nyer az agyag minőségi tiszti* tása hldrociklcmnal. Es as agyagból kivesz mindenféle szennyeződést, így vízhatlan lesz. Ki tudunk elégíteni minden ex* port minőségi igényt. Sokat adunk az utánpótlás too* velősére is, nemrég szabadult fel a tanulók egyrésze és eU mondhatjuk, hogy jó szaksmbc- rek lesznek belőlük. Persze, azért nálunk is vaunak még megoldatlan problémák, termelési nehézségek. Ilyen pél* dóul a szűkös raktározási lehe­tőség. Megnőtt a szövetkezeti munka termelékenysége a a je­lenlegi raktárunk kicsinek bizo­nyul. Egy új raktár megépítése a jövő feladata lesz. ß* Sebestjén j i

Next

/
Thumbnails
Contents