Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-12 / 164. szám
M Vf LAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKt [SZOLNOK A gazdasági tevékenység meilett fontos politikai feladatok is várnak a szövetkezetekre két évtizede Keddi lapszámunkban közöltük, hogy Czinege Lajos elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának a mezőtúri szövetkezeti napon elhangzott beszédére visszatérünk. Az alábbiakban közöljük Czinege elvtárs beszédének rövidített szövegét. Sok év óta számos országban júliusban megünneplik a szövetkezetek nemzetközi napját. A Szövetkezetek Nemzeti Szövetsége több évtizeddel ezelőtt alakult és ma 40 országban több mint 121 millió tagot számlál, A magyarországi szövetkezetek sajnos, még nem tagjai a Szövetkezetek Nemzeti Szövetségének, ez azonban nem rajtunk múlott. Ennek ellenére Magyarországon a szövetkezeti mozgalom 1945 óta erőteljesen fejlődik és igen jelentős eredményeket éit el. Nézzük meg például a földművesszövetkezeteket A földművesszövetkezeti mozgalom valóban a földműves foglalkozású emberek, városi kisemberek, föüdmuníkásak erős szervezete. Célkitűzésében, gyakorlati működésében^ megszervezésében is megfelel a kitűzött céloknak és ez az alapja annak, hogy földműresszövetkezeti mozgalmunk erős, szilárd, évről-évre fejlődik Országosan ma másfélmillió tagot számlál a szövetkezet: A megyében 1950-ben 78 ezer volt és ma — 1958-ban 106.500 tagja van a földművesszövetkezetteknek. Nagyon érdekes, ha megnézzük Mezőtúron a fejlődést. 1946-ban 260 taggal alakult. Az alapítótagok becsületére legyen mondva, szegényemberek, kubikosok, egyszerű kétkezi munkások voltak. Sokszor a szájuktól vonták el az alapításhoz szükséges összegeket. Ma Mezőtúron 5128 tagja van a földművesszövetkezetnek. A mozgalom életképességét bizonyítja, hogy alapvető eszközévé vált falun az ipar és a mezőgazdaság termel- vényei kicserélésének. 1950- ben a megyében 122 boltegység működött, 1958-ban 824 van belőle, Az összvagyon a földművesszö- vetkezeteknél 8 év alatt tizen- egyszere-sére emelkedett. Az ösz- szesített megyei eredmények alapján ki lehet mutatni, hogy 1950-ben másfélmillió, 1957-ben 30 millió tiszta nyereséggel zártak. Mezőtúron 1946-ban nem egészen 4 ezer tojás értékű alaptőkével indultak. Az 1957. évi zárás alapján ki lehet mutatni, hogy a földművesszövetkezet álló eszközeinek értéke most 3 millió forint, hétszázszorosa az alapító tőkének. Áruforgalmuk tavaly 76 millió forint volt; A visszatérítés pedig nyolcvanszo- rosa volt az alapító tőkének. Azt hiszem, ezek a számok bizonyítják, hogy a földművesszövetkezetek Magyarországon betöltik hivatásukat, fejlődnek, úgy hozzátartoznak társadalmi rendünkhöz, mint a tanács, vagy bármelyik másik szervezet. A földművesszövetkezeteknek azonban nemcsak az árucsere lebonyolítás a szerepük. Igen fontos termelési feladatokat kell megoldainiok. Ezen a téren van jócskán probléma. Valahogy túlságosan megszokták földművesszövetkezeteink, hogy elsősorban kereskedést folytatnak. Van fejlődés, mert a megyében 1955-ben mindössze 80 szakcsoport, illetve társulás működött, 3 ezer hold földdel. Ma pedig 171 szakcsoport és társulás működik több mint 6 ezer hold földdel. Mezőtúron a 16 öntézésl szakcsoport, a méhésztársulás, a li- bahízlalási társulás mutatja, hogy léptünk előre. Azonban meg kell mondani őszintén, hogy az eredmény kevés és egyoldalú. Ha másképpen nem megy, a legegyszerűbb társulással kell kezdetni. Arra társulni a parasztokkal, amivel már egyetértenek. És ha ők egyelőre arra társulnak, hogy közösen vegyék meg a műtrágyát, akkor arra, ha közös szántást akarnak, akkor arra kell társulni. Persze arra kell törekedni, hogy a dolgozó parasztok a szövetkezetek eredményei láttán, a felvilágosító munka nyomán év- ről-évre mind többen és mindinkább a magasabb szövetkezési formával értsenek egyet. Feltétlenül fokozni kell az erőfeszítéseket olyan irányban, hogy a földművesszövetkezetek konkrétabb szerepet vállaljanak a többtermelésért folyó harcban Ha nem termelünk többet, akkor mit fogunk eladni? Ezért mondjuk ki nagyon világosan és határozottan: alapvető feladata a földművesszövetkezeteknek, hogy termeltessen. A másik: a dolgozó paraszt embereket arról keli meggyőzni, hogy jobb életük csak úgy lesz, ha többet termelnek, többet termelni pedig csak összefogás útján lehet. A harmadik dolog: nagyon vigyázzunk, álszövetkezést néha szabad megtűrni. Mezőgazdasági társulásokat mezőgazdasági emberek hozzanak létre. Nem szabad megengednünk, amit több helyen tapasztaltunk, hogy a társulásokba mindenki van, csak éppen paraszt nincs. Meg kell mondani, az öntözési szakcsoportok legtöbb helyen magukon hordoznak ilyen vonást. Feltétlenül látni kell: a szövetkezés nem egyszerűen gazdasági probléma, A szövetkezés még a legegyszerűbb formájában is a szocialista társadalom építésének eszköze. Nagyon fontos látni, hogy a szövetkezeteknek, a tsz-eknek épp úgy, mint a ktsz-eknek és a földművesszövetkezeteknek, nagyon fontos szerepük van a szocialista kultúra, a szakmai ismeretek, a nevelés terjesztése terén. Nagyon örvendetes, hogy a megyében a földművesszövetkezeteknek, s ktsz-eknek is igen sok tánccsoportja, zenekara, énekkara, színjátszó csoportjai van. Nagyon jó dolog, hogy új* kultúrával új embert formálunk, * nem is beszélve arról, ha a szak-* mai hozzáértést is növeljük, je-t lentős haszon jelentkezik minél* hamarabb. Ha a szövetkezésnek egy fejlettebb területét, a tenmelőszö- vetkezeti mozgalmat nézzük, akkor mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nem önmagáért való cél. A szocialista társadalomban az alapvető célkitűzés: többet termelni, mert az ^ emberek egyszerűen többet ki-} vánnak, jobbat akarnak enni,} jobban ruházkodni, jobban akar- £ nak élni. Tehát többet kell tér-* melni, hogy ki tudjuk elégíteni* a növekvő igényeket. A termelő-| szövetkezeti mozgalom eszköze« a többtermelésnek. A nagyüzem,} a termelőszövetkezet képes meg- ♦ oldani azt a problémát, hogy ne * 6 mázsa búzát, hanem 13-at, ♦ 15-öt termeljünk egy hold föl-} dön. ♦ (Folytatás a második oldalon) } Még jóval az indulás előtt vannak és máris a gép körül tesznek, vesznek. Alapos ellenőrzést végeznek az indulásra kész mozdonyon, Barcsik József mozdonyvezető és két fűtője, K. Szabó László, s Bozsó Sándor. Barcsik elvtárs 20 éve lovagolja a vasparipát, de évről-évre jobban szereti gépét. A 424—268 pályaszámú mozdonyon a napfény is elcsúszik. Gondos kezek ápolják. A kis brigád most a vasutas nap és augusztus 20 tiszteletére versenyez a többi mozdony brigádokkal. A kormány a legmesszebbmenőkig őrködik a termelési szerződések kétoldalisága, ,,becsülete“ felett A kötelező beszolgáltatás megszűntével új alapokra helyezett, illetve lényegesen módosított szerződéses termelési rendszer a mezőgazdasági nyersanyagellátás biztos és jó alapjának bizonyult. A kormány erőfeszítéseket tesz, hogy a szerződéses rendszert összes hibáitól megszabadítsa és tovább szilárdítsa. Ezt a törekvést a földművelésügyi minisztérium felügyelete alatt készített új szerződés-szövegek realizálják. Az új, már az őszi szerződéskötéseknél használatra kerülő szerződő szövegek teljes részletességgel tartalmazzák mind a termeltető, mind pedig a termelő jogait és kötelességét. Az új szerződésszövegek pontos, részletes és közérthető meghatározásaikkal könnyen ellenőrizhetővé teszik a termelő részére, hogy a termeltető mikor, milyen szolgáltatásokkal tartozik, s kötelességeikről is félreérthetetlen tájékoztatást adnak. öreg diófák árnyas lombja alatt általában még délidőben is hűvöset lel a vándor. Általában. Mert van az úgy, hogy a zöld levelek alatt még forróbb a levegő, mint odakünn a verő- fényben ... Éfajta meteorológiai csudaság következett be a minap Besenyszögön, aholis a Haladás Tszcs tagjai gyűltek össze, hogy csoportjukat hármassá: azaz termelőszövetkezetté alakítsák. Odasomfordált Gilszky János középparaszt, aki eddig nem egyszer, se kétszer hallotta a jobbik esze tanácsát: „Eriggy, fiam, János; nézzed meg közelebbről , hogyan élnek a szövetkezetiek”. Gilszky gazda engedett az unszolásnak, s — mint mondám — letelepedett ,a beszélgetők közé. Csendben, békén hallgatta, mint vélekednek saját előrehaladásukról azok, akik már belekóstoltak a közös gazdálkodásba ... Fülelt, spekulált; mindaddig, míg — fel nem állították; azaz: állította az egyik községi vezető. — Belügye ez a tagságnak! Bizalmas dolgokról esik itt szó; nem lehet azoknak akárki fültanúja! ; u Batfofyád Üe&eHtyvzfyiU% Mire a faluba ért a szóbeszéd, már arról is suttogtak, hogy Gilszky János többek között ezt a tanácsot kapta: „Nézze csak meg kend, nem vagyunk-e száz méterrel arrébb ...” Kutyámat se küldeném efajta susmotorolás szagát szimatolni; inkább elfüs- tölgöm papíron, amit — bizonyára — magában füstölgött el a kitessékelt érdeklődő... Mint szakmabeli — mert magam is paraszt vagyok, ha éppen tollal művelem is az utóbbi időben a papírt eke és televény helyett — elsősorban is azon morfondírozom: fontos-e, hogy többet adjon a föld? Hát! Abból élünk magunk is, a városiak is. Arról ugyan most oda nem állok vitatkozni senkivel, hogy jobb-e a nagyüzem, mint a kisgazdaság; ezt mifelénk az is tudja, aki Ze- tor helyett = nyesett,„ vesszőn nyargalászik. Vélem együtt elegen s eleget olvashatták — például — a Néplapban: tszcs-ből termelőszövetkezetté alakulni: előrelépést jelent. De miért tartozik ez csupán az egyik parasztra, a másikra meg nem ?... Csak azért, mert amaz még egyéni, de már szeretne szövetkezeti lenni ?... Így legyen ?... A dédnagyapámnak százkét éves korában fogták la a szemét, de olyat még ő sem hallott, hogy kifelé mutató ujjal invitáltak volna vendéget — befele... Alig hinném, hogy az ilyen hí-ogatás valami beser.y- szögi specialitás lenne; inkább vélem jókora balfogásnak Gilszky János gazda bizonyára megfontoltabb ember, mint az, aki eltanácsolta őt a megbeszélésről; alighanem ismét felkeresi a Haladás Tszcs-t. Csakhogy nem találja egész Besenyszögön Nem leli pedig azért, mert a Haladás Tszcs ma már Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ... No, no, nem kell azért elkedvetlenednie: szívesen látják ott az érdeklődő dolgos gazdát. —r borvárő —• t
