Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-07 / 186. szám

1958. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NtPT.AE 8 KARCAGI Ä SZOL NI OK megyei néplap kölönkiaimsa Jubilálnak: az ipari szövetkezetek Választottak! Hírt adtunk már arról, hogy a Haladás tszcs tényleg a hala­dás útját választotta és „hár­massá” alakult át. Vasárnap ün­nepélyes keretek közt nyújtot­ták át működési engedélyét. Az ünnepségre nemcsak tagsága, hanem más tsz-ek tagjai és egyénileg dolgozók is eljöttek. A városi pártbizottság részé­ről Szűcs Sándor elvtárs jelent meg, aki a végrehajtó bizottság nevében átnyújtotta a működé­si engedélyt. Beszédében rámu­tatott arra a szinte korlátlan lehetőségre, melynek felhaszná­lásával nagymértékben fokoz­hatják eddigi szép eredményei­ket. Sok kérdés merült fel, mely­re Szilvás! elvtárs, a tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője adott megnyugtató vá­laszt. Megtárgyalták az 1958/59-es vetési tervet, melyhez sok hoz­zászólás volt. Az egyik egyéni paraszt javasolta, hogy a ház­táji állatok ellátásának biztosí­tására állítsanak be mislinget és herést. Ezt a vezetőség jóvá is hagyta. A szövetkezeti mozgalom a cipész szövetkezet megalakulá­sával Kardag városában is több mint 10 éves múltra tekinthet vissza. Látva a cipész szövetke­zet eredményes működését éss azt, hogy az iparban is a szö­vetkezeti mozgalomban dolgozók jobban megtalálják számításai­kat, rövid időn belül 7 külön­böző iparágat képviselő szövet­kezet alakult. A csekély lét­számmal induló szövetkezetek­ben hamarosan növekedett a létszám ég a meglévő szakembe­rekhez csatlakoztak a város ön­álló kisiparosai, majd ezentúl átképzős tanfolyamokkal és ipari tanulók képzésével alakult ki a jelenlegi létszám. A nyolc szövetkezetben min­den szakma képviselve van és az ossz létszámuk ma már meg­haladja az 550 főt, mely ve­gyesen oszlik meg. Az 1958. év I. félévének le­zárása után megállapíthatjuk, A NEB vizsgálata nyomán — üzérkedés pálinkával. Erdei Gyula és L. Kiss Lőrinc a földmú- vesszövetkezet 1-es, 2-es szeszfőzde vezetői ellen a Népi Ellenőrző Bi­zottság vizsgálata nyomán eljárás indult, mert a nevezettek a becsü­letes keresettel nem megelégedve, kihasználva a lehetőségeket a 70 Ft­ért vásárolt negyvennégy liter ve­gyespálinkát szilvapálinkaként 100 Ft-ért adták literenként. így mint­egy 1500 forintnyi haszonra tettek 6zert. Ügyüket a városi bíróság fog­ja tárgyalni. — Negyven ezer forint anyagi ká­rosítás, Szintén a NEB vizsgálata alapján a karcagi földművesszövet­kezet főkönyvelője Vargha Sándor és társai ellen eljárás indult, mely­ből kifolyólag a városban sok men- de-monda járja. A nyomozó hatóságok az eljárást befejezték. Megállapították, hogy a társadalmi tulajdont több mint negyven ezer forinttal károsították meg. Az ügyészség Vargha Sándor, Ti­hanyi Nándor és Szilágyi Károly ellen a bírósághoz vádiratot nyúj­tott be. A tárgyalásról részletes tu­dósítást fogunk közölni. hogy mindegyik szövetkezet a maga vonalán, a termelés és eredményesség tekintetében megfelelt a várakozásnak. A Szolnok megyei kisipari szö­vetkezetek termelési értékének jelentős részét képviselik szö­vetkezeteink. Termelésük nem­csak forintértékben, hanem mi­nőségi munka terén is számot­tevő. A karcagi kisipari szövet­kezetek 1958. I. féléves terme­lési értéke kb, 13 millió forintot tesiz kL Szövetkezeteink munkájuk so­rán jelentős mértékben a lakos­ság felé termelnek, közvetve és közvetlenül. De említésre méltó a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek végzett építés és sze­relési munka és nem utolsó sor­ban az exportra való termelés, mely az ország határain túl is hirdeti szövetkezeteink jó mun­káját. A nyolc ktsz közül egy népművészeti agyagipari szö­vetkezet és egy háziipari szö­vetkezet, mely a kunsági népi- művészet fejlesztése terén elis­merően képviseli megyénket, vá­rosunkat. A szövetkezeti dolgozók a kö­zösségi munkában megtalálják számításaikat, mit legjobban bi­zonyít az a tény is, hogy az 1956. évi októbert ellenforradalom a szövetkezeti mozgalmat váro­sunkban nem tudta megtörni, hanem méginkább erősítette. A kormány a kisipari szövet­kezeteknek a legmesszebbmenő támogatást megadja — fejlődé­süket segíti. Városunk szövetke­zeteinek az a feladata, hogy minden szövetkezeti dolgozó a tudása és szorgalma legjavát nyújtva dolgozzon, hogy ezzel is előbbre vigye hazánkban a szocializmus építését. Csala János szöv. elnök Augusztus 20-án ünnepeljük termelőszövetkezeteink 10 éves évfordulóját Alkotmányunk évfordulója, az új kenyér ünnepe jelentős ese- mény lesz városunk életében. Jubilálnak azok a tsz-ek, me­lyek tíz éve alakultak és velük ünnepelnek a fiatalabbak is. A város dolgozó parasztjainak életében nagy út ez a történel­mileg rövid idő. Sok nehézség­gel kellett megbírkózniok, hogy elmondhassuk: a tsz-ek eredmé­nyei bizonyítják, nálunk is győ­zött a nagyüzemi gazdálkodás. A tsz-efc útjukrói, elért eredményeikről kiállítás kereté­ben számolnak be. Vidám fel­szabadult ünnepség lesz, ahon­nan nem fog hiányozni a jó­kedv, kulturált szórakozás. A délutáni sportműsornak is bizo­nyosan sok látgatója lesz. Az ünnepség részletes prog­ramjáról később bővebb tájé­koztatót adunk. KARCAGI ÉNEKESEK EGERBEN Most már lesz valami a szövetkezeti áruházból Már többször foglalkoztunk a foldmüvesszövetkezet építendő áruházával, sőt időpontot is kö­zöltünk. Eddig azonban csak hír volt, de most már valósággá Karcagi MEDOSZ—£ Szeghalom 6:0 (3:0)\ Vasárnap a Békés megyei I. osz-J tályban szereplő Szeghalmi csapatot* látták vendégül a karcagiak. AJ MEDOSZ csapatából hiányzott több* élvonalbeli játékos, viszont helyet* kaptak benne a Karcagi Honvéd és? az ifjúsági csapat erősségei. ♦ Kezdeti bizonytalankodás után aj MEDOSZ egyre inkább lendületbe? jött és Lipták góljaival 3:0-ra ala-J kult az eredmény. A helyi csatár-? sor néhány szép ötletes támadása? tapsra ragadtatta a közönséget. AJ II. félidőben egy ideig a vendégek? a mezőnyben egyenrangúak voltak.? azonban a MEDOSZ jobb csatárjá-r téka újabb karcagi gólokat eredmé-? nyezett, Szabó (2) és Fallagi lövé-J sóból. 7 A mérkőzés előkészületi jellegű* volt, melyen a II. félidőben csere-? íátékosok is szerepeltek. Nagyon* kellett ez a mérkőzés, mert az utób-j bl időben a csapattal kapcsolatosan* különféle találgatások láttak napvi-* lágot, melyek szinte lázba hozták a* szurkolókat. Szinte már arról be-? széltek — ezt egyes játékosok ;,nem* focizok tovább” kijelentései indítót-? ták el — hogy akár el se indulja-* nak az I. osztályban. j A vasárnap látottak és elbeszélge-J tések alapján ez a borúlátás meg-| szűnt, mert még a szokatlan össze-J tételű csapat is biztatóan mozgott,? s a „Visszavonulások” sem lesznek? tartósak — reméljük. Ha ehhez hoz-J závesszük, hogy komoly formában* szó van a Karcagi Honvéddel való* fúzióról, kell, hogy bizakodj uhk,* mert akkor egészen jó együttese le-j hét Karcagnak, 1 Mi /esz a sem jó erről sokat beszélni, nehogy azt gon­dolják a többiek: már ő is kacsingat oda. Az ő útjukat igyekszik egyengetni. Nem mondjuk azt, hogy nincsenek hibák a hármasban, de van ott akarat is leküzdésükre. Az elmúlt év azt igazolja — napról napra több a jó és fogy a hiba. — A zt ígérték az egyik tsz-ben, hogy há- rom kiló búzát osztanak egységen­ként és csak kettő jutott — érvelnek. — Arról pedig bölcsen hallgatnak, hogy tavasszal ők is többet gondoltak, mint amennyi lett. Az idő­járás felett még nem vagyunk teljes urak. És így érvelnek, vitatkoznak. Pedig gondolkodni kellene. Az idő lassan elszalad a fejük felett. Gyermekeik másfelé keresik boldogulásukat. Erejük is napról napra fogy. Mind nehezebb lesz a munka és mi lesz öregségükre? Keve­sen vannak már olyanok, akik felesbe vállal­nak, vagy részibe dolgoznak, amikor ezer hol­dakon gazdálkodhatnak. A föld is mind szűkebb marokkal adja a jót, pótolni kellene az elhasznált energiát. Trá­gyázni meg nem érdemes így — mondják —, mert lehet, hogy jövőre más használja, más­nak jut az a darab. Pedig tudják, tapasztalták, milyen jelentősége van a trágyázásnak, hogy meghálálja a föld dúsabb termésével. Nehéz szakítani a régivel és felcserélni újra, pedig az igazi boldogulásnak, a nyugal­mas életnek, a derűs öregkornak ez az egyet­len járható útja. Jól látják ezt ők is, csak olyan nehéz elismerni. Gondolkodnak és re­méljük, cselekedni is fonnak. válEk. A vidéki városok korsze­rű, modem létesítménye lesz, melynek felépítése a tervek sze­rint három és félmilllió forintba kerül. Ebből beruháznak ebben az évben még másfél milliót, úgyhogy az idén még tető alá kerül az épület Most már tehát nyugodtan ír­hatunk róla, mert kijelölték a kivitelező magasépítő vállalatot is és megkezdek a felvonulást •Dolgoznak már az anyagraktá- tron és rövidesen megkezdik a ♦sokat húzódó és vajúdó épület ♦alapozását I Ebben a dolgozók megtalál­nak majd mindent, amire szük­ségük, igényük lesz. Az árúcso- ; portoknak külön-külön osztály nyílik. Megvalósítása természe­tesen hatalmas anyagi erőket emészt fel. A földművesszövet­kezet jó munkájával azonban rászolgált erre az anyagi áldo­zatra és megvalósításához igyek­szik erejéhez mérten hozzájá- :rulni. A szövetkezetnek egyébként részt kell vállalnia az anyagi terhekben. Ezért tagtoborzást in- jdítanak, illetve a régi tagoknak |újabb részjegyet ajánlanak, Ne vonakodjunk tehát, ha fél­keresnek bennünket, mert hiszen kamatozó pénz az, amit adunk és legalább ennyivel járulunk hozzá a tervek sikeres megváló- ásításához. A földszöv. dolgozói Jmunkabrigádokat is szerveznek, «hogy a munkákat — amelyek Jeléggé elhúzódtak —, még a tél ♦beállta előtt befejezhessék, illet- »ve ezzel is csökkentsék a kiadás isokaii i «• I I/'asamap népes közgyűlés volt a Harcos ' Termelőszövetkezeti Csoport székházá- » ban. Ahogy szétnéztünk a sorok között, alig » találunk fiatalt. A tagság negyvenen felüliek­♦ bői — zömében az idősebbekből — tevődik | össze itt. A fiatalok közül — akik hiányoznak — nem mind választott más hivatást, csak a fejlettebb, a nagyüzemi gazdálkodás felé hú­zódtak, ahol kevesebb fáradsággal is elérik, amit apáik nehéz munkával, verítékkel terem­tenek elő. A Harcos „tszed’ csak nevében az. Hét­♦ nyolc éve járják az 1-es csoport útját és bizony ♦ az idő nem látszik meg. Pedig a tagok nem J ellenségei a modem technikának, a gépesítés- % nek. A tszcs-ben nem sok közöst találunk. X A földeket — úgy mondhatjuk — egyénileg X művelik. A táblásítás kialakításánál is ez az ♦ első kérdés: „de hát melyik része lesz az ♦ enyém”. A föld magántulajdonához váló ra­♦ gaszkodás, a „ne szóljon bele senki a mun­♦ kámba” — mélyen él még az emberekben. ♦ — Harminc évig voltam a kulák cselédje, I eleget parancsolgattak nek-em — mondja az » egyik idős csoport-tag, amikor a fejlődés út- X járói beszélünk. — Megszenvedtem a földért, X magaménak szeretném tudni. — Ha megkívánok egy dinnyét — mondja .♦ a másik — leszakítom ű- magam földjén és ♦ nem szól rám senkt Így vélekednek egy páran, de azért ők is J éberen figyelik a Ill-asok gazdálkodását. Igaz, í tudj’ isten, miért, csak a rosszig lát el a sze- ! műk és a jót elkerüli, vagy ha látja, akkor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents