Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-05 / 184. szám

1958. augusztus 5. SZOLNOK Mfcr.Vfet NÍblAp ■uMUkn N-A-GY-R-ÉV Miílt idők emlékezete A község keletkezéséről biztos adatok nincsenek. Régi levelek tanúsága szerint a tatárjárás idején a mai község helyén már laktak. A tatárok Karcág-Üj- széU'ái kirablásakor a községet is felégették. Az élet azonban hamarosan visszatért. Ezt bizo­nyítja az úgynevezett „Nagy- árok”, amit a tatárok elleni vé­dekezésre építették a községbe­liek. tétette és Egerbe akarta kísér­tetni a vármegye 'fogházába. Sok kérésre boésájtótta eV’ A birtokviszonyok hasonlóak voltak más községéhez. A föl­desúr kezében volt a hatalom, és a föld. A szétszórt, tagosítátlan robbágytelkekeh dolgozó nemte­lenek a földesúrnak termelték a búzát, szőlőt. Később a jobbágyság megszű­nése után sem, sokat javult a SiikäoiS A XVI. században Szolnokhoz adózik á község. Ebben az időben Harangi János szoboszlói földes­úr birtoka. Névét a régi szabály­zatban Tiszán létesített átkelő­helytől kapta. A „Jászkunok története“ című munkában már mint Tisza Nagy-Rév-et említi a történetíró. A község lakosai kasztókra voltak osztva. Űr és szolga, na­mes és nemtelen. És, hogy mi­lyen sorsa volt a nemtelennek, arról tanúskodjon egy régi fel­jegyzés: „A. Valki János hat kas anyaméhéből, a két legjob­bat otthon nem létében elvitette T. Májerfi Károly úr. Hazajő­vén Valki János azonnal a tisz­teli urasághoz ment, mivel csak íizéd dézsmával tartozott volna. Májerfi űr azon a címen, hogy be mert menni az udvarába, le­vágatta, megverette, hegedűbe helyzet. A korábbi jobbágyok mint szabad zsellérek továbbra is ki voltak szolgáltaivá a föld- tulajdonosok kényé-kédvéré. So­kukat elüldözte a nyomor niás vidékre, A századforduló idején a kor­nak megfelelő állapotofcat talál­juk a községben. Még elevenen él az 1848-as szabadságharc em­léke a rémek szívében, de hall­gatnak, mert nyomasztóan ne­hezednie rájuk a szegénység, az elnyomás terhe. A módosabbja pedig védi birtokát. Elharapód­zók, szinte divattá válik az „egyke1’. Ilyen helyzetben éri meg a község a felszabadulást. Ekkor gyökérében változnak meg a vi­szonyok. De mindezt már job­bak tudják e sorok írójánál a község lakói.---- > Ra jiunk múlik terveink teljesítése A felszabadulás előtt közsé­günk elmaradóit Volt. Utcáin jó, ha téglajárdán bukdácsoltak az emberek. El volt zárva minden­től, mert a vasúttól és az autó- buszjárattól is távol feküdt. Néhány évvel ezelőtt autó­buszjáratot kaptunk. Elkészült egy új Norton-kút is. Miindeé azonban édeskevés ahhoz, ami községünk tulajdonképpeni Szük­séglete. S hogy ezek még ez- idéig nérii teljesülték, abban hi­básak Voltak a község régebbi vezetői, akik ném váltották va­lóra az igényeket. Tavaly azon­ban inkább kevesebbet ígér­tünk, de azt elvégeztük. Felépítettük az új filmszínhá­zat, elkészült az orvosi rendelő. Az idén művelődési házat aka­rónk építeni', és 1700 méter be­tonjárdát,« Jövőre tovább foly­tatjuk ezt a munkát, bővítjük a vízvezeték és viÉahyhálóírttót. MiUdézt azonban csak ékkor tudjuk megvalósítani-, ha közsé- *ünk lakói az ideihez hasonló lelkesedéssel vesznek részt a község fejlesztésében. L. Molnár Antal tanácselnök. Virágzó szövetkezetét akarunk... 1949 őszén összefogóit néhány kisparasztés új főldh'özjuttatött, Termelőszövetkezetet alakítot­ták. Az út, amelyen elindultak nem volt sírna, a 30-40 tag több­sége földnéküli szegényember volt. A behozótt föld kévésnek bizonyult. Az állam adott száz höld földét és égy tanyát á kez­déshez. A nehézségek azonban ezzel nem oldódtak meg. Gondjaik, bajaik mellett súlyosbította a helyzetet az osztályellenség ál­landó támadása és a fejlesztés­ben elkövetett hibák. Taglétszámunk emelkedett, de közülük sokan nem előre, ha­nem visszafelé vitték á tsz Sze­kerét. A vezetésben is voltak hi­bák. Volt olyan esztendő, hogy 3 elnök váltotta egymást, de a problémákat egyik sem tudta megoldani. Küzdöttünk, dolgoz­tunk. 1955-re aztán megszület­tek az első eredmények. Ettől Jtfegszckiuk Amikor a papír fölé hajlok, hogy számot vessek a község megváltozott életéről, úgy ér­zem, riém tudok sómmá különö­set íHSfc Mért miért is volna különös, hogy az utóbbi három évben tí- zénnyofean vásároltak motorke­rékpárt? A felszabadulás előtt nem émlékszem, hogy lett vol­na valakinek saját motorja, mégis megszokott egy-égy új motorkerékpár. — Neiii találók benne különösséget, mert min­denütt más ma már az élet. Sokszor gondolok arra: riii ej­tene ámulatba inkább, ha déd­apám szemével néznék? A gyö­nyörű Ikarus autóbusz, amelyik naponta kétszer fordul meg köz­ségünkben, a sok-sok rádió, amely a szűk kis határt végte­lenné teszi? Vagy a községi or­vos új autója? Nem tudom. Bizonyára tetszene a tavaly épült gyönyörű mozi, amelyik mér megszokottá Vált a község­ben. A televízió sem Várat ma­gára sokáig. Lné — az évtől kezdve fokozatosan ja­vult szövetkezetünk. Nőtt a ta­gok jövedelme. Hamarosan 15 forintról 27 forintra emelkedett egy mtíftkáegység értéke. A ko­rábban düdvát termő földeket szép, tiszta, jó termést Ígérő táblák. váltották fél ÉVrői-évre fokozatosan iíőtt köz’ös Vagyonunk is. Az idén már éléri az 1 millió forintot. Terveztük, hogy egy munkaegy­ségre 3Ö forintot; fizetünk az őszj Zái-számadásnál. térinél eredményeink alapján a tervét valószínű 5—6 forinttal túl tud­juk teljesíteni. Megnőtt a tágok munka kedve is. Ezt mutatja az, hogy az idén máz- nem adtunk égy darab föl­det sem részes műVélésré. Fej­lődik állatállományunk is. az idén sajátnevélésü üszőkből fia­talítjuk szarvasmarha állomé­----------- -ár­ny unkat. Erre minden alapunk megvan. Ugyanis százezer fo­rintos beruházással permetező rendszerű szórófejes öntöző be­rendezést vásároltunk állami se­gítséggé). Elsősorban takar­mánytermő földjeink öntözésé­ire akarjuk felhasználni. Sók küzdelem után most mér biztató a jövőnk. Mégszilárdult szövetkezetünk. Ezt bizonyítja, hogy az ellenforradalom sem tudta szétverni. Terveink szé­pek. S látva a tagok munkáját elmondhatom: Hamarosan elér­jük, hogy mindén tagra égy fe­jőstehén jut és minden tagra három sertést hizlalunk. Ezt elhatároztuk és meg is Valósít­juk. Virágzó, gazdag térrtielő- szövétkézetét csinálunk közös érövei a Haladásból. Berkó József tsz elnök Az orvos mondta • • • 1956 áprilisában kerültem a községbe. Akkor még bizony nem volt ritka a babona sem. Megérkezésem előtt hónapiakon keresztül orvos nélkül volt Nagyrév és a hozzátartozó ta- nyaviiág. Orvosi rendelő hiá­nyában egy rendelőnek alkal­matlan helyiségben végeztem munkámat. — 1957-ben azonban megépült á tég óhajtóit orvö&i rendelő. » ■ ....... Azóta jóval több beteget tudók ellátni és szívesebben is fordul­nak hozzám panaszaikkal a bete­gek. Nem_ kel őket elküldeni Tisziaföldvárra, vagy Szolnokra, mert a kisebb gyógyítási eljárá­sokat a rendelőben el tudom vé­gezni. — Talán ennek tudható be, hogy egyre inkább szűkebb tér­re szorul a babona és a kuruzs» lás. Három mázsa rozs, három ki fő szalonna Csernák Józsi bácsival a ha­tárban, kinn a tanyán ismérkéd- tém meg. Az aratás dandárjá­ban Völtak akkor még a Hala­dásbeliek. így nem sok idő volt Isko&áiét, Tizenöt évvel ezelőtt öt kö­zépiskolás diák volt a faluban. Az idei nyolcadik osztályból pedig a tanulók 30 százaléka megy középiskolákba. Tehetik. Autóbusszal járhatnak Tisza- földvárra, diákszálló várja őket Kunszeri tmártonban. Az előző évek továbbtanulási aránya még énnél is magasabb volt. És a Végi kisiskolások közül már nem egy tanító, tanár vagy ipari szakmunkás. Jelenleg az ejt iskolai tante­remben 9 nevéld foglalkozik a gyerekekkel. Ez azt jelenti, hogy a nevelők létszáma lénye­gében megháromszorozódott. Az ■oktatás segítésévé jól felszerelt szertárak állnak a tantestület rendelkezésérej Az iskola mellett jelentős a napközi ótthóhos óvoda, amely­nek minden férőhelye betöltött. Nyári időszakban még Szűknek is bizonyul. A Szülők szerétik áz óvodát és a 25 gyermek is jól érzi magát a szép, tágas, tiszta termékben. A taiíyái iskolában is eleven élét folyik. A jól felszerelt tan­teremben' 2 névelő tanít, igén eredményesen. És anii a legfel­tűnőbb: á mulasztók száfná Bt utóbbi időben lecsökkent. Ez bizonyítja: megszűnt az a Szem­lélet a községben, hogy a gyé­rek fsak annyit tanuljón, — amennyi élég ahhöz, hogy meg­tudja számolni a pénzét ős él né adják. Lengyel Lászlóné ált. isk, tanár i a beszélgetésre. Mégis rövid esz- mécsére alatt — mini az «étek többségében szokott lentó, szóba jött a múlt. — Hogy éltem — kezdte Cser­nák bácsi — né beszéljünk róla. Még arra sem váltani jó, hogy cseléd légyek — legyintett ki­dolgozott érés kezével. 1932-héh példáúl 27 gazdánál és uraság nál fordultain meg Lakitelek környékén. Négy gazda még is fogadóit Volna, ha nem lett vol­na Ott a hét kis gyerek, akik még álékor néni tudták dolgozni. — Mert úgy volt az, hogy dolgozni kellett nekik is sem­miért, csak úgy ráadásnak. Az asszonynak is a hét gyerek mel­leit a kosztjáért. Mit tehettem? Hónapszámosnak álltam el Kecs­kemét város szőlőjébe. Három mázsa Yozsót és 3 kiló szalonnát fizettek, de ha ki merték jelen­teim, hogy munkásfelvétel van, ezer jelentkező is akadt. Martuk egynlást éh bérért, mert birkózni keleti a mindeamapiértj Szemében valami furcsa szo­rrtbrúság ül, ahogy ezékről tífes szél. be mmébáft foldéstsi swu. kór a fe:szábádúlám?, á féiv>á- badülást követő időkre terelődik á szó. Még az intésé is más, amikor sóibljá: — Három hold szőlőt kaptam, Hárórrt év alatt annyira jutot­tam, hogy tizenöt hold földet vettem. S 1949-ben beléptem a Haladásba. Akkorra már fel­épült a tanya is. Csemék bácsinak jól esik az ilyesfajta emlékezés. De öröme még fokozódik, amikor a tsz-ről beszélgetünk. — Ki hitté volna? — mosó* lyodik el. — Amikor megala­kultunk, az indulás is problémáit jelentett még. Tavaly már tóá- gutik mögé utasítóttúk termés­eredményekben az egyénieket, az idén pedig mindenből több téfméit nékünk. be ebből mái: nemcsak 3 mázsa rozsra és 3 kilő szálönnára jut csak, hanem bővéri telik ruhára, cipőre, meny- asszónyi kelengyére es új házfa is. = nagy =

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents