Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-17 / 195. szám

Ára BO fillér A MEGYEI-PÁRTBIZOTTSÁG -ÉS A MEGYEI TANÁtS. LAP JA VILÁG PROLETÁRJAI SZOLNOK MEGYEI (i IX. évfolyam, 195. szám. 1958. augusztus 17. vasárnap. | Ohai dkiámuttííáái t \ rDűltyú$ \ I faíik&znafL&k \ * ! NEMZETKÖZI l I SZEMLE | A III. Országos ! Bizalmi Tanácskozás elé f Augusztus 20-ra készülnek üzemeink melt, mint egy évvel ezelőtt, na­gyobb volt a termelékenység is, mint akkor — a félév végére legnagyobb üzemeink, mint a Papírgyár, Járműjavító, Török­szentmiklósi Gépgyár a kötelező akkumuláción felül — feloszt-! ható nyereségrészesedést is hoz­tak. UGYANAKKOR nem hallgat-! hatjuk el azt sem, hogy a bi-! zalmáak egy része az ellenfor­radalom óta még mindig nem! talált magára, nem tartja olyan; szívügyének a termelési, gazda-; sági munka segítését, mint! előbb. Pl. a munkaverseny szer-; vezése, sok üzemben azért állj gyenge lábon, mert az üzemi bi-! zottság egy két funkcionáriusa! foglalkozik csak vele „hivatal-! bál”, s bizony a bizalmiak mun­káját nem tudja pótolni. Meny-; nyivel jobb eredményt lehetett; volna elérni megyei szinten, ha: a bizalmiak mindenhol olyan lelkesen dolgoznak egy-egy ex­portbrigád, takarékossági brigád, minőségi brigád kialakításán, — mint s Tisza Cipőgyárban, vagy a Törökszentmiklósi Gépgyár­ban. S az Országos Bizalmi Ta­nácskozástól azt várják a dol­gozók, hogy bizalmat, bátorítást kapjanak a szakszervezetek ak­tívái feladataik ellátásához, — olyan munkamódszereket alakít­sanak ki, határozzanak el, mely felfrissíti a csoportok életét. S erre nagy szükség van. Túl kell jutni mindenhol az egyszerű ,,bélyegkézbesítő” szerepén. A bizalminak minden üzemben lát­ni kell azt, hol adhat segítséget a szervezett munkások erejével, hogy még jobb, még zavartala­nabb legyen a termelés. Pl. a XI. negyedévben néhány üzemben, mint a Mezőgazdasági Gépjavító­ban, az Aprítógépgyárban, a Ti­sza Bútorgyárban és máshol baj volt a gyártás ütemességével. A bizalminak meg kell magyaráz­ni, hogy milyen hátránnyal jái ez, mennyire rontja a gazdasági mutatókat — s a műszaki veze­tőkkel közösen megtárgyalni azl is, mit tehetnek a hiba kijaví- , tására. Aggasztó jelenség az is hogy a termelékenység a megy« gyáraiban a tervhez képest jó! i mutat, azonban az I. negyed- . évhez képest mintegy 3.2 száza­lékkal csökkent. Ezen nyilvár ; az Alkotmány tiszteletére indul . munkaverseny eredményeivel - > és a verseny továbbfolytatásává ■ lehet és kell majd segíteni. A TAKARÉKOSSÁG IS igei- fontos feladatokat ad. A II. ne ■ gyedévben pl. tizennégy gyárbó ■ 8-ban. tizenkilenc helyi ipar üzem közül 12-ben növekedett a: i anyagköltség. A szakszervezet i nek gs aktíváinak azokon a he- lyeken, ahol problémák vannai- az anyagfelhasználással a ver- seny fő céliává kell állítani a:- okos takarékosságot. Ezen túl _ menően felvilágosító munka i szükséges: elsősorban az. hog’ * a szervezett dolgozók leeiobbja példát mutassanak a munkaer- kölesben, takarékosságban, mea a szégvenítsék a pazarlókat, tolva- iokat. ' — Ünnepre, az emberhez méltó életet biztosító Alkotmány születésének évfordulójára készül az ország. Az előkészületekből a munkásosztály vezető posztjához méltóan kiveszi részét, mégpedig mindenekelőtt jó munkával. Az alábbiakban erről számolunk be. Üzemrenddel, jó munká­val köszöntik az ünnepet A szokottnál nagyobb rend és isztaság van kialakulóban a törökszentmiklósi Mezőgépgyár idvarán. A közlekedési utak iszt-ák, gyomtalanok. A hasz- íált öntőformák szépen, egy- násra rakva sorakoznak. Va- on mi idézte elő ezt a válto­zást? Mint megtudtuk, a mechani­cal osztály dolgozói mozgalmat indítottak. Céljuk: szebbé, — jondozottabbá tenni gyárukat az Alkotmány ünnepére. A Mezőgépgyárban a terme- ■ésben is élénk verseny folyik. Augusztus 20-ra a „kiváló dol­gozó” címért folyó munkaver­senyben Vigh Gábor lakatos, Kelemen György szerszámlaka­tos, Papp Károly öntőműhelyi segédmunkási, Tuka Zsigmond nevelő, Vigh János formázó, Mező Ferenc marós. Pap Já­nos lakatos, Bálint József he­gesztő, Csontos Károly elvtér- sak járnak élen a vetélkedés­ben Kimagasló eredmények a 7 églagyári Egyesülésnél'. A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés versenyének augusz tus 20-ra való értékelésénél szép eredmények születtek Különö­sen a nyersigyártó és kemence brigádok versenye mutat érde­kes képet Az augusztusi első de­kád szerint a nyersgyártásban ; Karcagi Téglagyár II. műsza­ka 120.6 százalékos tervteljesí- léssel lett az első, második a Martfűi Téglagyár I. műszaka 116.2 százalékkal s a harmadik helyezett a Tiszaföldvári Tég­lagyár I. műszaka 109.5 száza­lékkal. A versenyben lemaradt a karcagi egyes műszak, amely 88.9 százalékos termelésével kö­zel 400.000 nyerstéglával maradt adós. Szinte hihetetlen, hogy Karcagon a Il-es és az I-es mű­szak között ilyen óriási kü­lönbség legyen, hiszen ugyan­olyan adottságok mellett, ugyan­abból az anyagból, ugyanazon a gépen, azonos létszámmal dol­goznak. Helyes volna, ha az I- es műszak kollektívája megvizs­gálná munkáját, mert a techni­kai adottságokhoz feltétlenül szükséges, hogy jó legyen a munkafegyelem, minél kisebb legyen a késés éc a különböző hanyagságok miatt kiesett — munkaórák száma. A dekádban az egyesülés 110.9 százalékra teljesítette a nyersi- tégla tervét, míg az égetett tég­lából 102 százalékra. A cserép­nél _ jobb az eredmény, mert a nyerscserépnél 112.3 százalékos az égetett cserépnél 129.7 száza­lékos teljesítmény született. Munkás—paraszt találko­zó az Aprítógépgyárban Augusztus 20 előestéjén a jászberényi Aprítógépgyár mun­kásai baráti találkozóra hívták meg a helybeli Március 15 Tsz tagjait. Az üzem kultúrtermé­ben mintegy negyven tsz tag, s több mint 100 nagyüzemi mun­kás beszélget az őket érintő kö­zös problémákról. — Este kö­zös vacsorán vesznek részt az üzemiek és tsz tagok. így is mélyítik a munkások és parasz­tok közötti jó kapcsolatot A találkozó után az üzem mun­kásai remélhetőleg hathatós se­gítséget adnak vendégeiknek ah­hoz az ügyhöz, melynek áldo­zatvállaló úttörői a tsz tagok. Ünnepi köntöst ölt a Járműjavító Augusztus 20. előtti napokban osztályonként röpgyűlés-eken em­lékeznek meg a dolgozók az ünnep jelentőségéről. A szép eredményeket hozó, egyhónapos „augusztus 20-i műszak” végeidé közeledik. Ke­lemen Sándor bognár brigádja tervének idáig négy teher fő­vizsgával adott többet a for­galomnak Kecső István weszting lakatos selejtmentesen dolgo­zott. Szudi Ferenc szekrény la­katos brigádja három darab te­herkocsi fővizsgával teljesítette tú, tervet. Garami László szer­kocsi lakatos a minőségi mun­kában jár élen. N. Molnár Já­nos esztergályos gépének gaz­daságos kihasználásával *é.s se- lejtmentes, jó minőségű mun­kájával tűnt ki a műszak idő­szakában. A Járműjavító munkásai szé­pen kidiszítik üzemüket, ünnepi köntösbe öltöztetik, hogy külső­ségekben is méltón hirdesse: van mit ünnepelni, van miért dolgozni. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a középkeleti helyzetről E HÉT KÖZEPÉN harmadszor r ilálkoznak Budapesten a bizal- £ íiak. Nagy jelentőségű esemény i z a szakszervezetek életében, ] iszen mintegy 110 ezer aktíva ] ap e tanácskozással útmuta- i 1st, segítséget munkájához. — ; Lzoknak az embereknek válasz- i ott képviselői mondják majd 1 :t el véleményűiket, javaslatai­ét, akik legtöbbet tehetnek a IIX. Szakszervezeti Kongresz- zus határozatainak megvalósítá- áért. A bizalmiak, akik a szak- zervezeti demokrácia jegyében :özvétlenül a dolgozóktól kap­ák megbízásukat — legköze- ebb állnak a munkásokhoz —, naguk is esztergapad, kombájn, 'agy éppen rajztábla mellől jöt- ek, igein nagy közvéleményt örmóló, szervező erőt képvisel­lek. Nem véletlen, hogy az Orszá­gos Tanács most, a teljes kon- aolidáció után, a hároméves ,erv munkájának kezdetekor új- oól összehívja a III. Országos Bizalmi Tanácskozást. Azt várja egkisebb, de egyben legfonto- >abb funkcionáriusaitól, hogy se­gítsenek -.bioén a nagy munká- oan, melyet a dolgozó nép és a párt tűzött ki hazánk további felvirágoztatására, lakóinak bol­dogulására: SZÉP FELADAT EZ, de be-, lóié sok munkája fakad a szak- szervezet minden tagjának, min­den tisztség viselőjének. A bi­zalmira, aki önként vállalta dol­gozó társai érdekeinek védelmét, a munkáshatalom ügyének előbbrevitelét — fokozott fele­lősség hárul; — Elő kell segíteni, hogy a mindannyiunk érdekét szolgáló népgazdasági tervek ta­karékossági, önköltség csökken­tési feladatok a párt gazdaság- politikai célkitűzései a dolgozó tömegek egységes akaratával valóraváljanak. Ebben igen nagy szerepe, szervezési lehetősége van a szakszervezet derék hadá­nak. Ha felemelik szavukat az üzemi rend, munkafegyelem ér­dekében, ha közhangulatot te­remtenek a fuserálás, selejtgyár- tás, társadalmi tulajdon herdá­lása ellen, jó szolgálatot tesznek nemcsak a népgazdaságnak és az üzemnek, hanem közvetlenül dolgozó társaiknak is, A megta­karítás forintjainak *— a jó munka eredményének — ugyan­is egy része év végén nyereség- részesedés formájában a dolgozók zsebébe kerül, a másik része pe­dig a dolgozók államát segíti elő ahhoz, hogy új üzemeket épít­sen, az új generáció befogadá­sára iskolákat, kórházakat, kul- túrházakat létesítsen a köz ja­vára — alapot teremtsen a reál­bérek emeléséhez, stb. A bizalmi tehát akkor látja el jól feladatát, ha munkája központjába a termelési, gazda­sági feladatok-elősegítését állít­ja — közös célért küzd a terme­lés felső és alsó parancsnoki ka­rával: a vállalati igazgatóval, fő­könyvelővel, művezetőkkel. A bi­zalmiak ilyenirányú jó munká­ját mutatja az is, hogy 1958 II. negyedévében a megye ipara »ár 12.5 százalékkal többet tér­Helytelen volna, ha a bizalmi érdekvédelmi munkájának csak egyik oldaláról, a tervteljesítés, gazdaságosság elősegítéséről szólnánk. A tanácskozáson bizo­nyosan sok szó esik, majd a ha­gyományos feladatokról, a dol­gozók ügyes-bajos dolgainak el­intézéséről, a műszaki vezetők és munkások látszólagos érdek- ellentétének megoldásáról, mely a napi munka során a bizalmira vár. Sok olyan van közülük, aki bátran, harcosan kiáll dolgozó társainak védelmében s éppen ezért bizalommal fordulnak hoz­zá, ha túlkapást, vagy törvény- sértést látnak egyes vezetők ré­széről. Természetesen azt nem lehet várni sem a bizalmitól, sem a leendő bizalmi tanácsko­zástól. hogv a legtöbb vitára okot adó kérdéseket (Pl. nyug­díj rendezés, családipótlék, rész­letakció, béremelés) országos szinten elintézzék. Ez csak az orszáe aazőasáai helyzetének to­BERLIN (MTI). Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere kormányának nevében táviratot intézett a Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia és az Egyesült Arab Köztársaság, va­vábbi javulásával lehetséges. Az Országos Bizalmi Tanács­kozást megelőző üzemi és me­gyei méretű tanácskozáson tö­megével jöttek elő olyan termé­szetű kérdések, amelyek megold­hatók. Az egészségügyi dolgozók pl. jogosan vetették fel egyes in­tézményeknél a helytelen mun­karuha-elosztást, másutt az üdü­lés-beutaló helytelen elosztását, bérfeszültséget, kulturális hiá­nyosságokat stb. Ezeket helyileg azóta javarészt megoldották. A MEGYE KÜLDÖTTEITŐL azt várják, hogy ismertessék meg jó munkamódszereiket, el­intézési módjaikat a tanácskozás résztvevőivel és cserébe ugyan­ezeket hozzák. Utána pedig ta­pasztalatokkal és jó módszerek­kel felvértezve induljanak mun­kába, legyen elevenebb, pezs­gőbb a szakszervezeti élet, a bi­zalmi munka. lamint az Iraki Köztársaság ENSZ képviselőihez. A távirat­ban a többi között ezeket mon­dotta: Megállapítja az NDK lakossá­ga nagy figyelemmel kíséri az ENSZ rendkívüli közgyűlésének a középkeleti helyzettel foglal­kozó ülését. Elégtétellel veszi tu­domásul, hogy az ENSZ tagálla­mai között egyre erősödik az az akarat, hogy felszámolja az Egyesült Államok és Nagy Bri­tannia közel keleti agressziója következtében a békét veszélyez­tető helyzetet. Különös sajnálattal állapítja meg az NDK lakossága; hogy á nyugatnémet kormány a legte­vékenyebb segítséget nyújtotta az angol amerikai közel keleti agressziónak, miközben nem rK adt vissza a közvetlen katonai támogatástól sem. Kifejezi rémé-' nyét, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlése határozatot hoz as agresszív csapatok Libanonból és Jordániából való azonnali . visszavonására, íMSEL-

Next

/
Thumbnails
Contents