Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-08 / 187. szám

1958. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NEPI-AP 8 Termelőszövetkezeti Uítek A termelőszövetkezetek között folyó tej termelési verseny fél­éves értékelése alapján, a nagy tehenészetek közül első a Győ­zelem, második a Béke, harma­dik a Kinizsi. A kistehenészetek közül első a Harcos, második az Ujbarázda, harmadik az Ujhajnal termelőszövetkezet. A Petőfi Termelőszövetkezet 230 kataszteri hold őszi árpa ve­téséről 11.38 mázsa, 534 kataszte­ri-hold búzevetéséröl pedig 10.86 mázsa átlagtermést takarított be. A Virradat Termelőszövetke­zet tavaszi árpa termése 50 ka­taszteri holdas táblája megha­ladta a fiz mázsás átlagtermést, ami városi viszonylatban igen kiemelkedő terméseredmény. A Harcos és Tessedik terme­lőszövetkezetek essex fajtájú ser­tés törzset állítottak be. Az anya­sertések jelenleg vemhesek. A termelőszövetkezetek tagsága nagy érdeklődéssel várja a vá­rosban még eddig ismeretlen sertés fajta malacainak meg­születését. A Hunyadi Termelőszövetke­zetbe léptek be legtöbben ebben az évben. A közgyűlés január 1. óta 79 tag felvételét hagyta jóvá. Munkába van a Béke és Hu­nyadi termelőszövetkezet esőz- tető berendezése. Naponta 20 kataszteri hold területet tudnak 25 milliméteres csapadékkal el­látni. A város termelőszövetkezetei az őszi fásításhoz eddig, több mint százezer darab suhángot és sorfát rendeltek meg az Erdő- gazdaságtól. Ezzel mintegy újabb száz kataszteri-hold terü­letet tudnak fásítani. A termelőszövetkezetek több­sége kellő időben jó minőségben elvégezte a heterózis kukorica címerezését, de akadt olyan ter­melőszövetkezet is, mint a Ber­csényi, Kossuth, amelyeket a termelésből kizártak, mivel a címerezést nem kellő gondosság­gal és nem megfelelő időben vé­gezték. Ebben az évben a termelő- szövetkezetekben számottevő ál­latmegbetegedés nem fordult elő. Ez elsősorban az állategész­ségügy terén dolgozók jó mun­kájának köszönhető. A Petőfi Termelőszövetkezet­nek ezidőszerint 496 darab szarvasmarhája van. A szarvas- marhák részére eddig már 1.800 köbméter kiváló minőségű zöld silót készítettek, melyből 750 köbméter őszi takarmánykeve­rék. 1050 köbméter pedig siló- kukorica és szudánl fű. Termelőszövetkezeti Elnökök, Mezőgazdászok, Figyelem! Szá­molták-e már, hogy gazdasá­gukba mit jelentene a jövő évi terméseredményekbe, ha olyan jó lenne az istállótrágya kezelés önöknél Is, mint a Hunyadi, Ady, Rákóczi termelőszövetke­zeteknél1 * 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÜLÖNKIADÁSA * Amit a vevő ís szeretne tudni... Egyik fonó nyári napon el­indultam, hogy vásároljak magamnak egy könnyű selyem ruhaanyagot. A mezőtúri 25-os számú textil- boltba tértem be, telve remé­nyekkel. Udvariasan fogadtak, s megkérdézték, mit óhajtok. Kö­zöltem kívánságom — emprimét — szeretnék. Az eladó arcán láthatóan szenvedés-féle árny futott végig, s tétovázva muta­tott összesen három, a polcon levő emprimé anyagra, melyek­nek olyan mintájuk volt, hogy azt hiszem, ott fognak megöre­gedni. Nem nyerték meg a tetszése­met. Érdeklődésem a „nylon“ felé terelődött. Az eladó arca még kétségbeesettebbé vált. Saj­nálattal közölte: nem tud adni. Én nem adtam fel a reményt. No de csak „nyakkendő-selymet" kaphatok? A válasz nemleges volt. Vásárlás nélkül még sem me­hetek el, gondoltam, s újból csak kértem. Talán lenne szives va­lami „síma taftot” adni. Kész­séggel magyarázta az eladó: re­méli, a legközelebbi szállítmány- nyál érkezik. No, ha már nekem nem sike­rült Vásárolni, elhatároztam, ve­szek a férjemnek egy ingre való „fehér puplint", úgy is sokat nyúz egy könnyű fehér ingért. Az eladó „fehér puplin" hijján krém színűt ajánlott. A bőit másik részén meg­^ akadt a szemem a karto-' nokon. Meg van oldva minden, reménykedtem. Selyem helyett nagy pettyes, vagy csí­kos kartont veszek, az most úgyis divatos. Hát uram, terem- tőm, sem egyik, sem másik, süt a harmadik sem. „Satén karton1’ sincs, — állapítottuk meg közö­sen az eladóval, ö nem vesztette el a türelmét. Emlékeztetett ar­ra, hogy a nyár már úgyis csak egy hónapig tart, s ajánlotta, hogy vegyek valami őszi ruhára való árut, mert abból most van választék. Nem, még nem ve­szek, mondottam, még nagyon meleg van, Ekkor megkérdeztem a bolt­vezetőt: mondja, vajon mi az oka, hogy ilyen sok szezon-cikk, amit igen sokan keresnek, ép­pen a legmelegebb nyárban nem kaphatók? A feltett kérdésre elgondolkozott, s a következőket válaszolta: A vevők kívánsága jogos, de azt egyes cikkekből sok esetben nem tudjuk kielé­gíteni, annak ellenére, hogy nagy gondot fordítunk az árubeszer­zésre. C Irnxmdotta, hogy nyakken­^ dő-seíyem több mint fél éve, nylon anyag az elmúlt félév alatt egyszer, — mintás empri­mé — már az időre sem emlék­szik mikor, satén-karton igen ritkán, fehérpuplin valamikor tavaly került a boltba, nem is beszélve ballon-anyagról, ami méteráruban nem kapható. A sima taft, vagy olcsóbb mintás selyem olyan, mint a fehér holló. Elmondotta még, hogy szinte minden héten felkeresik a szol­noki lerakutot, de sajnos, igen kicsi eredménnyel. Feltehető ezek után a kérdés. Vajon ki tudna választ adni ezekre a hiányosságokra? Rossz az áru-ellátás? A Textilnagyke­reskedelmi Vállalat ludas a be­szerzésben? Vagy a nyersanyag- hiány játszik közre? Akármi legyen is az ok, mi nők a meleg nyári időszakban könnyű nyári ruhákban szeret­nénk járni és azokat nyáron is kívánjuk beszerezni. HARGITTAI JENŐN* Mezőtúr, Garibaldi u. 10. Érik a dínnYe... A termelőszövet­kezetek ebben az évben — az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve — lényegesen felemel­ték a dinnye vetés- t erűleiét. Annak ellenére, hogy nem kedvezett az időjárás, mégis elég jó termést ér­tek el, minek követ­keztében lényeges bevételre tesznek szert. A piacra nap­ról napra több a. felhozatal. A terme­lőszövetkezetek sze­kerei és gépkocsijai — piaci napokon — zsúfoltan állják kö­rül a piacteret és rakják le róluk az ananász és a túr- kesztáni sárgadiny. nyéket, melyek kel­lemes illata odacsa­logatja a vevőkö­zönséget. Egyre több a sárga- és a vörösbelű görög­dinnye is. A nagy felhoza­tallal szemben nem kisebb a kereslet sem, így az ár is jól tartja magát. örvendetes javu­lás tapasztalható a gyümölcs- és a zöldségfélék felho­zatalában ís. Van lővén a piacon al­ma, körte, szilva, paprika, paradicsom, de megjelent a ko­rai csemegeszőlő is, bár ebből még Igen kicsi a kínálat. T. I. Kiváló kombájnvezetők 1958. nyarán Mezőtúron ismét nagy lendülettel megindult a gabonafélék betakarítása. II munkák oroszlánrészét a kom­bájnok végezték el, bár nagy odaadással kivették részüket az aratőgépek is. A siker titka korábbi időkre és okokra vezethető vissza. Egy­részt, hogy egyes kombájnveze- tők már az elmúlt években csak­úgy, mint jelenleg is ugyanazok­nál a tsz-eknéi végzik a betaka­rítási munkákat. A mennyiségi és minőségi munkák kiválósága miatt a tsz-ek megszerették eze­ket az elvtársakat és Így szíve­sen dolgoztatnak velük, biztosít­va számukra a folyamatos mun­kalehetőségeket. (Persze itt zá­rójelben gyorsan meg kell je­gyeznem, hogy ma már a tsz-ek is egyre inkább felismerik a kombájnok előnyét és szíveseb­ben alkalmazzák. — Másrészt, hogy a kombájnok vezetői ma­guk is résztvettek gépeik kijaví­tásában, így egyre inkább bizto­sították a kombájnolás műszaki feltételeit. Továbbá a gépállo­más részéről is megvolt a segít­ségadás, amennyiben, ha a szük­ség úgy kívánta a szerkocsi azonnal kiment a területre és ott a helyszínen kijavította a hi­bákat. A kiváló kombájnvezetők: név- szerint: Roszlk Pál és Fadgyas József — Fadgyas elvtárs, az ’elmúlt esztendőben az ország | első gépállomási kombájnvezető- “ je volt 336.05 kh teljesítmény- nyel. Jelenleg mezőtúri viszony­latban Roszlk Pál vezet 240 kh. teljesítményével, s a második Fadgyas József 232 kh-val. — Egyébként megjegyezni kívá­nom, hogy a teljesítményi átla­guk a gépállomási szinten 157 kh. No persze az eredményekhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a nevezett elvtársak nyúj­tott műszakban voltak, amikor is a harmat felszállásától kezd­ve este 10—11 h-ig dolgoztak. Ugrai József mérnök ökölvívás A Dél-magyarorssígl ökölvívó csa­patbajnokság során Mezőtúron va­sárnap került sor Kisújszállás és a Mezőtúri AFC csapatainak találko­zójára. A mérkőzést a kisújszállá­siak 12:8 arányban nyerték meg. A mezőtúri ílúk közül egyedül a fia­tal Szamos nyújtott átlagon felüli teljesítményt. A csapat többi tag­jain meglátszott az edzéshiány és főleg a fáradtság Jelel. Az ökölvívó szakosz’álynak erről a mérkőzésről le kell vonni a tanulságot és lelki­ismeretesebb felkészü ess,- Hrell a következőkben a szoritóba állni. Felkerestem hivatalában Papp József elvtársat, a városi Ta­nács vb. elnökét, hogy mondja el, mire fordítja a Tanács az idén a községfejlesztési alapot? Mielőtt választ adott volna a kérdésre, emlékeztetett a félsza­badulás előtti viszonyokra. Töb­bek között ezeket mondta. — „A lakosság különböző szük­ségleteinek kielégítése érdeké­ben, mi többet tettünk 10 év alatt, mint azelőtt 1QÖ év alatt tettek. Pedig még nekünk is akad tennivalónk bőven, mert olyan örökség maradt ránk, — melynek rendbetétele hosszú időt kíván." — Itt van például a vízellátás. A múlt rendszerben csak néhány csepegő ártézikutja volt váro­sunknak. Egy-két kanna vízért őrákhosszat kellett ácsorogni. Mi már a „felsőrész" kivételével sokat javítottunk a vízellátás helyzetén, azonban ez még ko­rántsem elegendő. Éppen ezért az idei tervünk­ben is a központi helyet ez a kérdés foglalja el. Elsősorban is el kell mondani, hogy kb. 3600 méter nyomóveze­téket fektetünk le. mellyel a ,,Slezák” körül lévő kútesoport- ból bevezettük a vizet a város­ba. Ez a hálózat a XX. úttól ága­zik el jobbra és balra és végig vezet a Vöröshadsereg úton. — Minden második út sarkán köz- kifniyót fogunk létesíteni. A Vöröshadsereg út folytatásában Az 1958. évi városfejlesztési tervről — Papp József elvtárs nyilatkozata —* a „Bolond gáton" át. a Bajcsl Zsíünszkl úton keresztül vi&z- szük a vizet a „felsőrészre” és ott a Bacsó Béla és a Puskin út kereszteződésénél létesítünk köz­kifolyót. Megoldjuk még ebben az év­ben a Székes- és Bodzás-kert Vízproblémájét ís. ugyanis a Kórház kútjának a felesleges vi­zét elvezetjük a túrkevel sorom­póhoz. Ezzel véleményem sze­rint pontot teszünk a MÁV és a Tanács közti vitás kérdésre ts. Ismeretes, hogy a Gyebnár-féle kút csak akkor folyik, ha a MÁV azt jónak látja, mivel ez a kút a MÁV vezetékére van rá­kötve. A MÁV pedig sokszor nem látja ezt jónak, pedig előttük is­meretes. hogy ennek a kútnak az üzemeltetése egyáltalán nem zavarja a MÁV vízellátását. — Azonban úgy látszik, hogy még 1958-ban is élnek olyan embe­rek, akik a fától nem látják az erdőt és nem látnak tovább az orruknál. (Feltételezhető, hogy ezek lakásában központi vízveze­ték van és nem kell nekik egy­két kilométert gyalogolni kan­nával.) Arra a kérdésre, hogy miből. fedezik a vízvezeték hálózat bő­vítésének költségét — Pápp elv­társ ezt válaszolta. — Az idei munkálat közel BOO.OQO forintba kerül, ebből 450.000 forint költségvetésileg van biztosítva, további 430.00Ü forintot pedig a községfejleszté- sl alap felhasználásában ter­veztük. Előreláthatólag késs less-e es ebben az évben? — Amennyiben különösebb akadály nem jön közbe, úgy de­cember 1-re befejeződik a mun­ka, mivel a kivitelező vállalattal erre a határidőre kötöttünk szerződést — válaszolta az el­nök elvtárs. Ezután még sok fontos létesít­ményt sorolt fel. melyeket a községfejlesztésl alapból hoznak létre. Néhány közülök. — Az újvárosi bölcsőde befe­jezésére 64.500 forint. Egy kilo­méter villanyhálózat bővítés — 35.500 forint. Ez már meg Is va­lósult, a Vágóhídi-kert. a XXIX. út és a Papuesos-kert új telepü­lésén. de még további 22.000 fo­rinttal terven felül úiabb 600 mé­tert látunk el villanvhfüóTgttal a Semmelweis úton és a Vágóhídi­kertben. Járda építés és járdajavítás több mint 300.000 forint költ­séggel 9.732 néqyzetméteren lé­tesül. A költségvetésen kívül a köz­ségfejlesztési alapból iskolák bővítésére, javítására 135.000 fo­rintot fordítanak. Sportpályára, kultúrotthonra. könyvtárra, a városi fürdő fel­újítására további 200.000 forin­tot költenek. A községfejlesztési alapból va­lósult meg a „zsllípi” földmű- vesszövetkezeti bolt Is. A sok fontos dolog közül még megemlítette a piactér végleges áthelyezését. Régen vajúdik már ez a kérdés Is és Időszerű a megoldása. A Tanácsháza előtti főtér a piac miatt úgy néz ki, sokszor, mint a szemétdomb, —« szalma, különböző hulladék szét­szórva rajta. Ezt az áldatlan álla­potot szünteti meg a piacnak a Szabadság-térre történő áthe­lyezése, s azután a jelenlegi pi­acteret lehet majd parkosítani, ahogy azt egy főtér megkíván­ja. Néhány perc alatt sok olyan fontos dolgot tudtam meg, ami úgy gondolom, a város vala­mennyi dolgozóját érdekli és le tudja vonni az elmondottakból a következtetést. Remélem, nincs olyan dolgozó ember vá­rosunkban, aki ezekkel ne érte­ne egyet és ne lenne kész áldoi zatot hozni ezen nagyszerű fela adatok maradéktalan megváló«; sításáért Török Imre «* J

Next

/
Thumbnails
Contents