Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-16 / 219. szám
1958. szeptember 16. «srorvoH MPnvpj wret ap 5 Eddig publikálatlan dokumentumok a Tanácsköztársaság művelődés-politikájáról Az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete a 40. évfordulóra két nagyszabású kötetben közreadja a Tanácsköztársaság művelődéspolitikájának nagybecsű dokumentumait, olyanokat is, amelyeket eddig még nem publikáltak. A több mint egyéves válogatás és széleskörű kutatómunka befejeződött. A mű — amelyet Petrák Józsefné és --------------Miilei György szerkesztett — rövidesen nyomdába kerül. A két kötet dokumentumai, a forradalmi kormányzótamács, a közoktatásügyi népbiztosság, a budapesti munkás- és katonatanács 1919- ben kiadott rendeletéi, utasításai, a hivatalos közlemények tömör nyelvén, nagyszerű művelődéspolitikai célkitűzésekről és reformokról szólnak. (MTI) -----------—Ha tvan külföldi résztvevővel megkezdte tanácskozását az I. országos geodéziai konferencia Hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozását az X. magyar országos geodéziai konferencia. A konferencián mintegy hatvan külföldi szakember is résztvesz, itt vannak az NDK, Csehszlovákia. Románia küldötted. A konferenciát ár. Tárczy- Hornoch Antal akadémikus nyitotta meg, utána Antos Zoltán, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kolos Richárd kohó- és gépipari miniszterhelyettes mondott üdvözlő beszédet. Ezután jugoszláv, csehszlovák, lengyel és német küldöttek üdvözölték a tanácskozás résztvevőit, majd elsőízben kiosztották a geodézia terén kiemelkedő eredményeket elért kutatók között az egyesületi emlékérmet. Ezt követően megkezdődtek az előadások. (MTI)-------------Ki osztották a nemzetközi borverseny díjait Két magyar és egy szovjet bor nyert nagydíjat Vasárnap az Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vasár bemutatópályáján ünnepélyes külsőségek között osztották ki a hazánkban megtartott borverseny díjait: három nagydíj (egy-egy remekbe ötvözött ezüst serleg), továbbá 232 arany-, 318 ezüst- és 28 bronzérem, valamint tíz elismerő oklevél jutalmazta a ki- lencnapos nagy nemzetközi vetélkedésben legjobbnak bizonyult borokat. Dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetője ünnepi beszéde után került sor a díjak kiosztására A Földművelésügyi Minisztérium nagydíját az Ukrán SZSZK Masszandra-Herszon borgazdaságában termett 1955. évi Muscat Krasznij Kámeny borának, az Élelmezésügyi Minisztérium nagydíját a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat 1957. évjáratú 5 puttonyos tokaji aszújának, a a Külkerskedelmd Minisztérium nagydíját pedig a Szőlészeti Kutató Intézet 1937. évben termett 5 puttonyos aszú borának ítélte oda a zsűri. Az arany-, ezüst- és bronzérmeket, továbbá az elismerő okleveleket dr. Soós Gábor főigazgató osztotta ki. (MTI) A mi A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1957-ben 15 százalékkal növekedett gokkal 1957-ben 8,800.000 rubel volt és 1956-hoz képest 24 százalékkal növekedett. A kapitalista országok közül Finnország, Anglia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság volt a legjelentősebb üzletfele a Szovjetuniónak. (MTI). Szovjetunió külkereskedel- minisztériuma statisztikai szemlét készített „A Szovjetunió külkereskedelme 1957-ben” címmel. A szemle adatai arról tanúskodnak, hogy a szovjet külkereskedelmi forgalom 1957-ben az előző évihez képest több mint 15 ai százalékkal növekedett, s rubel- g értékben kifejezve 33 milliárd J rubelre rúgott. A külkereskedel- g rni forgalom a szocialista és a J kapitalista országokkal egyaránt S növekedett. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában a szocialista országok közül az első helyet az NDK, a Kínai Népköztársaság és Csehszlovákia foglalja el. A velük való külkereskedelmi forgalom az egész szovjet külkereskedelmi forgalomnak több mint 60 százaléka volt. Növekedett a szovjet megrendelések száma a többi népi demokratikus országban is. A Szovjetunió külkereskedel- mi forgalma a kapitalista orszáKétSzázhetvennyolcezer kötvényre hetvennyolc- millió forintot sorsolnak ki a legközelebbi békekölcsön húzáson Az Országos Takarékpénztár a soronkövetkező békekölcsön sorsolásokat szeptember 27-én és 28-án Budapesten tartja. Ezúttal az I., az V. és a VI. Békekölcsönt sorsolják. A kétnapos húzáson 278 000 kötvényre összesen 78 millió forint nyereményt sorsolnak ki. Az I. Békekölcsönből 18 millió forint, az V. Békekölcsönből 24 millió forint, a VI. Békekölcsönből pedig 36 millió forint nyeremény jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. (MTI] Miért hagyott alább ax újítákedv? A Szolnoki Cukorgyár nemcsak a megye legnagyobb, hanem legrégibb üzemei közé is tartozik. Bonyolult gépi mechanizmusa évtizedeken ét tapasztalt, jólképzett szakmunkásgárdát nevelt, akik csaknem kilenc hónapon át ápolgatják, újítgat- ják minden évhpn a kampány alatt erősen igénybe vett berendezéseket, megpróbálják a lehetőségekhez képest modernizálni a gyárat. Bö alkalom nyílik ilyenkor arra, hogy a karbantartók ötleteiket, elgondolásaikat is beleadják a munkába, újabb megoldásokra tegyenek javaslatot E tekintetben nem is lehet panasz a Cukorgyár dolgozóira. Tavaly pl. a második félévben 58 javaslatot nyújtottak be, amiből 26-ot meg is lehetett valósítani. Újítási feladattervet adtak közzé, amiben minden jó szakmunkás, műszaki dolgozó megtalálta a pontot amihez legjobban ért s vállalkozhat kivitelezésére. Elősegítette az alkotókedvet az újításokról és találmányokról szóló 1957. júniusában kiadott rendelet is, ami eredményesen faragta le a mozgalom vadhajtásait, feloldotta a bürokratikus kötöttségeket. Közel 13 000 forintot fizettek ki az elmúlt év júniusától decemberéig beadott hasznos elgondolásokért a megkötött szerződések alapján. Sajnos ebben az évben már alábbhagyott az újítási munka lendülete. Az első félévben 35 javaslat érkezett be, melyből 15-öt találtak megvalósíthatónak. Persze vannak objektív okai Is a csökkenésnek. Pl. az, hogy kampányon kívüli időszakban — mint az első félévben is volt — a létszám csaknem felére csökkent és nemcsak az állandó munkások, hanem az alkalmi munkások Is tesznek olykor hasznos javaslatot. Nem lehet számhoz kötni az ötleteket sem, hiszen vagy akad, vagy nem jó elgondolás. Azonban mégis jó szóvátenni a hibákat, hiszen ezek is közvetve vagy közvetlenül befolyással vannak a „legjobbak mozgalmára” — az újítókedvre. Gondoljuk, hogy pl. komoly ösztönzőtől fosztották meg a találékony, újítani képes embereket, amikor 1958. első felére nem készítették el a • „feladattervet”, mely leszögezi, melyek a legfontosabb teendők. Igaz — ezt addig a vállalat felsőbb szerve adta meg —, és az idén nem adott. Azonban feltehető, hogy a Cukorgyár műszaki vezetői, mérnökei, technikusai is minden erőfeszítés nélkül meg tudták volna jelölni a feladatokat és tervbe foglalhatták volna úgy, mint ahogy Ígéretük szerint a II. félévre majd meg is teszik. Sok függ attól is, hogyan bánnak az újítókkal, a kapcsolatos ügyvitel elég rugalmas-e, tág teret enged-e a munkának. A lehetőségekhez képest e tekintetben nincs nagyobb hiba. Az újítási előadó, aki egyben nyolc hónapon át a centrifugaállomás vezetője is, lelkiismeretesen vezeti az újítási naplót; a szóban elmondott javaslatot jegyzőkönyvbe veszi, az elbírálásról értesítést ad, stb. Ilyen elfoglaltság mellett sokkal többet kívánni nem is lehet Ám az ügyintézés még jobb, pontosabb lehetne, s nagyobb segítséget kellene adniok ehhez a műszaki vezetőknek. A beérkező javaslatok pl. több esetben igen sokáig fekszenek. Pl. az 5104— 1901-es számmal jelzett ügynél az újító kísérletét június 21-én befejezte — a szerződést 21-én kötötték meg és most a kampány alatt próbálják ki. Négy újítási javaslat van hosszabb ideje bent, amivel még nem történt semmi. A szerződéskötés — ami pedig az új rendelet alapja — eléggé formális. Sokszor csak rávezetik az adatokat — eléggé hézagosán a szerződési űrlapra, de a „szerződő felek” alá sem írják, vagy épnen utólag írják alá, amikor már minden kész s a napírok csak épDen regisztrálnak Bár az újítási díjak kifizetését eléggé szigorúan bírálják el* s olyan eset sem fordult elő, hogy az elfogadott, de meg nem valósított javaslatért fizettek volna — sokszor nem törekszenek a pontosságra. Ezt mutatja az Is, hogy egy-egy bevezetett vagy elfogadott újítás várható eredményét nem pontos számításokkal (kalkulációs úton) /határozzák meg, hanem a könnyebb és ellenőrizhetetlen eszmei díjazást állapítják meg. Ez azért nem jó, mert a javaslattevő nem lát tiszta képet, nem győződik meg arról, hogy munkájának jogos diját megkapta. Persze a fordítottja is előfordulhat, mikor a várt eredményt nem hozza meg az ötlet. Az úgynevezett „közreműködői díj”, mely a rendelet szerint annak, vagy azoknak jár. akik segítették az újítót elgondolása megvalósításánál, sok helyen nagy vitákra, esetleg visszaélésre ad okot. Éppen azért a Cukorgyárban különös gondot fordítanak erre. Az utóbbi időben összesen öt embernek fizettek ki közreműködői díjat — két esetben a felsőbb szerv jóváhagyásával, háromszor az igazgató véleménye alapján. Ebből csak az első két eset: a célgnzdaság fő-, könyvelője és könyvelője részére kifizetett 1500 forintos közreműködői díj vitatható. Ugyanis tevékenységük a szóbanforgó újítással kapcsolatban munkaköri kötelesség lett volna — a Népi Ellenőrző Bizottság szakembereinek véleménye szerint is. A hibák ellenőre is a Cukorgyárban az újftómozgalom, aa újítókkal való foglalkozás jobb, mjnt az átlag és feltétlenüi pozitív. S ha e néhány hibát is kiküszöbölik. feltétlenül megélénkül a munjca — az idős üzem az óifték keze munkái a nyomán megifjodik. — Palatínus — Felhívás a motorkerékpár és autótulajdonosokhoz A Magyar Honvédelmi Sportszövetség városi elnöksége még ez évben szeretné létrehozni a saját motorral és autóval rendelkezők „Motoros Túra Szakosztályát'1. Régi kívánságuk teljesül ezzel a szolnoki motorosoknak. Célunk tömöríteni az autós és motoros turisztikát kedvelő járműtulajdonosokat. A motortechnikáról, turisztikáról előadásokat tartunk. Rendszeres túrákat rendezünk a motorosok technikai képzettségének és állóképességeinek növelésére. A motoros és autós túra szakosa« tály tagjai IP évet betöltött motorosok és autósok lehetnek. Belépési nyilatkozatokat a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség szolnoki elnökségén (Ságvárl Endre út 14—16, földszint 6-os számú szobában) minden nap reggel fél 9-töl délután 5 óráig kaphatnak. Ugyanitt a szakosztály működési szabályzata ts átolvasható. Minden autó- és motortulajdonost szeretettel vár: a Magyar Honvédelmi Snort Szövetség Szolnok városi elnöksége {léi as&zöKfy TISZAFÖLDVAR, Ó Nagy Benjámin út 21. Ennek a háznak egy szerény szobácskájábán lakik Igrinyi Jánosaié. A kedves idős asszonyt szinte mindenki ismeri a községben. A többi asz- szony meg — akik szívükhöz közelállónak érzik — csak egyszerűen Irén néninek hívja. A szeretet jele ez, az iránt az asz- szony-iránt, aki 76 esztendejét nyugodtan letagadhatná, olyan fiatalos akarattal, fáradtságot nem ismerve dolgozik. 1950 óta tevékenykedik a nőtanácsban. Tagja a nőtanács megyei elnökségének, a Hazafias Népfront járási vezetőségének, s igaz híve a békének. Ahol csak módja van rá, felemeli szavát a háború ellen, s összefogásra, a békéért folyó harcra szólítja fel az asszonyokat, minden jóérzésű embert. 1957-ben is tanújelét adta őszinte békevágyának, amikor házról házra járva ő gyűjtött legtöbb békealáírást. Jó munkáját népszerűsége és jónéhóny dicsérő oklevél bizonyítja. Irén néni örül ezeknek, de talán mégis egy levélre a legbüszkébb. De ennek története van. 1957 ŐSZÉN, talán pontosan az ellenforradalom kirobbanásának évfordulóján Irén nénit meglépték az emlékek. Ügy érezte, meg kell osztania valakivel gondolatait, a szívéből fakadó érzéseket. Senki nem volt közelében, hát papírt, tollat kerített és írni kezdett. Rótta egymás mellé a betűket, s csak addig tette le kezéből a tollat, amíg könnytől párásodé szemüvegét megtörölgette. Meg sem címezte levelét, s talán nem is levélnek szánta, csak írta felbuzogó gondolatait az ellenforradalom szörnyűségeiről, a gyeremekeiket sirató édesanyákról, s arról a; őszinte, igaz baráti segítségről amellyel a Szovjetunió ezekber a nagyon nehéz napokban is mellénk állt. Megírta: nem felejtjük el a véráldozatot, a szovjei anyák könnyeit, akik örök!« sajgó szívvel gyászolják a magyarországi ellenforradalom leverésében hősi halált halt fiaikat. Ilyen gondolatokat tartalmazott a levél, amely a nőt an ács közvetítésével sokezer kilométeres utat tett meg. S VÁLASZ IS érkezett rá. A 68 éves Alekszandra Artyuhina meleg szavakkal válaszolt Igrinyi Jánosnénak. Levelében elmondja küzdelmes, harcos életének egy-egy epizódját. A nehéj gyermekkort, a textilgyárijai töltött éveket, a nők között végzett munkáját, börtönt és. száműzetést, amellyel — mint a Bolsevik Párt aktív harcosát — sújtotta a cári önkényuralom. De a törékeny asszonynak erőt adott munkatársnőinek barátsága, az igaz ügybe vetett hite. A párt nevelte, tanította harcra, amely végülis győzelemre vezetett- A következőképpen ír erről levelében: 1917 októberében győztünk. A világon új hajnal hasadt — a szocializmus hajnala. A hatalom a munkásosztály kezébe került. A győzelem után . a Bolsevik Pártnak a nők között végzett munkája még nagyobb méreteket öltött. Az Októberi Forradalom első évfordulóién összeült az első összoroszorszégi női konferencia Ennek résztvevője voltam. Konferenciánkat meglátogatta Vladimir Iljics Lenin, A találkozás rendkívüli volt. Mindenki boldogan és szívdobogva hallgatta szavait. Lenin mondotta: A szocialista államhatalmat csakis abban az esetben lehet megteremteni, ha a nők milliói és milliói aktívan résztvesznek benne. ön, drága barátnőm, bizonyára megért engem, mennyire féllelkesítettek bennünket Lenin szavai. Megértettük, hogy kötelesek vagyunk megtanulni az óllamvezetést, építeni a szocializmust. Harcolnunk kellett az éhség ellen, az analfabétizmus ellen, nagyon sokat dolgozni és egyidőben tanulni ... tanulni.. j Alekszandra Artyuhina levelének további sorai arról beszélnek, milyen fáradhatatlan munkát végzett a párt megbízására a nők között, és különböző fontos beosztásiban. S most, amikor nyugdíjba vonult, sem hagyta abba a munkát. Régi kommunista asszonyok csoportjával, akik résztvevői voltak a Nagy Októberi Szocilista Forradalomnak, a szocializmus építésének, egy egy könyvgyűjtemény Ö6szeá'lí- tásán dolgozik. Ebben közreadják emlékeiket, tapasztalataikat a nagy munkáról, a közös harcról, amelyet az asszonyok végeztek a szovjet hatalom születésétől napjainkig. IR CSALADJÁRÓL IS. Fiáról, aki a száműzetésben született. ■ 1924-ben meghalt. Idősebbik lánya a fizika matematikai tudó mányok egyetemének kandidátusa. Fiatalabb lánya az egyik gyár mérnöke. Igrinyi néni azért büszke erre a levélre, mert minden sorából kicsendül a szeretet. Ki tudja, hányszor előveszi újra és újra elolvassa, s valóban úgy érzi, hogy Alekszandra Artyuhina barátnője, s egyben példakép is m magyar asszonyok számára. Hág* cosságot, helytállást tanulhatnak tőlej ÍÜ£ i
