Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-13 / 165. szám
1958. július 13. »iui.nuii Mbiiiti Neri.Ai* 5 # TÖBBET, i JOBBAT!] Befejeződő tt az aratás a jásztelki Alkotmány Tsz- ben. A százhatvan holdon vetett kalászosok termésátlagai, melyek megütik a tavalyi eredményt; így alakultak: búza 9— 10 mázsa, őszi árpa 14—15, tavaszi árpa 11—12 mázsa holdanként. A tagság igen elégedett az Alattyáni Gépállomás dolgozóinak jó munkájával Egyszerű, de nagyszerű: a villanykazalozó VALAMI — KISHIJÄN TORONYMAGAS — vasvázas szerkezet ágaskodik a Mezőhéki Állami Gazdaság központjában az egyik szénakazal mellett. Ugyan mi lehet ez az ismeretlen szerkezet? Messziről emelődarunak .<?. • zik, olyanfélének, amivel a kikötőkben a hajók gyomrát tömik. Dehát itt se közelben, se távolban nincs kikötő, sőt még hajó sem. Nézzük meg közelebbről. Éppen működik. Négy jókora vaskampó ereszkedik a magas- 'ból a föld felé, akár a gémeskút ostorfája. Két ember ügyesen elhelyezi a kampókat jó boglyányi széna alá. Oldalt zümmög a vasváz tövében a villanymotor és a szánaboglya máris 5 méter magasban a fejünk fölé emelkedett. Mozog az egész szerkezet, s a szénát ügyesen oda helyezi a kazal közepébe. Egyszerű, de nagyszerű. — A neve? — Villanykazalozó — adja meg a választ kalauzunk, az állami gazdaság főagronómusa. És ő sorolja el ennek az érdekes szerkezetnek minden előnyét. A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKNÉL a 20 méteres kazlakat elevátorral szokták rakni. Ennek az az előnye, hogy sokkal gyorsabb a munka, mint a villázásnál, de van egy nagy hátránya az elevátornak. Általában 200 mázsa széna bekazla- zásánál 10—15 mázsa levél, tehát a takarmány legértékesebb része — tönkre megy, elszóró- dik. A villanykazalozó teljesítménye naponta 400-500 mázsa széna. A boglyákat lóval húzzák alája és onnan az előbb leírt módon viszik a kazalra. Nagy előnye tehát a villanykazalozó- nak, hogy az elevátorral szemben több mint kétszeresre növelhető a kazalozási teljesítmény, és ami különösen fontos, a levélpergést ilyen módon szinte megszüntetik, miután a boglyát úgy ahogy van felemelik a kazalra és csak ott igazítják el villával, MUNKAERŐTÖBBLETET sem igényel és ez is figyelemre méltó. Ehhez hasonló szerkezet Magyarországon még egyetlen egy sincs. Nem csoda, hiszen feltalálója a Mezőhéki Állami Gazdaság dolgozója Mészáros István elvtárs, ez az örökké barkácsoló, nagyon ügyes és sokoldalú mester. Az egész szerkezet előállítása egyébként igen olcsó. Mészáros elvtársék házilag készítették és így jóformán csak a villlanymo- kxr került pénzbe. Az ötletes szerkezet iránt máris nagy az érdeklődés és ez nem is csoda. A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága elhatározta, hogy a villanykazalozót a közeljövőben sorozatban készítteti, s ezzel a munkával a me- zőhékieket bízzák meg. A villanykazalozó nagyszerű szerkezet Persze, csak nagyüzemben használható, és azt sem szabad elfelejteni, hogy épen a nagyüzem adta lehetőségek folytán alkotta meg a feltalálója. Ez is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben mennyi rengeteg lehetősége van a különböző munkák tökéletesí- tésénékj A villanykazalozó munka közben. Ez a kukorica idáig holdanként 6 mázsa műtrágyát kapott Aradi elvtárs, a Tiszaiszentimreá Állami Gazdaság igazgatója és Gergely eüvtárs főagronómus nézi a csőképződést Egyik-másik szár négy-öt csövet ígér. Érdekes kísérletek a Tiszaszentimrei Állami Gazdaságban Egy hold kukorica idáig 6 mássa műtrágyát kapott Érdekes kísérleteket végeznek a Tiszaszentimrei Állami Gazdaságban. Hazánkban az egy kát. holdra felhasznált 2—3 mázsa műtrágyamennyiség már soknak számít. A Tiszaszentimrei Állami Gazdaságban most a különböző növények még ennél is többet kapnak. Aradi elvtárssal, a gazdaság igazgatójával és Gergely István főagronómussal jártuk a határt, akik — miközben megmutatták a kukoricát, a cuEz a kísérleti parcella; csak persze nem nóhányszáz négyszög- öles:.: A Tiszaszentimrei Akarni Gazdaságban 600 hold földön végeznek nagyadagú műtrágya- kísérleteiketj korrépát — elmondták azt is, mi ennek a nagyadagú műtrágyakísérletnek a célja. őt hibrid-kukoricafajtát termesztenek. Két amerikai fajtát, ezenkívül martonvásári i-est, martonvásári 5-öst és marton- vásári 39-est. Azt vizsgálják, hogy azonos talajon nagyadag műtrágya felhasználásával melyik fajta adja a legtöbb termést, melyiknek lesz a legtöbb tápanyagértéke a szem és a csutka aránya. A növények eddig 6 mázsa műtrágyát kaptak négy adagban. Ezidelg a martonvásári fajták Ígérnek legtöbbet. Egy cm vastag szár négy csövet nevel, már látni a csőképződést. Persze, felmerül a kérdés* kifizetődik-e ennyi rengeteg műtrágyát adni. A jelek szerin igen. A várható terméstöbblet mintegy 10 mázsával fölözi a szokásos átlagot. Cukorrépánál viszont 60 mázsával várnak töb-’ bet. A nagyadagú műtrágyakísérleteket nemcsak ennél a két növénynél, hanem rozsnál, búzánál és rostlennél is alkalmaz-) zák. Az eredmények végleges értékelésére persze majd csak a betakarítás után kerül' sor. Akkor tudják kimutatni, hogy a kísérletek milyen eredménnyel jártak. Erről majd annak idején olvasóinknak beszámolunk. U ózzák s fejőgépefcefc Né* “ hány gyors mozdulat* a villanykapcsolót elcsavarja valaki, megindul az áram, szívó sziszegés hallatszik. A tehenészeik ott állmaik, vagy guggolnak a gépek mellett és várnak; A Mezőhéki Állami Gazdaság tehenészetében megkezdődött a fejés. Könnyen, kevés fáradsággal, szinte szórakozva csinálják ezt a dolgozókA gépi sorfejést két hónappal ezelőtt kezdték; — A dolgozók bizonyára örülnék? — kérdezem Oláh János elvtársiéi, ebtől a nagyszerű embertől, a gazdaság igazgatójától. Az igazgató elvtárs válasza meglepő; — Nem örülnek túlságosan, sőt az az igazság, hogy ellenezték a fejőgépek beállítását —, mondja őszintén. Hiába, a maradisággal, az előítéletekkel nehéz megbirkózni, s még most is sok fáradtságába kerül a gazdaság vezetőinek bebizonyítani, hogy a tehenészetben dolgozó elvtársak jobban jártak Nehéz ezt bebizonyítani, Sok-sok türelem kell hozzá. A znap, amikor ott jártam, ** már odáig fajult a dolog, hogy össze kellett hívni a tehenészeket. Oláh elvtárs, az igazgató beszélt. — Elmondta, hogy miért ió a gépi fejés. A FEJŐGÉPEK ÉS A MARADISÁG <— Nézzék elvtársak! Pontos számításokat végeztünk Az össz- keresetük több mint 10 százalékkal nőtt, mivel most négy emberrel kevesebb kell — magyarázza türelmesen az igazgató, de bizony az előtte ülő cigarettázó emberek nem nagyon akarják megérteni a szót, Valaki meg is jegyzi: *— A tehenek meg kevesebb tejet adnak Az igazgató tovább magyaráz, példákat hoz fel. Azt mondja: minden átmenet nehéz és zökkenőkkel jár, de a gépi fejés már nem új dolog. Régen bebizonyított tény, hogy nem befolyásolja a tehenek tejtermelését. A tehenészek szőttemül hallgatnak. Nem hiszik él azt, amit az igazgató elvtárs mond. Valami oktalan, görcsös ragaszkodás húzza őket a régihez, a megszokotthoz. S ma még nehéz elhinni, hogy ezek az embere' néhány hónap múlva mégi; őszinte hívei lesznek majd t gépi fejősnek. Addig még na: gyón sok türelmes szóra van szükség. TJehát így van ez mindennel. 1 r Néhány évvel ezelőtt a a kombájnt is legtöbb helyen Ez a gépi fejéa idegenkedéssel fogadták, s tudok olyan közös gazdaságot, ahonnan meg ilyenkor nyáridőben éppen vasvillával kergették el a kombájnost. S a vegyszeres gyomirtás? A dolgozó parasztok egyszerűen kinevették azt, aki állította, hogy van olyan szer, amelyik elszárítja a gyomot —• Szemtanúja voltam, amikor egy fiatal agronómus bizonygatta a szövetkezet elnökének, hogy a búzából néhány nap alatt egy szálig kipusztul a gyom, ha gyomirtó szerrel végigpermetezik. Meghallotta ezt egy idősebb brigádvezető és rámordult a fiatal agronómusra: „Hallja elvtárs! Tegye maga bolonddá az öregapját, de a mi zsebünkből nem húzza ki ilyen haszontalan- ságra a pénzt’“. Azóta már megszokott látvány, hogy tavasztáján megyeszerte vonulnak a gyomirtó permetezőgépek, s a kombájnt meg ma már nemcsak a tsz-ek, hanem az egyéniek is követelik. Az állami gazdaságok igazgatóinak, a termelőszövetkezet elnökeinek, a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó kommunistáknak nagy érdemük van abban, hogy az új módszerek, a sok-sok visszahúzó erő ellenére egyre jobban meggyökereznek és elterjednek itt nálunk Szolnok megyében, =, szp — i 1 i
