Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-29 / 204. szám
1958. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NfiPLA^ 9 > Hazaérkeztek a Franciaországban járt magyar művészek Nógrádi Róbert főrendező nyilatkozata az avignoni és párizsi élményekről Az Aprítógépgyár segíti a tsz-eket Az elmúlt hetekben hét fiatal magyar színművész és rendező járt Franciaországban, s hazatérésük után a küldöttség egyik tagja, Nógrádi Róbert, a szolnoki színház főrendezője a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Immár hagyománnyá vált, hogy Avignonban, a pápák palotájának udvarán felállított színpadon nyaranként vendégszerepei a párizsi Theatre Nationale Populaire együttese, amelynek vezetője Jean Villar. Előadásukban négy darabot láttunk, Alfred de Musset két színművét, Marivaux A szerelem játéka című darabját és André Négy és fél hónap nem nagy idő egy termelőszövetkezet életében, feltéve, hogy régi tsz-ről van szó. Az aiattyám Mező Imre Tsz azonban fiatal; mindössze négy és fél hónapos időre tekinthet vissza alapítása óta; most éli hőskorát. A gazdák komolyan veszik az elvet. A közös gazdaság valóban közös legyen. Ennek megfelelően komoly erőfeszítéseket tesznek a közös vagyon gyarapítására. Ma már 30 szarvasmarhájuk van, amiből 19 tehén. Szakszerűen, szeretettel gondozzák őket, így 20 literes fejési átlagot értek el. Kocsi, egy pár félszerszámozott ló is körülit a gazdaságba. Kétszáz köbméter silótakarmányról gondoskodnak a Mező Imre Tsz-beliek. Eddig 160 mázsa szénát kazlaztak be; ugyanennyi várható a sarjú lekaszálásából. A szövetkezet saját vámdarálójának hozama is segít a lakarmánykészlet növelésében. Kell is a takarmány! A tagság még ebben az évben tovább fejleszti állatállományát: te- nyészkocákat és víziszámyaso- kat vásároL A központot a már A helyiipar megoldást váró problémái Hélyíiparí vállalatainknál és kisipari termelőszövetkezeteinknél — hivatásuktól eltérően — eddig az volt a törekvés, hogy a nagyipar profiljába tartozó munkákat keresték, mondván, hogy azon lehet keresni, s ugyanakkor igen kevés gondot fordítottak a lakosság Igényeinek kielégítésére. A hároméves tervidőszak alatt változást kell elérni ezen a téren. Megyei vezetőszerveink helyes célkitűzése az, hogy a lakosság részére történő javítást és szolgáltatást a cikktermelés rovására fokozni kell. 1951-ben az állami helyiipar összes termelésének csak 13.5 százalékát végezte a lakosság részére. 1960-ban c számnak legalább 17.5-re kel! növekednie az előzetes elképzelések szerint. Az a cél, hogy a helyi árualapra történő tömegcikkgyártás és a prototípusok gyártása legyen a fő törekvés a helyi iparban. darabban láttuk a magyar közönség egyik kedvencét, Gérard Philipe-t, akiről megállapítottuk, hogy sokkal jobb színész, mint amilyennek filmről ismerjük. Kitűnő művésznek isimertük meg Maria Casares-t, aki a Marivaux-darab főszerepét játszotta, s mint mondják, emlékezetes alakítást nyújtott Lady Macbeth szerepében is, de Shakespearenek ez a drámája most nem volt műsoron. Párizsban is több előadáson voltunk. Tanulmányutunk több hétig tartott, s tapasztalatait megfelelően mérlegelve, munkánkban is igyekszünk felhasználni — mondotta befejezésül Nógrádi Róbert. (MTI) meglévő 28 férőhelyes tehénistálló környékén alakítják ki; itt építik meg az új sertésfiaz- tatót is. Mindezekben felbecsülhetetlen segítséget nyújt számukra a 3004-es kormányhatározat. Mindent egyszerre — nem lehet. Tudja ezt a tagság, de a község vezetői is... A fiatal tsz-nek még nincs székháza; az ügyes-bajos dolgokat azonban valahol csak el kell intézni, valahol csak kell egy íróasztal, ami mellé a könyvelőt odaültessék. Ez az asztal a községi gazdasági felügyelő szobájában van — a községi tanács biztosította. Érthető, hogy a fiatal tsz kezdeti eredményei már most vonzzák az érdeklődőket. Ma tizenegy család 18 taggal gazdálkodik a 40 hold szántóból, 40 hold legelőből álló közös birtokon. Az elmúlt hetekben tíz jelentkező, jobbadán agrárproletár kérte felvételiét. A tagság megkérte őket: Ne vegyék elutasításnak, hogy' még ma nem vehetik fel őket a szövetkezetibe — kevés a föld. A gazdasági év befejezésekor előreláthatólag 400 kh-ra Somfa Bálintot nem így hívták; a „somfa” név elmaradhatatlan botjáról ragadt rá — így még emlékeznek reá az öregebbek. A somfabot viselését a tekintélyen kívül az is indokolta, hogy Bálint gazda legszebb lovát kész életveszedelem volt anélkül megközelíteni. Ez a pej éppen rossz természete miatt — másra sem volt alkalmas, minthogy díjakat szerezzen a gazdája számára. Mert hogy nem jó kiállású, azt az irigység sem mondhatta róla. öregedvén a pej — csökkent díjazásának valószínűsége. Somfa Bálint ennek okából felhajtotta — vagy húsz esztendővel ezelőtt — a vásárra. Míg maga a komájával trafikált, az uraság a AZ IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI dolgozók kölcsönös segítségnyújtásának leggyümölcsözőbb, s már eddig is szépein virágzó formája a baráti alapokon nyugvó patronáLási mozgalom. A termelőszövetkezetek palt- ronáiási mozgalma a nagyobb ipari üzemek részéről nem újkeletű. Vállalatunk, a Jászberényi Aprítógépgyár ebben a tekintetben már eddig is komoly eredményeket tud felmutatni. Már az ellenforradalom előtti években is több termelőszövetkezetet patronáltunk, s mind gazdasági, mind politikai téren jelentős támogatást nyújtottunk, sőt kiterjesztettük kapnövekszik a közös földterület; akkor beléphetnek. A szövetkezetiek tartják a jelentkezőkkel baráti kapcsolatukat, sőt máris munkatársakként kezelik őket. Jónéhány középparaszt is készül a közgyűlés elé — felvételi kérelmével. Jó perspektívákkal, lelkes munkával dolgozik a Mező Imre Tsz. Gazdái az eredmények mellett meglátják a hibákat is. így tudják, hogy szénakészletük a mostaninál is nagyobb lehetne, ha a kaszálást annak idején nem adják ki harmadába. Ez bizony a mintaalapszabály elveivel sem egyeztethető össze ... A belső rend, a munkcKzerve- zetek kialakítása szintén jó úton halad; jövőre bizonyára nem kerül sor már eféle harmadba kaszálásra. Az alapszabály tisz- leletbentartása, a munkafegyelem is feltétele az eredményes gazdálkodásnak. A Mező Imre Tsz tagsaga — eddigi eredményeit tekintve — méltónak bizonyul a mártírhalált halt hős kommunista emlékéhez. úgy oldalba rúgta, hogy keresztül esett a fazekasok korsóin... Még az ágyat nyomta az uraság, már megüzente Somfa Bálintnak: — Ügy készüljön, kend, hogy feljelentem becsületsértésért! A gazda tudta, hogy az eféle „úri-pert’“ többnyire csendőri kihallgatás előzi meg — ezt pedig nehéz megúszni tíz pofonon, húsz rúgáson alul. Ezek után pedig nem áhítozott... Ha a harag rossz, az aggodalom ezúttal jó tanácsadónak bizonyult; Somfa Bálint elméjéből kipattant a megváltó üzenet: — A pejnél keresse az úr a becsületét; az rúgta oldalba, nem magam! Ha én tettem volna, csolatainkat a kulturális területre is. így például a karcagi Április 4 Termelőszövetkezetnek a megkötött szocialista szerződés alapján egy száz-férőhelyes tehénistálló létesítéséhez, 150 folyóméter kisvasúti sín lefektetéséhez, továbbá villamos- és vízvezetékberendezési szereléséhez adtunk jelentős segítséget. A vállalatunknál elfekvő anyagokból, szerelvényekből is ki- sebb-nagyobb tételeket átadtunk részükre. VÁLLALATUNK JELENLEG —< régebb idő óta — folyamatosan patronálja a jászberényi Március 15 Termelőszövetkezetet. Patronálási munkánk itt elsősorban az állattenyésztés gépesítésének műszaki megoldásával kapcsolatos. Hasonló segítségnyújtási kapcsolatot alakítottunk ki a* jászberényi Petőfi Termelőszövetkezettel is. A termelőszövetkezetek pat- ronálása mellett ugyancsak több ízben adtunk segítséget a csor- vási és a jászberényi mezőgazdasági gépállomásnak szerszámgépeik kijavításával, valamint ilyen gépek kölcsönzésével. Fentiekkel azt kívánjuk bizonyítani, hogy nagyobb ipari üzemeink az Aprítógépcvárhoz hasonlóan minden esetben megtalálhatják a módját annak, hogy — főleg a még gyengébben működő termelőszövetkezetek részére — hathatós segítséget nyújtsanak. A jó eredmények eléréséhez ezen a téren természetesen az üzemek dolgozóinak, a párt-, szakszervezet, valamint a vállalatok vezetőségének ehhez a kérdéshez való jó hozzállása szükséges. Fontos továbbá az egyes üzemek és termelőszövetkezetek között a helyes kapcsolat megteremtése. Itt elsősorban olyan irányú szeres kapcsolat kiépítésére gondolunk, amelyen keresztül a patronáló üzem, de termelőszövetkezet előtt is ismertté válhat az a terület, ahol a nagyobb elmaradottság folytán az adott segítség a leghatékonyabb. az üzemek Általában rendelkeznek olyan elfekvő anyagokkal, esetleg kisebb, használaton kívüli gépekkel, motorokkal, szivattyúkkal, amelyek értéke elsősorban felhasználatlanságuk miatt a vállalat számára sok esetben csökkent, nem egy esetben minimális, felhasználásuk mág területen viszont eredményes lehet, s ezek átengedésével a mezőgazdasági üzem munkáját olykor jelentős mértékben megkönnyíthetnék. Az ipari üzemek részéről a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek adott segítségnyújtás persze nem csupán anyagi természetű lehet. Segíthetjük, erősíthetjük a termelőszövetkezetet például az adminisztráció, a könyvelés, raktározás, a bizonylati rendszer kiépítése és a bizonylati fegyelem megteremtése, továbbá nem utolsósorban a társadalmi tulajdon védelme területén szerzett tapasztalatok átadása révén is. A gépipar üzemei ügyvitel, bizonylatolás szempontjából általában jól vannak megszervezve, és a gyakorlatban kialakított kiváló tapasztalatokkal rendelkezik. A termelőszövetkezeteknek ezen a téren legtöbb esetben csak kevés tapasztalatuk, jártasságuk van, így az ilyen irányú segítség nagy mértékben hozzájárulhat gazdálkodási rendszerük helyes megszervezéséhez. A FEJLETT POLITIKAI élet- tel rendelkező ipari üzemek például agrárpolitikai kérdésekben jártas üzemi dolgozónak a termelőszövetkezetek taggyűlésére való kiküldésével, egyes politikai kérdések ismertetésével, helyes megvilágításával is hozzájárulhatnak a mezőgazdasági dolgozók szocialista öntudatának, ideológiai tisztánlátásának kialakításához, s ezáltal az ipari és mezőgazdasági dolgozók egymáshoz való közelebb jutásátsegítjük elő. Ugyancsak ezt a célt szolgálhatja a kulturális kapcsolatok elmélyítése ist A várostól távol élő termelőszövetkezeti dolgozók, különösen a fiatalok kulturális és szórakozási igényeinek kielégítését műsoros rendezvények, csereelőadások szervezésével segíthetjük. Az itt elmondott lehetőségek — a vállalatoknál elfekvő különböző anyagok átengedése, egyes üzemi dolgozók tapasztalat-átadás céljából történő kiküldése, stfo. — általában az ipari üzemben viszonylag csekély kiesést" jelentenek, ugyanakkor ezek révén a közvetlenül vagy közvetve patronált termelőszövetkezetet olyan eredmények eléréséhez segíthetjük hozzá, amely egyébként, saját fejlődésük folytán, csak jóval későbbi időpontban következnék be. Az ily módon kialakított pat- ronálási mozgalom sikerét az biztosítja, ha egyrészt az ipari üzemek részéről határozott formában megvan az a törekvés, hegy öntudatosan segíteni akarják a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket eredményeik gyorsabb ütemű, fejlődésében, másrészt, ha a patronált termelőszövetkezetek minden esetben csak olyan igényeket támasztanak az ipari üzemek segítőkészségével szemben, amelyek a törvényesség, valamint a rendeletek mindenkori betartása mellett teljesíthetők. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert az Ipari üzemeknek is megvan a maguk feladata — a termelési tervek teljesítése, az előirányzott ■ gazdaságossági fel- datok megvalósítása, költségszint betartása, stb. — amelyekre a vállalat alaptevékenységének folytatásával kapcsolatban elsősorban kötelezett. 'A mezőgazda- sági üzemek, termelőszövetkezetek patronálására tehát oly módon kell a lehetőséget megtalálni, hogy az a patronáló ipari üzem munkáját, feladatainak tejesítését, gazdasági eredményeinek elérését ne hátráltassa. A PATRONÁLÁSRA VONATKOZÓ lehetőségeknek fentebbi felsorolásánál ezt a célt tartottuk szem előtt. Ezek révén tehát minden esetben meg lehet találni az ipar és mezőgazdaság az ipari üzemek és termelőszövetkezetek közötti helyes kapcsolat kiépítésének azt a módját, amely a baráti együttműködés és a kölcsönös szocialista segítség- nyújtás elvén alapul. Vállalatunk részéről ezeket az elveket nemcsak valljuk, hanem azokat a gyakorlatban megvalósítani is törekszünk. Vállaltuk a jövőre is két csoport, a jászberényi Március 15 és Petőfi Termelőszövetkezet patronálá- sát, amelyekkel erre vonatkozóan szocialista szerződést kötünk és minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ez az együttműködés gazdasági és politikai szempontból egyaránt eredményes legyen. SZÁNTÓ LÁS2LÖ tér y osztály.vezető Gide Oidipusizát. A két Mussethelyett néhány keresetlen szóval az alattyánl Mező Imre Tsz-ről 400 kh-ra növekszik a közös földterület Dicséret Sz. L. Ch> ffC'C’Si&Q&h A hároméves tervidőszak alatt ló körül settenkedett. Látta ezt betörött volna a bordája is... megoldásra várnak a bérezéssel kapcsolatos problémák is. El kell érni, hogy az azonos szakmában dolgozók, s azonos szakképzettséggel rendelkezők megközelítően azonos bért kapjanak Most nég sok kívánnivaló van ezen a téren. egyik-másik vásáros, de — tudj' Isten miért —, egy sem okosította fel a nagyságos urat a pej pokoli természetéről. így esett, hogy az uraság addig-addig si- 1 magot to-tawaat Ui a pejt. mía az Az igazsághoz még csak eny- nyit: az utóbbi mondatot csupán gondolta .Somfa Bálint, de ki nem ejtette. Okosabb is volt ez így akkoriban... — dg —
