Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-03 / 208. szám

1958. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 10 ÉV Ő101/O Kiállítás a kunmadarasi Petőfi Termelőszövetkezetben O szbehajló vasárnap délelőtt termelőszövetkezeti és egyéni parasztok gyülekeztek a Petőfi Tsz udvarán. Mindenki ünneplőben jelent meg. Vajon mi történik itt? — kérdezősködtek a járókelők. Rövidesen tízéves évfordulója lesz a község terüle­tén működő termelőszövetkeze­tek megalakulásának. Ebből az alkalomból a Petőfi Tsz mezőgazdasági ki­állítást rendezett és annak a megnyitására kerül sor. Ez az összejövetel célja. Itt vannak a község vezetői is, akik sorra lekezelnek a megnyitóra erkező dolgozó parasztokkal. Horváth Ferenc, a Petőfi Tsz elnöke köszönti a megjelenteket, majd rövid megnyitójában visz- szaemlékezik az alakulás napjá­ra és összehasonlítást tesz a tíz év előtti eredmények és a mai között. Tíz év alatt bizony elis­merésre méltó szép eredményt ért el a tsz. Az ellenforradalom vihara ugyan okozott bizonyos károkat, de a becsületes tagság megvédte munkájának eredményét. — Büszke tekintettel beszél erről a helytállásról az elnök elvtárs, aki maga is derekasan kivette részét a közös ügy szolgálatából. Az elnök megnyitója után Gyűjtő Imre, az MSZMP községi bizottságának titkára beszédet mondott. Visszapillantást vetett népi demokráciánk tizenhárom esztendejére és cáfolhatatlan té­nyekkel támasztotta alá, hogy népünk felemelkedése felfelé ível és a megtett út, ha görön­gyös is volt, de az elért eredmé­nyek bizalommal tölthetik el dolgozó népünket. A hallgatóság figyelmét lekötötte mindaz, — amiről a titkár elvtárs beszélt. Szó esett a község fejlődéséről politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ezután került sor a kiállítás megnyitására, amit a jelenlévők közösen megtekintettek. Hatal­mas terem a kiállítás helye. Az ide betérőt jól megszervezett és sokat kifejező kép fogadja. A fa­lon körös-körül szemléltető gra­fikonok hívják fel a látogatók figyelmét a nagyüzemi gazdálko­dás útján járó dolgozó parasztok munkájának eredményére. • Néhány adatot magam is fel­jegyeztem. A Petőfi Tsz 1948- ban harminc fővel alakult meg 170 kát. hold földdel. Tíz év alatt a tagság létszá­ma 109-re emelkedett. A földterület pedig 1.285 kát. hold. Jövedelem tekintetében is a tsz szép fejlődést ért eL Amíg 1956-ban egy munkaegységre 21.98 forintot fizettek ki, addig a múlt évben 32.54 forintot. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét a termésátlag emelkedése szem­léltetően bizonyítja, összehason­lítva az egyénileg dolgozó pa­raszt terméseredményével. Csak egy-két példa, 1956—57 évben a tsz búzából holdanként 10.75 mázsa átlagot ért el, az egyéniek 8,6 mázsás átlagot. A kiállítás anyaga nemcsak grafikonokból áll, hanem képek­ben mutatja be a Petőfi Tsz éle­tét és munkáját. Minden kiállítá­si anyag a valóságot mutatja meg. Nemcsak a megtett utat méri fel, hanem előre Is mutat a jövőbe. Néhány képen a tsz 3 éves távlati tervét olvashatjuk. 1960—61-re a termelőszövetkezet létszám tekintetében a jelenlegin túlhaladva 230 főre emelkedik és a földterület 2.700 hold lesz. A kiállítási teremben lelkes a hangulat. Az arcokon a megelé­gedés, az érdeklődés olvasható le. A kiállítás anyagának elkészí­téséhez a pedagógus kezek is se­gítséget nyújtottak. A kiállítás sikeréért Bodnár Imre tanár különösen sokat tett. Elhozzuk ide tanulóinkat is, hogy nézzék meg, mit eredményezhet a nagyüzemi gazdálkodás. Vi­gyék haza a szövetkezés gondo­latát. Hiszen dolgozó parasztsá­gunknak ez jelenti a jólétet és az igazi felemelkedést. Meghatódva szemléltem, amint] a vendégkönyv fölé hajolva —! kissé bizonytalanul fogva a] ceruzát az egyik parasztember j ezeket a sorokat jegyezte be: ,,A< kiállítás szép, érdemes termelő-1 szövetkezetbe lépni.” Igen. igaza! van. Érdemes! Dolgozó parasz-í tok! Lépjetek erre az útra! Kö-< vessétek a Petőfi Termelőszövet-! kezet példáját. Serfőző János iskola igazgató. Új tudományok ssületnek tözködhetik.” így látja az uralko­dó osztály lapja. A valóság azon­ban ennél sokkal súlyosabb. „A résztvevő újságcikk megjelenik és ezzel a kizsákmányolók meg is nyugtatják lelkiismeretüket.” A MUNKÁSSÁG azonban nem tűri szótlanul ezt a ránehezedő nyomást és az elkeseredés foko­zódik. 