Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-17 / 220. szám

SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 1958. szeptember 1L ÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEINK életéből Hogyan dolgozik a tnrkevei termelési lagbizottság egy értekezlet szünetében Kö- hári Fererié elvtárssal, a tútke- vet futsz, mezőg. üzetttágánák vezetőjével beszélgettüilk. A ter­melési tagbizottság munkájáról volt szó, hogyan dolgozik, mi­képpen működik, milyen módón segíti az fmsz előtt álló felada­tok végrehajtását. Kőhári elvtárs elmondta, hogy a termelési tagbizottságban tsz-tagok, tszcs-tagok és egyé­ni gazdák foglalnak helyet, ZT-en. Az elmúlt év őszén kezdték a munkát. Sokirányú tevékenysé­get fejtenek ki Szilágyi Mihály elitökkel az élen. Ezév tavaszán pl. növényápo­láskor éllenőrizték a cukorrépa- egyéléseket. s ahol elmaradást tajjasztáltaK, ótt azonnal felhív­ták a tszcs, vágy egyélű gazdák figyelmét a pótlására. A nyári betakarítás, aratás idején szin­tén sok segítségét nyújtottak á dolgozó parasztoknak. Legutóbb 6 szántási társnő lást alakítottak. A termelési tagbizotfság tszcs-bfcii dolgozó tágjai a csoportban áz áláú- szabály betartásáért tevékeny­kednék. A termelési tagbizottságnak ab­------------—«+***•*. ban is része vah, hogy az utóbbi napokban 7á tszcs-tag lépett va­lamelyik tsz-be, tehát eggyel fel­jebb, s mintegy 100 egyéni gazda írta alá a belépési nyilatkozatok A túrkevei termelési tag-bi- zóttság jól dólgózik. Réhdszere- sen ülésezitek és ilytertkór átadják egymásnak tapasztalataikat, meghatározzák a tennivalókat és beszámolnak a végzett mun­káról. A íöldművesszövetkezetek és a gépállomások kapcsolata Az elmúlt héten tartott tanács­kozást a MÉSZÖV és a Gépállo­más Igazgatósága az fmsz ügy­vezetők, gépállomás! igazgatók és szakemberek részéi-e. A meg­beszélésen Varga Illés elVtáiis. a MÉSZÖV elnöke tartott beszá­molót. felmondotta, hógy terv-tel­jesítésében elmaradás van. Ugyanis az fmsz útján egész év alatt 585 000 normálhold talaj- -------------­Kettő millióhéromszázötvenkettőezer forint megtakarítás A M. T. felhívása után a föld- műVcsSzöVetkezelek igazgatósá­gai mindenütt megbeszélték a takarékos gazdálkódás kónkrét feladatait. TerVet készítettek, majd számbáVették ázokát a módszereket, amelyek alkalma­zásával a takarékossági tervet valóra válthatják. Egyébként igén érdekes, hogy rtiirtden reá­lis lehetőségét fígyelehibevéve, SzólhOk megje földniüVesszövet- kezetei 2 352 000 forint megtaka­rítását tetVfezték. Örvendetes, högy az fmsz-ek többsége a tervek elkészítése után nyomban hozzálátott azok végrehajtásához. Ezzel magya­rázható, hogy a Kunmádarasi Érdemes-e zöldbabot termeszteni? Ezt a kérdést nem egy ter­melő tette fel, mikor beszélge­tés közben a szerződött növé­nyekre terelődött a szó. Válasz­adásra a legiilétékesebbet, — a MÉK Központ Termelési cso­portját kértük fel. Ezt á fele­letet kaptuk: >,A zöldbab bel- és külföldi piacokon, egyaránt keresett cikk. Elsősorban a zöldhüveiyű bor­só iránt érdeklődnek á hazai és a külföldi konzervgyárak. — Ezért az effajta zöldbab alsó ár- hátára az 1958—59-es gazdasági évre 2.50 forint kilogrammon­ként, Az ár azonban csák a szerződésileg termelt és az frnsz- ek által kiadott zöldhüvelyű zöldbab vetőmagjából termelt árura vonatkozik. Ilyen magas árat a földművesszövetkezet csak a fajtaazonos, egyöntetű minőségű áruért adj ,,Belföldi forgalomra nagyon megfelel a sárgahüvelyű zöld­bab, de ezt is célszerű a szö­vetkezet által kiadott vetőmag­ból termelni. Hogy miért, erre választ ád az abból termelt bab termésátlaga és az átadási ár. Subicz János tiszajemői termelő iPégyvemekiek az aprómagcséplés sikeréért Nagy a nyugtalanság Itt a Fegy- vemeki Gépállomáson — azaz: csak volt... Hat község határá­ban 16 tsz aprómag csépléséről kell gondoskodnunk, viszont mindössze hét, erre alkalmas gé­pünk van. Ezért elhatároztuk, hogy éjjeli és nappali műszak­ban dolgozunk. Igen jól halad munkánk a nagykörűi Petőfi Tsz-ben is, hál csak a karbantartás perceire állunk le, Szabó Imre fesjttoros brfgádvezetu. 2 kh zöldbabtermelésre kötött szerződést a földművesszövetke­zettel. Munkájának eredménye 4 ezer 355 kg • zöldbab volt, me­lyért 14 ezer 51 forint 50 fil­lért, azaz kilogrammonként 3,38 Ft-ot kapott. Perei Gyula — szintén tiszajenői lakos — 1200 négyszögölről 1994 kg zöld­babot adott ét, összesen 5 ezer 689 forint értékben. E két adat sárgahüvelyű zöldbabé, s ha megnézzük a hasonló termés­eredmények mellett a zöldhü­velyes 3 forint 50 filléres ki­lónkénti egységárát 21 má­zsás holdanként: termésátlag esetén: 7 ezer 350 forint össz­értéket adhat. A bab termelésé­re — látjuk tehát — kifizető a szerződéskötés, amit a föld- művesszövetfcezefek intéznek." Frttsz dolgozói az első félév vé­géig a 68 378, a Kunhegyes! Fmsz dolgozói 60 967, a Tiszagyendai Fmsz dolgozói 35 700, a cibak- házaiák 59 800 forintot takárí- tótták még. Vanrták azortban olyan fmsz- ek is, ahol a költség emelkedett, így az Örményéi! Fhisz-ttél, Kis­újszálláson, Jásfcládányón, Tisza- ugOh pedig most kezdték á ta­karékossági munkát s így ered­mény még nines. — feodá Mihály — ---------------------------------------­HÍ REK lnne n-o nnan A Mezőtúri Földművesszöyet- kezet éukorrépaszerződtetési ter­vét szombat estig 101 százalékra teljesítette. * Kungyalu községben három szántási társúlás alakult 174 kh területen. A szántási munkát á gépállomás már megkezdte. * Szelevényen a községi nőta­nács és a földművesszövetkezet nőbizottsága S fővel 10 kh terü­leten cukorrépatermelői társu­lást alakított. munkát kellene elvégezni az egyéni gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak és szakcsoportoknak. Ezzel szemben jelenleg a tervet Csak 25,5 százalékra teljesítették. Jó munkát végeztek viszont a tiszatenyői, kengyeli és kőtelki fmsz-ek, ahol kihasználták a téli és korátavaszi időket és meg­szervezték az egyéni gazdák gépi talajmunkáit. A megbeszélésen a gépéUomá- Si és fmsz hozzászólók együtte­sén attól szólották, hogy sokkal nagyobb szervezőmunkát kell végezni az őszi teévteljesítés ér­dekében. A gépállomások és az fmsz között a kapcsolat most már egyre jobbá válik, így meg­van a mód arra, hogy közös erő­vel meg tudják oldani a felada­tokat. V. K. Felvásárlási mnnka a kunszenímárfonl fárás területén Járásunk dolgozó parasztsága nagy területen foglalkozik gyü­mölcs- és szőlőtermesztéssel. Eb­ből adódik, hogy az fmsz-eket nagymértékben foglalkoztatja a felvásárlási munka. A kínálat elég nagy és a föld művesszövet­kezeti dolgozók igyekeznek mi­nél kevesebb zökkenővel lebo­nyolítani az átvételt. A csépai tranzit-telep az idei szilva-szezon alatt szeptember 10-ig mintegy 33 ezer- mázsa szil­vát szállított el s ezt, a nagy­mennyiségű gyümölcsöt az Otta­ni fmsz vásárolta fel. kiválóan dolgozik a szelevényi és a tisza kürti felvásárló, betartják a r* n- delkezéseket, szabályokat és >gv nincs rájuk panasz. Sok még azonban a tennivaló a göngyölegek, a ládák megóvá­sa terén. Néhány telepvezető bi­zony ebben elég könnyelmű, holott számottevő értékről vah szó. Bartók Sándor levelező Ki feitf meg ezt a rejtvényt? Nem keresztrejtvényről van szó, hanem egészen másHl. Ennek a dolognak a megfejtését ugyanis hiába bocsdjtanánk széles nyilvánosság elé, eredmény úgy sem tenne, Viszont néhány illetékes egyszerűen és könnyen kibogozná a csomót, ha fárad­ságot venne. Nézzük most már mágát. a történetet. Illetőleg a megfejtésre váró rejtvényt. Nagyon helyesen a MÉK az elmúlt évben baromfifelvásár­lási versenyt kezdeményezett. Ez a törekvése dicsérendő és az még dicsérehdőbb, hogy ú felvásárlók többsége komolyan vette a MÉK kezdményesését és derekás munkához látott. Ezt tetté a többi között Danyi Mihály, á besenyszögi földművesszövetke­zet baromfifelvásárlója is. Még akkor nem tudta, hogy hamaro­san lelohasztják kedvéi. Dolgozott igen derekasan, és az elmúlt év utolsó negyed­évében tervét 138 százalékra teljesítette. A verseny feltételeinek tehát megfelelt és várta a grémiumot, ami a jó munka jutalma­ként megilletné. Állítólag a pénzt ezév elején valaki ki is vitte számára Besenyszögre, de ő nem kapta meg. Valahol az összeg eláhádt, de hogy höl, azt Danyi Mihály nem tudja. Most ézt kellene megfejteni és Danyi Mihálynak megmon­dani, érdemel-e valamit a 138 százalékos teljesítésért?-,.. Ha igen, akkor mikor kapja meg? Aratnak a besenyszögi határban Besertyszőg — kis túlzással — a szakcsoportok hazája. A föld művesszövetkezet keretén belül 8 működik s ezen kívül az el­múlt hetekben alakult újabb 4, Újra a nagyüzemi gazdálkodás útján Csekő István, a Mezőtúri fmsz egyik alapító tagja 1951- ben írta alá a belépési nyilat­kozatot és 8.5 kh földjével tag­ja lett a Béke termelőszövetke­zetnek, 6 esztendeig dolgozott a közös gazdaság Győzelem bri­gádjában. Társai szerették és becsülték, ő is jólérezte magát a közös gazdaságban. Az ellenforradalom után Cse- kő István kimaradt a tsz-ből. Ismét egyénileg gazdálkodott, de hiába, sehogysem akarta új­ból megszokni a régit, a rosz- szábbat, a nehezebbet. Hiányzott neki a közös munka és nagyon sokszor eszébe jutott, jó lenne Visszalépni. Ezév augusztusában ismét fel­kereste a Béke Tsz-ből alakult Győzelem tsz-t és felvételét kérte. Visszatért a nagy család­ba. Rédai Sándor a felszabadulás előtt kubikos volt, majd 5 hold juttatott földön gazdálkodott és később 1951-ben Csekő István­hoz hasonlóan ő is a Béke tsz- be lépett. Áz ellenforradalom után ő is egyénileg gazdálko­dott, de hiába nem volt ehhez már semmi kedve. Rédai Sándor csak azt Várta, hogy mikor hívják vissza és nemrég, amikor Patkós Sándor tsz-elnök azt mondta neki: „Sándor bátyám, magának kö­zöttünk a helye" Rédai elv­társ egy percig sem gondolko­dott, újból aláírta a belépési nyilatkozatot és kijelentétté, — hogy már nem válik meg a sző- vetkezéttől soha. — Sz«bó Ilona — levelező így most már összesen 12 Van. Rizst termelnek, méghozzá igen biztató eredménnyel. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a határ­ban megkezdték az aratást és ez a fontos növény 20—25, sőt 30 mázsás átlagtermést ígér, olyan földön, amelyen azelőtt csak 3—4 mázsa búza termett. S ugyan hogyan szaporodnak a szakcsoportok? Ügy. hogy a már meglévő tagjai beszél­getnek az egyénileg dolgozó parasztokkal az összefogás, a társulás hasznáról, előnyéről. P. Danyi István, a Szabó-féle rizstermelői szakcsoport tagja. Nekik az idén 20 mázsás rizster­mésük lesz holdanként, vagy ta­lán még több is. P. Danyi István többször megfordul a határ úgy­nevezett Nyilasi-részén, ahol az egyéni gazdák ezévben is mind­össze 2,5 mázsa búzát termeltek. Az idős szakcsoport-tag ezt nem állhatta szó nélkül és beszélge­tett a nyilasi rész gazdáival. Megkérdezte tőlük, miért nem fognak össze ők is. hiszen ha szakcsoportot alakítanának. megpróbálhatnák a rizstermész- tést és megtalálnák számításu­kat. Szavaival megértésre talált. Az egyéni gazdák belátták, hogy P. Danyi Istvánnak való­ban igaza van és néhány meg­beszélés után 25 gazda 40 hol­don nemrég meg is alakította az új szakcsoportot. És mivel P. Danyi István foglal­kozott velük legtöbbet, őt vá­lasztották elnöknek. Most azután tervezgetnek. Még az ősz folyamán megkezdik a kalitkák építését. Várják a Víz­ügyi Igazgatóság szakembereit, hogy utána munkához láthassa­nak. Aratnak a besenyszögi határ­ban. Gazdag termést ígér a rizs, de jövőre még több lesz, hiszen terjed a szövetkezeti gondolat, egyre több egyéni dolgozó pa­raszt ismeri fel a közös munka hasznát. És mivel olyan lelkes segítői Vannak a szakcsoportnak, mint pl. P. Danyi István, egyna több dolgozó paraszt ízlelget! tg újat.

Next

/
Thumbnails
Contents