Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-13 / 165. szám

1958. július IS. SZOLNOK MFOVKI NÍPI.AP 3 Reggeli őrjárat a szolnoki sütőüzemekben Nem nagyon értek rá beszél­getni a sütödékben. A reggeli munka a legsürgősebb. A friss kenyeret ekkor már várják a háziasszonyok és a sütemények­nek is legnagyobb a keletje a reggeli „csúcsforgalomban.” A 4-es üzemben Szaporán mozog a sütőlapát és kosárba ömlik a pirosra sült friss zsemle. Ki sem hülhet, — mert számolás után azonnal szállítókosárba kerül és viszik az üzletekbe. Naponta csak ebből az üzem­ből 8—9 ezer zsemle, kifli és má­kos kerül ki. Ezenfelül 3—400 óriás zsemlét és kiflit sütnek, ami a vidékiek kedvence. A búzacipónál megállunk egy kicsit és megkérdezzük a veze­tőt, miért nincs átsülve néha? — Tulajdonképpen a 3-as üzem profilja ez — mondja, — ahol nem fordul ilyesmi elő. Nálunk a sok süteményt kell előzőleg ki­sütni és mire a cipóra kerül a sor, a kemence hőmérséklete már alacsonyabb a szükségesnél. Ha jobban felfűtjük, akkor meg a süteményt égeti el. Mi csupán azért csináljuk a cipót, mert a 3-as üzem nem győzi egymaga, tehát kisegítjük. A sületlenség főként szombaton fordul elő, mert akkor minden sütemény­fajtából többet kell gyártanunk. Sütemény-Ínyenceknek A 9-es üzemben készül a ne­héz vajas sütemény, a fonottka­lács, a briós, a töpörtös pogá­csa, a sajtos rúd. diós- és mákos pozsonyi, a perec, a túrós táska, a cukros kifli. Egymásután kerülnek ki a sü­tőlemezeken a pirosán nevető, íz­letes sütemények. Állandó fi­gyelmet követel ez a munka, — mert a legkisebb hanyagság sú­lyos károkat okozhat a válla­latnak. Itt is törekednek arra, hogy minél korábban kerüljön az árú a fogyasztóhoz. Felváltva sü­tik a sokféle árut. Nem könnyű naponta közel hétezer darab 8— 10 féle süteményt elkészíteni és kisütni- Ugyanakkor ez az üzem szolgálja ki a Járműjavító, Fűtőház, Építőipari Vállalat konyháját és az iskolákat. Az 1-es üzemben Már kora reggeltől várják a friss kenyeret. Mikorra a kocsi megrakodik, igyekezhet a város bel- és külterületein lévő elárú- sító helyekre. Megy a munka, ilyenkor alig látnak, hallanak az emberek- Naponta mintegy 70 mázsa kenyeret adnak a lakos­ságnak. Nem is győznék, de nem kézzel kell itt dagasztani, ha­nem a pékség egyik legnehezebb munkáját gépek végzik. A tisztaság A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rövidesen több publi­cisztikai tudományos művet je­lentet meg. Nyugati szemmel cí­men Makkai György újságíró szerkesztésében egy füzet a Szovjetunióban járt neves nyu­gati újságírók, publicisták, poli­tikusok nyilatkozatait közli a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idejétől napjainkig. Egy Tegnap, Szolnokon, a MÉ­SZÖV székházában tanácskozást tartottak megyénk földműves­szövetkezeteinek kereskedelmi üzemágvezetői. A tanácskozás napirendjén az augusztus 20-i ünnepi vásárra való felkészülés feladatai szerepeltek. A megjelentek részletes ter­vet állítottak össze, mely sze­világ, egy tudomány címmel Nagy Ernő tollából adnak ki egy füzetet a nemzetközi geofi­zikai év eddigi kutatásairól és eredményeiről. Ugyancsak a közeljövőben minden megyeszékhelyen bemu­tatják az MSZBT új, nyolctablós kiskiállitását a szovjet technika és kulturális élet legújabb ese­ményeiről. (MTI). rint megyénk földmuvesszövett kezetei közel 20 mülió forint ér­tékű, ruházati, vas és műszaki, cipő és játékáruval vesznek részt az ünnepi vásáron. A kis­kereskedelmi üzemág mellett részt vesznek a vásáron a szö­vetkezetek vendéglátó és cuk­rászipari egységei is. Az universál sütöde így nevezik a sütőiparnál az 5-ös számú üzemet, mert min­dig ott segít, ahol szorít a ci­pő. Jelenleg a kereskedelmi ke­nyeret süti, de sűrűn bekapcso­lódik a búzacipó és a csereke­nyér termelésébe. Azt lehet mondani, átjáróház ez az üzem, mert a rendszeres szállításon felül lisztcserélők is egymásnak adják a kilincset. A búzacipók gyárában Ezt nevezhetjük a legfrissebb üzemnek, mert már háromne­gyed hatkor viszik a friss, ropo­gós süteményt a tejcsárdába. A reggeli 5—6 ezer péksütemény után teljes kapacitással a ci­pók sütéséhez fognak. Serényen dolgoznak itt is. — Pillanatok alatt telik meg a nagy szállítókosár. A kemence másik oldalán egymás után for­málódik a gömbölyű cipó. Na­ponta mintegy hatezret gyárta­nak, ami az üzem kapacitásá­nak plafonja. Egy élelmiszerüzemben, ahol naponta 150 mázsa kenyeret, 40 —50 ezer péksüteményt, hétezer kalácsot, 6—7 ezer búzacipót, 25 mázsa cserekenyeret termelnek, feltétlen tisztaságnak kell lenni. A műhelyeket három hóna­ponként rendszeresen meszelik is. Azonban ez nem elég. Szük­séges volna egy nagyobb mére­tű tatarozás, mert az üzemek fa­lai elhanyagoltak. Majd minden üzemben a tetőzet átázik és több raktárban a menyezet le­szakadás előtt áll. Az illetékes szerveknek felelősséget kell érezni az ilyen hiányosságok megszüntetéséért. Az 1-es számú üzemben alig száradt meg a festés és máris olyan, mintha 10 éve senki sem nyúlt volna hozzá. Az ajtók és ablakok inkább feketék, mint fehérek, pedig valamikor fehé­rek voltak. A menyezet átázott a korábbi csőrepedésektől. ügy véljük, az illetékesek megteremtik azt a lehetőséget, hogy a szolnoki sütőüzemek a teljes higiéniát mielőbb meg­kapják. — ab- — A jovo hónapban kezdődnek a kisiparosok mestervizsgái A képesítéshez kötött szak­mákban a kisiparosok működé­séről szóló rendelet mestervizs­gák rendszeresítését írja elő. A mestervizsgákra már meg­történtek az előkészületek, meg­alakultak a vizsgabizottságok. Nyolcvankilenc képesítéshez kö­tött szakmában vidéken 256 vizsgabizottság alakult. Egy-egy megyeszékhelyen 10—15 bizott­ság vizsgáztat. A vizsgák augusz­tusban kezdődnek, s azokat tan­folyamok előzik meg. A KIOSZ kilenc szakkönyvet jelentet meg, amelyek a szakemberek isme­reteinek bővítésére, az új tech­nika elsajátítására szolgálnak. Mestervizsgát kell tenni azok­nak a kisiparosoknak, akik új iparengedélyt kérnek, vagy 1956 januárja óta kapták meg ipar­jogosítványukat. (MTI.) Az MSZBT űj kiadványai Az ünnepi vásárra készülnek ZUHOGOTT AZ ESŐ, amikor elhagytuk a leningrádi pályaud­vart, s autóbuszunk az Astória- szállóban lévő szállásunkra vitt bennünket. Már az állomástól menet megkapott bennünket a hajdani főváros komolysága, ren­dezettsége, az épületek szépsége. Az egész városban érződik a történelem. A Néva-folyó, az Auróra cirkáló, a Téli Palota, a Szmolnij, a Péter-Pál erőd és ki tudná még felsorolni is azokat a helyeket, ahol a dicső Októberi Forradalom alatt s az azt meg­előző időkben oly sok harc ját­szódott le a munkások és a mu­zsikok felszabadítása érdekében. Nagyon sajnáltuk, hogy esett az eső. Arra gondoltunk, hogy sokat láthatunk majd e gyönyörű városból. Délutánra azonban „megkönyörült” rajtunk a ter­mészet, s városnézésre ragyogó napsütésben indulhattunk. Azon a téren, melyen szállo­dánk volt, láthattuk I. Miklós cár hajdani palotáját. Most a városi szovjet épülete. A hatal­mas Szovjetunióban ez az egy város dicsekedhet azzal, hogy a Legfelső Tanácstól három kitün­tető rendjelet kapott. Büszkék is erre a leningrádiak. A „Vörös Zászló” éremrendet a forradalom győzelme után kapták, a „Lenin Rendet” elsőízben a Nagy Hon- r'15 Háborúban való helytállá­-' \ UUi egyket Felejthetetlen két hét sért, a második „Lenin Rendet” pedig a város 250 éves évfordu­lójára. A magas kitüntetések na­gyított másait a városi szovjet épületére helyezték el. E TÉREN VAN az Izsák szé­kesegyház. Ez arról nevezetes, hogy negyven évig építették. S ez a legnagyobb kupolájú templom az egész világon. Az épület 102 méter magas, a kupola külön 22 méter s befedésére, illetve díszí­tésére 400 kilogramm színara­nyat használtak fel. Körül az épületet 112 hatalmas gránitosz­lop övezi. A Néva-folyó partján, nem messze a Téli Palotától, áll Nagy Péter cár lovasszobra. Talpaza­tát egy darab gránitkőből farag­ták ki, súlya több mint 160 tonna. Kétévi fáradságos mun­kával tudták csak a helyszínre szállítani, s a szobrot felállítani. A városban minden Lenin elvtársra emlékeztet. A Lenin- múzeum udvarán áll — Orlov herceg egykori palotája volt — LENINGRAD az a páncélkocsi, melyet képek­ről már ismerünk, s melyről Le­nin elvtárs beszélt a Finn-pálya­udvaron. A Forradalom téren örökláng ég az 1905-ös és 1917-es forradalom hősei emlékére. A Téli Palota, melynek falai lát­ták a dicsőséges forradalmat, s melynek szobáiban a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány székelt, ma a Szovjetunió legna­gyobb múzeuma. A kőkorszaktól napjainkig több mint kétmillió műalkotás található az épület­ben. A SZMOLNIJBAN, eredeti el­helyezésben látható az a szoba, ahol Lenin elvtárs élt és dolgo­zott. Puritán egyszerűséggel van a szoba berendezve. Tábori vas­ágy, katonai pokróccal, két fo­tel, egy asztal és egy íróasztal az egész berendezés. Lenin elvtárs még ezt a berendezést sem akarta elfogadni, a Központi Vezetőség határozata nyomán engedte csak meg a bútorok be­állítását. a munkásokhoz Lenin elvtárs, Sztálin és Kirov elvtárs. Sajnos, hiába kerestük a Néván az Auróra cirkálót, nem láthattuk meg, mert javításra vitték el Kronstadtba. VOLTUNK a Péter-Pál erőd­ben is. Az épületet 1703. május 27-én kezdték el építeni. Előbb védelmi célokat szolgált, később azonban börtönné alakították át, s ide gyűjtötték össze a politi­kai foglyokat. Ma már építészeti és történelmi műemlék. Ezekből a zárkákból szállítot­ták el a foglyokat a száműze­tésbe, s itt töltötte utolsó diáit Lenin elvtárs bátyja is, akit azért ítéltek halálra és végeztek ki, mert résztvett a Sándor cár elleni merényletben. Ide zárták be Gorkijt is, amiért tiltakozott az 1905-ös események miatt. Har­mincegy napig volt a zárkában, s itt írta meg „A nap gyerme­kei” c. színdarabot. Gorkijt vé­gül 10 000 rubel váltságdíjért en­gedték szabadon. Az udvaron emelkedik a ma* gasba a Petropetrovszki temp­lom, melyet 1712—1733. között építettek. Közel százhatvan mé* tér magas tornyán kiterjesztett szárnyú angyal jelzi a szél irá­nyát. Szárnyainak átmérője 4 méter, a templomban koronáz­ták a cárokat, s ide is temették el őket II. Sándor és III. Miklós kivételével. Harminc márvány* síremlék van a templom hajója* ban, kettő különleges, 6,5 tonnás uráli márványból készült, s 17 évig faragták a díszeket. NEM MONDTAM MÉG el azt, hogy a város 101 szigeten épült fel, utcáit 65 folyó és csatorna öntözi, a városnak 356, a környé­kével együttesen több mint 600 hídja van. A várost joggal ne­vezik észak Velencéjének. Cső* dálatosan szép. Amikor ott jár* tunk, már részesei lehettünk a fehér éjszakáknak. Éjjel 12 órakor még olyan világos veit, mint nálunk este 7—8 órakor. Közvilágításra úgyszólván nincs is szükség. Az egész városban, minden utcájában sétáló páro­kat láthattunk. Éjjeli szabadtéri hangversenyeket, színházelőedá- sokat rendeznek — nappali fény mellett a leningrádiak. (Folytatjuk.) Fülemen Lajos Nagy lovasszobra Ma is megvan az a nagyte­rem, ahol a forradalmi gyűlése­ket tartották, s ahol kihirdették a földről és a békéről szóló dek­rétumot. A falon, két márvány­táblába vésve olvashattuk a dekrétum szövegét. Az épület­ben a leningrádi város és terü­leti pártbizottság ' munkatársai dolgoznak, 283 méter folyosóján, ahol egykor a vörös katonák vit­ték a forradalom állásáról és a harc kimeneteléről a jelentése­ket — most csend honol, csak a külföldi vendégek halk beszéde hallatszik A Tavricseszki palota — Po­tyomkin herceg egykori reziden­ciája — ma Pártfőiskola. Nagy­termében — melybe ötezer em­ber fér el — igen sokszor beszélt A Szmolnij főbejárata

Next

/
Thumbnails
Contents