1929-től kezdve Szolno­kon is egymást érik a sztráj­kok. A válság következtében napról napra nő a munkanélkü­liek tartalékserege és ez lehető­séget ad a tőkéseknek arra, hogy letörjék a béremelésért folytatott harcot. A Szolnoki Újság 1932. április 19-i számában arról ír, hogy a szolnoki kőművesek sztrájkjá­nak letörésére Miskolcról hoz­nak munkásokat. A szolnoki és a miskolci munkások között vé­res összeütközésre került sor. Bicskázás miatt bíróság elé ke­rült egy szolnoki munkás. A szervezettséget jelzi az a tény, hogy a sztrájktörőkkel szemben egységesen lépnek fel az öntu­datos szolnoki munkások. 1937- ben 180 munkás sztrájkol a dohánybeváltóban. Béremelést követelnek. (Jász-Nagykun Szol- nokmegyei lapok, 1937. jan. 24. sz.). Ugyancsak sztrájkról ad hírt a fenti lap 1937. jun. 15-i száma is. A hitelbankot építő munká­sok azért sztrájkolnak, hogy a 14 (!) órás munkaidőt szállítsák le 9-re. A harcban edzett munkás­ság ereje növekszik: a fatelepi munkások győzelemre viszik a sztrájkot. A Szolnoki Újság 1938. jul. 15-i száma írja: „Csütörtö­kön reggel mindhárom fatelepen sztrájkba léptek a munkások, — akik 3 (!) filléres órabéremelést követeltek. Egynapos sztrájk után. pénteken, a munkások új­ra felvették a munkát, mert a fűrésztelep az általuk kért bér­emelést megadta.” A proletár szolidaritás szép példáját adták a Norma Cipőgyár munkásai, — akik nemcsak béremelésért, ha­nem a társuk elbocsájtása miatt is tudtak sztrájkolni. „Sztrájkba lépett a Norma Cipőgyár ötvenöt munkása. A munkások mindad­dig nem akarják felvenni a munkát, amíg a gyár vezetősé­ge egyik elbocsájtott társukat vissza nem veszi.” (Szolnoki Új­ság XIII. évf. 54 sz.) Szolnok munkásai mindig büszkék lehetnek ezekre a har­cos időkre, amikor hitüket el nem veszítve tudtak harcolni a jobb jövő reményében. A Ta­nácsköztársaság leverése után a földkérdés is megoldatlan ma­radt. Szolnok ugyan nem ki­mondottan mezőgazdasági jelle­gű város volt, de érdemes egy A tudomány, a technika káprázatos fejlődése szinte egyik év­ről a másikra alakítja át a világot. Az ember a csillagok között kalandozik, nagy lépésekkel jutott közelebb az emberi élet meg­hosszabbításához, egész sereg betegség ellenszerét kikutatta, meg­előz olyan járványokat, melyek évtizedekkel ezelőtt még százez­rek életébe kerültek. És a tudományok története állandóan új fe­jezetekkel bővül. Néhány újabb tudományágra villantunk rá az alábbi jegyzetekben: A geofizikai rakétával megnyilt az ember útja a csillagok felé járta a világot a hír: fellőtték az első szovjet geofizikai rakétát, ami az első jelentős lépés, hogy az ember is megkísérelje a világ­űrbe felrepülést. Az ember út­ja megnyílt a csillagok felé. Hi­szen az új magassági és súlyre­kord felállításával, újfajta üzem­anyag kikísérletezésével megtör­tént a döntő lépés a világűr-uta­zás legnagyobb problémáinak megoldása felé. Sikerült hatéko­nyabb rákétafiaj tómű konstruá­lása és kozmikus magasságból a sértetlenül való visszatérés problémájának megoldása. A további kísérletek minden bi­zonnyal megnyitják az ember számára is a világűr-utazás le­hetőségét. Egy héten belül két korszak- alkotó tudományos eredménnyel ejtették ámulatba a világot a szovjet tudósok. Kurcsatov pro­fesszor vezetésével elkészítették az OGRA-berendezést. A