Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-09 / 188. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 9 ■IMJ.I .MHUBWg LililT Ill III 'IIIHI'-I"— MÚZEUMI LEVÉL Szolnok — időszámítás \nmm Balogh Bela, a szolnoki múzeum megalapítója kiváló embertani kutató (meghalt 1948-ban) írta ezt a kissé különös „levelet«4. A Hortby-korszakban elérhetetlen álom volt, hogy Szolnokon ren­des, Önálló épületben elhelyezett múzeum nyíljon meg. A látszó­lag könnyed csevegő hangú le­vélben mély keserűség lappang. Balogh Béla álma azqta valóra- ,vá!t. Van már állandó múzeuma Szolnoknak, amely a különböző (és helyükhöz makacsul ragasz­kodó) vállalatok kiköltöztetése Után teljes mértékben alkalmas lesz hivatásának ellátására. M indenféle rendű és rangú írásnak először a címét ól- ixissak el. Nem nagyon biztató cim: „Szolnok a bronzkor első periódusában”. Vagy: „Szolnok a neolit-korban”. Ilyesmiről kelle­metlen élőlények és dolgok jut­nak az ember eszébe: tanárok, tudósok, iskola, hegyen inkább Szolnok 1- e. 1934-ben. hegalább senki sem hiszi el, hogy erről le­het komolyan írni, hogy erről lehet valami biztosat tudni. Ha majd T. u. ...-ban meg­nyílik a szolnoki múzeum, a lá­togatók megkísérelhetik, hogy mint műkedvelő régészek, a tör­ténelem előtti idők emlékeit fan­táziájukkal egészítsék ki életté, az őskori ember életének képé­vé. Mert képzelet nélkül a leg­gazdagabb múze.um, a legtökéle­tesebb kiállítás is csak holt anyag. I. u. .-.. i -ban már való­színűleg gazdag' lesz a szolnoki múzeum, tehát könnyebben fog menni ez a munka, de mit te­gyek. én ma, amiicor alig néhány kőeszközből, csontból és edény­ből kell megálmodnom a szép hazugságot. Örülök is minden előkerülő cserépdarabnak,' minden apró adatnak. Mikór 1927—28-ban, a mélyfúrás éveiben hivatalos és nem hivatalos egyének drukkol­tak. hogy legyen víz (de néhány rosszmájú már-már remélte, hogy nem lesz víz), én is vár­tam, a vizet, de- Isten és a-váro­si elöljáróság bocsássa meg bű­nömet, engem inkább az izgatott, hogy milyen talajnemeket hoz fel a fúrógép olyan _ mélységből, mint amilyen magas a templom tornya, tízszer fvagy huszonötször, meg, hogy a kavics-, homok-1 és agyagrétegek milyen vastagság­ban és sorrendben ülepedtefc le egykor, igen sok ezér vagy több százeper évvel ezelőtt itt, ahol ma táncolnak és rádióznak, pap- rikáskrympüt eszitek és pezs­gőznek, adót fizetnek és adóssá­got csinálnak, szeretnek és gyű­lölnek, csüggednek és remény­kednek' az emberek. Ezért vol­tam mindennap a fúrásnál, ezért őrizzük a hetvennyolc féle talaj­mintát legalább is olyan szere­tettel, mint ahogy a pénzes em­ber őrzi a neki jólétet és tiszte­letet, biztosító kincseit. . Ezek a talajnemek beszélnek. Elmondják, hogy volt itt tenger, Sok szakember foglalkozott már e kérdéssel! Herman Smith, aki a szakácsművészetről szóló könyvek egész sorát írta, azt állítja, hogy a jó szakács szüle­tik, sőt az ég . ajándéka. Termé­szetesen a szakácsnak tapaszta­latra é6 gyakorlatra is szüksége van. A jó szakácsot az jellemzi, hogy nemcsak jó ételeket készí­teni, hanem enni is szeret. Sza- kácsmű vésze ti .hajlam természe­tesen férfiaknál és nőknél egy­aránt megtalálható. Mrs. Lily Haxworth Wales, ugyancsak több kiváló szakács- könyv szerzője úgy gondolja: elég, ha az alapvető recepteket tó, folyó, mocsár, homokpuszta, megint folyó és így tovább. Szép díszletetek a színjátékhoz, mely­nek egy-egy felvonása évtízezre- dekig is tartott. És a színjáték emberi szereplői? Bizony, na­gyon elkalandoztam, mert az el­ső „szolnoki ember” elég későn jelent meg, akkor, amikor az ember már rengeteg idő óta élt a Bükkben, a Mátrában, Dunán­túlon. Ez a mai emberhez úgy­szólván teljesen hasonló, értel­mes, halász-vadász lakosság igen ügyes csont- és kőeszközöket tu­dott készíteni, bár fogalmuk se volt, szegényeknek, hogy ők a „csiszolt kökorszakban” élnek. Micsoda izgalom lehetett a neo­lit-hölgyek között, mikor messze idegenből idekerült egy-egy réz- gyöngy, vagy arany ékszer! Mi­lyen irigykedve nézték a kőkori kalmároktól idehozott rézbaltát azok a férfiak, akiknek ilyesmire „nem telt”! Az első fém felfede­zése nagyobb dolog volt a villa­mosság feltalálásánál, mert a pattintott, majd később a csi­szolt kőeszközök kora■ legalább tízszer annyi ideig tartott, mint az emberiség művelődésének fej­lődése a réz megismerésétől kezdve a mai napig. I. e. 1934- ben már bronzeszközöket is is­mert a „szolnoki ember”, de bi­zony az emberek nagyrésze itt továbbra is a kökorszakban élt és fogalmuk, se volt az akkori kultűmépekről, pl. az egyipto­miakról. (Egyiptomban akkor a XII. dinasztia uralkodott. Hon­nan tudhatta volna ezt az ak­kori szolnoki ember? Igaz, hogy Egyiptomban ma sem tudják, hogy Szolnokon milyen dinasz­tia uralkodik.) Ma sem kávézik a szegény ember ezüst kanállal és ma sem tud a szegény ,-m- ber semmit még a vele egy vá­rosban lakó müveit ember szelle­mi életéről sem. Az egyik helyen „kőkorszak” volt, míg a másik helyen a kényeskedö hölgyek fi­nomművű bronztálba martogat- ták nyelvecskéjüket. Pedig kö­zépmagas hegységeink fontos „európai központok” lettek a termésréz banyaszata óta. Tószeg olyan fővárosfele lehe­tett az Alföldön, csakhogy az emeletes házakat cölÖpépítrné- nyek helyettesítették. Bűz ott is volt, mert a konyhahulladék a lakás közelében rothadt. Füröd­ni ugyan fürdött az ember, mert halászat közben óhatatlan meg nem mártózni a vízben. Igen s-ép tiszta kőkori kultúrál találtunk Felsö-Szászbereken. A Zagyvagát, a Feketeváros és kü­lönösen Kengyel őskori szemmel nézve elég sűrűn lakott lehetett. Rákóczifalván pedig valamilyen jómódú nép temetkezett a bronzkorban. Az ember a folyó közelében, de ármentes helyre ismeri, érti valaki és ezeket az­tán különböző fűszerekkel, már­tásokkal, stb. variálja. Lillian Anderson, az élelmezési kérdések kiváló szakértője a nők pártján van. — Elismeri ugyan, hogy a férfiak a kony­hában kiemelkedő egyéni telje­sítményekre képesek, s alkalom- adtán nagyszerű ünnepi ebéde­ket tudnak készíteni, de ami­kor az átlagos, mindennapi ebé­dek és vacsorák elkészítéséről van szó, a nők elhagyják ókét a versenyben. Louis P- de Gauy, ismert new- yorkí szakács, aki egy nagy szállodaüzemiben több mint 150 k előtt — 1934-beo települt. Rettentő sok árvízterü­let. Ahol a víz fenyegetett, cö­löplakást építettek, más helyen földbe süllyesztett kunyhókat. Sokat áztak-fáztak szegények, de legalább nem gazdagították a szénkereskedöket. Tessék elkép­zelni, hogy nem volt selyemha­risnya, se kis-, se nagyestélyi ruha. De bunda volt. Még a fér­fiaknak is. Ma nekünk nem jár. Ebédre legtöbbször hal volt, meg kagyló, néha szarvaspe­csenye, később már állatokat is1 tenyésztett és kevés földet is művelt a kőkori és még inkábbr a bronzkori ember, N em, kérem. Mammut és rénszarvas nem volt I. e. 1934-ben, akkor már rég kihajt a szőrös elefánt Közép-Európá- ban, a rénszarvas is északra ván­dorolt. De kereskedők voltak. A folyók mentén, pl. a Zagyva partján bonyolították le a keres­kedelmet a hegyvidék és Szol­nok között. (Ki tudja, hogy hív­ták akkor Szolnokot.) Nyers kö­vet, kész kö-, majd fémeszközö­ket hoztak és talán edényeket vittek cserébe. Az edényről jut eszembe, hogy a Zagyva mellett egy kb. 6 éves gyermek sírját ástam ki, mellé temették a gyá­szoló szülők a kicsike ivópohár- kaját és játékedénykéjét. Egyébként jó dolguk volt a gyerkőcöknek, nem kellett isko­lába járni. Mindenkinek az apja volt a tanítója a halászatban, vadászatban, szerszám készítés­ben (biztosan szigorúbb volt, mint a mai tanárok). Azt hiszem, hogy eredetileg békésebb természetű emberek voltak, mint mi vagyunk. Ami­kor még a nagy állatokkal kel­lett keserves küzdelmet folytatni az ősembernek a jégkorban (de nem itt, mert akkor még ez a tavas-mocsaras vidék lakatlan volt) egymást nem igen bántot­ták. De mikor már kihaltak a nagy vadak, annyira benne vol­tak, hogy egymást kezdték bán­tani. Kedves fiatat hölgyek es urak, mikor a Tiszában az andalító jazzra táncoltok a természettel küzdő őseitek csontjai felett, persze nem gondoltok arra, hogy mi lesz itt 3868 év múlva. Mi­mi volt itt 3868 évvel ezelőtt és lyen vágyai, érzései, gondolatai lehettek a bronzkori leánykák­nak, kik kényesen sétálgattak és nevetgéltek az életet adó víz partján, vagy hogy mit fognak gondolni a hölgyek 3868 év múl­va a mai divatról. Szinte restellem, hogy ennyit fecsegtem és adós maradtam az­zal, hogy milyen volt Szolnok I. e. 1934-ben. Majd elmondom, ha megnyílik a szolnoki múzeum Szolnok hatalmas kultúrpalotá­jában, I. u ........-ban. DR . BALOGH BÉLA munkaerőt irányít, dicshimnu­szokat zeng a szakácsnőről. Vé­leménye szerint a nők született szakácsművészek. természettől fogva hajlamosak a sütés-főzés­re, még akkor is, ha nem tanul­ták. Abban valamennyi szakember megegyezik, hogy a jó szakács semmit sem dob el és a mara­dékból is élvezhető ételeket tud készíteni. Az egyéni szakácsmű­vészek ismérve, hogy kevés esz­közzel és kiválót állítanak elő. Lélektani szempontból rend­kívül fontos, hogy a szakácsmű­vész, legyen az férfi, vagy nő, megfelelő elismerésben részesül­jön. A Nap kél: 4.32 fa­kor, nyugszik: 19.06 h-kor. — A Hold kél: 23.50 h-kor, — nyugszik: 19.18 li­kőr. Időjárásjelentés Várható időjárás szombaton: felhőátvonulások, több helyen eső, esetleg zivatar, mérsékelt, időnként élénk északi szél, a nappali hőmérséklet egy-két fokkal emelkedik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet: 22—25 fok között. (MTI). A lottó e heti nyerőszámai 28, 44, 48, 78, 88.-í-UJ, ízléses kávédarálókat hoz forgalomba a MIRKÖZ. Még ebben a hónapban kapható lesz megyénk üzleteiben. — 112.530 FORINTTAL járul­tak hozzá ebben az évben a köz­ségfejlesztési tervhez a szolnoki kisipari, háziipari szövetkezetek, és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek. — ISMERETLEN tettesek fel­törték a Szolnoki Szabadság Ha­lászati Termelőszövetkezet szol­noki piacon lévő csarnokát. A pénztárból csaknem négyezer fo­rintot vittek el. A tettesek kéz- rekerátésére a nyomozás meg­indult. — 2500 FORINTOS támogatást nyújt a tiszavárkonyi községi tanács a helyi könyvtár fejlesz­téséhez-ebben az évben. Az elő­irányzott összegből új könyveket vásároljak. — JASZK1SÉREN ma délután 4 órakor ülést tart a községi tanács. A tanácsülésen értékelik a tanácstagok eddig végzett munkáját és megvitatják a hely­beli cigányok szociális helyzeté­nek alakulását. — A KÖZALKALMAZOTTAK Szakszervezete az idén mintegy 10.000 közhivatali dolgozónak» biztosítja a kedvezményes üdü­lést. A beutaltak legnagyobb része 22 SZOT üdülőben tölti szabadságát, de igen sokan ve­szik igénybe a hivatali üdülő­ket is. — A CSEREÜDÜLTETÉSI akció keretében 25 szövetkezeti dolgozó utazott el augusztus 1- én Romániába. Megyénkből há­rom kisipari szövetkezeti dolgo­zó részesült jutalom üdülésben. — A MESTERSZÁLLASI köz­ségi tanács az ősszel nagyobb arányú fásítást tervez. Jövőre a község határában 30 kát. holdon fásítanak. A tsz-ek közül a leg­többet — 20 holdon — az Út­törő Termelőszövetkezet tagsága fásít. — „MOMOVÁL” NÉVEN új, eddig hazánkban nem gyártott folyadékmérő műszer gyártására készül a Magyar Optikai Mü­vek.. Az ásványi és növényi ola­jok, tejsavak, lúgok mérésére alkalmas műszer sorozatgyártá­sát 1960-ban kezdik el. — SZÁZHÚSZ aktíva jelent meg Örményesen a nemrég meg tartott küldöttválasztó taggyűlé­sen. A gyűlésen megválasztot­ták a vöröskereszt új vezetősé­gét, utána pedig négy járási küldöttet jelöltek az Országos Vöröskeresztes Kongresszusra. — A TŰRKEVEI VÁROSI TANÁCS mezőgazdasági osztá­lyán összesítést készítenek a ter­melőszövetkezeti tagok szociális helyzetéről. Az összesítőkön fel­tüntetik, hogy az utóbbi időben hány tsz-tag vásárolt kerékpárt, kis- és nagymotort, autót és há­nyán építettek, illetve vetlek házat. — A SZOLNOKI Járműjavító Vállalat 150 dolgozója lépett be eddig 18.000 forintos havi betét­tel a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárba. A szervezés tovább folyik. — SZÁRAZSÁGTŰRŐ Iákat nevelnek az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet püspökladányi szik fásítási állomásán. — A SZOLNOKI Damjanich Múzeum épületének restaurálá­sára a városi tanács 200.000 fo­rintot fordít. A munkálatokat decemberre fejezik be. — A FŐVÁROSI Műanyag és Töltőtoll Gyárban új formájú iridium hegyű Titán néven for­galomba kerülő töltőtollat gyár­tanak, amelyből eddig 50.000 da­rabot rendeltek külföldről. Rö­videsen a magyar közönség is megismerkedhetik vele. Tószeg életéből — 237 HOLDON végezte el a tarlóhántást a helyi gépállomás a Dózsa Termelőszövetkezet földjén. A szántás előtt 27 hol­don szuperfoszfáttal előtrágyáz­tak. — 200 kilogramm Holló 10-eí juttatott a Megyei Növényvédő Állomás ingyenesen a két tsz- nek és az egyéni gazdáknak a burgonyabogár elleni védeke­zéshez. Ezenkívül 300 kilogramm 15 százalékos DDT-t használtak fel a védekezésnél. — PÁLINKÁS ANTAL Attila úti lakos ellen feljelentést tett a községi tanács mezőgazdasági előadója, mert földjén a több­szöri figyelmeztetés ellenére sem végezte el az aranka irtást. — AZ ALKOTMÁNY Terme­lőszövetkezet 113 kát holdas tarlóján 70 százalékban végezte el a gépállomás a tarlóhántást. — 11.5 ■MÁZSA BŰZ A ter­mett átlagban a tószegi Dózsa Termelőszövetkezet 106 holdas búzatábláján. 21 holdas őszi ár­pájuk pedig 14 mázsát adott holdanként. _ — HÉT UTCÁBAN 804 négy­zetméteren építettek betonjárdát a községfejlesztés során. Az építkezésre 25.344 forintot köl­tött a tanács. — 450—500 EZER FORINTOS költséggel emeletes tanácsház építését kezdik meg a jövőben. Az új épületben 21 helyiség lesz: egy tanácsterem és egy egészségház. Itt lesz majd az MSZMP alapszervezet és a KISZ fiatalok klubhelyisége is. ..... ÉR TESÍTÉS A megyei atlétikai alszövet- ség értesíti a vasárnaD délután­ra kiértesített versenybírókat, hogy a Pécsi VSK — Szolnoki MÁV atlétikai versenye elma­rad. A PÉNZ MEGFIADZOTT. Valamelyik reggel tágranyílt egyik lyoni gyár főpénztárosá­nak a szeme. Ugyanis éjszaka­feltörték a páncélszekrényt, de az előző este otthagyott négy­millió frank helyett 6.2 millió volt a feltört kasszában. A rejt­vényt rövid idő múlva megfej­tették, amikor is a rendőrség biztonságba helyezett két „ne­héz fiút”, akik bevallották, hogy ők törték fel a páncél- szekrényt és vették ki belőle a 4 milliót, de figyelmetlenségből ott felejtették a másutt zsákmá­nyolt nagyobb összeget. Érzék, vagy gyakorlat kérdése-e a szakácsművészet? Augusztus 9 Szombat Ernőd i 4

Next

/
Thumbnails
Contents