Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-19 / 196. szám

1958. augusztus 19. SZOLNOK MEOVF! NÉPLAP 3 Amerre a M jár. . . Tiszaienői, tószegi tiszavárkonyi baromfitenyésztők Gödöllőn PÖTTÖMNYI KIS masina ez a Muki, nagyobbacska gyerekek szívesen elfogadnák játékszer­nek. De azért nem kell lebe­csülni. Ha kampány kezdeten répával telt. hasú uszályok ér­keznek a Szolnoki Cukorgyár fűzfával övezett kikötőjébe, na­gyokat pöfékelve nekiiramodik, s — akárcsak 15—20 évvel ez­előtt — fürgén húzza a zörgő csilléket. . r Képzeletben kapaszkodjanak fel velem, kedves olvasóink, az egyik csillére, s nézzük meg, a néhányszázméteres úton. mit le­het látni a világból. Engedjék meg, hogy útikalauznak szegőd- jerci, s bemutassam a környé­ket. . . Ez a kikötő melletti nagy rét (a végénél milyen tisztán látszik nyári verőfényben fürdő Tószeg) valamikor báró Harkányi tulaj­dona volt. S nemcsak ez, volt még hozzá jó párezer hold ... Most a gát következik. Előtte a Muki mindig így fütyül, erő­teljesen, élesen, jelezve, hogy vonat (ha kicsi is, de mégis csak vonat) érkezik, s ezért álljon meg minden emberfia, minisz­tertől a kifutófiúig. Ugye, jó a gáton végigfutó könnyű nyári szél, ugye. milyen békés, idillikus a táj? Pedig ha ez a gát beszélni tudna ... Volt olyan idő, amikor két világot választott el. Ezen a helyen löt' tek agyon, s temettek a gátoldal- ba 1944-ben négy partizánt:.. Sírjukkal szemben, a gát .másik oldalán — mintha csak jelkép lett volna — az úri kaszinó új épülete páváskodott. Ide csak a gyár „elit” emberei járhattak, a munkásoknak az üzem hátamö- gött lévő „papírházban’’ (kát­ránypapír tetejéről kaphatta ne­vét) volt otthgjuk. Az úri ka­szinóból azótippult'úrotthon lett s amint a T-antennáról követ­keztethetünk, televíziós adásban is gyönyörködhetnek a dolgo­zók. Abban, a kultűrház melletti villaszerű épületben van az óvo­da. Harminc vidám, életerőtől duzzadó gyerek ad állandó gon­dot az óvónéninek. A gyár tíz­ezreket költött már az óvodára. A mackókkal, autókkal, labdák­kal, képeskönyvekkel, s ki tud­ná még felsorolni mivel telt já­tékszobát kalocsai asszonyok dí­szítették. S hogy eredeti kalo­csai a minta, arról ott a falon a hitelesítés: „pingálta Lakatos Fe­renc né”. UGYANEBBEN az épületben van az üzemi konyha is. Mint­egy háromszáz dolgozó ebédel itt. Igaz, eléggé szűkös a hely, déhát eredetilég nem erre a célra épült. Valamikor „méltósá- gos” Kádár (Klein) igazgató úrék lakása volt az egész villa. S ez még a jobbik eset. Vált idő amikor az emeletes villában Bittermann igazgató teljesen egyedül, hozzátartozói nélkül élt. így aztán volt hely, lehetett be­rendezni „virágszobát”, vendég­szobákat, s még a cselédszobá­nak is jutott hely. így legalább mindig kéznél volt a „Mari”, ál­landóan lehetett ugráltatni. Ez a következő emeletes épü­let — az előbbihez hasonlóan — a műszaki igazgató villája volt. Most több egy- és kétszobás la­kás van benne. A sínektől jobbra, az a virá­goktól övezett, barátságos, vilá­gos épület az üzem orvosi ren­delője. Jól felszerelt röntgen­szoba, fogorvosi szoba, „vizsgáló szoba”, várószoba, orvosi és gondnoki lakás van benne. Eb­ben a rendszerben épült, akár­csak a,mellette lévő két egyeme­letes lakóház. Éppenséggel oda is benézhetünk, hátha régi isme­rősökre bukkanunk. Bár az is meglehet, hogy nem jó helyen keressük őket. Lehet, hogy üdül­ni vannak (69 cukorgyári dol­gozó üdül az idén) vagy inár ré­gebben elkerültek valahová, mint Polónyi Lajos a pénzügy­miniszterhelyettesi posztra, Nagy István szakmunkás a Sárvári Cukorgyár igazgatói székébe, vagy Tóth János cukorfőző a cukoripari igazgatóság személy­zeti osztályvezetői tisztségébe. Hozzájuk hasonlóan sok mun­kás került innen vezető helyre. Odébb, a gyár mellett most fű­tött olajkutak vannak. A meleg vizet, s a gázt onnan vezetik az üzemi dolgozók lakásába. De nemcsak ezzel keresik köny- nyebbségüket. Gondolva például a dolgozó nőkre, mindegyik gyári lakóház mosókony'hájába vettek mosógépet. MIELŐTT BEFORDULNÁNK a gyárkapun, vessünk egy pil­lantást jobbra. Ugye, szép ez az idei nyáron készült strand-für­dővel egybeépített sporttelep. Jó­csomó pénzbe — tobbtízezer fo­rintba került az építése, dehát szüksége volt rá az üzem mun­kásgárdájának. Most már elérkeztünk az üzemhez. Megtekintésére inkább a kampány alatt vállalkozzunk, akkor. érdekesebb. Most csak annyit jegyezzünk meg róla, hogy korszerűsítették, s naponta a régi 150 vagonos kapacitás he­lyett a Cukorminőségtől függően 220—240 vagon répát dolgoz fel. Ha nem fáradtak, át lehet szállni az autóbuszra. Sok üzem van még a városban, máshol is szét lehet nézni, s aki nem hunyja be a szemét, mindenhol talál látnivalót, hiszen nemcsak a cukorgyárban változott meg a világ ... — Simon — A tiszajenői baromfitenyésztő társulás tagjai ellátogattak a gödöllői Kisállattenyésztő Ku­tató Intézetbe. Tószeg és Tisza- várkony gazdái közül is többen csatlakoztak hozzájuk, így kö­rülbelül ötvenen keresték fel az intézet baromfitenyésztési tele­pét. A hatvanéves intézetben a fia­tal Dombóvári Gabriella kala­uzolta az érdeklődőket. A 60 kát. holdas telépen 3500 egyedes törzsállományt gondoznak. Har­minc esztendeje dolgozik itt Báldy Bálint igazgató, aki érté­kes munkát végzett a magyar­fajta baromfiak kitenyésztésé­ben és elterjesztésében. Tízezres keltetőgépet csodál* hatták meg a vendégek: A Ger- gely-féle gépbe hetenként rak­ják az új és új to jáscso port okát. A központi fűtésre berendezett csibenevelő táj áh mintegy 3500 pecsenyecsirke kapirgált. A látottak megnövelték a ven­dégek baromfitenyésztési ked­vét. Többen arról beszélgettek, hogy jövőre már mint szakcso­port tagok dolgoznak. A rákóczi- falvi Tóth Györgyné pedig fia­tal lányokkal alakított szakcso­portot tervez, melyben a leg­korszerűbb nagyüzemi csibe­nevelést folytatják majd.---------------^ ^ > — Ki állítások, munkás-paraszt találkozók augusztus 20-án Kunszentmárton, Öcsöd, Ci­bakháza és Csépa egyéni gazdái közül körülbelül ötvenen lesz­Augusztus 20 méltó megün­neplésére városaink, falvaink egyaránt lelkesedéssel készül­nek. Ebből a munkából méltón veszik ki részüket a Hazafias Népfront bizottságai. Népfront- rendezésben kerül sor munkás­paraszt találkozóra Tiszavárko- nyon, Zagyvarékason, Mezőhé- ken, Tiszaföldváron, Szolnokon, Jászár okszálláson, Jászkiséren, Jászapátiban, Tiszagyendán, Kunhegyesen és Twkevén. nek a budapesti VIII. kerületi tanács vendégei. Mezőgazdasági kiállítás nyílik meg Alkotmányunk ünnepén Fegyverneken, a tanácsháza ud­varán. Ezen nemcsak a helybe­lieket, de más falvak érdeklődőit is szívesen látja a Hazafias Nép­front elnöksége. Újítást verseny augusztus 20-ra A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülésnél augusztus 1-ig csu­pán két újítási javaslat futott be az irodába. Alkotmányunk ün­nepére azután 20 napos újítási versenyt tűztek ki. a verseny célja az, hogy népgazdasági sün- ten érjenek el megtakarítási és az értékelés is eszerint történik. Jutalmazzák ig a helyezéseket. Az első díj 400 forint, a második 200, a harmadik 100 forint, az újítási díj felett. Az eredmény máris kézzelfogható. Rövid két hét alatt 17 újítás került elbírá­lás alá. Monori Elek, Orvos Nagy Ferenc és Kiss Lajos „so- ványítás rizshéjjal” című javas­lata magaslik ki a többi közül. A karcagi agyagnak nagy a zsu­gorodása. A rizsihéjjal történő soványítással két százalékkal tudják csökkenteni a zsugoro­dást, ami 5—6 százalékos minő­ségi javulást eredményez. A tég­la égetésekor az agyagban lévő rizshéj kiég és így tíz százalék­nak megfelelő szenet is megta­karítanak. Ez az újítás az elő­zetes számítások szerint közel 100 000 forintot jelent a népgaz­daságnak. Nem kisebb jelentőségű el­képzelése van a Monori Elek és Dániel László újító párnak sem. Azt javasolták, vezessék be a téglagyárak bányáiban a mély­kotrást, ami nagyjelentőségű a bányahely megtakarításánál. A többi 15 újítás is megtaka­rítást jelent a népgazdaságnak és hozzájárul az egyesülés ered­ményeinek növeléséhez. Remélhető, hogy ez a verseny nemcsak kampányszerű lesz. (3.) A tanácsköztársaság leverése után uralomra jutott az ellenforradalom. Ezzel kezdetét vette a 25 éves Horthy-fasiszta diktatúra, amely a magyar nagytő­késeknek és nagybirtokosoknak utolsó kísérlete volt a kapitalista rendszer fenntartására. Az 1920. évi 36. te. alapján végrehajtott ellenforradalmi földreform kisemmizte a parasztságot és konszolidálta a nagy­birtok rendszert. Az egész földreform során a sze­gény parasztoknak juttatott föld kevesebb volt, mint herceg Esterházy és Festetlek birtokai. 1939 szeptemberében kitört a második világhábo­rú, mely a Szovjetunió győzelme következtében a Horthy-fasizmus bukásával végződött. 1944 december 28-án megalakult az ideiglenes magyar kormány. — 1945. március 15-én adtak ki történelmi jelentőségű rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről a földmives nép földközjuttatásáról. A földreform telje­sen megsemmisítette Magyarországon a feudális erede­tű nagybirtokrendszert. Hat lóéit alatt lett megvaló­sítva egy olyan intézkedés, amelyért Dózsa György óta 400 esztendőn keresztül hiába harcolt a magyar nép. A magyar parasztság több évszázados álma va­lóra vált, a parasztság birtokába vette a földet, s végre a föld azé lett, aki megműveli. A Szovjetunió példája nyomán az új országgyűlés törvénybe iktatta Népköztársaságunk Alkotmányát, mely politikai vív­mányainkat népi demokráciánk alaptörvényévé tette. Az Alkotmány kifejezésre juttatta azokat a változá­sokat, amelyek az állarh társadalmi és gazdasági szer­kezetében végbementek, de ugyanakkor megmutatta továbbfejlődésünk távolabbi kilátásait. A munkásosz­tály, amely számában viegnövekedett, gondolkozásá­ban, erkölcseiben megváltozott, az ország vezető osz­tálya lett. A magyar munkásosztály többé nem a ka­pitalista rendszer l.izsákmü yolt, művelődésből kire kesztett proletariátus, hanem új munkásosztály, népi demokratikus államunk vezetője. Az állami, gazdasági és pártélet vezető pozícióiba kerültek munkásosztá- lv-'nlc laaiobbiaú A ÍR IPA RI 11 UMTOL A MI ALKOTMÁNYUNKIG olgozó parasztságunk is — amelynek sorsát tanulmányunkban 1514 óta végig kísértük — jelentősen megváltozott. Nem agrárproletár, szegény­paraszt többé, hanem tulajdonosa lett a földjének. Gyermekei közép- és főiskolákba járnak, az állami és gazdasági élet vezető funkcióiba kerülnek. Hasonlítsuk össze a magyar nemesség bibliáját az 1514-ben kiadott Verbőczy-féle hármaskönyvet, az 1949. évi XX-ik törvénnyel, a Magyar Népköztársa­ság Alkotmányával. Első, legszembetűnőbb jelenség, hogy amíg a Hár­maskönyv a dolgozó nép számára teljes jogegyenlőt­lenséget hirdetett s ezt vaskövetkezetességgel végre is hajtotta, addig az Alkotmány mindenekelőtt leszö­gezi, hogy a Magyar Népköztársaság polgárai a tör­vény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek. A Hármaskönyv szerint jobbágyivadékok hiva­talokat, tisztségeket nem viselhetnek; az Alkotmány értelmében a dolgozó nép fiai a legmagasabbfokú hivatalokat is betöltheti' . A Hármaskönyv a kunokat és jászokat, a nem­zetiségeket rabsorsra kárhoztatja; az Alkotmány ez­zel szemben kimondja; hogy az ország területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyel­vén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét. A Hármaskönyv a parasztságot röghöz köti és lefegyverzi. Az Alkotmány kimondja: A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárá­nak szent kötelessége. A Hármaskönyv a nőket emberszámba se vette; az Alkotmány szerint a Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Hármaskönyv szerint a földesúr önhatalmú­lag ítélkezik jobbágyai felett, az Alkotmány biztosítja a polgárok személyi szabadságát és sérthe­tetlenségét. A Hármaskönyv a jobbágyok gyermekeinek testi és lelki művelődésével nem törődik; az Alkotmány értelmében a. Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére, követke­zetesen védelmezi az ifjúság érdekeit A Hármaskönyv robotra, ingyen szolgálatokra kötelezte a népet, melyért nem járt semmi fizetség; az Alkotmány biztosítja polgárai számára a munká­hoz való jogot és a végzett munka, mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást. A Hármaskönyv csak addig törődik a jobbágyok egészségével, míg a földesúr hasznot húzhatott testi erejéből; az Alkotmány védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. A leírtakból, valamint Verbőczy Hármaskönyve és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának összehason­lításából világosan kitűnik az az óriási különbség, hogy amíg a Hármaskönyv az elmúlt évszázadokban a jobbágyságot, a parasztságot és a. munkásosztályt számba nem véve annak teljes egészében elnyomá­sára törekedett; addig az Alkotmány az ember és ember közötti különbséget megszüntetve, a teljes sza­badságot, a teljes egyenlőséget biztosítja az ország va­lamennyi dolgozója számára. Most amikor a hosszú évszázadok álma való* sággá lett, a mai ember el sem tudja képzelni azt a sok nyomorúságot és szenvedést, azt a hosszú és év*, százados göröngyös utat, melyet őseinknek meg kel* lett Unni, míg végre a dolgozó nép a hatalmat ke­zébe véve sorsát maga intézi. v Vette 1—_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents