Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-16 / 219. szám

1958. szeptember 16. «srorvoH MPnvpj wret ap 5 Eddig publikálatlan dokumentumok a Tanácsköztársaság művelődés-politikájáról Az MSZMP Központi Bizott­sága Párttörténeti Intézete a 40. évfordulóra két nagyszabású kö­tetben közreadja a Tanácsköztár­saság művelődéspolitikájának nagybecsű dokumentumait, olya­nokat is, amelyeket eddig még nem publikáltak. A több mint egyéves válogatás és széleskörű kutatómunka befejeződött. A mű — amelyet Petrák Józsefné és --------------­Miilei György szerkesztett — rö­videsen nyomdába kerül. A két kötet dokumentumai, a forradal­mi kormányzótamács, a közokta­tásügyi népbiztosság, a budapesti munkás- és katonatanács 1919- ben kiadott rendeletéi, utasítá­sai, a hivatalos közlemények tö­mör nyelvén, nagyszerű művelő­déspolitikai célkitűzésekről és reformokról szólnak. (MTI) -----------—­Ha tvan külföldi résztvevővel megkezdte tanácskozását az I. országos geodéziai konferencia Hétfőn délelőtt megkezdte ta­nácskozását az X. magyar orszá­gos geodéziai konferencia. A konferencián mintegy hatvan külföldi szakember is résztvesz, itt vannak az NDK, Csehszlová­kia. Románia küldötted. A konferenciát ár. Tárczy- Hornoch Antal akadémikus nyi­totta meg, utána Antos Zoltán, az Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal elnöke köszöntöt­te a résztvevőket, majd Kolos Richárd kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes mondott üdvözlő beszédet. Ezután jugoszláv, csehszlovák, lengyel és német küldöttek üd­vözölték a tanácskozás résztve­vőit, majd elsőízben kiosztották a geodézia terén kiemelkedő eredményeket elért kutatók kö­zött az egyesületi emlékérmet. Ezt követően megkezdődtek az előadások. (MTI)-------------­Ki osztották a nemzetközi borverseny díjait Két magyar és egy szovjet bor nyert nagydíjat Vasárnap az Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vasár be­mutatópályáján ünnepélyes kül­sőségek között osztották ki a ha­zánkban megtartott borverseny díjait: három nagydíj (egy-egy remekbe ötvözött ezüst serleg), továbbá 232 arany-, 318 ezüst- és 28 bronzérem, valamint tíz elis­merő oklevél jutalmazta a ki- lencnapos nagy nemzetközi ve­télkedésben legjobbnak bizo­nyult borokat. Dr. Soós Gábor, a Földműve­lésügyi Minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságának ve­zetője ünnepi beszéde után ke­rült sor a díjak kiosztására A Földművelésügyi Minisztérium nagydíját az Ukrán SZSZK Masszandra-Herszon borgazda­ságában termett 1955. évi Mus­cat Krasznij Kámeny borának, az Élelmezésügyi Minisztérium nagydíját a Monimpex Külkeres­kedelmi Vállalat 1957. évjáratú 5 puttonyos tokaji aszújának, a a Külkerskedelmd Minisztérium nagydíját pedig a Szőlészeti Ku­tató Intézet 1937. évben termett 5 puttonyos aszú borának ítélte oda a zsűri. Az arany-, ezüst- és bronzér­meket, továbbá az elismerő ok­leveleket dr. Soós Gábor fő­igazgató osztotta ki. (MTI) A mi A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1957-ben 15 százalékkal növekedett gokkal 1957-ben 8,800.000 rubel volt és 1956-hoz képest 24 szá­zalékkal növekedett. A kapita­lista országok közül Finnország, Anglia, Franciaország és a Né­met Szövetségi Köztársaság volt a legjelentősebb üzletfele a Szov­jetuniónak. (MTI). Szovjetunió külkereskedel- minisztériuma statisztikai szemlét készített „A Szovjetunió külkereskedelme 1957-ben” cím­mel. A szemle adatai arról tanús­kodnak, hogy a szovjet külke­reskedelmi forgalom 1957-ben az előző évihez képest több mint 15 ai százalékkal növekedett, s rubel- g értékben kifejezve 33 milliárd J rubelre rúgott. A külkereskedel- g rni forgalom a szocialista és a J kapitalista országokkal egyaránt S növekedett. A Szovjetunió külkereskedel­mi forgalmában a szocialista or­szágok közül az első helyet az NDK, a Kínai Népköztársaság és Csehszlovákia