Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-27 / 202. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 27. OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből EDDIG 7« - DE 100 LESZ Százalékokról van szó, mégpe­dig azokról, melyeket eddig a Kunmadaras! Gépállomás telje­sített, s melyek teljesítésén még fáradozik. Nem a gépállomás dolgozóin múlott, hogy a csép- lési terv csupán mintegy 78 szá­zalékra sikerült; a vártnál gyen­gébb termésátlagok okozták ezt. A száz-százaléknak pedig meg kell lennie! — mondotta a mi­nap a gépállomás egyik veze­tője. — Meg is lesz; annak el­lenére, hogy egyik-másik fmsz- től vajmi kevés segítséget ka­punk :; s Az „egyik-másik’- gyűjtőnév alá elsősorban az abádszalóki fmsz illik, mely 10 ezer 840 ncr- málhold szerződését vállalta, de csak 2545-ig bírta szusszal. Pe­dig, ha valahol, úgy Abádszalók környékén ugyancsak fontos lenne a nyári taiiajmunkák okos szervezése. Ezen a vidéken már nem lehet őszi mélyszántást vé­gezni, ha az első nagyobb eső A MEZÖGAZDASÄGBAN a óéi mindig a nagy és biztos ter­més elérése. Ennek egyik alap- feltétele a szervestrágyákon kí­vül a műtrágyák alkalmazása Talajainkban a növények felépí­téséhez szükséges tápanyagok nem mindig állnak kellő mér­tékben rendelkezésre. A hiányzó tápanyagokat műtrágyával pó­tolhatjuk. A műtrágyákat általában ha­tóanyaguk szerint osztályozzuk, így megkülönböztetünk nitro­gén-, foszfát- és kálium-műtrá­gyákat. A műtrágyákat alaptrágya­ként, vagy fej trágyaként hasz­náljuk fel. A nitrogénműtrágyát alaptrágyaként ősziek alá rossz elővetemény esetében használ­juk. Ekkor is azonban csak a felhasználásra tervezett mennyi­ségnek egyharmadrészét. Más a helyzet a foszfor- és káliműtrá­gyákkal. Ezeket alaptrágyaként használjuk, mint az ősziek, mint a tavasziak alá, és mint a tava­szi vetésű növények alá már ősszel keli őket a talajba jut­tatni! A NITROGÉN műtrágyákat ősiszel főleg ott használjuk, ahol a talaj nitrogénszolgáltató ké­lehullott; j. A szomorú igazság az, hogy az fmsz mezőgazdásza nem ismeri a határt, a dűlőfele­lősökkel való foglalkozás pedig gyenge oldala. Előfordult, hogy megkötött valamelyik egyéni gazdával egy szántási szerző­dést. Mikor a szántásra került sor, akkor derült ki, hogy a gazda földje két-három brigád területén van szétszórva. Bosz- szús traktorosok vándoroltak — üzemanyagot pocsékolva — egyik másfél holdról a másikraA jelek szerint az abádszalóki fmsz igazgatósága nem segíti munká­jában a mezőgazdászt — aki Kunhegyesen lakik s olykor két-három napig sem látni Abádszalókon. A gépállomás brigádvezetői közül többen megbízottai a föld­mű vessző vetttke? eteknek. Ez hely­telen. Maguk ellenőrizzék a sa­ját embereik által végzett mun­kát? :; i Becsülettel megteszik ugyan, de a látszat még sok pessége gyenge és a tápanyag­egyensúly eléréséhez szükséges a nitrogén. A ni tA gén műtrá­gyák közül használatos a péti­só. Régebben 20,5 százalékos volt, újabban azonban emelték a nitrogén tartalmát 25 száza-' lókra. Ugyancsak nitrogéntartal­mú műtrágya a kénsavas ammó­nia. Ennek nitrogéntartalma 20— 21 százalék. A kénsavas ammó­nia hatása lassú, azonban egyen letesebb és tartós. Kiválóan al­kalmas alaptrágyának, mert nit­rogénje kevésbé mosódik le. A foszfát-műtrágyákat, de a kálisót i6 a vetőszántás előtt keli kiszórni és szántással a talajba munkálni. Ez esetben ható­anyaguk nem mosódik le hanem ott helyezkedik el, ahol a gyö­kerek zöme szokott lenni. őszi kalászosokhoz ('búza, rozs, őszi árpa) a nagy- termés és a' jóaninőség eléréséhez alaptrá­gyául kh-ként 160—200 kg síma vagy szemcsés foszfátot használ­junk! Szuperfoszfát adagok kh-ként cukorrépa, burgonya és kukori­cához,150—200 kg, tavaszi gabo­nához, len, kender és dohány­hoz 100—150 kg. Kálisóadagok I alaptalan gyanúsítgatásra ad al­kalmat. A gépállomésiak jól ke­resnek a maguk munkájával — szívesen lemondanának a szer­ződések megkötéséből eredő ju­talékokról, Szívesen, mert: kom­munisták! S mint ilyenek tudják, hogy az fmsz-eken keresztül történő szerződéskötésnek mély politi­kai tartalma és célja van: Kö­zelebb vinni a dolgozó paraszt­ságot a szövetkezeti gondolat­hoz, megszilárdítani előtte az fmsz-ek tekintélyét. Tanakodásra már nincs idő — cselekvésre még igen. Az abád­szalóki fmsz igazgatóságának, mezőgazdasági üzémágának ép­pen a dolgozó parasztok érdeké­ben kell azokkal gyorsan meg­kötnie az eddig elmulasztott gépi-munka szerződéseket. Azok almaradása esetén kései lenne jövőre bánkódni a talajmunkák elmaradásából eredő gyenge ter­més miatt, cukorrépához, kukoricához 80— 10 kg, burgonyához 100—120 kg, len, kenderhez 60—80 kg. a foszfát műtrágyák nemcsak a terméshozamokat nö­velik, hanem a vitamin- és si­kértartalmat javítják. Elősegítik a bokrosodást, a termés előbb érik be. A talajba jutott foszfát egy év alatt nem lúgozódik ki és a következő években utóha­tásuk mindig megmutatkozik. A kálitrágya minőségjavító és a magképződésre van nagy hatása. A nitrogén trágyát a gyengén fej­lett növényekre a felhasznál- nitrogén alaptrágyán felül, ta­vasszal szoktuk fej trágyának al­kalmazni. Mindig vigyázni kell arra, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű műtrágyát adagol­junk, mert akkor a talajban lévő szervesanyagok enyészete hasznosan folyik le és kiváló te- levény keletkezik. 3arkó Károly megyei növény véd. jelügy. Jó valuta as aprómag — miért kevés a cséplőgép ? Ezt kérdezik a nagykörűi egyéni gazdák. Napról-napra megjelennek a földművesszövetkezet irodájában és panaszkodnak. Elmondják: kevés a cséplőgép. Lassan, vontatottan ha­lad a munka nemsokára itt az 6sz, megjön az esőzés és félő, hogy a megtermelt heremag veszendőbe megy. Mi fordultunk a gépállomáshoz, kértük, gyorsítsák meg a cséplést, hiszen Nagykörűben mintegy 400 hold terméséről van szó. Azt a vá­laszt kaptuk, nincs herefejtőcséplő­gép. Most kérdezzük, mit csináljunk a már megtermelt vöröshere és lu­cernamaggal. M1KUS FERENC, agronómus ....................... A földművelésügyi minisztéri­um a karcagi mezőgazdasági technikumban levelező tagozatot létesített. Új Élet Tsz, Rákócziik j falu Eddig liatszáz mázsa szénát kazlazott fel tagságunk; pár nap alatt a hátralévő kétszáz mázsa gondját is letudja. 270 m3 silót is elkészítettünk mostanáig, de az ősz beállta előtt további 400 m3-re biztosítjuk állatállomá­nyunk kifogástalan ellátását. Tizenöt-húsz százalékkal ma­gasabb termést érünk el kalászo­sokból, mint a falunkbeli egyéni gazdák. Holdanként 10.70 mázsa búzánk, 9.60 mázsa árpánk, 12.60 mázsa zabunk termett. Itt, a rákóczi újfalui Uj Élet Tsz-ben már tudjuk, milyen elő­nyöket biztosit a szerződéses ter­melés; ezért olajlenre is, borsó­ra Is szerződtünk. A mostoha időjárás ellenére is megtermel­tünk 20 holdon 109 mázsa olaj­lent és ugyancsak 20 holdon 170 mázsa borsót. Már most tervezgetjük, mit melyik táblába vetünk jövőre. Úgy gazdálkodunk, hogy ipari és takarmánynövényeink számára egyaránt jó arányban jusson a földterületünkből. A következő év termése érdekében már végez­tünk vetőszántást; a nyári mély­szántás pedig jó ütemben folyik. Szalai Erzsébet Uj Élet Tsz, Rákócziujfalu A megye több helyén észlel­hető a nyárfa gyapjaspille her­nyójának a tarrágásig menő kár­tétele. A nyárfa gyapjaspille tu­dományos nevén Stilpnotia Sali­cis tiszta fehér alabástrom színű lepke. Hernyója pedig feketés szürke, a hátán sárgás-fehér nyolcas alakú rajzolattal és vö­rös szemölcsökről ismerhető fel. — E kártevő elleni védekezés igen fontos népgazdasági érde­ket szolgál, mert a sokoldalúan hasznosított puha fánkat, a nyár­fát veszélyezteti. A nyárias terü­letek és fasorok tulajdonosainak figyelmét felhívjuk erre a kárte­vőre. mert az idén megjelent gradácia pusztítása 3—4 évig tarthat és elszaporodása nagy károkat, — a leküzdése, ha csi­rájában nem folytjuk el: igen komoly költséget fog okózni. A kisújszállási-karcagi út nyárfá­in a kártétel és a fertőzés nagy­ságát. elemezve erős fertőzéstől — teljes tarrágásig, főleg a tarrá­gás fordult elő. Egyes fák — a permetlével lemosott levert pe­Jól dolgoznak a tiszaroffi körzeti felelősök A tiszaroffi földművesszövet­kezet körzeti felelősei jó munkát végeznek. Nemcsak a termelési felelősök, hanem ők is felkere­sik az egyénileg dolgozó parasz­tokat és meggyőző munkát fej­tenek ki az Ipari növények szer­ződtetése, termeltetése érdeké­ben. Vámosi János körzeti fele­lős idáig több mint 10 hold cu­korrépára és 100 normálhold gé­pi munkára kötött szerződést. — Vámosi Jánost a dolgozó parasz­tok szeretik és becsülik, szívesen elbeszélget a gazdákkal és a gépi munkára nemcsak megköti a szerződést, hanem arról is gon­doskodik, hogy a géppel kifo­gástalan munkát végezzen a traktoros. A tagozat célja: biztosítani a dolgozók számára a mezőgazda- sági technikusi képzettség meg­szerzését munkájuk folyamatos­sága mellett. A levelező oktatásra jelent­kezhetnek — nemre való tekin­tet nélkül — a pártapparátus, az államigazgatás, termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, gépál­lomások és egyéb szervek dol­gozói .valamint azok az egyéni gazdák, kiknek munkájához szakképesítésre van szükségük. Korhatár; 19—40 év. Indokolt esetben korengedmény adható. A tanulmányi idő négy év. Kezde­te 1959. január 20. Pályázati feltételek: Nyolc általános iskolai, vagy ezzel egyenértékű iskolai vég­zettség; legalább két éves iga­zolt szakmai gyakorlat; munka­hely javaslata felvételre. Egyé­nileg dolgozó parasztok felvéte­lét a községi tanács javasolja. Jelentkezési batáridő: 1958. szeptember 15. A karcagi mezőgazdasági technikum igazgatósága a je­lentkezőknek azonnal megadja a szükséges felvilágosításokat, egy­idejűleg pedig elküldi a jelent­kezési lapot. cerako lepkek számát 4 drb meg­vizsgált fánál 38-nak, 82-nek, 131-nek és 97-nek találtam, át­lagként 87-nek állapítottam meg ez mutatja a veszély nagyságát, mert a szemrevételezés alapján is megállapítható volt. hogy a kártevő lepkéi többségben a lombozat, illetve ágak. hajtások között maradtak. A lerakott pete számát egy-egy ágon, hajtáson 80—100 drb-nak becsültem. Kártételből nemcsak növe- dék veszteség származik, hanem a károsított fák műszaki tulaj- dpnságát is csökkentik. Védekezés ellene fűz-nyár cse­metekertekben gyomorméreggel 0.7 százalékos erősségben, míg országúti fasorokban és egyéb ültetvényekben 6 százalékos — ..Holló 10”-es permetlével áztató permetezéssel bizonyul sikeres­nek. — így védekeztek az orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás nyárfáinál is. Dr. Váczy Mihály főagronómus Kilenc holdból három cukorrépa Bizonyára sok gazdálkodó cso­dálkozik azon, hogy valaki kilenc hold földjéből három holdon cu­korrépát termel. Pedig ez így van, méghozzá Jászapátin és Mi­hályi János az a gazdálkodó, aki földjének egyharmadát cukorré­pával szándékozik bevetni. Meg­kérdeztük tőle miért? A követ­kezőket mondotta. — Sokat gondolkoztam én ezen és különböző számításokat csi­náltam. Végül mégiscsak arra jutottam, hogy érdemes lesz há­rom holdra szerződni. Ez évben két holdon termelt cukorrépából 400 mázsát várok, ez pénzben 18 —20 ezer forint. Ha tíz mázsa bú­zát termeltem volna, akkor — mindössze 4300 forinthoz jutnék. — Könnyű tehát megállapítani, hogy melyik növény jövedelme­zőbb. Jászapátin sokan gondolkod­nak úgy, mint Mihályi János. — Járvás István ez évben egy hol­don termel cukorrépát, jövőre két holdra szerződött. Pedig mindössze 4 hold földje van, de az ö véleménye is azonos Mihá­lyi gazdáéval. A turkevei földművesszövet­kezet népi tánccsoportja Budapeslen vendégszerepei A Pest megyei Tanács az Al­kotmány ünnepén rendezett sza­badtéri műsorára meghívta a turkevei jöldművesszövetkezet népi tánccsoportját. A turke- veiek Madarász Károlyné helyi gyűjtésének felhasználásával ösz- szeállított Regruta bál című tán­cot adták elő. A budapesti kö­zönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a turkeveiek szép táncát és Madarász Katalin da­lait. A műtrágyázás Jelentősége Mezőgazdasági levelező tagozat létesült Karcagon Kártevő a nyárfákon

Next

/
Thumbnails
Contents