szabá­lyozott termonukleáris folyama­tok megvalósításának minden korábbinál hatásosabb eszközét, ami hosszú évezredekre meg­szünteti az emberiség energia­gondjait. Ez a mindenütt talál­ható anyagból, a természetes víz deutériumából olcsón előál­lítható energiaforrás megoldja az emberiség olaj, szén és egyéb energiaforr :s gondjait és az em­beri jólét emelése terén belát­hatatlan lehetőségeket teremt. Néhány nap múlva pedig be­Úi tudomány: a lehetőségkutatás Műtét — vér nélkül ** • A sugarakkal, ultrahanggal végzett műtétről van szó, ami­ben a jövő sebészetét látják. A műtét, melyet kés nélkül, vér nélkül fognak lebonyolítani. Az ultrahang-kutatást.. Langevin francia tudós indította el. Sebé­szetben az, ultrahang hatása úgy nyilvánul meg, hogy a rezgések a szövetekben hőenergiává ala­kulnak át s ez hat úgy, hogy a beteg szövetek szétesnek. A kó­ros szövet elpusztítására tehát a véres vágás helyett az ultrahan­got használták. Különösen bo­nyolult és kényes műtéteknél, mint pl. az agysebészet nyer ez’ rendkívüli jelentőséget. Gondolattal irányított gépek Az élő szervezetben tudomá­nyos megállapítások szerint elektromos jelenségek tapasztal­hatók. Ezek alapján dolgozták ki pl. az elektrokardiografiai vizsgálatok elvéi is. A bioelektro- mos jelenségek azonban még számos titkot rejtenek, ami kü­lönböző, ma még fantasztikum­ként ható elméletekre vezetett. Egyik ilyen megállapítás szerint, ha az agyi bio elek tromos -áramot mágneses szalagra rögzítjük, a vonalakból megfejthetjük, mire gondolt az ember. Másik elmélet egy bioelektromos szabályozó rendszer kidolgozásán alapul. Eszerint a kutatók olyan „gé­pesített kezet” akarnak szerkesz­teni, amelyet az emberi gondolat irányít megfigyelték ugyanis, hogy az izmokban már az össze­húzódás előtt bioelektromos áram keletkezik. Az áram erős­sége és az izom áltál kifejtett erőfeszítés között ■ pedig szoros összefüggés tapasztalható. A tu­dósok ezt az elvet veszik alapul terveik megvalósításához a kéz izomzatáhoe elektródákat rögzí­tenek, amelyek vezetékekkel egy elektronikus berendezéshez csa­tolnak. Ha az ember valamilyen cselekvésre gondol, a gépben máris jelentkezik az izomban keletkező bioelektromos áram mennyisége. Ezt az áramot aztán sokszázczer egységgel felerősítik, amely most már működésbe hozza■ a szükséges berendezést. Kelmis professzor, a gondolat­tal irányított gép feltalálója a .közelmúltban mutatta be talál- imányát, mely már mai formájá­éban is jelentős tudományos si- tkert aratott. £ * > A titkokat fürkésző emberi 'szellem kutató munkája nyomán ,új tudományok születnek új feje­lzeteit nyitja meg az emberiség [fejlődésének. 5 sMagyat? pímbít?ek j| A Hunnia Filmstúdióban egy régi templom és Gregoricsék lakásának díszletei között folynak a Mikszáth Kálmán SZENT PÉTER ESERNYŐ­JE című regényéből készülő színes 1 magyar—csehszlovák koprodukciós [film műtermi felvételei. A film bu­dapesti forgatásánál csehszlovák szí­nészek is közreműködnek. 5 A DON JUAN UTOLSO KALAND- [JA című film forgatócsoportja Ke­leti Márton vezetésével a Balaton környékén küláő felvételeken dol­gozott, most a filmstúdióban foly­atatják a munkát. ) Megindult a Fekete István BO­GÁNCS című regényéből készülő • film forgatása: alkotói Pécsről visz* Lszatérvc Somodor környékén készí­tenek újabb külső felvételeket. > Makk Károly rendező az előkészí- jtó munkálatokat végzi a Karikás 'Frigyes novellája alapján , készülő (39-ES DANDAR című . filmjéhezj Az iérdekes és nagyszabású produkció [forgatókönyvét Darvas József fr*»; [cselekménye 1919-ben Játszódik és 'az elárult, szétvert magyar Vörös [Hadsereg katonáiból alakult hős dandár dicső tetteit viszi vas^oom A közelmúltban robbant be a tudományos világba egy érdekes, új tudomány, a lehetőségkutatás. A legreálisabb számítás és a csapongó