Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-28 / 203. szám

SZOLNOK MEGVE1 NÉPLAP augusztus zo. Szására. Úgyszólván a világ min­den tájára eljutnak alkotásaink. A Talpalatnyi föld első nem­zetközi sikere óta a magyar fil­mek több mint harminc díjat nyertek a nemzetközi fesz­tiválokon. Az első Karlovy-Vary-i feszivá Ion, 1950-ben a Szabónó című alkotást a legjobb forgatókönyv díjára találták érdemesnek, az 1949-es budapesti VIT-ről ké­szült Világ Ifjúsága című filmet pedig a legjobb dokumentum­filmnek minősítették. Egy évvel később ugyancsak Karlovy- Vary-ban öt elismerő oklevél tanúskodott a magyar film nö­vekvő nemzetközi tekintélyéről 1952- ben a Tűzkeresztség című film munka-díjat, az Erkel a leg jobb zenei film, a Semmelweis a legjobb életrajzfilm címét nyerte el. A velencei fesztiválon 1953- ban a Gyöngyvirágtól lomb­hullásig kapott első díjat a nép­szerű tudományos c. filmek ka- tegóriában, egy évvel később a Kékvércsék erdejében című film francia elismerésben részesült. Ugyanekkor Párizsban két díjat is szerzett Magyarország a gyer­mekfilm fesztiválon. Hosszú a fesztiválokon sikert elért magyar filmek sora: Róma Velence, Varsó az újabb állo­mások és majd minden évben díjak fémjelzik Karlovy-Vary- ban filmművészetünket. Az Egy pikóló világos, á Szakadék, a Hannibál tanár úr című filme­ket 1956-ban és 1957-ben tün­tették ki Karlovy-Vary-ban díjjal Az idén, az államosítás ti­zedik évfordulóján az 1958. évi Karlovy-Vary-i fesztivá­lon a Sóbálvány című film­nek megosztva ítélték a III. fődíjat. Az elmúlt egy évtized alatt számos tehetséges filmrendező nevét ismerte meg a közönség Máriássy Félix, Fábry Zoltán Szemes Mihály, Révész György Merskó János, Fehér Imre Makk Károly és még sokan kezdték pályafutásukat az álla­mosítás utáni években. Hatalmasat fejlődött 1948 óta hazánkban a mozihálózat, s meg­nőtt a mozilátogatók száma is. Jelenleg 4152 moziban vetítenek filmeket hazánkban; 1949-ben 219 000 előadást tartottak, 1957-ben 751000- re nőtt a vetítések száma. Egy évtizeddel ezelőtt 42,3 mil­lióan voltak moziban egy év alatt, tavaly több mint 130 mil­lióan keresték fel a filmszínhá­zakat. Az UNESCO egyik leg­utóbbi statisztikája szerint Ma­gyarországon egy lakosra évi 11,6 mozilátogatás jut akkor, amikor Franciaországban pél­dául ez a szám 9,5 százalék. A felszabadulást követő évek­ben hazánk városainak, közsé geinek és falvainak 23,9 száza­lékában volt filmszínház. A ma­gyar filmipar államosítása után tíz évvel a városok, községek falvak 81,7 százalékában műkö­dik mozi. (MTI) Amí a Tisza Cipőgyár dolgozóit érdekli A Tisza Cipőgyár mumkáskol- iektíváját az foglalkoztatja, hogy mikor fejezik be az irodaépület és a kultúrház építését. Súlyos kérdés ez a gyárban. Néhány rosszindulatú és „jólértesült” egyén igyekszik olyan híreket terjeszteni, hogy nem készül él sohase, hogy az építők ellazsál­ják a munkát Sőt, nem egy esetben olyan következtetéseket vannak le, amelyek kimerítik a legnagyobbfokú pazarlás, a nem­törődömség fogalmát, sót az el­lenséges munkát is. Mi a valóság ? A gyár nagyarányú építkezé­sét valóban elég régen kezdték. Az építkezést kezdő vállalat nem haladt a munkával, olyan volt az építkezés, hogy a becsü­letes dolgozók a hanyagság lát­tán joggal felháborodtak. Ez év­ben vette át az építkezést a Szolnok megyei Állami Építő­ipari Vállalat és azóta meggyor­sult a munka. Hosszú hónapokon keresztül munkálkodtak, hogy a korábbi vállalat által otthagyott piszkot, szemetet eltakarítsák. Ma már nem kell bizonygatni senki előtt sem, hogy az építés jó mederben folyik. Az építő­ipari vállalaton neon múlik a határidő betartása sem. Mégis lesznek problémák. Az építke­zés terve még a mai napig sem teljesen tökéletes. Történnek módosítások, változtatások. Ez aztán az építkezésnél utólagos munkálatot igények Az alvállalkozóknál sem megy minden rendben. Szeptember 15-én kellene átadni az étkez­dét és a konyhát. BB-kábel hiá­nya miatt a világítás nem ké­szül el; A konyhában a hűtő­kamra elkészítését az alvállal­kozó 1960-ra igazolta vissza. — Igaz, ezt szükségmegoldással helyettesítik. A meglévő jég­szekrényeket továbbra is üzem­ben tartják. Nehéz örökséget vett át az Építőipari Vállalat. A sok utómunkából csak néhányat em- . lítsünk meg. A táncterem majd- |nem leszakadt, aminek javítása "is a vállalat erejét tette próbá­ra; A filmvetítő-helyiség falát — a helytelen tervezésből kifo­lyólag — ki kellett cserélni. Űj vasbetonfalat húztak. A múlt évben átadott irodaépület első emeleténél a korábbi építő acél­csőbe helyezte el a villamos- vezetéket. Ezt most fel kell bon­tani, mert zárlat esetén átüt és életveszélyes. Az ideiglenes köz­ponti fűtés átépítése is nehe­zíti a vállalat munkáját. A kul­túrház tetejét majdnem teljes egészében újból építették a rossz munka miatt. Ha mindeze­ket a fennálló hibáikat figyelem­bevesszük és megnézzük az épít­kezést, megállapíthatjuk, hogy az Építőipari Vállalat sokat tett már rövid ottartózkodása alatt annak érdekében, hogy bővül­jön a Tisza Cipőgyár és az ott dolgozóknak a megye egyik leg­szebb kultúrházát építsék fel. A vállalat a sok nehézség elle­nére is állja szavát a határidők betartásánál Mutasd meg konyhádat, megmondom ki vagy... kis kozmetika A finoman, ízlésesen festett i arc mindenkor kellemes, harmo­nikus látvány. Mégis, a nők ezen a téren követik el a legnagyobb hibákat. S a legtöbbször nem azért, mintha nem volna meg a kellő ízlésük, de azért, mert nincs meg a kellő technikai is­meretük. — Menjünk végig az egész folyamaton, s beszéljük meg, mit hogyan kell csinálni. Legfőbb szabály az, hogy csak tökéletesen tiszta arcot szabad festeni, tehát előzőleg alaposan megmosdunk. Most pedig üljünk a jól megvilágított tükör elé. Ar­cunkat zsíros krémmel átken­jük. Várjunk pár percet, majd a felesleget vattával törüljük le. Ezután jöhet a krémrúzs (na- gyon-nagyan vékonyan!) Most kerülhet sor a púderra. Ez egy­két árnyalattal sötétebb legyen mint a bőrünk. Vigyázzunk, s túl sötét és túl világos púder egyaránt erősen öregít. A rizs­pori; könnyedén szórjuk az ar­cunkra, a felesleget vattával szedjük le. Soha ne dörzsöljük be bőrünkbe a púdert, mert így e®tömi a pórusokat, s a kívánt hatást nem érjük el. Púderezés után arcunkat egészen puha kis kefével fésüljük át, így arcunk nem tűnik lisztesnek, csak ham­vasnak. Ne feledkezzünk el a nyakról sem, jusson púder ide is. Most következik a szem: aki­nek világos a szemöldöke, pil­lája, legjobb, ha tartósan befes- ett. Ez olcsó és ártalmatlan el­járás, kb. hat hétig tart. Ha erre mód nincs, szemöldökceruzát használjunk. Ezzel szálirányban óvatosan, apró vonásokkal meg húzzuk a formáját. De az is célravezető, ha szemhéjunkat krémmel gyengén átkenjük. Az arcfestés legfontosabb ré­sze a száj. Ha festjük, áldozzunk rá időt, meri inkább ne legyen festve, mint felületesen. A leg szebb arcot is nevetségessé teszi az elmázolf, elkent rúzs. A feles­leget egy kis papírvattával szed jük le, majd az egész szájat gyengéden púderezzük át, így a festés tartósabb lesz. Arra ügyeljünk, hogy az arcfesték, száj- és körömfesték hasonló színű legyen. I&£É)dy mellett MAKARÓNI GOMBÁVAL U deka vajból 2 evőkanál liszttel mogyorószínű rántást készítünk, két ded tejjel leleresztjük és folyékony­ra főzzük. Teszünk hozzá tört bor­sot, sót. Fél kilogramm makarónit vagy spagettit sós vízben puhára fő­zünk, leszűrjük és a mártással ösz- szevegyltük. Adunk hozzá még 5 de­ka vajat, 10 deka reszelt sajtot, ki­kent formába tesszük, fél órát süt­jük, majd tálalásnál kiborítjuk és gombamártással öntjük le. Mártás: Kis vöröshagymát megresze­lünk, vajban megbarnitjuk, 25 del'; gombát megfőzünk, leszűrjük és olyan apróra vágjuk, mint a vörös­hagymát szokás. Beletesszük a hagy­más zsírba, kevergetjük:. ha már szép színe van, kissé lellsztezzük, és fel­öntjük a gomba le vével; amelyben Ikét yestorkockát oldottunk fel; Nem egy háziasszony állan­dóan tisztítja, porolja a szobáját, még meg is lehelgeti a képek rá­máját. De ha véletlenül a kony­hájába nyit be az ember! Azt sem tudja, milyen gyorsan húz­za be az ajtót maga után, úgy megijed a látványtól. Mosaílan edény, piszkos ruhák, szétszórt játékok, földre dobott szemét tarkítja Úgy gondolják sokan, a konyha olyan hely, ahol nem kö­telező a rend és tisztaság, mert ott úgyis mindig piszkos munka folyik. Legfeljebb a vasárnapi ebéd után rámolnak el. Nagyon rosszul gondolkoznak, akik így tesznek. Az igaz, hogy a kony­hában állandóan teszünk-ve- szünk, hisz ott főzünk, nem egy­szer mosunk, mosogatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magát a konyhát ne takarítsuk ugyanolyan gonddal, mint a szo­bákat. Nem az a lényeg, hogy te­lerakjuk vizeskancsókkal és slin- gelt falvédőkkel, hanem az hogy makulátlan tiszta és cél szerű legyen. Ma már a legtöbb nő dolgozik ki műhelyben, gyárban, vagy a földeken. így szűkében vannak az időnek, s leginkább a kony­hában terítenek, kímélik a szo­bák tisztaságát. Nincs is ebben semmi baj, ha a konyha olyan hogy a család tagjai jó étvágy gyal ülhetnek le az asztal mel­lé. De viszont nincs is étvágyron tóbb látvány az olyan tálalásnál ahol az asztal egyik felén pú posodik a mo&atlan, a másik sarkán meg összekuporodva, ké­nyelmetlenül eszik a család. Saj nos, bútortervezőink, s főleg háziaszonyok az Ideális konyha­bútornak még mindig a hatal­mas, vitrinekkel felszerelt kony­haszekrényt tartják, amitől egy kisebbméretű konyhában már mozdulni sem lehet. A konyhát úgy rendezzük be hogy legyen egy nyugodt sarok­asztal, ahová le lehet ülni enni, míg a főzést egy lehajtható asz- tallapon végezzük el. Célszerű konyha az, ahol — mint egy jól felszerelt műhelyben — minden elérhető, s egy mozdulattal kéz­nél van. Soha ne feledjük el: a konyha a háztartás szíve, ha az tiszta és rendes, ott tiszta és rendes a háztartás egész menete, Arany­szabály legyen az, hogy más­napra ne hagyjunk mosatlan edényt, tűzhely, csapo-k ragyog­janak. A követ naponta legalább egyszer rendesen mossuk fel, nagymosás után sem árt a lúgo­zás. A főzés közben lecseppenő locs-poccsot a kéznél lévő törlő­ruhával azonnal szedjük fel. így kevesebb fáradsággal mindig jó- szagú, rendes lesz lakásunknak ez az annyira fontos része. Apró tanácsok fiatal háziasszonyoknak A fürdőkádnak nagyon, árt, ha azomaal forró vizet engedünk bele. Mielőtt a melegvízcsapot kinyitnánk, gondoskodjunk róla, hogy egy kevés hideg víz legyen a kádban, * HúM a legyektől megvédhetjük, ha citromlevet csepegtetünk rá és azzal bedörzsöljük. Azonkívül a friss hús nyáron jobban el­áll, ha ezt a módszert alkalmazzuk. A citrom a hús izére semmi befolyással nincs. A húst (májat, vesét is) néhány napig frissen lehet tartani, ha édes, vagy savanyú tejbe tesszük. Használat előtt szárazra kell törölni. * Avas szalonnát újra használhatóvá lehet tenni, ha hiper- mangánsavas kálium igen gyenge oldatába tesszük, több óra hosz- szán át állni hagyjuk benne. Azután gyenge ecetes vízbe tesszük s abban 24 órán át állni hagyjuk. Pecsenyéhez, sütéshez megint jól használhatjuk, csak tegyünk hozzá kevés hagymát is. • Elsózott érteiből a sót eltávolíthatjuk, ha a fazék száját tiszta vászon ruhával jól lekötjük és egy marék lisztet szórunk rá. Fő­zés közben a liszt magába szívja• a sót. A lisztet azután még lehet használni. * Ecetes ételek eltartása. Ecetes ételeket nem szabad réz- vagy cinkedényben tartami, mert ezekből az ecettel együtt ólomoxid képződik, mely rendkívül ártalmas. Ecetes ételt tehát csak por­celán vagy cserépedényben szabad tartani, Több mint harminc díjat nyertünk a nemzetközi filmfesztiválon dü nxusati ország vásárol magyar filmeket — Jubilál a államosított filmipar Old VI OAVVg VVWV». Az államosítás tizedik évfar- : dulijának ünnepségedre készül- < nek a magyar filmiparban, fel­mérik a megtett utat és szám- : baveszik az eredményeket. Az államosítás éve, 1948, új korszak kezdete a magyar film- gyártásiban. Hazánkban is meg­változott a filmművészet .fel­adata: az ország új gazdái a szüle­tő új társadalmi rend formálói olyan alkotásokat vártak, ame­lyek mélyen az életben gyöke­reznek, előremutatnak. Az álla­mosított filmgyártás első műve: A talpalatnyi föld, nagyszerű kezdet volt. 1949-ben a Marians- ke-Lazne-d filmfesztiválon Mun­ka-díjat nyert. Tíz évvel ezelőtt, 1948-ban három játékfilmet fejeztek be hazánkban. 1957-ben 16 készült el. Egy évtized alatt összesen 96 já­tékfilmet forgattak Magyaror­szágon. Megkétszereződött az évente gyártott dokumentum és rövidfilmek száma; legutóbb már 222-t készítettek egy év alatt. Uj szinkron filmstúdió épült többmillió forintos költséggel; itt eleinte kilenc filmet, 1957-ben pedig már húszat szinkronizál­tak. Sokszorosára bővültek a magyar film nemzetközi kapcso­latai. Az államosítás évében mind­össze tíz filmet vásároltak tőlünk. Azóta ez a szám több mint hétszeresére nőtt. Jelenleg a szocialista országokon kívül 48 nyugati országgal van szerződésünk magyar filmek ját-

Next

/
Thumbnails
Contents