Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-10 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958 augusztus In Magágy készítés ! kellemes a vadszölös tornác bűvöse így augusztus elegén-; a gazda mégis meg-meg- jbörli homlokát *— nagy munka- ban van. Nem könnyű dolog öt toldat úgy beosztaná, hogy minden fontosabb növénynek éppen annyi jusson belőle, amennyi kell. Cseppentő Imre, Tiszate- myő gazdasági felügyelője szívesen segít a tervezésben; ehhez legelőbb azt ke® tudnia, má történt eddig a földdel. Boros Sándor betakarítás után holdanként 200 mázsa tatállótrá- gyát hordott ki. Fogattal forgatta le hat-nyolc centiméterre, aztán, elsimította a talajt. Ősszel majd a traktor szánt a földön, 22—24 centiméter mélyen; így' kívánja eat a kukorica, cukorrépa. Kukoricatörés, szárvágás után majd boronái a tarlón. Ismét lesz dolga a fogatnak: 10—12 cm-es szántás következik, aztán boronálás. Búza kerül ebbe a földbe, de istálló- és műtrágya nem. Az előbbiből nincs elegendő, az utóbbit pedig nem tartja elengedhetetlennek a gazda. -. i — Megjárja az idei termés, — így Boros Sándor. — Búzából 9.5S mázsát csépeltem; a kukorica már gyengébb. Jó, ha holdanként 15 mázsa csöves megterem. * Miből? Sokan kérdezik: Miből telik a z-tagoknak? Vála- ->ljon erre T. Kists Mihály, a turkevei Vörös Csillag Tsz brigádvezetője: — Brigádom ebben az évben 175 holdon termelt tavaszi árpát; tizenegymázsás átlagtermést takarítottunk be. De mióta közösen gazdálkodunk, évről évre növeked- kednek a termésátlagok s két-három métermázsával, néhol öt mázsával is többet termelünk, mint annak idején egyéni gazda korunkban. Ebből a többtermésből jut nagyobb jövedelem. A naptár szerint még nem, de a határ szerint igen.. Az aratást már el Is felejtettük, az állam] gazdaságok a csépiében is túl vannak és néhány nap múlva mind a szövetkezeti gazdák, mind az egyéniek maguk mögött tudják ezt a nagy munkát. A szántó-vető ember — a földek kétkezi munkása — a természet rendje szerint új dologba kezd. A szövetkezeti gazdaságok már a jövő gazdasági évet alapozzak, számvetést csinál az egyéni gazda; nagyon sok helyen a tszcs-ta- gok arról tárgyalnak, hogy ez a most jövő ősz teljesen megválasztja őket a régi gazdálkodási formától és a fejlettebb útra térnek: a tsz-t választják. Testet ölt nagyon sok terv, elgondolás: újult erővel kezdik meg a munkálkodást a mezőgazdasági fejlesztési bizottságok, az előkészítő bizottságok, a földművesszövetkezeti dűlőfelelősök — egyszóval: azzal egyidőbem, hogy megkezdődött az idei gazdasági év lezárása, máris munkálkodnak mindenütt a holnapon. Sok-sok tervvel, merészen szép elgondolással — így fordul őszbe a nyár itt Szolnok megyében, az 1958-as esztendőben. szp. Sokat hangoztatott igazság, hogy a tsz, a mezőgazdasági nagyüzem: eszköz. A többterTulajdonosok kényszerítik a földet, hogy teremjen. S hogy a föld engedelmeskedik, az elsősorban a tersaó ez, ha figyelembe vesszük, hogy közben ruhtókodm és élni is kelleit. OLYAN BÜZATABLAJA ia volt a tdszatenyői Kossuth T áznék, mély 14.26 mázsás termést adott; a búzaátlag 10.15 mázsa volt az idén. A kalászosokat vagy dúsan trágyázott kapások után, vagy feltört heréibe vetteti Kovács Pál agronómus. Augusztus második felétől szeptember második feléig négyszer-ötször megtárosázzók a földet. A rógtörő majd gyűrűs henger következik ezután. — Nem takarékoskodunk a műtrágyával —• mondja Kovács Pál agronómus. — Bőséges felhasználására nemcsak kedvező tapasztalataink buzdítanak, hanem a 3904-es kormányhatározat is. Szántás előtt holdamként 150 kg szuperfoszfátot és 40 kg nitrogénműtrágyát, tavasszal újabb 40 kg nitrogénműtrágyát szó- \ runk ki. A kukorica a kalászosokat követi a szövetkezet földjén. Betakarítás után nyomban nekilátnak a tarlóhántásnak, hengere- zésnek; majd 15—20 napot hagynak talajérésre. Augusztusban — a szükségletnek megfelelően — 120—150 mázsa istállótrágyát hordanak ki holdanként. A tábla egyik végén még folyik a terítés, a másikon már ekét, majd rögtörőt és hengert vontat a traktor. Tavasszal két ízben kultdvátoroznak; először a gyomok elten, másodszor közvetlenül vetés etótti ILYEN TALAJMUNKA, ilyen teáajerővisszapótiás melleit érthető* hogy a rossz időjárás ellenére fe 18 mázsás kukoricatermést becsülnek — máj űrt mor- " nsoütan számítva; , A tíszafenyői Kossuth Tsz-ben 1 Senki sem aggódik, hogy mun- í hegységenként a betervezett 37 jj ítortohnál kevesebbet kap . -.. Ahol a ház, az új bútor ós a ruha mér megvan, ott még többre Jut. Gerőcs Sándor, a Vörös Csillag Tsz tagja ebben az évben sze- mjélygépkiocsit vásárolt. S jövő- ín vagy néhány év múlva köny- nyem lelhet, hogy nemcsak neki, hanem Rostás Pálnak ás Kállai Sándornak is lesz mér gépkocsija. Erdei Lajos 1957. január 1-én lépett a Búzakalász Tsz-be. Egy esztendő alatt a képen látható családi házat és egy kis Csepel- motont keresett össze. Különben Erdei Lajos még nőtlen ember. Az őszinteséghez tartozik, hogy ma még nem ez az általános; de ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdák élete évről évre szebb és jobb lesz. més elérésének, a könnyebb munka, a nagyobb jövedelem biztosításának: eszközé. A parasztember sokat termeljen és kultúráltan éljen. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? Olvasóinknak bemutatjuk. Tubkeve szövetkezeti város. Ilyen vonatkozásban a példák tárháza. Tudni kell azonban, hogy azon a vidéken valamikor nagyon nehéz körülmények között gazdálkodtak és hosszúhosszú évek munkája kellett ahhoz, hogy valaki földjének jövedelméből házat vásároljon, vagy építsen. A szegényes termelési eszközök, a rossz méseredményekben mutatkozik htog, majd utána abban, mit vásárolnak a szövetkezeti gazdák. Az ottani Táncsics Tsz tagjai íözül Rostás Pál, Bútor Sándor, Kállai Sándor, Acsádi Imire, Kiss Lajos egy-két évi jövedelméből házat épített vagy vásárolt. Nagy ségű földei;, a szinte hagyományos kunsági aszály fékezőr volt az előrehaladásnak. Most az ott élő emberek mind eredményesebben szállnak szembe s természet erőivel. A gépek és r tudomány felhasználását'-;* 4 *
