Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-26 / 201. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A TIT ŐSZI TERVEI A mozilátogató feszült figye­lemmel kíséri végig a fiatal egyetemista, Stefano sorsának alakulását. Már az első, minden., kockájából izgalmat árasztó je­lenetek után a nézőbe egy kér­dés fészkeli be magát: vajon a lejtőre jutott fiatalember útja tragédiához vezet-e? Az utóbbi években mind több olyan film látott napvilágot, amelyben az alkotók az ifjúság bűnözésének problémájával fog­lakoznak. Többek között ilyen volt a nagysikerű, francia özön­víz előtt, a lengyel öten « Barska utcából és a ml Két val­lomás-link. Ezt a kérdést veti fel a kiváló olasz filmszínész- rendező, Pietro Germd filmje, az örvényben. A rendező, Pietro Germi ér­deme, hogy mindvégig s egyre fokozottabban feszültté, pergővé tette a cselekményt Minden je­lenet, amely megmutatja, ho­gyan jut Stefano mind mélyebb­re a lejtőin, egyben emeli a drá- maiságot egészen a tragédiáig. Hozzájárul ehhez a szereplő- gárda. Kétségtelen, hogy a néző meg­érzi a filmben a háború és a tár­sadalom elleni vádat, mégis hiányérzete támad: az alkotók ezt a bírálatot nem fejezik ki eléggé. Inkább csak regisztrál­ják az eseményeket, az izgal­mas bűnügyi filmek útját járva. Mély hatású film az örvény­ben. Elgondolkoztató mindenki számára, különösen aki fiatal, s aki fiatalolskal foglalkozik. Régi dolog, hogy az az ember, akinek magas az általános mű­veltsége, ha saját szakmájában szüntelenül képezi magát, jobb munkát tud végezni és mint em­ber is többet ér: világnézetileg szilárd, a szocialista fejlődés hű támasza. Hazánkban a legtöbb ember határozottan törekszik politikai és műveltségbeli hiá­nyosságainak pótlására. Érdek­lődik az állandóan változó és fejlődő világ minden problémá­ja iránt Hazánkban és így megyénk­ben is a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatra hárul az a feladat, hogy a műveltség min­den oldalával megismertesse a tudományszomjas dolgozókat A TIT Megyei Szervezete gondo­san készül az őszi beindulásra. Előadók és maga a vezetőség mindent előkészített, hogy az eddigieknél sokkal sikeresebb, szélesebb körben ható munkát végezhessenek. Ismeretterjesztés a munkások között A társulat munkájának hom­lokterében a munkások között végzendő ismeretterjesztés álL A munkásosztály vezetö6zerepét csak hatalmas általános és szak­mai műveltség, magasfokú po­litikai tudás mellett töltheti be. A társulat éppen ezért három- irányú tevékenységet fejt ki. Emelni igyekszik a munkások általános műveltségét, hozzáse­gíti őket a közgazdasági szemlé­let eléréséhez és biztosítja szá­mukra a szakmai továbbfejlődés lehetőségét. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi években a munkások számára tartott ismeretterjesztés valaho­gyan kiesett az illetékesek látó­teréből. Ezért most különös gonddal foglalkoznak éppen a munkásság nevelésével. Sok újat fog kapni a munkásság közgaz­dasági előadások terén. Ahhoz ugyanis, hogy az egyszerű mun­kás is az üzem gazdájának érez­ze magát, szükséges, hogy ért­sen a tervezéshez, az üzem- szervezéshez, a bel- és külkeres­kedelem legfontosabb problémái­hoz. Az úgynevezett komplex előadássorozatok több oldalról világítják meg az egyes kérdé­seket. A közgazdasági előadások mellett természetesen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a dialektikus materialista világ- szemléletet népszerű, könnyen érthető előadásokon megismer­hessék a munkások. Munkás Akadémia Nagyszerű új kezdeményezés született a TIT és SZMT ösz- szefogásával. A megyében elő­ször Munkás Akadémiát indíta­nak. Célja, hogy a fizikai dolgo­zókat megismertesse a technika mai eredményeivel. Az előadá­sok vetítettképesek. Az előadás­sorozat nem nyújt képesítést, de bővíti a látókört, emeli a tudást. A rendszeres hallgatók emlékla­pot is kapnak. Egyelőre vasipari, villamosipari, fa- és papíripari, vegyipari és építőipari tagozat nyűik, továbbá egy általános elő­adássorozat a ma technikájáról és egy irodalmi-történelmi tago­zat, amelyen irodalmunk leg- nagyobbjairól és történelmünk fordulópontjairól hallgathatnak előadásokat a munkások. A tan­folyam a tervek szerint október 1-én induL Járási előadói munka­közösségek alakulnak Természetesen a falusi isme­retterjesztést sem hanyagolja el a társulat. Sőt különböző szerve­zeti intézkedésekkel szélesebb bázist akar teremteni a falusi is­meretterjesztő munkának. Igen sokat vár a társulat a járási elő­adói munkaközösségek megala­kulásától. Ezek a megyei elő­adói munkaközösségek irányítá­sával képesek lesznek összehan­goltabb, szervezettebb és maga­sabb színvonalú előadásokat tar­tani, mint eddig. Nagy figyel­met szemel a TIT a tsz-ekben, állami gazdaságokban és gépál­lomásokon tartandó előadások­nak. A területi kultúrotthonok- ban tartott előadások elsősorban a falu szocialista átszervezését vannak hivatva szolgálni. Ennek érdekében több szaktémájú elő­adást fognak tartani, amelyek természetesen a természettudo­mányos szemlélet növelését, el­mélyítését szolgálják. A TIT megállapodott a Me­gyei Tanács Népművelési Cso­portjával, hogy közös szervezés­ben az ősz során négy helyen hoznak létre népfőiskolákat. Ezenkívül kísérletképpen két he­lyen népközépiskolákat indíta­nak az általános iskola nyolca­dik osztályát végzettek számára. A tematika nagyjából követi a gimnázium anyagát, azonban sokkal több gyakorlati oktatást ad. A tanulmányi idő október 15-től március 1-ig tart. Ide a legjobb előadókról gondoskodik a TIT. Az ősztől kezdve a megyei szervezet minden járásban egy községet patronál, ahol a többi községek természettudományos ismeretterjesztői számára mint­egy példát adnak. Nyelvtanfolyamok Már előre nagy érdeklődés mutatkozik a TIT nyelvtanfo­lyamai iránt Az orosz nyelv- tanfolyamokat csak az MSZBT szervezi; a TIT két helyen: Szol. nokon és Jászberény oen indít német, francia, angol és kellő­számú jelentkező esetén olasz nyelvtanfolyamot. Néhány na­gyobb helyen, elsősorban ipari gócpontokban, például Martfűn, alapfokú orosz, német üzemi nyelvtanfolyamot is szándékoz­nak tartani. Nagy jelentőséget tulajdonít a TIT a klubéletnek is. Most ta­tarozók a klubhelyiséget, hogy még barátságosabb, még ottho­nosabb legyen, mint eddig. A klubban szeptembertől elvi vi­tákat, anké tokát ég felolvasóes­teket fognak tartam. Az elvi vi­ták tartalmát a párt KV januári határozata szabja meg: magas- színvonalú elvi vitákban tisz­tázni az értelmiséget érdeklő kérdéseket. A felolvasó estek pedig az elő­adók munkastílusát, az előadá­sok színvonalát biztosítják. Itt olvassák fel, vitatják meg a ké­sőbb tartandó előadásokat, hogy azok minden tekintetben korsze­rűek, magasszínvonalúak legye­nek, mentesek minden ideoló­giai tévelygéstől. Nagyon nehéz feladat előtt áü a TIT. De ha vezetői és tagjai teljes szívvel munkálkodnak az itt vázolt komoly és alapos prog­ram valóraváltásái}, nem kétsé­ges, hogy a TIT meg fog fe­lelni megtisztelő feladatának: a szocialista tudomány elterjesztő* -ének a dolgozók minél széle­sebb rétegei között. Hernádi Tibor „Akik túlélték Hirosimát és Nagaszakit“ Az Egyesült Államokban megjelent Robert Trumbull új­ságíró: ,.Aicifc túlélték Hirosimát és Nagaszdkit” című megrázó könyve a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadás szemtanúi­nak borzalmas élményeiről. Kilenc japán ember: egy könyvelő, egy dokkmunkás, egy papíráru-készítő és három segédje, egy lapkiadó és két mérnök mind a két városiban átélte a szörnyű katasztrófát. Trumbull leírja a kilenc ember életútját, s lelkiismeretesen beszámol él­ményeikről, szinte már a csodával határos életbenmaradásukról. Trumbull azonban nemcsak az eseményeket írja le, hanem saját véleményét is elmondja. Az előszóban így magyarázza meg könyvének célját: „Hirosima és Nagaszaki példáján keresztül akarom megmutatni, hogy a föld bármelyik részén mit jelent a háború az egyszerű emberek számára." nek. Három ember kísérte Bá­lintot. Bunkósbot volt az egyik­nél, görcsös sundi a másiknál, vasvilla a harmadiknál. Közre­fogva tessékelték őkéimét az istálló elébe, megtárgyaltak va­lamit Gáborral, s ott hagyták a pirostarka, hatalmas állatot. Bolha puli érdeklődve szem­lélte a szokatlan jövevényt. Nem csoda, hisz ilyet még nem látott ő világ életében. Otthon, a szü­lői háznál a bárány volt a leg­testesebb jószág, amivel 6 ta­lálkozott. Itt pedig a disznók: a fülsértőén komyikáló kismala­cok, az unatkozva röfögő anyák, az agyarukat olykor-olykor in­gerülten csattogtató kanok. De mindegyikük törpének tűnt a bikához képest. Nézegette, bá­multa hát kíváncsian, mint bor­jú az új kaput. Figyelte éberen, felkészülve minden eshetőségre. Sose lehet tudni, hogy mi a szándéka, milyen ravasz gondo­latok forgolódnak a koponyájá­ban. Mert annyit már eddig is elárult: a természete nem ha­sonlít a kezes bárányéhoz. állni kövér, lomhán-lustán ballagó óriás. Hosszú, vil­la-alakú szarva van, q hegyén pe­dig fényes gombok csiilognak- villognak. Miközben lépeget, az álla alatt meg-meglebben a pö­työgő, akárcsak a rúdra terített pokróc. A hangja öblös, valóság­gal villámokat nyilazó menny­dörgés. Hát még a nézése! Egye­nesen hátborzongató, szívet-lel- két megremegtető. Egyszóval, Bálint bika félel­metes egy teremtmény. A feje- búbját négysoros lánc koronázza, az orrában meg karika fityeg. Dísz, a másik nemet csábító ékesség? Nem valószínű. Kam- pósbotot akasztott rá Gábor, s Bálintot úgy vezetgeti, járatja a nagy udvaron körbe-körbe. Na­gyokat fúj Bálint, haragosan csóválja a fejét, ingerülten csapkod a farkával... Persze, kéznél van a sundi, az a gör­csös kötéldarab. Megtanítja Bá­lint komát kesztyűbe dudálni, ha túl sokat okvetetlenkedik... Miska is úgy járt, a hányaveti kandisznó, a múltkor. Iszkolt, sivalkodva vitte a büdöset. Az­óta sincs bátorsága a pofáját idetolni,,. Gábor keményköté- sü legény. A válla széles, a melle domború, a két ökle acélkala­pács. Nem ijed meg egyköny- nyen a saját árnyékától. Nem bizony! De mi az? Mi a csuda történt azzal a Gáborral? — cikázott át a pulin az ijesztő gondolat.,. Megbotlott... hirtelen hanyatt esett... a kampó vége kiakadt a karikából. Bálint, az addig csak nehézkesen imbolygó óriás, villámgyorsan átugrott a kút melletti deszkatákolmányon. Két szarva, mint gyilkos dárda cé­lozta meg a kanász mellkasát... z inai, mint acélrúgók lök­ték előre Bolhát. A düh, a kétségbeesés, a bajtársi hűség megtízszerezték erejét. Fogai a bika orrába vágódtak. A ke­mény hús megreccsent, mint amikor nagy darabot szakíta­nak. Panaszosan bődült egyet Bálint, a fejét felszegte, majd hirtelen jobbra-balra lendítette és a puli kalimpálva röpködött az öreg akác árnyékában. Orrát, száját forró, bűzös levegő per­zselte. göndör szőrét tüskés galy- lydk markolászták. Utálkozva szorította összébb az állkap­csát. Ismét reccsent egyet a té­pett hús. Bálint hátrahőkölt és forogni kezdett, vadul, eszeve­szetten kergekos módjára. Pa­tája éleset csikorgóit, körmei barázdát szántottak. Sűrű, foj­togató porfelhővel telt meg a le­vegő. Bolha szédelgett, a gyomrát hányinger kínozta. A cserép­tetős tanya, a gémnyakú gulyá­kul, a borzas hátú szalmakazal — minden, mintha részegen tá- molygott volna. Forgott, kavar­góit, őrült táncot járt a világ körülötte. Azután c& istálló falához ütő­dött. Gerince megroppant, tes­tébe szörnyű fájdalom hasított. Még egyszer kegyetlenül bele­mart a meleg, véres húscafatba. De már nem az előbbi erővel. Elfáradt, élemyedtek állkap­csai ... lepottyant a fal tövére. Akár a dongó, amelyik az ablakhoz csapódik. Aztán ránehezedett valami, s körülötte minden el­homályosult ... " • 'T/’alvány fény szűrődött a szemébe. Sárgás, pislogó lámpafény, a bikaszállás meny- nyezetéről. Agyában kusza, za­varos gondolatok ébredtek. — Este van, vacsorafőzés ideje? Hajnalodik? Készülődnek, hogy megetessék, s legelőre tereljék a kondát? Megmozdult, a fejét kissé fel­emelte .., Mellette homályos emberi alak kuporgott. Biró Gábor? Igen, Gábor, a barna, sudár termetű legény. Él, szösz- mötöl, a kalap alatt biztatóan csillog a két szeme. Él... Nem ölte meg Bálint. Mert ő, a hű­séges bajtárs, a segítségére sie­tett ... És ott van a bika is Legyőzve, láncokkal a jászolhoz kötözve... Bolha nyüszített, s érezte, hogy üstökét szeretettel simo­gatják a kérges tenyerek. Busi Vince Az Aranyvirág Szolnokon { Huszka Jenő, számos operett ♦fülbemászó zenéjének szerzője ♦nagyon népszerű minálunk. — ♦Operettjeit mindig nagy siker- ♦rel újítják fel. Egyik legdallam- ♦dúsabb nagyoperettjét, az Arany­♦ virágot szeptember 1-én, este 8 {órakor mutatja be a szabadtéri {színpadon az Országos Kamara­♦ színház. A szereplők közül La- [domerszky Margit, Galambos [Erzsi, Gozmány György, Rafael [Márta és a többiek régi ismerő- lsei a színház- és mozilátogató ^közönségnek. A jHuszka Mária, ♦leánya. ♦ Az előadás jó szórakozást tigér, csak a Meteorológiai In­tézet közbe ne szóljon. zenei vezető zeneszerző a ♦ „Pesti tudósítónktól** ♦ í Cím alatt olvassuk a Ludas { Matyi legutóbbi számában: meg keU tiltani a sportban a különböző kapák és serlegek adományozását, legyen az Euró­pa Kupa ezentúl Európa Kö­csög .. .* Pechhes sajtóhiba: kupa he* lyett kapa. Azt hisszük, a cikk szerzője emiatt a korrektort szí­vesen — kapán vágnám. ­ÖRVÉNYBEN Olasz film — Bemutatja a szolnoki Tisza mod

Next

/
Thumbnails
Contents