Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-17 / 195. szám
1S58. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vízmű, szabadtéri színpad, fürdő épül Jászberényben a 3 éves terv időszakában A régi Jászberény nemcsak Lehel kürtjéről — elmaradottságáról Is nevezetes volt. Persze, a város néhány urának nem volt rossz élete: amikor az egész városban kutakra jártak vízért, egy 7 köbméteres tartály ellátta a belváros néhány házát vízzel. Ez csak egyetlen példa: a legegyszerűbb és a legkézenfekvőbb. Beszéljünk most továbbra is ezekről a hétköznapi bizonyítékokról, amikor a város elkövetkező két évéről, a hároméves tervről szólunk. Nem palotákat építenek most: vízmüvet, tisztasági fürdőt, nagy szabadtéri színpadot. — Vegyük csak sorra. A vízművek a Május 1 szigeten épülnek, többmilliós beruházással. Ügy tervezik, hogy december elsején adják át - természetesen egyes kutak már most is működnek, pl. a fürdő medencéjét a derítetlen Zagy- va-viz helyett ma már ártézi vízzel töltik. A munkák javán már túl jutottak a 400 köbméteres földalatti víztároló medence építésénél. A megfelelő nyomást magyar találmányú, 100 köbméteres Hidroglc-bus rendszerű víztorony fogja biztosítani: Hasonló űrtartalmú, régi rendszerű víztorony építése másfélmillió forintot is felemésztett volna: a magyar találmány kb. 270 ezer forintba kerül. Csaknem tető alatt van már az elektromos gépház is, természetesen egyelőre gépek híján. December elsejéig azok is megérkeznek. Készen áll már két és fél kilométer hosszú főnyomócső. Ennék hosszát az év végéig 4—5 km-re növelik. A jövő évben egymillió forintos költséggel újabb tíz kilométeres szakaszon építik meg a főnyomóvezetéket. Ha ezzel hossza 16 kilométerre emelkedik, a mű befejezettnek mondható. Természetesen a víz szétvezetése az egyes lakásokba még hosszú ideig tart. A jászság fővárosában élénken él az emberekben a kultúra szeretete. A város történetének talán egyik legszebb fejezetét jelenti az a nagy összefogás, amellyel a Május 1 sziget festői környezetében épülő szabadtéri színpad felépítésére siettek. Az ötlet jászberényi fejekben született meg és jászberényi karok valósítják meg. A terv merész fantáziára vall — ezek az emberek megtanultak álmodozni. 1800 vagy talán kétezer ember számára lesz hely. A csővázas, csapós üléseket, az Aprítógépgyárban készítik társadalmi munkában önköltségi áron. A nézőtér szintkülönbsége másfél méter lesz. A különböző berendezések terveit ingyen készítették el Molnár László, az ÁVESZ főmérnöke (ez a munka tízezer forintot ért). Magda István, a Fémnyomó főmérnöke, Reményi Sándor és Horti Kálmán, az Aprítógépgyár technikusai. A színpad a jövő nyárra elkészül. A város vezetői úgy gondolják, hogy a jászberényi szabadtéri színpadnál kiküszöbölik a megázás veszélyét, vasbetonoszlopokon tetőt építenek a nézőtér mögé. Az akusztikai hatást szakértők tanulmányozzák és megfelelően ültetett fasorokkal biztosítják. A színpad építéséhez körülbelül 400 ezer forint szükséges, azonban ennek az összegnek jórészét társadalmi munkából és a községfejlesztési alapból fedezik. Jászberény közeljövőjének harmadik nagy létesítménye a tisztasági fürdő lesz, amelynek építését már elhatározták. Bővebbet még nem írhatunk, hiszen csak jövőre látnak hozzá a munkához és egyelőre csupán az erre fordítandó összeg biztos: 2 millió forint. Vízművek, fürdő, színpad ..: íme Jászberény közeljövője. ■— Csak ennyi? — kérdezhetnék azok, akik a kákán is csomót keresnek. A város vezetőinek szavaival válaszolhatunk: „Nem akarjuk elaprózni a kezünkben lévő erőt. Amihez hozzáfogunk, az legyen nagy és szép". IOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOCCOCOO« QU&L&.& jelenti $ a aáidii k és ziiL'6 d h ek lő! Reggel 7 óra. Az ácsok kopá- csolnak, a járókelők, gépkocsivezetők, de különösen a későig alvók — bosszankodnak. A kiálló deszkavégek, félig kifeszített drótscdronyok lábtöréssel fenyegetik a haladókat. Nem mindennapi kép ez a szolnoki utcán és nem is általános. De a vásár leendő területén most ilyen a helyzet. A Beloiannisz út és a Ságvári út sarkán az Állami Áruház,pavilonját építik, dekorálják. Hé- bel elvtárs, az áruház igazgatója éppen az utolsó simításokhoz szükséges tanácsokkal látja el a dekoratőröket. — Szépen, takarosam — mondja. Nem szeretném, ha szégyent vallanánk. Ugyanis a korábbi vásárokon még mindig az egyik legforgalmasabb és legszebb sátor volt a mienk. Persze panaszra most sem igen kerül ok. A 70 méteres ízlésesen berendezett pavilonban 3 millió forint értékű áru között válogathatnak a vásár látogatói. Sőt ezen felül még úgynevezett „hiánycikkekben’1 is. Lesz például gyermek bőrkabát, irhabunda, férfi műbőr kabát és 960 forintos férfi kerékpár. Az utca másik oldalán a Tünde cukrászdától nem messze a KISZÖV kiállítás és bemutató pavilonján dolgoznak a munkások. Mint már korábban írtunk rMa, ebben a sátorban mutatják bo majd a látogatóknak megyénk kisipari szövetkezeteinek 10 éves fejlődését. A bemutató mellett két helyiségben pedig a megye két leghíresebb ktsz-e mutatja be cipőipari termékeit, új modelljeit. A női látogatók nem kis örömére a modellek már a jövő évi divatot mintázzák. így többek között a 240 forintos nylon cipő számíthat nagy sikerre. De nem kisebb sikere ígérkezik a gyönyörű bútornak sem. Felvonultatja különleges termékeit a Karcagi Szerelő KTSZ is, amelyik a belföldi rendeléseken kívül szovjet, kínai és egyiptomi rendelőknek is‘ dolgozik. Csak a kíváncsiság csökkentésére: lesz vízhatlan telefon és más áru különlegességek. Az utca végén a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat rendezte be önkiszolgáló mintasát- rát. Egyelőre még nincs benne áru: a vásárlók is hiányoznak még, de már így is azt kell mondani: a legszebb sátor lesz a vásárban. És a sikere? Azt majd kedden délben tudjuk megmondani. Annyit azonban előre is elárulhatunk, hogy látogatottságban nem lesz hiány, mert már most is nagy az érdeklődés az új -kereskedelmi fonna iránt. (3.) 1. Ferenc uralkodása semmi jót nem hozott a parasztság és a jobbágyság számára. Visszatért a kizsákmányolás jogtipró szelleme. A főurak Becsben az udvar körében nagy pompa és fényűzés között költötték el a jobbágyok véres verejtéke árán szerzett pénzüket. A birtokos köznemesség falvaiban, kúriáikba húzódva élte megszokott, tunya életét. Az elkövetkezendő hosszú évtizedek mit sem változtattak a nép nyomorúságán. Végre a század 20-as éveiben a felvilágosultság szelleme kezdett úrrá lenni hazánk felett. A francia forradalom eszméinek hatására a birtokos nemesség legjobbjai belátták, hogy az eddigi népnyúzó politikán változtatniok kell, annál is inkább, mert a francia forradalom jelszavai egyre nagyobb tért hódítottak a nép szívében. (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség.) 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán, a nép kelt föl elnyomói ellen. 1848. március 15-én megmozdult a pesti nép is. A magyar nemzet haladó osztályai a pesti plebejus tömegek kezdeményezésére, a köznemesség haladó többségének vezetésével forradalmi harcba szálltak hazánk függetlenségéért és polgári átalakulásáért. ,1 z országgyűlés mindkét háza kimondta márci- C'T us 18-án a jobbágyok feudális földesúri szolgáltatásainak és az egyházi tizedeknek eltörlését. Az országgyűlés reakciós tagjai csak a körülmények kényszerítő hatása alatt egyeztek bele a jobbágyfelszabadításba. Az udvarnál jól tudták, hogy a jobbágyfelszabadítás visszavonása azonnali parasztforradalmat váltana ki; ezért a király március 31-én a jobbágyfelszabadításról szóló eredeti törvényjavaslatot elfogadta. A törvény szentesítése a parasztság nagy győzelmét jelentette. Parasztságunkat különösen annak földnélküli többségét azonban nem elégítette ki, mert a fennálló feudális viszonyokat nem szüntette meg. s nem jutatták földhöz a nincsteleneket. Eletbelép a közteherviselés, vagyis az ország lakói attól kezdve adóterhet nemesi vagy nem nemesi állapotra való tekintet nélkül egyformán viselnek. Meg szűnnek az uriszékek és megszűnik az ősiség, a nemesi birtokok tulajdonjogának átruházását gátló törvény. Közben a bécsi kormánynak alá nem rendelt magyar kormány megalakult. Azonban megalkuvó politikája miatt az országgyűlés október 8-án a végrehajtó hasalom gyakorlásával a lemondott kormány helyett a Honvédelmi Bizottmányt bízta meg s annak elnökévé Kossuthot választotta. A Bizottmány eredményesen szervezte a forradalom védelmét a szabadságharcot. A Jellasics fölött aratott diadallal kezdetei A 1RIPARH1UMTOL A Mi ALKOTMÁNYUNKIG vette népünk fegyveres harca a forradalomért. Győzelmei harcok folytak. A honvédsereg azonban nem tudott megbirkózni az ellenség erőfölényével .Hiába volt Bem, Damjanich, Perczel tábornok és társai hősi harca, hiába omlott annyi vér, a szabadságharc elbukott. Az ellenforradalom győzelme után az osztrák kormány a polgári vívijiányok közül sok mindent eltörölt, de azt nem merte megkísérelni, hogy a felszabadult milliós paraszti tömegeket visszaszorítsa jobbágyi függőségbe. A jobbágyfelszabadítás végrehajtásáról intézkedő „Urbérrendezési pátens" Magyarországra vonatkozóan 1853 március 2-án jelent meg. Az úrbéri patens elismerte a jobbágyság megszüntetését, biztosította a parasztság számára a jog- egyenlőséget, a föld szabad birtoklását, azonban mégsem lett általános, mert a földesúri szolgáltatásokat nem szüntette meg teljesen. Egyre növekedett a földnélküliek száma. A parasztság nagy tömegeinek nyomorát növelték az igen súlyos adók is. A nemzet nagy többsége gyűlölettel eltelve a kedvező alkalomra várt, hogy lerázhassa magáról a Habsburg igát. Végülis a nemzetközi helyzet, valamint a birodalom meggyengülése folytán 186 7 februárjában létrejött a kiegyezés Ausztria és Magyarország között. Ez a kiegyezéssel teremtett helyzet félévszázadon keresztül, 1918-ig a monarchia felborulásáig meghatározta Magyarország helyzetét, mind gazdasági, mind politikai szempontból. A kiegyezés konszolidációja a 70-es évek végére befejezést nyert ugyan, de már számos jel mutatott annak ingatag voltára is. A mezőgazdasági konjuktura éveit Eu- ópa szerte nagy mezőgazdasági válság váltja fel. A álság az egész ország gazdasági és politikai életét ;lentékeny mértékben befolyásolta. A nagybirtokosok gyekeztek a válság terheit a dolgozó parasztság, a nezőgazdasági munkások és cselédek tömegeire áthárítani. A 90-es évek elején nagy arányú paraszt- mozgalmak bontakoztak ki Magyarországon. Az elkeseredés egyre jobban erősödött a szegényparasztság körében. A földosztó mozgalmak újból megerősödtek. Szántó Kovács János és társainak példája további harcra lelkesítették a falvak szegényeit. A 20. század elején egyre nagyobb lendülettel kibontakozó munkásmozgalomnak Széli Kálmán kormánya hiába igyekezett gátat vetni. Ebben az időben a munkásság körében is a forradalmi hangulat egyre fokozódott. 'n ilyen körülmények között került sor a háború kirobbantására. Ferenc Ferdinánd megölése jó ürügyül szolgált a monarchiának. Kitört a világháború. A munkásosztály; a háború terheit mind súlyosabban érezte s látta, hogy itt a cselekvés órája. Megrendült a föld a régi népelnyomó rendszer felett. Az oroszországi forradalmak, különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomában a magyar- országi munkásmozgalom hatalmas méretű fellendülése következett be. A monarchia elnyomott népei körében a szabadságmozgalmak teljes erejükben kibontakoztak. 1918 október végén kitört a forradalom. Ennek a polgári demokratikus forradalomnak győzelmét a munkásság és a katonák tömegei vívták ki. Az ország dolgozó népének a kivezető utat a kommunisták mutatták meg. Magyarország függetlenségének, szabadságának megvédésére az ország lakosságának döntő többsége a tanácshatalom létrehozásában látott biztosítékot. 1919 március 21-én a magyar dolgozó nép határtalan lelkesedése mellett kikiáltották a magyar tanácsköztársaságot. A dolgozó nép maga vette kezébe a hatalmat, sorsának irányítását. A tanácsköztársaság kikiáltása után a magyar munkás- osztály nevében a forradalmi kormányzótanács vette át a legfőbb irányítást■ 1919 április 7-én az ország népe páratlanul széles választójog alapján tett hitet a tanácsköztársaság mellett. A tanácsköztársaság a 100 holdon felüli földbirtokok köztulajdonba vételével felszámolta magyarországon a feudális nagybirtok hatalmát. A grófok, hercegek és megbízóik kegyetlen elnyomásától, a jegyzők, a csendőrök véres rabságából egycsapásra megszabadította a falu szegényeit. — Sajnos, földet nem osztottak a parasztságnak, ami súlyos hiba. volt. a nyugati kapitalista körök gyűlölettel látták, hogy a munkásosztály kezébe ragadta a hatalmat és az országban lappangó ellenforradalmi erők támogatásával intervericiós háborút indítottak a pro‘ letárt-hatalom ellen, hogy megdöntsék a dicsőséges magyar tanácsköztársaságot. A fiatal tanácsköztársaság hősies küzdelem után elbukott. A tanácsköztársaság a magyar nemzet, a magyar munkásosztály küzdelmeinek az 1945 április 4-iki felszabadulásig legkiemelkedőbb fejezete. Szerves folytatása volt az évszázados szabadságharcoknak és forradalmaknak. (Folytatjuk.} J A ! K 1 I 1 s ! B 0 I J 1 X A jj R
