Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-18 / 221. szám

4

iSOMfOK MEGTET NEPtA?

1958. szeptember 18

A Jászság küzdelme az arankával

A Jászság lucerna és vöröshere tábláin az arankaíriás szinte valamennyi módszeret megtalálhatjuk. Minden termelő szeretne megszabadulni ettől a makacs gyomtól és megkísérli azt az általa legjobbnak tartott módszerrel kipusztítani. Sajnos, az eredmény nem kielégítő. Többen panaszkodnak: nincs olyan vegyszer, olyan megoldás, melynek alkalmazása teljes eredménnyel járna. Mór pedig az arankaírtó eljárások megfelelőek, ha kellő gonddal végezzük. Az eredménytelenség okai a következők:

X. A védekezés vontatottan indul és csak akkor terjed ki az egész területre, amikor az aranKözeleg az év vége. Akkor szokták a rovancsolást is megejteni. Azt is mondhatnánk, mit akarunk még az év végi rovancs- csal. Messze van az még. Igen, valóban messze van, azonban előzményei már jelentkeznek.

Ugyanis a rovancsoláskor hiányzó szerszámokat a vállalatok joggal megtéríttetik a hanyag munkásokkal. És itt van a bökkend. A műhelyekben egyre- másra hullanak a lakatok a szerszámfiókból és nem egy esetben a ruhaszekrényről. Ez az időszak az, amikor a hanyagul elhagyott szerszámot munkatársa készletéből akarja jogtalanul pótolni a mulasztó. Azzal nem törődik, hogy munkatársának bajt okoz, csak az övé meglegyen.

A szerszámokon túlmenőleg nem egy esetben értékes szeméka már magot kötött. Az arankamag sokkal ellenállóbb, mint maga a növény. Vegyszer hatására nem minden esetben veszíti el csírázóképességét és a következő, vnov a későbbi években kikel.

2. Vegyszeres irtáskor az aran- kős foltok szélére kevesebb vegyszer jut, mint a közepére. Itt az aranka nem kapja meg azt az adagot, amelytől elpusztulna.

3. Helytelen, ha a védekezési munkákat nem végezzük folyamatosan, csak akkor, ha már nagy területet átszőtt az aranka. Egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha az első védekezés után folyamatosan kiirtanánk a visszamaradó

lyi tárgyakat is eltulajdonítanak. Ez annak a dolgozó társnak meg- lopása, akiveil nap mint nap együtt vannak, esetleg közvetlen segítséget is kapnak tőle a munkájában, vagy egyéb dolgaik intézésében.

Akárhogy is nézzük ezt, nagyon erkölcstelen dolog, hogy valaki munkatársát meglopja. Előfordul még sajnos az üzemekben. De nem lehet tűrni becsukott szemmel az ilyen jelenségeket, harcolni kell ellenük és ezt a harcot csakis a munkások ösz- szefogásával lehet megvívni. Fogjanak össze a becsületes munkások és közösítsék ki maguk közül mindazokat, akik a munkások személyi tulajdonait, vagy a rójuk bízott, közös vagyont fosztogatják.

foltokat mindaddig, míg mind el nem tűnnek. Nem szűnik meg az arankafertőzés veszélye akkor sem, ha az erősen fertőzött lucernást feltörjük. Az arankamag a talajban 8—10 évig is megtartja csírázóképességét; tehát hiába vetünk később és utána arankamentes vetőmagot: a talajból fertőződik az újtelepítésű lucerna.

A fűkasza, rendsodró nagy területen szétszórja az arankamagot, s így a gyom gyorsan elterjedhet. Ezzel számolni kell és fokozott gondot fordítani az időben történő védekezésre. A Pusztakürti Állami Gazdaságban ezt úgy kívánják megoldani, hogy arankakeresésre, irtására külön dolgozókat jelölnek ki, hogy jelezzék a fertőzés helyét — s a védekezés azonnal megindulhat, fgy kevesebb vegyszerrel olcsóbban tisztíthatják meg tábláikat.

Jószkiséren a Kossuth Termelőszövetkezetben 10 százalékos kuszkutónnal permeteztek, majd a foltokat 10—15 centiméter vastagon törekkel takarták le. Ez a kombináció bevált, az aranka teljesen kipusztult.

E két példa bizonyítja, hogy a Jászságban is — bár kisebb- nagyobb hibákkal, de meggondoltan — haladnak a cél felé.

A cél pedig arankamentes Szolnok megye.

Tóth Tibor

mg. mérnük.--------------4^. ^ ■%»--------------Ro

vancs előtt

Szövetkezeti mozgalmunk tízéves jubileumát megyeszerte méltó módon ünnepelték meg a jövő gazdaságai: a termelőszövetkezetek. Előkészületeikben értékes segítséget kaptak a párt- és tanácsszervektől, nem egy helyen meghívott — országos tekintélyű — előadók mondottak beszédet. Sok kiállítás nyílt meg, melyen értékes adatok bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Szavak és tények s maguk az alkotók: az emberek tettek hitet a fejlődés mellett. Mtmkások, parasztok, falusi és városról érkezett értelmiségiek Iwzös munkája bizonyította — tíz év tapasztalatai alapján hogy érdemes és eredményes közösen dolgozni.

Sok-sok kiállításon győződhettek meg erről a látogatók. A grafikonok — melyek jelentős része a falusi pedagógusok műve volt — dús Jcalászok, keményen Icongó dinnyék, kóstolásra ingerlő szőlőfürtök hiteitek az együttes munka hasznos volta mellett. Két dolgot mégis hiányoltunk e kiállításokon.

Számos helyen láttuk, mennyivel könnyebben termel többet a nagyüzem, de sehol sem, hogy mennyivel olcsóbbért. Pedig köztudomású, hogy a géppel végzett munka kevesebb forintot igényel, mint az, amelynek ember járt a végére. Lényeges dolog ez, hiszen a szövetkezetiek nemcsak azért tesznek szert nagyobb jövedelemre, mint az egyéniek, mert többet termelnek, hanem azért is, mert olcsóbban.

Szerettük volna, ha a szövetkezeti gazdák kulturáltabb, korunk emberéhez méltó éleiét tükröző fényképekben, esetleg rajzos összeállításban is gyönyörködhettünk volna a kultúrcso- portok fotói mellett. Tanulságos lett volna bemutatni, hány mozi- és színházi előadást, hány sportmérkőzést tekintettek meg a szövetkezetiek, esetleg milyen városokat, tájakat látogattak meg együtt.

Elismeréssel emlékezünk meg a látottakról s nem a kákán csomót kereső rossz szellem szól belőlünk, mikor megemlítjük: Nem találkoztunk olyan grafikonnal, mely azt szemléltette volna, hogy hány egyéni gazda látogatta meg az utóbbi időben a közös birtokot. Szerettük volna látni azok fényképét, akik szorgalmasan végzik egyénileg fáradozó gazdatársaik érdekében a felvilágosító munkát.

Ismét a dolog napjait éljük; termelünk, ugyanakkor a közös gazdaságok megerősítésére, fejlesztésére is törekszünk. Az elmondottak azt a célt szolgálják, hogy a jövőben még eredményesebb legyen a felvilágosító munka, mind többen válasszák az egyedül helyes utat: a termelőszövetkezeti gazdálliodást.- flfi! tjén jé hazat élni

Lakása mindenkinek van, otthona csak annak, aki megteremti magának. Nincs is talán kedvesebb feladat egy háziasszony számára, mint lakását rendezni, szépíteni.

A nyár vége felé közeledik, benne vagyunk az őszi nagytakafeladat a célszerű lakásberendezés, mert eyy-ket siobának kell a hálószoba, dolgozószoba, ebédlő, Illetve sokszor a konyha szerepét betölteni. Egy pár ügyes ötlettel, újítással mindent meg tudunk oldani, kedves meleg otthont tudunk teremteni.

Szőnyegek, j üggiiny ök ö Itözködjünk csinosan ... a tukuHhun

A Giönyeg nemcsak díszítőelem ottlionunkUm. Színeivel eleukeóbe, vonzóbbá teszi a lakást, lel- logja lepleink zaját.

A szőnyeg legyen élén kiürül és mintázott, hiszen a falak és a függönyök világosak és egyszínűtek, vagy enyhén nuntázottak.

A mai függöny — eltérően elődjétől — nem rekeszti ltl a napfényt, hanem megszűrve, kissé tompítva vetíti a berendezési tárgyakra. Anyaga Világos csontozinü ekrü csipke. Vannak úgynevezett sztórok, melyeknek szélessége megegyezik az ablakéval, és Így az oldall'üggönyt feleslegessé, vagy legalább nélkülözhetővé teszik, és vannak oldalfttg- giinyök drapériával, amelyek az ablak középrészt, hagyjak szabadon. Mind a keltd divatos, és Ízlés dolga, hogy melyiket választjuk. Az ablakfüggö- nyön kívül vannak még többnyire könnyű és vl- dámszlnű kartonból, vagy nehéz bútorszövetből kéKét ruhamodellt

mutatunk be. Az elszült. függönyök is, ezeknek célja az, hogy szobarészeket válasszanak el egymástól, így például gyermekjátszó-, vagy tanuloearkot, hálb'helyet, vagy

munkai,árkot.

só kiskosztüm, a második különálló blúzzal készült öltözék.

Virágápolási tanácsok

SZÖLŐÉRÉS IDEJÉN

rítusban. Gondoljunk a hosszabb téli -napokra, estékre, amikor olyán jól esik a család minden tagjának hazatérni egy kedves, meleg kis fészekbe, amelyet ízlésesen, szeretettel rendeztünk be.

Nem csupán pénzkérdésen múlik, hogy szépen, otthonosan lakjunk. Őszi nagytakarításunk, esetleg a lakásfestés után, itt a legjobb alkalom, hogy gondolkodjunk, tervezgessünk! Megfelelő helyen van-e minden bútordarabunk? Hogyan tudnánk legcélszerűbben kihasználni a rendelkezésünkre álló helyeket, helyiségeket?

Sokszor előfordult már, hogy régi ruha felfrissítésében, átalakításában nagyobb örömünk telt, mintha újat vásároltunk volna. Ugyanígy minden nő érezni fogja, mennyi örömet jelent egy-egy apró holmi megvásárlásával, új terítő, párna elkészítésével, elhelyezésével új színt, hangulatot vinni otthonunkba.

Bútorok, díszek, formák, színek, egy jó világítás vagy hangúid: fény együtt adják a lakás légkörét, kedvességét. Minden darab annak az embernek ízléséről, egyéniségéről beszél, aki a lakásban lakik.

A ma asszonyának nagyobb

Minden háziasszony szereti laká- sät nemcsak kézimunkával, hanem virággal is díszíteni. A szobanövények kényesebbek és igényesebbek, mint a kerti virágok. Ilyenkor őszszel, amikor még jó az idő, készítsük el virágainkat télire. Ültessük át őket jó humuszos gazdag földbe. Lehetőleg mindig nagyobb cserépbe, mint előzőleg volt. Az új cserép aljába tegyünk egy kis darabka cserepet, hogy az alsó lyukon ne folyhasson ki könnyen a víz, amikor locsoljuk. A régi földet úgy tudjuk legjobban levenni a virágról, hogy eredeti cserepében jól meglocsoljuk, utána a cserepet megfordítjuk és kiütögetjük a virágot óvatosan belőle. Utána a régi földet óvatosan lemorzsoljuk a gyökeréről és az új cserépbe állítjuk. A földet rátesszük és belocsoljuk. Szobanövényeinket sohase felülről öntözzük, hanem tegyünk kis tálat alá és abba tegyük a vizet. Hetenként kétszeri locsolás elegendő. Havonta egyszer erősen locsoljuk meg őket, hogy a levelek lélegző nyílásait szabaddá tegyük.

Vannak szobanövények, amelyeket nagyon nehéz szaporítani. Ilyen a leander; magniola stb. ugyanis nehezen gyökereznek. Ezeket kizárólag tavasszal márciusban válasz- szűk ki és az ágat a törzs mellett ferdén behasítju'k, de nem vágjuk le. A hasításba tegyünk kavicsot, hogy ne forrjon össze. Azután ké- b^íteünk kis tölcsért (élőmből vagy

más fémből) és erősítsük dróttal az ághoz. A tölcsért megtöltjük földdel és öntözgetjük. Nyáron az ág meggyökeresedik és ősszel levághatjuk a lehasított ágat a törzsről és cserépbe ültethetjük.

Levéltetű gyakran támadja meg a szobanövényeinket. Irtása történhet füstöléssel és permetezéssel. A dohányt kis edénybe téve meggyújtjuk és a növény alá tartjuk,' forrázzuk meg a dohányt és azzal megpermetezzük.

Szobanövényeink elhelyezése Is igen fontos. Pálma féléket 6ohase legyünk huzatos helyre, mert elpusztul még a fikusz Is. Növényeink minél több levegőt és napfényt kapjanak. Sohase tegyük őket a fűtőtest közelébe. Lefutó növényeket egyenes állványokra vagy lépcsőzetes polcra tegyük. Nyíló cserepes virágoknak jó helye van az ablak között, de hidegben éjszakára selyempapírral fedjük be őket. Mindig ugyanozan a helyen hagyjuk a növényt, mert a helyváltoztatást megsínyli. A cserepek alatti tányérokat is időnként tisztogatni •kell, mert a gombabetegségek legkönnyebben itt telepednek meg.

ősszel igen sok virágot helyezünk el vázában. Ezeknél Is az a fontos, hogy minden nap friss vízbe tegyük. A vízbe tegyünk kevés sót és cukrot. A szárából vágjunk le időnként. Éjszakára tegyük hűvös helyre. Ha bimbós virágokat leszünk vázába, szépen kinyílnak, ha a vízbe cukrot teszünk.

Amíg a szőlő a fogyasztóhoz kerül, legalább két-három kézen megy keresztül. Éppen ezért fontos egészségügyi követelmény, hogy se szedéskor, se csomagoláskor ne fogdossuk nagyon össze a fürtöket, mert így a szőlő legszebb díszét, a bogyók hamvasságát dörzsöljük le. Szedéskor, csomagoláskor, ha lehet, mindig a fürtök szárát fogjuk meg.

Csemegeszőlőt sohasem szabad nedves, esős időben, hajnali vagy esti harmat idején szedni, mert csakis a száraz időben szedett szőlő tartható épségben.

A leszedett szőlőt hűvös helyen tároljuk. Különösen meleg időben fontos, hogy a szőlő minél hamarabb lehűljön, nehogy fülledt és fonnyadt legyem

Az áru értékét jelentősen befolyásolja a csomagolás technikája. A vásárló inkább többet ad az ízlésesen csomagolt áruért, mint pl. a nagyobb kosarakba ömlesztettért.

A csomagolásnál ügyeljünk, hogy ne sértsük meg a szőlő- bzexnejteí, mert a kifolyó lé cu» s »

kortartalma erjedésnek indul és így az egészséges bogyók is beszennyeződnek. Bál-milyen módon is csomagolunk, arra nagyon ügyeljünk, hogy a fürtök szorosan álljanak egymás mellett.

HETI ÉTREND

CSÜTÖRTÖK:

Májgaluskaleves, töltött paprika;

PÉNTEK:

Zöldbableves, rizsfelfújt bormártással,

SZOMBAT:

Zellerkrémleves, paradicsomos káposztafőzelék burgonyafánkkal;

VASÁRNAP:

Aprólékleves, rizses csirke paprikasalátával.

HÉTFŐ:

Burgomyaleves, lecsó rizzsé] vagy tarhonyával*

KEDD:

Vegyes zöldségleves, tökfőzelék vagdalthússal.

SZERDA:

Karfiolle veti, szilvás-gombóc;