Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-14 / 192. szám

KARCAGI X A SZOINOK mm i m ÍUMJÍKMlJnLMi MEGYEI NÉPLAP kOlÖNKIAD^Sa! Agyagos gödör - nem fürdőhely A víarejáró kacsák kereséséi« indult el Forizs Kató és Laci. Édesapjuk engedte el, akinek csak később tűnit fel a gyerme­kek hosszabb távoJlébe. Aggo­dalmaskodni kezdett és aggo­dalma nem volt indokolatlan. Az eükalaindozó gyermekek a téglagyár mögötti agyagos göd­röknél kötöttek ki, ahol egyes részein a munkások is fürödni szoktak. Laci állítása szerint ők is fürödni kezdtek a sekélye- sebb pant szélén. Ügy mondja: egy ember bíztatta őket (elég lelki ismeretlenség) hogy menje­nek beljebb, ahol rögtön süly- lyedni kezdték. A két gyerek össaekapaszko- dott. Kató Lacit akarta menteni, majd elszakadtak egymástól. Monod elvtárs, a téglagyár te­lepvezetője sietett segítségükre. Először Lacit mentette — aki úgy mondja, még jól bírta ma­gát és utána Katót hiába keres­te; A kivonult tűzoltók húzták ki, de segíteni már nem lehetett rajta; Nagy fájdalom érte a szülőket a 13 éves Kató elvesztésével. — Megnyugtató volna valamelyest számukra, hogy legalább mara­dandó táblával jeleznék a veszé­lyes helyeket, de legjobb volna bekeríteni, hogy mást ne érjen ilyen fájdalom. Bizony Kati szomorú esete intő példa az illetékesek és szü­lők számára egyaránt, BZ. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Július 31-én tragikus körülmények között elhunyt, íelej thetetlen emlé­kű Katókánk temetésén nagy »záro­méi megjelenteknek; rokonoknak, barátoknak, Ismerősöknek, iskolá­éi úttörő társainak, szíve zerin ti rész­vétüket nyilvánító tanároknak és minden velünk érzőnek, kik megkí­sérelték a vigasztalás nehéz munká­ját, ezúton mondunk hálás koszöne- tetj Fórizs.család, Belterjesség előfeltételei az állattartásnál Varosunk állategészségügyi hely- zete július hóban a sertéspestis fel­lépésével kedvezőtlenebbre fordult. a* okokat keresve a következőket állapítjuk meg, * * A sertéspestis okozta károk csök­kentése érdekében a megelőző vé­dőoltásokat végrehajtattuk. Az ol­tások azonban egymagukhan nem elégségesek a Járvány kiterjedésé­nek megakadályozására, ahhoz a Sertéstartók segítsége is szükséges, Az állategészségügyi dolgozók egy- Untetü megállapítása, hogy a serté­sek tartási helye (ólak, kifütők, ud­varok) — kevés kivételtől eltekintve — piszkosak, egészségtelenek. A leg­több sertéstartó nem fordít gondot a sertésólak és környékük takarításá­ra és időszakonkénti fertőtlenítésére és ugyancsak nem gondol az etető és itatóedények tisztogatására sem. A tisztaság elemi szabályai ellen vé­tők saját kárukon tanulnak! A másik ugyancsak egyöntetű megállapítás, hogy a sertések takar­mányozása nem megfelelő. A „here. szecska“, a „hereliszt’! olyan meny- uyiségben, mint amilyen mennyiség­ben egyesek azt etetik, csak ártal­mas lehet. A sertés nem növényevő, hanem mindenevő állat. — Nem tart­ja be a legtöbb sertéstulajdenos a mértékletes etetést. Sokszor olyan mennyiségű eleséget ad sertéseinek, melytől azok hirtelen felfúvódnak és megfulladnak. A sertések elesé- gét igen bosszú Ideig erjesztik. A legtöbször hiányoznak az étrendből a mészsók és e miatt a sertések csontlágyulásban szenvednek. A helytelen takarmányozás okozta ár­talmak következtében a sertések ál­lóképessége alacsony annyira, hogy a megelőző védőoltások végrehajtása Igen kockázatos és a beoltott serté­sek nem kapnak megfelelő védettsé­get. A sertések utcákon való kóbor­lása, útszéleken való legeltetése sem kívánatos és ugyancsak veszélyes a nem jól evő, beteg sertések látoga­tása és kuruzslása Is. Az állategészségügyre óriási ve- szélyt rejt nálunk a gyepmesteii telep. A telepről az állati hullákat és hullarészeket illetéktelen egyének — minthogy ott a hullák megőrzésé­re alkalmas helyiség nincsen — széthurcolják és mondhatnám ezzel folyamatosan biztosítják munkanél­küli létfenntartásukat. A közös va­gyon megvédése, a Jobb állategész­ségügy érdekében elsőrendű feladat egy hullamegőrző kamra létesítése és ezzel a veszély fő forrásának le­zárása, A belterjes gazdálkodásra valé át­térés eredményei termelőszövetke­zeteinkben már láthatók. Felépítet­ték és épülés alatt vannak az egész­séges Istállók, a takarmányalapot Kiszélesítették, áttértek az okszerű takarmanyozásra. Itt is vannak még hiányosságok, A szokottnál nagyob­bak a felnevelést betegségek okozta veszteségek íhurutus-gennyes tüdű- gyulladás, újszülöttek vérhasa, kől- ^ókgyulladás), de a tisztasági viszo­nyok megjavulásával ezek a beteg­ségek is el fognak tűnni. Az elmondottakból következik, hogy a jobb, tökéletesebb állat- egészségügy megteremtése közös feladat. Ezt a feladatot az állat­egészségügyi dolgozók csak az állat­tenyésztőkkel karöltve tudják sike­resen megoldani, (Bardae) A szövetkezeti dolgozók is résztvesznek tesznek arról, hogy a városi Szö­vetkezeti Bizottság a helyi párt- végrehajtó bizottság javas­latára, segítségével bekapcsoló­dik a Városi Kultúrotthon mun­kájába. Ezzel megoldódik a kis­ipari szövetkezeti dolgozók még szélesebb körben való nevelése. A megyénk egyik legszebb kuU túrotthonéban, a város dolgozói­val együtt a szövetkezeti dol­gozók is megtalálják mindazt, ami ilyen irányú igényeiket ki- \ elégíti. Cs, J, Augusztus 20-át Karcag város szövetkezeti dolgozói is méltó­képpen akarják megünnepelni. A mezőgazdasági szövetkezetek mellett a kisipari szövetkezetek is képviseltetik magukat gyárt­mányaikkal az ünnepi kiállítá­son, hogy ez alkalommal U ta­núbizonyságot tegyenek válasz­tékos gyártmányaikról és fejlő­désükről. A termelés vonalán elért ered­ményeik mellett a kulturális vo­nalon is jelentős bizonyságot Közeledik alkotmányunk ünnepe Lelkesen készülnek tsz-ek, üze­mek, vállalatok, intézmények augusztus 20 méltó megünneplé­sére. Hármas ünnep ez szá­munkra. Nemcsak alkotmá­nyunkat, hanem az új kenyeret és nem utolsó sorban gazdagodó, erősödő tsz-eink tíz éves év­fordulóját ünnepeljük. A város lakossága várja az ünnepségeket. Jelen akarnak lenni a délelőtt 9 órakor tartan­dó nagygyűlésen, melyen Czine- ge Lajos elvtárs, a Megyei Párt- bizottság titkára, városunk szü­lötte tart ünnepi beszédet. De megnézik a kiállítást Is és egy­két jó falat, friss sör sem fog rosszul esni. Kíváncsiak a délután három órakor tartandó kultúrműsorra és sport eseményekre. Bizonyá­ra sokan felkeresik a Déryné Művelődési Házat (Rákóczi Kul- túrotthont), ahol hat órakor lesz a városi klub helyiségeinek fel­avatása. A város minden dolgozójának feledhetetlen ünnepe lesz au­gusztus 20-a. X vasút dolgozóinak ünneplése Bensősées ünnepség kereté­ben emlékeztek meg a vasutas nap alkalmával városunk vasu­tas dolgozóiról. Sokan kaptak ki­válóan végzett munkájukért el­ismerést, jutalmat. A város dolgozói szeretettel emlékeznek kötelességtudó va­sutasainkra. Jól eső érzés a tisz­ta, rendes vasútállomást látni és nem kellemetlen a várakozás. Bár a bosszankodás nem fogyott el, de most nem a vénátok ké­sése miatt, hanem egy-két perc késés miatt vap, amikor legjobb esetben a vonat végét láthatja a balszerencsés utas. Ez a pontos­ság a nagy többség számára na­gyon megnyugtató. — Hiába csak váróterem van, de váró vo­nat nincs. ’^CaJicagl Karcagi MEDOSZ—Szeghalom 5:4 (2:2) A muH vasárnap Karcagon a MEDOSZ 6:0-ás győzelmével végző­dött mérkőzés visszavágóját Szegha­lomban játazották. A karcagiak erő­sen tartalékoa csapata lelkes Játé­kával nagy küzdelemben hazai pá­lyán Í5 legyőzte megyei L osztályú ellenfelét. A karcagi gólokat Béta fS) és Zai­réé CJ) lőtte, Bucsa—Karcagi Vegyes 9:L A karcagi ink egy részének (*■ gyetmezetieRsége miatt eeupán ki­lenc főből állé, gyenge csapat sze­repelt Bucsán s érthetően nagy ará­nyú vereséget szenvedett, OLYAN MÍNT MÁSHOL... H a valaki a harmincas években végigsé­tált Karcag város utcáin nem volt miben gyönyörködni. Utcái piszkosak, de fő­ként porosak voltak. Emeletes ház csak a fő­téren volt, máshol a földszintes házak töm­kelegé. Gyárat, vagy üzemet hiába keresett, nem talált. Egyedüli nevezetesség volt az a né­hány malom, mely világhírű búzánk, aranyló széniéit őrölte és két téglagyára^ melynek tég­láiból egyszerű emberek soha. nem építettek házat, mert akkor vályog járta, iskolája kevés volt. Egy-egy osztályba — különösen a perifé­riákon —- 80—-IQO gyermek járt, As emberek élete olyan volt, mint máshol: rendkívüli mun­kával eltöltött szürke hétköznapok és kilátás- tálán jövő. Talán, ezek voltak városunk jel­lemző vonásai. 1945 óta Karcag sokat fejlődött. Nehéz lenne mindazt felsorolni, amit építettünk, ezért erre nem is vállalkozom. Inkább olyannal kí­vánok foglalkozni, amiben a kívülállók nem sok fejlődést látnak: ez a város oktatási hely­zete, Hogy az iskolai oktatás megfelelő módon történjék, ahhoz bizonyos feltételek szüksége­sek, Pl. elegendő tanterem, jélképzett és megfelelő számú nevelő, szertári felszerelések, stb. Az egyszerű számadatokat vizsgálva, rög­tön megállapíthatja bárki, hogy 1945 óta mi­lyen nagy a fejlődés. A felszabadulás előtt há­rom óvodája volt a városnak, négy óvónővel és három dajkával. Ma hat óvodában 21 óvó­nő és IS dajka dolgozik. Nem beszélve arról, hogy óvodáinkban, napközis óvodáinkban a gyermekek nagy többsége étkezhet iá. Ilyen ezelőtt nem volt, Városunkban három elemi iskolai, egy polgári és egy gimnáziumi igazgatóság volt. Az elemi iskolák 70 osztállyal rendelkeztek, jelenleg 120-szal. Az iskolába, járó tanulók lét­száma is jelentősen megnövekedett, egyrészt azért, mert a lakosság szaporodott, másrészt, mert most 14 éves korig kötelező az iskolába-i járás. Az 50 új osztály létesítése azt eredmé­nyezte, hogy ma már ritkaságszámba megy, ha egy osztályban 50 tanulónál több van. Ke­vesebb létszámú osztályban könnyebben, job­ban lehet tanítani. Természetes következmé­nye. ennek, hogy tanulóink több tudással ren­delkeznek, Nem egyszer előfordult, hogy azok « szülők, akik a régi elemi iskolába jártak, pa­naszkodtak — nem tudnak gyermeküknek se­gíteni, mert nem értik az anyagot, pl szám­tanból Az elemi iskola hat osztályos volt, a mostani nyolccal szemben. Nyolc év alatt töb­bet lehet tanulni és a rohamosan fejlődő élet is több tudásé kíván a felnövekvő nemze­déktől. Közismert tény, hogy Karcag lakosságé* nak is egy jelentős része tanyán lakott. Mégis az egésg határban esak kilenc osztály volt, ki­lenc tanító vezetésével. Jelenleg 27 osztályban 33 nevelő tanítja a gyermekeket. Itt is minden iskola nyolc osztályos. Ezek után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az általános műveltség színvonala 1945 óta Karcagom Sókat emelkedett. Sok olyan oktatási létesítmény van a vá­rosban, amiről addig az idősebbek csak hírből hallották. Ilyen pl, az általános iskolai nap­közi otthon. A három napközi otthonunkban a ‘anulók a délelőtti iskola után nevelők fel­ügyelete mellett, tanulják leckéiket és ott is étkeznek. Nem volt gyógypedagógiai iskolája sem Karcagnak. Jelenleg ilyen iskola is mű­ködik és a szellemileg elmaradott gyermekek­kel foglakoznak. A zeneiskolában többszáz gyermek és felnőtt tanul, A városon kívül volt a mező­gazdasági szakiskola. Jelenleg, mint mezőgaz­dasági technikum az ott végzett tanulóknak érettségit ad és az intézetben agronómusokat neveinek. Két diákotthon van és a négyosztá­lyos gimnáziumba több tanuló jár, mint a régi nyolcosztályos ba. Sok mindent lehetne még felsorolni, ami az oktatásban fejlődést jelent. Felsorolásommal egyszerűen kívántam bizonyítani, hogy ebben a városban, az országban szemmel látható és a múlttal szemben rohamos fejlődés van, me­lyet új társadalmi rendünk kialakulásának köszönhetünk. IC J. Spart aktád előkészítő versenyen vett részt Va­dai Imre, a Karcagon rendezett spartakiád kerékpárverseny győzte­se Szolnokon, ahol a Szolnok me­gye—Bács-Kíakun megye pároa via­dal keretében indult. Az erős me­zőnyben az élbolyban hajtott, ami­kor az egyik kanyarban bukott ás sérülésekét szenvedett, ennsk elle­nére a többiek után vetetté magát ea a 3. helyen végzett. Vadai egyéb­ként tagja a megyei válogatott ke- fotnek, mely az országos versenyen kápvíaeU megyénket, MEDOSZ Honvéd—Püspökladá­nyi MÁV. A két csapat vasárnap Karcagon barátságos mérkőzést játszik a ü­;sti sporttelepen, délután f ómi Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén Karcagon a sportműsor keretében a Szolnoki IVITE NB. IH. bajnokságot nyert csa­pata Barátságos mérkőzést Játszik a Karcagi MEDOSZ—Honvéd együtte­sével, Játékos-értekezlet lé-én, csütörtökén délután a ME- BŐSZ labdarúgói részére játékos- értekezlet lesz, mélyen a városi Pártbizottság és a Városi Tanács is képviselteti magát- Az értekezlet tárgya az őszi Idényre való előké­szület jegyében a fegyelem megszi­lárdítása és egyéb problémák meg- bé6séléeéi- ............ Me gkeresztelte a pálinkát BÉZl Bért Sándor, Karcag Vaaut u. 33 sz. alatti lakos a vendéglá­tóipart vállalat mozgóárusa volt, —' és a vállalattól bizo­mánybán átvett italokat viz­áéi hígította. Valószínű, gondol­ta; aki annyi fáradtságot nőm vesz magának, hogy italboltba menjen be inni, annak az utcán vizes-pálinka is megfelel Ezenkívül a bizományba átvett társadalmi tulajdont képező ita­lok ellenértékéből 3.570.20 F-pt elsikkasztott. Cselekményeiért bűnvádi eljá­rás indult ellene, melynek ered-' ményérfij a tárgyalás után tájé-i koitatást adunk. X. G* köszönetnyilvánítás I tragédiájában SÄjSfc. ÄS: 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents