Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-19 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Többmillió jelentkező a kínai milíciába PEKING (ŰJ KÍNA). Több millió kínai jelentette be eddig, hogy csatlakozni kíván a milí­cia egységeihez. A jelentkezők között munkások, leszerelt ka­tonák, diákok, orvosok és tiszt­viselők vannak. A kínai nép növekvő í'elháborodásssal fogad­ja az amerikaiak provokációit. A „mindenki a haza katonája’’ mozgalom Kína legtávolabbi ré­szeiben is egyre nagyobb tért hódít. A milíciák tagjai mindent megtesznek, hogy minél gyor­sabban elsajátítsák a katonai tudást. A lakosság figyelemmel kíséri a tajvani térség esemé­nyeit és mindent megtesz a kí­nai népi felszabadító hadsereg támogatására. Az Egyesült Államok bevonja háborús kalandjába a Fülöp-szigeteket MOSZKVA (TASZSZ). Vaszi- lij Harkov, a TASZSZ hírma­gyarázója írja: New York-i és manilai jelen­téseik arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben nagyarányú háborús elő­készületeket tesz a Fülöp-szige- teken. Az ott lévő amerikai ka­tonai támaszpontokat készenléti állapotba helyezték. Most, ami­kor az Egyesült Államok újabb katonai erősítéseket vezényel Tajvan térségébe, szükségkép­pen megnövekszik a Fülöp-szi- geti támaszpontok jelentősége. Nem elképzelhetetlen, hogy az ott állomásozó amerikai légierőt áthelyezik a kínai partvidékre, hogy részt vegyen a Kínai Nép- köztársaság elleni provokáció­ban. Az Egyesült Államok ugyan­akkor lázas tevékenységet foly­tat, hogy újabb területeket sze­rezzen meg támaszpontok épí­tésére. A Fülöp-szigetek vezető körei, amelyek területet adtak az Egyesült Államoknak katonai támaszpontok építéséhez, most az amerikai agresszió részesévé válnak. E támaszpontok felhasz­nálása a népi Kína elleni ame­rikai kalandban, kétségkívül sú­lyos veszélyt jelent a Fülöp- szigetekre nézve. Aligha kétsé­ges, hogy ha a Fülöp-szigeteken állomásozó amerikai repülőgé­pek részt vesznek a népi Kína elleni hadműveletekben, e tá­maszpontoknak vállalniok kell a visszavágás kockázatát. Imperialista provokáció as ENSZ közgyűlés légkörének megmérgesésére Az Egyesült Államok azon mesterkedik, hogy napirendre tűzzék az úgynevezett magyar kérdést NEW YORK (TASZSZ). - Az ENSZ ügyrendi bizottságának ülésén Sík Endre magyar kül­ügyminiszter tiltakozott a „ma­gyarországi helyzet” napirendre tűzése ellen. A kormány állás­pontját ismertetve kijelentette, hogy az úgynevezett magyar kérdést provokációs céllal ve­tették fel. E kérdés megvitatá­sa a közgyűlésben durva bele- avatkozás a magyar állam bel- ügyeibe. E vita csak a nemzet­közi légkör további kiéleződését és az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tekintélyének aláakná- zását eredményezheti. Románia és Csehszlovákia képviselője szintén követelte, hogy ne vegyék fel a közgyűlés napirendjére a „magyarországi helyzet” provokációs kérdését. Ceylon képviselője kijelentet­te, hogy a magyar kérdés napi­rendre tűzése „semmiféle hasz­nos célt nem szolgálhat, s hogy ez a vita csak akadályozhatja a feszültség enyhülését és ezzel a közgyűlés jelen ülésszaka előtt álló igen fontos feladatok sike­res megoldását." Ugyanilyen szellemben szó­lalt fel Japán képviselője is. V. A. Zorin szovjet külügymi­niszterhelyettes erélyesen tilta­kozott az ellen, hogy ismét a közgyűlésre kényszerítsék a magyarországi helyzet megvita­tását. Támogatta Ceylon kül- dötté.nek azt a kijelentését, — Az algériai felszabadítási front figyelmezteti Franciaországot Tunisz (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint az algériai nemzeti felszabadítási front szer­dán az algériai népszavazás előtt egy „utolsó figyelmeztetést’’ in­tézett Franciaországhoz. A front egyik vezető funkcionáriusa Tu­r Az Egyesült Államok távol-keleti politikája az esztelenség tetőfoka Hamilton Fish levele a Ne ív York Times-hox NEW YORK (TASZSZ). — A New York Times Hamilton Fish volt köztársasági képviselő leve­lét közölte. Fish azt írja, hogy az őrült­ség tetőfoka sem a nemzetközi joggal, sem az ENSZ alapokmá­nyával nem igazolható Eisenho­wer és Dulles „háború pere­mén táncolás” politikája olyan kis szigetekért, amelyek Kína partjaitól 12 mérföldön belül te­rülnek el. Akár tetszik az Egyesült ÁUa­Legújabh gyártmány A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban néhány nappal ezelőtt készült el az üzem egyik legújabb konstruk­ciója a merev, keretes tárcsás borona. Munkaszélessége 2 mé­ter 20 centi. Négy tagból áll, egyenként két levéllel. Az új boronának az az előnye az ed­digiekkel szemben, hogy a ta­gol szögállása X alakban vál­togatható. Ezáltal a földet egyenletesebben tudja megmű­mofcnak, akár nem — folytatja Fish — a Kínai Népköztársaság „hamarosan katonai nagyhata­lommá válik és rövid időn be­lül hatalmasabb lesz, mint bár­melyike azoknak a gyarmattar­tó hatalmaknak, amelyek valaha ^feldúlták és kizsákmányolták IC Kínát*’. X Fish megjegyzi, hogy a „dü- ihödt ultra- intervencionizmus X amerikai politikája veszélyezte­I ti az általános békét”. „Itt az ideje, hogy az amerikai nép fe­jezze ki tiltakozását az atomha­lállal folytatott állandó flört el- |len*’ — írja. (MTI). » --------------­------------------------­* b lkészült *a falusi ifjúsági szövetke- Izetek minta-alap szabály a | A SZÖVOSZ és a KISZ Köz- t ponti Bizottsága együttesen ki­► dolgozta és jóváhagyta a falusi | ifjúsági szövetkezetek (FISZ) | mintaalapszabályát. A minta-alapszabály rögzíti ► az ifjúsági szövetkezetek műkö­désének alapelveit, meghatároz- ; za a tagok jogait és kötelessége­lit, a szövetkezet szervezetét, elő- ; írásokat tartalmaz a közös gaz­dasági alap, a közös jövedelem [képzését és elosztását illetően, I tisztázza a FISZ és a földrrjú- ■ vesszövetkezetek viszonyát. I A FISZ közös vagyona a szö- ; vetkezeti tulajdont megillető ; fokozott védelemben részesül. '(MTI). nászban kijelentette, hogy az al­gériai nemzeti felszabadítási front a népszavazás utolsó sza­kaszában jelentősen megerősíti majd akcióit Algériában. „Súlyos és széleskörű vállalko­zások fogják Algériában bebizo­nyítani, hogy a felszabadítási front harci ereje növekedett, va­lamint azt, hogy az algériai béke csak egy feltétel alapján érhető el: tárgyalások révén és Algéria függetlensége alapján” — han­goztatja a felhívás. amely szerint a közgyűlés mun­kájának sikeressége érdekében kerülni kell a nyilvánvalóan provokációs kérdések napirendre tűzését. A Szovjetunió képvise­lője kijelentette: az ENSZ-köz- gyűlés szónoki emelvényét nem­csak azért akarják fehasználni Magyarország elleni rágalmazó beszédekre, hogy megmérgezzék a közgyűlés munkájának légkö­rét, hanem azért is, hogy elvon­ják a közgyűlés figyelmét azok­ról a konkrét és valóban fontos nemzetközi problémákról, ame­lyeknek megoldása előmozdíta­ná az államok közötti feszült­ség enyhítését, a béke és a né­pek biztonságának megszilárdí­tását. Az Egyesült Államok és Ang­lia képviselője, a csangkajsekis- ta, valamint néhány más küldött a magyar kérdés napirendre tű­zése mellett foglalt állást. A bi­zottság többsége, amely ebben a kérdésben az Egyesült Államo­kat követte, ajánlotta a kérdés napirendre tűzését. Ezután a bizottság ellenvéle­mény nélkül indítványozta az atom- és hidrogénfegyver-kisér- letek beszüntetését sürgető szovjet napirendi javaslat fel­vételét. Kína ENSZ-képviselete kérdé­sének napirendre tűzéséről a bizottság szeptember 18-i ülésén döntött. Ezt a napirendi javas­latot India terjesztette elő. /S hrumey sxaüadláboH BERLIN (MTI). Krumey volt SS Obersturmbannführer’, aki a háború alatt lengyelországi „működése” során 88 kisgyer­mek meggyilkolásában volt ré­szes és 1944 márciusa után Magyarországon működött, mint Adolf Eichmann SS Obersturm­bannführer helyettese, s mint ilyen szervezte és irányította a magyarországi zsidó származású lakosság deportálását és le- gyilkolását, 1945 után drogéri­át nyitott Nyugat-Németor­szágban, s az idők folyamán az áttelepültek pártjának kerületi képviselőjévé is megválasztot­ták. Á frankfurti büntetőta­nács a közelmúltban letartózta­tás! parancsot adott ki Krumey ellen, azonban két nap után is­mét szabadlábra helyezte a tö­meggyilkos SS-tisztet. A bünte­tőtanács elnökének véleménye szerint ugyanis „nincsenek bi­zonyítékok- arra, hogy Krumey vajon felső parancsra vagy sa­ját kezdeményezésére követte-e el tetteit.” Üsző luxusszálloda, tolóhajó — a magyar hafóipar új export gyártmányai A magyar hajóipar több tel­jesen új, exporthajó típus meg­teremtésén dolgozik. Az óbudai Hajógyárban rövidesen elké­szül a 350 személyes folyami személyhajó teste. A hajót a legkorszerűbb híradástechnikai műszerekkel — radar berende­zéssel, ultrahangos mélységmé­rővel, rádió adó-vevő vészjelző­vel — látják el. Egyik készüléke az ivóvíz céljaira megszűrt fo­lyóvizet ibolyántúli sugarakkal sterilizálja. Az újtípusú sze­mélyhajót valóságos úszó luxus- szállodának rendezik be. Belső kiképzéséhez sok könnyű fémet és műanyagot használnak, a konyhát, robot-, hűtő-, kávéfő­ző- és fagylaltgépekkel látják el. Külön helyiséget rendeznek be a kisgyermekek és az anyák részére. A luxushajó felszerelé­sének 95 százalékát a magyar ipar állítja elő. Ugyancsak az óbudai Hajó­gyárban kezdik meg még az idén a tolóhajó gyártását. Ez a magyar ipar teljesen új gyárt­mánya lesz. Nem vontatja, ha­nem maga előtt tolja a szorosan összekapcsolt uszályokat. így — a kisebb ellenállás következté­ben — azonos teljesítményű mo­torral 30 százalékkal nagyobbá terhet szállíthat. Az új exporthajókba szin­tén újtipusú Ganz-Jendrassild rendszerű Diesel-motort szerel­nek. Ez a hatszáz lóerős motoí nemcsak nagyobb teljesítményé-" vei, hanem távvezérlésű rend­szerénél fogva is korszerűbb a3 eddigieknél. A motorokat: köz­vetlenül a kormány állásról gombnyomással lehet irányítani, így a hajó közlekedése bizton-; ságosabb, s kevesebb dolgoséi nak kell a gépházban tartózó] kodaiíh CMTjv j vélni, s mivel a tagok merev ke-z retbe- vannak foglalva, nemi hagy maga után hantot. Az egész! boronát önhordó járó szerkezet-2 tel ellátták. A munka-mélysé-2 ge 15—16 centiméter. Ezt az úif boronát Hegedűs Géza. Hoppá! 2 Zsigmond, Sándor János ésf Szűcs Károly, a gyár kis műsza-f ki kollektívája szerkesztette. -t Fenti képünkön J. Tóth János,! Kun Ferenc és Pálinkás Istvánt a szállítókerekek beállítását! végzi. *

Next

/
Thumbnails
Contents