Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-15 / 193. szám
Te is légy „Qranykalászos gazda!“ Kétéves téli mezőgazdasági iskola Karcagon a Földművelésügyi Mindsz- térium a mezőgazdasági szakismeretek szélesebb körű el- 1 erjesztése érdekében téli mező- gazdasági iskolákat szervezett. Karcagon már tavaly is jó eredménnyel működött ilyen iskola a mezőgazdasági technikum mellett. Télen, a nagyobb paraszti munkák szünetében, elméleti oktatásra kerül sor. Ezen belül a hallgatók megismerkednek a tájadottságoknak megfelelő gazdasági alaptényezőkkel, továbbá <> szocialista nagyüzemi mező- gazdaság módszereivel. Az iskolán résztvevő tsz-tagok, állami gazdaságok dolgozói, egyéni gazdák mindamellett még általános műveltségüket is gyarapíthatják. A tanulmányi idő két év. November 1-től március 15-ig tart az elméleti félév, A tanulók gyakorlati oktatása a nyári idényben saját termelőmunkájuk zavartalan végzése közben történik. Azok a 15—26 éves paraszt- fiatalok, akik a mezőgazdasági munkát élethivatásuknak tekintik, Karcagon, a Mezőgazdasági Technikumban az iskola igazgatójánál jelentkezhetnek ezóv október elsejéig; ugyanott kaphatnak részletes felvilágosítást is az oktatással kapcsolatos kérdéseikre; A karcagi és karcagkömyéki tanulók bejárók lehetnek. A távolabb lakók részére csekély térítési díj ellenében diákotthoni elhelyezést és ellátást biztosít az iskola. A tanítás ingyenes. Azok a tanulók, kik tanulmányaikat befejezték, „Aranykalászos gazda"-jelvényt és bizonyítványt kapnak. Díjvisszatérítés a termelőszövetkezetek állatbiztosításainál A S'óldmúvelésíigyl Minisztérium és az Állami Biztosító Főigazgatósága kidolgozták azokat az irányelveket, amelyek alapján. a termelőszövetkezetek állatbiztosítási díjaikból engedményben részesülhetnek. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésének megfelelően a tanácsok mezőgazdasági osztályai megkezdték a termelőszövetkezetek állatállományának e célból való felülvizsgálatát.' Az 1981. évre fizetett állatbiztosítási díjból visszatérítést kapnak azok a szövetkezetek, amelyek terveiket a meghatározott mértékben túlteljesítették. Így az a szövetkezet, amely szarvasmarhaállo- mány tervét 20 százalékkal, ezen belül tehén tervét 1 százalékkal túlteljesítette és az évi tejhozamát meghatározott százalékkal emelte, 20 százalékos díjkedvezményben részesül. A sertéstenyésztésnél, ahol a hizlalást terv teljesítése mellet a malacszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 12 százalék alatt volt, vagy a juhtenyésztésnél a bárányszaporulati tervet 10 százalékkal túlteljesítették és az elhullás 8 százalékon alul maradt, a visszatérítés ugyancsak 20 százalék. A díjvisszatérítéseket a tsz-ekkel a tanácsok mezőgazdasági osztályai megállapításai alapján az Állami Biztosító fogja elszámolni. Nincs ebben semmi különös... Farkas Györgyné, a mezőtúri 28-as választókörzet tanácstagjai A vendéglátónál dolgozik. TaLán egyike a tanácstagoknak, akihez a legtöbben fordulnak. Ha valakinek valamilyen problémája van, őt keresi fel. • És e bizalom nem is alaptalan. Farkas- Györgyné sok mindenben segített már. — Intézte többek nyugdíj ügyét, kórházi panaszait, iparengedélyét. Az ő nevéhez fűződik a játszótér megépítése is. És ebben nincsen semmi különös. Tanácsaink nőtagjai éppolyan tanácstagok, mint a férfiak. Szavuk, munkájuk egyenlő értékű a férfiakéval. Sőt talán még értékesebb, mert a család- nevelés gondja mellett, vállaikra veszik a közösség, a körzet, a község lakóinak gondjait is. ... Mi, asszonyok, éppen olyan tagjai vagyunk a tanacsnaK, mint a férfiak. Szavunk ugyanannyit ér. Kéréseinket, bejelentéseinket éppúgy elintézik, mintha kalapot hordanánk. És a körzet lakói is elsősorban a tanácstagot látják bennünk.;. így válaszolt kérdéseinkre Horváth Béláné tdszaőrsi tanácstag. 1954-ben választották meg. Azóta sokmindent elintézett- Fogadóóráin, beszámolóin, de otthonában is sokan keresik fel. — Mindegy az, hol beszélek az emberekkel. S itthon kis- unokám kacagása közben talán még a szavak is természetesebbek, érthetőbbek — mondja. — Itthon értettem szót a gépállomás vezetőivel is, amikor a 21-es körzet lakói azt kérték: ne vágják össze a gépek az utcákat. Lehetőleg egy úton közlekedjenek. De itt beszéltük meg a köaségfejlesztés sikeréhez szükséges társadalmi munkát is. Azóta már el is végeztük. Villany van az utcán és a parkosítást is befejeztük. Hatalmas kapcsos foliáns, régies fabetűkkel: ez a Tripartitum, Verbőczynek a nemesség legfélelmetesebbhírű jogtudósának hármaskönyve. Ez a könyv vérrel, jajgatással, szenvedéssel íródott. Betűi mögött karók, kerékbetört, robotban megbotozott, éhenhalt szegény jobbágyok árnya rejtőzik. Évszázadokon keresztül ez volt az úriosztály hitvallása, uralmának alapja. És amikor jogilag megszűnt, 1848-ban, tovább kísértettek az elvei. Horthyék lakkcsizmás urai e könyv szellemében nyúzták a munkást, a parasztot, a becsületes dolgozó émbert. 1949-ben vékony füzet jelent meg a kirakatokban, közületeknél, az újonnan államosított gyárakban, üzemekben. Népköztársasági címer a fedelén, alatta büszke felírat: A Magyar Népköz- társaság Alkotmánya. Szövege így kezdődött: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Olvasták az egykori jobbágyok utódai és örömkönnyek futották el a szemüket. A hatalmas súlyos kapcsos könyvet pedig mindörökre száműzték a múzeumok poros polcaira nemzedékek figyelmeztetőjének: Ne engedd visz- szatérni! Erről szól a kővetkező kis tanulmány, múlt idők és jelen eredmények idézése. 514 a magyar parasztság életében szomorú esztendő. Ekkor ért véget Dózsa György forradalma. melynek bukása hosszú évszázadokra megpecsételte a jobbágyság sorsát. A feudális uralkodóréteg bosszúvágytól eltelve ült össze a gyöngekezű Ulászló király alatt ország- gyűlést tartani, azzal a szándékkal, hogy olyan törvényeket hozzon, melyek örökre elvegyék a dolgozó parasztok kedvét a Budai Nagy Antal és a Dózsa-féle „lázadások” megismétlődésétől. Ügy nyilatkoztak, hogy az összes parasztok, kik természetes uraik ellen fegyvert fogtak, megérdemelnék, hogy fővesztéssel bűnhődjenek, de „mert parasztság nélkül a nemesség nem sokat ér”, csak a legfőbb bűnösökre szabtak ki halálbüntetést. Hogy mindazáltal árulásuk emlékezete és büntetése az utódokra átszálljon, az ösz- szes parasztokat megfosztják a szabad költözködés jogától és örök időkre alávetik földesuraiknak. Ugyanekkor szabályozták a jobbágyok terheit. Eszerint mindegyik jobbágy tartozik földesurának évenként egy arany forint fejadót fizetni, hetenként egy napot szolgálni, minden terményéből (az egyházi tizeden kívül) kilencedet, évenként két ludat és 12 csirkét, tíz jobbágy együtt egy hízott sertést szolgáltatni. . Fölállítja az úriszéket, hol a földesúr nemes társaival együtt ítélkezik jobbágyai felett. A végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt jobbágy minden ingó és ingatlan vagyona egyedüli örökösként földesurát illeti. Bármilyen sérelem éri őket, saját személyökben a nemesekkel nem perelhetnek. Megállapítja a fölA IRlPAR'l HŰMTŐ A MI ALKOTMÁNYUNKIG desurak részére járó szolgáltatásokat, sót az agyonvert paraszt vérdíját is. Egyszóval az élet egész területére kiterjedően megszabja a parasztok kötelességeit. Az 1514. évi törvények szellemében szerkeszti meg korának legnagyobb jogtydósa a köznemesi származású Verbóczy István híres munkáját a „Tri- partitumot”, amely „Hármaskönyv” néven ment át a köztudatba és amely 1848-ig a magyar nemesség bibliája lett. bben a munkájában szentesíti Verbőczy a szabad költözködési jog megszűntetését, ami azért volt súlyos csapás, mert ez évszázadokon keresztül oltalmul szolgált a népnek arra, hogy meggyűlölt földesurától megszabaduljon és másfelé keresse boldogulását. A hazánkat méglátogató nyugati utazók ször- nyülködve írnak az itt uralkodó állapotokról. Elpusztult falvak, alig megmunkált földek, rongyos, állati sorba taszított emberek fogadták őket mindenfelől. Mátyás király egykor virágzó birodalmának szomorú torzképe. A városok és falvak határában az akasztófákon és keréken száradó rablók holttestei rettegtetik az utazót. Ráadásul növekszik a török veszedelem is. 1514-re következett Mohács, 1541-ben elesett Buda. Egykori írások feljegyezték, hogy a nép sok helyen a törököt felszabadítóként fogadta, hiszen elűzte gyűlölt földesurát. Még a 17. században is a hódoltság falvai igazságtétel végett a török kádihoz fordultak, bár a vármegyék a „törökösséget” halállal büntették. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg a magyar parasztság tudatára ébredt, hogy a török a maga más, de erőszakos módszerével ugyanúgy kizsákmányolja a föld népét, mint egykori földesura. A 17. század néphangulatának megfordulása ebben leli magyarázatát. Az úgynevezett felszabadító hadjáratból, mely Buda 1686. évi visszafoglalását és a töröknek az országból való végleges kiűzését hozta- magával, a magyar parasztság egy emberként vette ki részét. A török kiűzése azonban nem sokat változtatott a parasztság helyzetén. „Jaj végső romlásra jutott Magyarország, Kiben épség nincsen, hanem csak nyomorúság.’ Ezekkel a sorokkal kezdi siralmas énekét a 17. század végének ismeretlen nevű költője. Thököly Imre függetlenségi harcának bukása után, szomorú idők következtek Magyarország történetében. A korabeli krónikákból, verses elbeszélésekből és feljegyzésekből megdöbbentő kép tárul elénk az 1680-as évek Magyarországáról. A 145 éves török megszállás után felszabadult ugyan Buda vára, és a török hódítók kiszorultak az országból, azonban a régóta várt szabadulás órája mégsem jött el- A török kiűzéséért súlyos árat kellett fizetni. A bécsi abszolutizmus telepedett a magyar nép nyakára. A Habsburg-császári megszállás rettenetes teherként nehezedett a parasztságra. A háború sújtotta, elszegényedett és pusztuló Magyarország 4 esztendő alatt borzalmas adót fizetett, a porció pedig elvitte a lakosság élelmét és országszerte nagy éhínséget okozott. Egy . labanc főúr, herceg Eszterházy Pál arról panaszkodott, hogy Magyarország népe száz év alatt nem fizetett annyi adót a töröknek, mint most két év alatt a császári katonaságnak. A töröktől visszafoglalt területeken a hosszú török uralom és a Habsburgok gyarmatszerző háborújának kegyetlen pusztításéi következtében a termelőerők színvonala igen alacsony volt. A lakosság száma nagymértékben megfogyatkozott. A császári kormányzat minden erejével azon volt, hogy valóra váltsa• KoHönich esztergomi érsek jelmondatát: „Magyarországot előbb rabbá, azután koldússá, végül katolikussá teszem”. A Habsburg gyarmatosítás a magyar népet a pusztulás szélére juttatta. Ezzel a politikával, a megszálló katonasággal és a szolgálatukba szegődött áruló főurakkal szemben a magyar nép megmaradásáért a jobbágyok, a parasztság tömegei vették föl a harcot. Méltán állapította meg Velence bécsi követe egyik jelentésében, hogy Magyarországon parasztforradalom van kibontakozóban s csak azért nem tört még ki a felkelés, mert nincs vezére a megmozdulásnak. A szervezkedő kuruc parasztok azonban megtalálták vezérüket Rákóczi Ferenc személyében. Rákóczi-szabadsághat c - bukása ellenére — a magyar nép történetének nagyjelentőségű, dicsőséges szakasza. A kuruc hősök vitézsége, vérük ontásáyal kivívott győzelmeik, a magyar történet haladó, a nemzeti fejlődést előmozdító hagyományaink felkarolása és továbbfejlesztése terén Rákóczi kora számunkra is élő tanulság. Ilyen körülmények között a Rákóczi-szabadságharc nemcsak betetőzése és legnagyobb foka volt a 17. századi nemzett függetlenségi harcainak, hanem egyben előzménye, előfutára az 1848—49-t polgári forradalomnak és ’nemw zeti szabadságharcnak. 1711-ben a szatmári béke zárta le a kuruc szabadságharcok korszakát; a paraszti osztályharc azonban tovább folyt a legkülönfélébb formák között, a rejtett gazdasági küzdelemtől kezdve a nyílt felkelésekig. tEaLytatiUkd ' k 1
