Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-08 / 160. szám
4 MküfU NÉPLAP 195a. julius a. K Nfpjop^. GAZDA-ROVATA Miért is olyan fontos a tarlóhántás ? A tarlóhántás az aratással összefüggő folyamat; Sajnos ezt nem mindenki így látja. ■— Természetesnek vélik, hogy a beérett gabonát learassák, de bizonyos maradiság jellemzi azokat, akik a learatott tarlót az aratás után azonnal nem hántják fel. Nézzük meg miért is olyan fontos a tarlóhántás és mi teszi szükségessé? Az ország különböző részein végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a búzavetésekiben átlag 33 százalék, a rozsvetésekben 25 százalék, az árpavetésekben 21 százalék, a zabvetésekben pedig 17 százalék területet borítottak el a gyomok. Ez azt jelenti, hogy a me gye 191 000 Ich búzaveté- sébő! csak 128 000 kh búza és 63 000 kh gyom Erről a területről elmarad a termés és ha a termésátlagot 7 q-val veszem számításba, 441 ezer q búzakiesést jelent. Ez a megye összes lakosságának majdnem az 50 százalékos kenyérszükségletét biztosítaná- Talajaink legfelső 10 cm rétegében kh-ként 80—120 millió magfertőzöttséget állapítottak meg. A több-termelés egyik legfontosabb tényezője tehát a gyamok elleni könyörtelen harcnak a megindítása. A learatott tarlón a gyomok igen kedvező viszonyokra találnak. A tarló gyomnövényei már a kalászos vetésekben közvetlenül az aratás előtt kicsiráznak és az aratás után gyors fejlődésnek indulnak. A hánto- latlan tarlót zöld szőnyegként beborítják a gyomnövények, felhasználják a tarló amúgyis szegényes vízkészletét és elpocsékolják a táplálóanyag készleteket. — Az aratás után tehát a tarlóhántást azért fontos elvégezni, hogy megakadályozzuk a gyomok fejlődését, szárba indulását és a gyommagvak millióinak elpergését. A talajok a gabona lekerülése után rendkívül gyorsan kiszáradnak, tehát a tarlóhántást az aratás után egy-két napon belül el kell végezni; A tarlóhántás alapja az el> következendő já talaj- munkának A magyarázat egyszerű. Az aratás után a talajban lévő víz felfelé történő mozgást végez, amelynek következtében any- nyira kiszárad a talaj, hogy később már az ekét alig veszi be. A tarlőhántással a talaj legfelső rétegében kedvező állapotot létesítünk és a víznek felfelé történő mozgását megakadályozzuk. Ez azonban esak akkor következik be, ha a talajt nehéz hengerrel meghengerez- zük annak érdekében, hogy a levegőt a felszántott vagy fellazított rétegéből kiszorítsuk. A tarlóhántott réteg alatt a talaj viszonylagosan nyirkos marad és az ezután következő munka jobb minőségű lesz. De nem kisebb a jelentősége a tarlóhántásnak a növényvédelemnél sem. Az egyes kártevők a meg nem hántott tarlón — árva keléseken kedvező körülményekre találnak. így pl. a gabonafutrinka, amelynek tojásrakása egészen nyárra elhúzódik és a kikelt lárvák az árva keléseken táplálkoznak. A tarlóhántást mélyen nem szabad végezni, mert a mélyre kerülő gyomok nem csíráznak. Erre a munkára ma a legmegfele lőbb eszköz a Distiller. Ebből a kivágó munkagépből nem áll még elegendő rendelkezésre, így ezek tökéletes kihasználása igen fontos. Jó azonban — különösen a könnyebb talajokon megfelelő szögben beállított tárcsa is. Kötöttebb, vagy szikes talajokon azonban az ekéhez kell nyúlni. De bármilyen munkagépet használunk is, a henger soha ne maradjon el Bízunk benne, hogy a tsz-ek mindegyike és az egyénileg dolgozó parasztság nagyrésze elvégzi ezt az igen fontos munkát. A tanács szakigazgatási szerveinek és a gépállomásoknak gondoskodni kell arról, hogy ezen munka jelentősége mindenki előtt ismert legyen. A gépállomások pedig gyorsan segítsék a jelentkező igények kielégítését. Vedrődy Gusztáv megyei föagronőmus Még mindig: Se pénz, se paripa! Július 3-án írtam erről először; dióhéjban megismétlem. Fazekas Mihály nagyrévi gazda május 30-én adta át kényszervágásra lovát a Szolnok megyei Vágóhíd Vállalatnak; ellenértékét azonban még július elején sem kapta meg. A cikkre azonnal válaszolt a Vágóhíd Vállalat; megírta, hogy a 80/1957. Élm. sz. rendelet értelmében a kényszervágott állat ellenértékét a Szolnoki Városi Tanács letéti számlájára utalták át. Ez június 12-én történt. Ha már élelmezésügyi miniszteri rendelet iktat közbe egy hivatalt a vállalat és az ügyfél közé — ám legyen. Ellenben; 1. Miért kellett az átvételtől tizenkét napnak eltelnie az átutalásig? — kérdem a Vágóhíd Vállalattól. 2, Mennyi időnek kell még eltelnie addig, amíg a Városi Tanács elküldi Fazekas Mihálynak a ló árát? — kérdem a tanácstól. A joggal mérgelődő gazda nagy névrokonának: Fazekas Mihálynak szellemi gyermekét: Ludas Matyit is szívesen megkérdeném, nem járna-e jó szívvel — és nádpálcával — közbe a gyorsabb ügyintézés érdekében. Nem teszem; mit is érne a suhogó vessző a bürokrácia vaskalapjával szemben? .. . — borváró — Szövetkező nők A földművesszövetkezetek igazgatósága mellett mőbizottságok működnek. Az asszonyok részt vállalnak a mezőgazdasági, kereskedelmi, a felvásárlási és kulturális feladatok elvégzésében. Kengyelen, Cserke&zöllőn, Mezőtúrom, Kunmadarason a nő- aizottság tagjai segítettek a cukorrépa szerződtetésben, a gépi társulások szervezésében. Tisza jenőn, Vezsenyen baromfitenyésztő társulást alakítottak, Ügy tervezik, hogy export- minőségű rántajnivaló csirkéket nevelnek egész éven át. Mezőtúron a nőbizottság 14 taggal libatömő társulást szervezett 2900 hízott libát adnak majd eh Ezek mellett még sok egyéb dologgal is foglalkoznak a földművesszövetkezeti asszonyok. — Az elmúlt télen csipkeverő, szőnyegszövő, szabó-varró, sütő- és főző-tamfolyamokat rendeztek. A hónap legjobb képe Július 6-án ötödször tartották meg a közalkalmazottak József Attila művelődési házában a „(fónap legjobb képe‘< című képbirálatot. A vetélkedésen 12 fotós 33 képével vett részt. A fekete-fehér kategóriában Faragó György, a Cukorgyár dolgozója Faragnak az ácsok című képe, a színes papír- képek csoportjában Nagy László Arckép-e és a színes dla-pozitivek- nél pedig Tihanyi Lajos, a Gyógyszertár Vállalat dolgozója Patak III. című képe nyerte a „Hónap legjobb képe“ címet. A Debreceni Postaigazgatóság figyelmébe A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok megyei szervezete 1958. február 18-án levélben megkereste a Szolnok I -es Postahivatal Műszak- és Fenntartási Osztályát, melyben a jelenlegi iker telefonállomás szóló&ítását kérte. Mivel megyei szervezetről van szó, indokolttá teszi kérésünket, hogy járási szervezeteinkkel, illetve a városi üzemekkel és szervekkel folytatott beszélgetéseinket nehezíti, sőt sokszor zavarja, akadályozza az ikerállomás I A postahivatal részéről nemhogy intézkedés nem történt, de még levelünket sem méltatták válaszra az elmúlt félév alatt. Eljárásukat egyáltalán nem tartjuk összeegyeztethető- nek a gyors szocialista ügyin- tézésiseL Ajánljuk az ügy kivizsgálá- > sát és mielőbbi rendezését a Debreceni Postaigazgatóság figyelmébe. Lévai István ^aDaDQanaooaaaDnaaopatxiaanQODDaDODDaoDQ ö HER?'ÁD1 TIBOR: □□□□□na A HEGYESRE □ □ inaaacoxoxoxoxiaaDDanixiixiDDDaO /f fehérfalú kórteremben so- C7* ha sincs csönd. Négy nőnek mindig akad mondanivalója: divat és szerelmi problémák és persze a kinti élet ezer apró baja és öröme. Balázs Icának például az a legfőbb gondja, hogyan szerezzen jó ételrecepteket, mert Józsi, a vőlegénye nagyon szereti a hasát. Egy jó székely káposztáért még a műszaki könyveit is leteszi, pedig éjjel-nappal ezeket bújja. — Bár inkább hozzám bújna néha, mérgelődik tréfás-frivolan Ica. Persze ez csak ravasz mellébeszélés, mert a vak is látja, mennyire szeretik egymást. A látogatásnál a fiú áhítatasan ül az ágy szélén, nagy, kidolgozott kezeivel ügyetlenül simogatja Ica keskeny ovális, virágszirom arcát, i Bordásné, Ági, a legviccesebb nő a kórteremben, Erős, szőke megdöbbentően szabaiszájú fiatalasszony. Anekdotákat mesél, vagy férje intim kapcsolatairól közöl még pornográf könyvekben is nehezen leírható részleteket. Mert Bordásáé válik. Az egykori takarítónőből magát vasszorgalommal főkönyvelőve fel- küzdött fiatalasszonyban a harsogó vidámságot időnként felváltja a mélységes szomorúság. Ilyenkor elcsöndesedik és órák- hosszat ül felhúzott lábakkal összekuporodva az ágyon. Nem lehet tudni, a bánat emészti-e a hűtlen ég mégis oly kedves férfi után, vagy pedig a szive rakon- cátlankodik-c Mert ebben a teremben és végig a nagy épületen olyanok fekszenek, akiknek a szívük, ez a csodálatos kis motor különböző hibákkal küzd. Aki idejön, gyógyulni akar. Talán sokkal jobban és sokkal intenzívebben kívánják az egészséges, teljes életet, mint más betegek. Mindnyájan csodát várnak attól a villanó éles késtől, amely Temesi professzor lendületes kezében a művész szerszámává finomul. Valóban csodálatos, ahogy ez az alacsony, kedélyes szőke ember, aki inkább valami kispolgárnak, mint világhírű orvosprofesszornak látszik, bánik a beteg szívekkel, JJrről is beszélgetnek a fehér - falú terem lakói. Boldog és ijedős izgalommal várják azt a percet, amikor műtőasztalra fekszenek. amikor fő életereiket elvágja a villanó kés, hogy a műszívbe kapcsolja, amíg az igazi vérző kis húsdarabot boszorkányos ügyességgel nyitja fel és hozza rendbe Temesi, a legfőbb remény ebben az épületben. És amikor a saját leendő gyógyulásukról beszélnek, mindnyájan sajnálkozva és egy kis apró rémülettel a szemükben néznek a sarokban álló kis fehér ágyra. Mert azon az ágyon a halál lakik. Még nem mutatta meg nyíltan az arcát, de tudják, mindnyájan nagyon jól tudják és érzik a jelenlétét. Azon az ágyon fekszik a négyeske, hiszen itt ágyszámszerint hívják a betegeket, ami azután ahhoz is hozzájárul, hogy az emberek kicsit elveszítsék kinti egyéniségüket, a sok. baj helyett az érdekelje őket, hogy mekkora a vajadag es a kettesnek mit mondott a tegnapi vizitkor az adjunktus. A négyeske, polgári nevén Csáti Irén, nagyon, gyógyíthatatlan ui beteg. Pedig milyen szép, zengő, szinte költői neve van ennek az irtózatos kórnak, amivel szemben — tegnap óta tudják — még a mindentudó professzor is tehetetlen. Vitium cordis congenita, veleszületett szívbillentyű hiba. Szegény kicsi négyeske, alig 15 éves még és soha egy boldog gyermeki perce nem volt. Amikor a többiek fogócskáztak, ö félrehúzódva nézte, amikor a többiek a fáról rázták le a gyümölcsöket, 6 még le sem hajolhatott értük. így élt, nehezen, terhére a világnak és önmagának. És mégis soha sem volt rosszkedvű. Vidám, gyerekes nevetésével, kedves naívságával belopta magát az egész kórterem szívébe. Még az örökké szigorú főápolónő is megenyhült, ha megállt a négyeske ágyánál és a büfében sebtében vásárolt csokoládét nyomott a kezébe. És Irénke reménykedett. Olyan áhítattal nézett a professzorra, mint kicsiny falujában öreg parasztasszony édesanyja a templomi szentek képére. És ez a sokat látott és edzett ember éppen tegnap rekedten, meghatottan mondta: — Minden hiába, az erei törékenyek, nem, lehet operálni Nem tudok segíteni rajta. /! kórháznak érzékeny hír- C ' szolgálata van. Nem tudni, honnan, de mindenki mindent tud. így tudták meg a kis szoba lakói is a szörnyű valóságot és most egyik sem mert odamenni az ágyához, megfogni a kezd és úgy csinálni, mintha nem történt volna semmi, ők meg fognak gyógyulni. A 15 éves Irénke, a bizakodó, kedves Irénke, az nem. Mit is mondjanak neki? ügy érezték magukat, mintha valahogyan bűnösek lennének a kislány közeli halálában. Csak Márti, az óvónő nem vesztette el a bátorságát. Ez a lány valaha egy tüdőszanatórium óvódájában dolgozott. Megszokta, hogy szembenézzen a halállal és megszokta, hogy gyerekekkel foglalkozzon. Harminc kicsi gyerekre árasztott szeretetét most mindmind négyeskére pazarolta Most is odaült az ágya szélére