foglalja el. A ve­lük való külkereskedelmi forga­lom az egész szovjet külkereske­delmi forgalomnak több mint 60 százaléka volt. Növekedett a szovjet megrendelések száma a többi népi demokratikus ország­ban is. A Szovjetunió külkereskedel- mi forgalma a kapitalista orszá­KétSzázhetvennyolcezer kötvényre hetvennyolc- millió forintot sorsolnak ki a legközelebbi békekölcsön húzáson Az Országos Takarékpénztár a soronkövetkező békekölcsön sor­solásokat szeptember 27-én és 28-án Budapesten tartja. Ezúttal az I., az V. és a VI. Békekölcsönt sorsolják. A kétnapos húzáson 278 000 kötvényre összesen 78 millió forint nyereményt sorsol­nak ki. Az I. Békekölcsönből 18 millió forint, az V. Békekölcsönből 24 millió forint, a VI. Békekölcsön­ből pedig 36 millió forint nyere­mény jut a szerencsés kötvény­tulajdonosoknak. (MTI] Miért hagyott alább ax újítákedv? A Szolnoki Cukorgyár nem­csak a megye legnagyobb, ha­nem legrégibb üzemei közé is tartozik. Bonyolult gépi mecha­nizmusa évtizedeken ét tapasz­talt, jólképzett szakmunkásgár­dát nevelt, akik csaknem kilenc hónapon át ápolgatják, újítgat- ják minden évhpn a kampány alatt erősen igénybe vett beren­dezéseket, megpróbálják a lehe­tőségekhez képest modernizálni a gyárat. Bö alkalom nyílik ilyenkor ar­ra, hogy a karbantartók ötletei­ket, elgondolásaikat is beleadják a munkába, újabb megoldásokra tegyenek javaslatot E tekintetben nem is lehet pa­nasz a Cukorgyár dolgozóira. Tavaly pl. a második félévben 58 javaslatot nyújtottak be, ami­ből 26-ot meg is lehetett való­sítani. Újítási feladattervet ad­tak közzé, amiben minden jó szakmunkás, műszaki dolgozó megtalálta a pontot amihez leg­jobban ért s vállalkozhat kivite­lezésére. Elősegítette az alkotó­kedvet az újításokról és talál­mányokról szóló 1957. júniusá­ban kiadott rendelet is, ami eredményesen faragta le a moz­galom vadhajtásait, feloldotta a bürokratikus kötöttségeket. Kö­zel 13 000 forintot fizettek ki az elmúlt év júniusától decemberé­ig beadott hasznos elgondolá­sokért a megkötött szerződések alapján. Sajnos ebben az évben már alábbhagyott az újítási munka lendülete. Az első félévben 35 javaslat érkezett be, melyből 15-öt találtak megvalósítható­nak. Persze vannak objektív okai Is a csökkenésnek. Pl. az, hogy kampányon kívüli időszak­ban — mint az első félévben is volt — a létszám csaknem felére csökkent és nemcsak az állandó munkások, hanem az alkalmi munkások Is tesznek olykor hasznos javaslatot. Nem lehet számhoz kötni az ötleteket sem, hiszen vagy akad, vagy nem jó elgondolás. Azonban mégis jó szóvátenni a hibákat, hiszen ezek is köz­vetve vagy közvetlenül befolyás­sal vannak a „legjobbak mozgal­mára” — az újítókedvre. Gondoljuk, hogy pl. komoly ösztönzőtől fosztották meg a ta­lálékony, újítani képes embere­ket, amikor 1958. első felére nem készítették el a • „feladattervet”, mely leszögezi, melyek a legfon­tosabb teendők. Igaz — ezt ad­dig a vállalat felsőbb szerve ad­ta meg —, és az idén nem adott. Azonban feltehető, hogy a Cukor­gyár műszaki vezetői, mérnökei, technikusai is minden erőfeszí­tés nélkül meg tudták volna je­lölni a feladatokat és tervbe fog­lalhatták volna úgy, mint ahogy Ígéretük szerint a II. félévre majd meg is teszik. Sok függ attól is, hogyan bán­nak az újítókkal, a kapcsolatos ügyvitel elég rugalmas-e, tág te­ret enged-e a munkának. A lehe­tőségekhez képest e tekintetben nincs nagyobb hiba. Az újítási előadó, aki egyben nyolc hóna­pon át a centrifugaállomás veze­tője is, lelkiismeretesen vezeti az újítási naplót; a szóban el­mondott javaslatot jegyzőkönyv­be veszi, az elbírálásról értesí­tést ad, stb. Ilyen elfoglaltság mellett sokkal többet kívánni nem is lehet Ám az ügyintézés még jobb, pontosabb lehetne, s nagyobb se­gítséget kellene adniok ehhez a műszaki vezetőknek. A beérkező javaslatok pl. több esetben igen sokáig fekszenek. Pl. az 5104— 1901-es számmal jelzett ügynél az újító kísérletét június 21-én befejezte — a szerződést 21-én kötötték meg és most a kampány alatt próbálják ki. Négy újítási javaslat van hosszabb ideje bent, amivel még nem történt semmi. A szerződéskötés — ami pedig az új rendelet alapja — eléggé for­mális. Sokszor csak rávezetik az adatokat — eléggé hézagosán a szerződési űrlapra, de a „szer­ződő felek” alá sem írják, vagy épnen utólag írják alá, amikor már minden kész s a napírok csak épDen regisztrálnak Bár az újítási díjak kifizeté­sét eléggé szigorúan bírálják el* s olyan eset sem fordult elő, hogy az elfogadott, de meg nem va­lósított javaslatért fizettek vol­na — sokszor nem törekszenek a pontosságra. Ezt mutatja az Is, hogy egy-egy bevezetett vagy el­fogadott újítás várható eredmé­nyét nem pontos számításokkal (kalkulációs úton) /határozzák meg, hanem a könnyebb és el­lenőrizhetetlen eszmei díjazást állapítják meg. Ez azért nem jó, mert a javaslattevő nem lát tisz­ta képet, nem győződik meg ar­ról, hogy munkájának jogos di­ját megkapta. Persze a fordított­ja is előfordulhat, mikor a várt eredményt nem hozza meg az ötlet. Az úgynevezett „közreműkö­dői díj”, mely a rendelet szerint annak, vagy azoknak jár. akik segítették az újítót elgondolása megvalósításánál, sok helyen nagy vitákra, esetleg visszaélés­re ad okot. Éppen azért a Cukor­gyárban különös gondot fordí­tanak erre. Az utóbbi időben összesen öt embernek fizettek ki közreműködői díjat — két eset­ben a felsőbb szerv jóváhagyá­sával, háromszor az igazgató vé­leménye alapján. Ebből csak az első két eset: a célgnzdaság fő-, könyvelője és könyvelője részére kifizetett 1500 forintos közremű­ködői díj vitatható. Ugyanis te­vékenységük a szóbanforgó újí­tással kapcsolatban munkaköri kötelesség lett volna — a Népi Ellenőrző Bizottság szakemberei­nek véleménye szerint is. A hibák ellenőre is a Cukor­gyárban az újftómozgalom, aa újítókkal való foglalkozás jobb, mjnt az átlag és feltétlenüi po­zitív. S ha e néhány hibát is ki­küszöbölik. feltétlenül megélén­kül a munjca — az idős üzem az óifték keze munkái a nyomán megifjodik. — Palatínus — Felhívás a motorkerékpár és autótulajdonosokhoz A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség városi elnöksége még ez év­ben szeretné létrehozni a saját mo­torral és autóval rendelkezők „Mo­toros Túra Szakosztályát'1. Régi kí­vánságuk teljesül ezzel a szolnoki motorosoknak. Célunk tömöríteni az autós és mo­toros turisztikát kedvelő járműtu­lajdonosokat. A motortechnikáról, turisztikáról előadásokat tartunk. Rendszeres túrákat rendezünk a motorosok technikai képzettségének és állóképességeinek növelésére. A motoros és autós túra szakosa« tály tagjai IP évet betöltött motoro­sok és autósok lehetnek. Belépési nyilatkozatokat a Magyar Honvédel­mi Sport Szövetség szolnoki elnök­ségén (Ságvárl Endre út 14—16, föld­szint 6-os számú szobában) minden nap reggel fél 9-töl délután 5 óráig kaphatnak. Ugyanitt a szakosztály működési szabályzata ts átolvasható. Minden autó- és motortulajdonost szeretettel vár: a Magyar Honvédelmi Snort Szövetség Szolnok városi elnöksége {léi as&zöKfy TISZAFÖLDVAR, Ó Nagy Benjámin út 21. Ennek a ház­nak egy szerény szobácskájábán lakik Igrinyi Jánosaié. A kedves idős asszonyt szinte mindenki ismeri a községben. A többi asz- szony meg — akik szívükhöz kö­zelállónak érzik — csak egysze­rűen Irén néninek hívja. A szeretet jele ez, az iránt az asz- szony-iránt, aki 76 esztendejét nyugodtan letagadhatná, olyan fiatalos akarattal, fáradtságot nem ismerve dolgozik. 1950 óta tevékenykedik a nőta­nácsban. Tagja a nőtanács me­gyei elnökségének, a Hazafias Népfront járási vezetőségének, s igaz híve a békének. Ahol csak módja van rá, felemeli szavát a háború ellen, s összefogásra, a békéért folyó harcra szólítja fel az asszonyokat, minden jóérzésű embert. 1957-ben is tanújelét ad­ta őszinte békevágyának, ami­kor házról házra járva ő gyűj­tött legtöbb békealáírást. Jó munkáját népszerűsége és jónéhóny dicsérő oklevél bizo­nyítja. Irén néni örül ezeknek, de talán mégis egy levélre a leg­büszkébb. De ennek története van. 1957 ŐSZÉN, talán pontosan az ellenforradalom kirobbanásá­nak évfordulóján Irén nénit meglépték az emlékek. Ügy érez­te, meg kell osztania valakivel gondolatait, a szívéből fakadó érzéseket. Senki nem volt köze­lében, hát papírt, tollat kerített és írni kezdett. Rótta egymás mellé a betűket, s csak addig tette le kezéből a tollat, amíg könnytől párásodé szemüvegét megtörölgette. Meg sem címezte levelét, s talán nem is levélnek szánta, csak írta felbuzogó gon­dolatait az ellenforradalom ször­nyűségeiről, a gyeremekeiket si­rató édesanyákról, s arról a; őszinte, igaz baráti segítségről amellyel a Szovjetunió ezekber a nagyon nehéz napokban is mellénk állt. Megírta: nem felejt­jük el a véráldozatot, a szovjei anyák könnyeit, akik örök!« sajgó szívvel gyászolják a ma­gyarországi ellenforradalom le­verésében hősi halált halt fiai­kat. Ilyen gondolatokat tartalma­zott a levél, amely a nőt an ács közvetítésével sokezer kilométe­res utat tett meg. S VÁLASZ IS érkezett rá. A 68 éves Alekszandra Artyuhina meleg szavakkal válaszolt Igri­nyi Jánosnénak. Levelében el­mondja küzdelmes, harcos életé­nek egy-egy epizódját. A nehéj gyermekkort, a textilgyárijai töltött éveket, a nők között vég­zett munkáját, börtönt és. szám­űzetést, amellyel — mint a Bol­sevik Párt aktív harcosát — súj­totta a cári önkényuralom. De a törékeny asszonynak erőt adott munkatársnőinek barátsága, az igaz ügybe vetett hite. A párt nevelte, tanította harcra, amely végülis győzelemre vezetett- A következőképpen ír erről levelé­ben: 1917 októberében győztünk. A világon új hajnal hasadt — a szocializmus hajnala. A hatalom a munkásosztály kezébe került. A győzelem után . a Bolsevik Pártnak a nők között végzett munkája még nagyobb méreteket öltött. Az Októberi Forradalom első évfordulóién összeült az el­ső összoroszorszégi női konferen­cia Ennek résztvevője voltam. Konferenciánkat meglátogatta Vladimir Iljics Lenin, A találko­zás rendkívüli volt. Mindenki boldogan és szívdobogva hallgat­ta szavait. Lenin mondotta: A szocialista államhatalmat csakis abban az esetben lehet megte­remteni, ha a nők milliói és mil­liói aktívan résztvesznek benne. ön, drága barátnőm, bizonyá­ra megért engem, mennyire fél­lelkesítettek bennünket Lenin szavai. Megértettük, hogy köte­lesek vagyunk megtanulni az óllamvezetést, építeni a szocia­lizmust. Harcolnunk kellett az éhség ellen, az analfabétizmus ellen, nagyon sokat dolgozni és egyidőben tanulni ... tanulni.. j Alekszandra Artyuhina leve­lének további sorai arról beszél­nek, milyen fáradhatatlan mun­kát végzett a párt megbízására a nők között, és különböző fontos beosztásiban. S most, amikor nyugdíjba vonult, sem hagyta abba a munkát. Régi kommunis­ta asszonyok csoportjával, akik résztvevői voltak a Nagy Októ­beri Szocilista Forradalomnak, a szocializmus építésének, egy egy könyvgyűjtemény Ö6szeá'lí- tásán dolgozik. Ebben közread­ják emlékeiket, tapasztalataikat a nagy munkáról, a közös harc­ról, amelyet az asszonyok végez­tek a szovjet hatalom születésé­től napjainkig. IR CSALADJÁRÓL IS. Fiáról, aki a száműzetésben született. ■ 1924-ben meghalt. Idősebbik lá­nya a fizika matematikai tudó mányok egyetemének kandidátu­sa. Fiatalabb lánya az egyik gyár mérnöke. Igrinyi néni azért büszke erre a levélre, mert minden sorából kicsendül a szeretet. Ki tudja, hányszor előveszi újra és újra el­olvassa, s valóban úgy érzi, hogy Alekszandra Artyuhina barát­nője, s egyben példakép is m magyar asszonyok számára. Hág* cosságot, helytállást tanulhatnak tőlej ÍÜ£ i

Next

/
Thumbnails
Contents