képzelet egyaránt sze­repel kialakításában. A lehető­ségkutatás az abszolút realitások talajáról indul ki. A meglevőből. Módszere az, hogy meghosszab­bítja a valóság vonalait s a kép­zeletnek ezzel a vonalával ki­kémleli a fejlődés irányát, elkö­vetkező útjait, a fejlődés lehető­ségét. Látszólag a képzelőerő bi­zarr, színes játéka ez, ami alap­jában a legpontosabb, legalapo­sabb számításokon alapul. Beha­tol a világ minden zugába a csil­lagoktól a tenger mélyéig, a munkahelytől a szórakozóhelye­kig és felméri, hogy a létező va­lóságot milyen módon lehet tel­jesebbé, hasznosabbá, szebbé varázsolni, mi hiányzik, mit kell annak pótlására beállítani, mit mivel kell felcserélni, ho­gyan lehet a meglevőt tökélete­síteni. Felkutat új tényezőke; s kiszámítja azt a változást, amit ezeknek létezése hoz. Ez a tudomány, mely magyar ember, Csabai L. Ernő nevéhez fűződik, napjainkban világszerte irodalmat teremtett. A „jövő megtervezése", a „képzelet és valóság egybevetése” tudomá­nyos megfogalmazást nyert s ugyanakkor élesen elhatárolta ezt a tudományt az elszabadult képzeletek követhetetlen \ tokát bekalandozó, ködös fantazmagó­riáitól, a gyakorlatilag megvaló­síthatatlan utópiáktól. A lehetőségkutatás tehát al­kalmazott elképzelés, melynek realitását már olyan gyakorlati­lag is megvalósult ötletek igazol­ják, mint a brüsszeli Világkiállí­táson nagy sikert aratott hét­nyelvű világszótár, az „előre­gyártott filmelemek”-kél készült filmek, a műhang, a magnoszín- ház, a tájékoztató gépközpont, a boxlakások terve és a numanid, a számjegyekből alkotott képlet­nyelv, a legújabb műnyelv, mely fogalomképletekkel, fordítás nél­kül tesz hozzáférhetővé bármely nyelven megjelent írást. pillantást vetni a földmunkásság és a szegényparasztság életére is. 1928-BAN A POLGÁRMES­TER hivatalos jelentése szerint Szolnokon több volt a földnél­küli mezőgazdasági munkás (2420). mint a földdel rendelke­ző (2276), de ez utóbbi csoportból is 2025-nek csak 1—10 hold föld jutott. A nagybirtokosok és ku- lákok uralma, félfeudális meg­kötöttségben tartotta nemcsak a mezőgazdasági munkásokat, ha­nem a törpebirtokosokat is. Ah­hoz, hogy egyáltalán alkalmaz­zák az aratási munkálatokra, a szegényparasztoknak helyenként 10—12, sőt néhol ennél is több napot teljesen ingyen kellett dolgozni. Ha megnézzük a nép helyzetét, azt látjuk, hogy: „Az állásukat elfoglaló nőinvázió a férfiak százezreit tette állástalanokká. Rövidesen a nők lesznek túlsúly­ban.” (Szolnoki Újság. 1932. jan. 3-i sz.) Mi lehetett ennek az oka? Csak az, hogy a nőket ol-< esőbb munkabérrel alkalmazhat­ták. Ha pedig azt nézzük, hogy a középiskola, vagy egyetem el­végzése után milyen volt a sorsa a 30-as években a fiataloknak, akkor elég néhány hírt, vagy apróhirdetést megnézni. A kor­mánypárti Nemzeti Jövőnk 1934. ápr. 1-i számában elolvashatjuk: „állástalan szellemi munkások... munka nélkül élnek ... esetleg a mérnök éveken keresztül se­lyemharisnyát köt... végzett gazdász irattárban... a törté­nész-szakos tanár adóvégrehaj­tó ...” a jAsz-nagykun szol­NOKMEGYEI LAPOK 1937. jún. 27-i számában tanítók hely­zetéről ír: „Sok a tanító” a cikk címe, mely megállapítja, hogy . az állástalan tanítók száma 1929 óta folyjon nő, évente 1900 —200fl-rel szaporodik és csak 480-nal fogy (nyugdíjazás, stb.)... Be kell hogy lássák az illetéke­sek, hogy a mai rendszer, mely 9000 tanítót dobott az utcára, sürgős változtatásra... szorul.” A fentiekből látható, hogy nemcsak a munkásosztály és a szegényparasztság helyzete volt elviselhetetlen, a kisiparosság és az értelmiség szintén nehéz kö­rülmények között élt. Hiszen na­gyon sokaknak élénk emlékeze­tében van a szellemi inségmun- kások, díjtalan gyakornokok sa­nyarú sonsa. Kaposvári Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents