Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-06 / 159. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt * Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának l KÖSZÖNTÉSE a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából * Nemzetközi Termelőszövetkezeti, földművesszövetkezeti, kisipari termelőszövetkezeti tagok, dolgozók! — Köszöntünk benneteket a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából. A mai napon együtt ünnepeljük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot a világ valamennyi haladó szövetkezeteinek tagjaival, dolgozóival. Ez a nap a Nemzetközi Szövetkezeti szolidaritás további erősödését juttatja kifejezésre. Megyénk szövetkezetei, a termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek, kisipari termelő- szövetkezetek tagjai, dolgozói harcos helytállással, áldozatos munkával eddig is jelentős eredményeket értek el a szövetkezeti mozgalom további fejlesztése, a gazdálkodás, a termelés színvonalának állandó emelése terén. Termelőszövetkezeteink többsége szervezetileg, gazdaságilag, politikailag megerősödött. Terméseredményeik, állataik hozama az egységnyi területről származó jövedelem jóval felülmúlja az egyéni gazdaságokét Vitathatatlanul megmutatkozik a nagyüzem fölénye. Ez vonzóvá teszi termelőszövetkezeteinket az egyéni parasztság számára. Földművesszövetkezeteink mindinkább betöltik azt a szerepet, amely a falu szocialista átszervezésében rájuk hárul. Elősegítik a dolgozó parasztság körében a szövetkezeti gondoat elmélyítését. A földművesszövetkezetekbe tömörült parasztság számára lehetőség nyilt arra, hogy megismerkedjenek a tudomány, a technika vívmányaival és azt munkájuk megkönnyítésére, — életszínvonaluk emelésére használják fel. Kisipari termelőszövetkezeteink is állandóan fejlődnek, erősödnek, hivatásuknak megfelelően működnek. Az elért eredmények lelkesítsék szövetkezeteink tagjait, dolgozóit további jó munkára, újabb eredmények elérésére. Erősítsük tovább a magyar és az egész világ haladó szövetkezeti mozgalmát! MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága A 3004 -es J 1958 elején jelent meg a ma 5 már oly népszerű 3004-es kor- | mányhatározat. A termelőszö- ; vetkezetekben csak igy ismerik «a „3004-es”. Megjelenése után {legtöbb tsz átdolgozta éves ter- «melési tervét, a módosításokat í a kedvezmények figyelembe vé- « telével állították össze. + Így nagyjelentőségű változá- jsok történtek mint a növény♦ termelés, mint az állattcnyész- »tés terén. Néhány főbb adattal j érdemes megismerkedni. ♦ 1957-ben a Szolnok megyei ♦tsz-ek szántóterületük 12,3 szá♦ zalékán, pontosan 19,245 holdon ♦ termeltek évelős pillangósokat. 2 Ez a szám ezévben 16.3 százalék- l ra, 25,492 holdra változott. Eny- j Jnyivel nőtt tehát a pillangósok 1 területe. Ez 1.3 százalékkal ha2 ladja meg a 3004-es kormányhatározat által előírt szintet. Nagymértékben emelkedett az ;egy hold szántóra betervezett : műtrágya felhasználás is. Az el- ! múlt évben 29 kg-ot használtak [fel a tsz-ek holdanként, míg ez- ; évben az átlag 79 kg, 113 tcrmelő- I szövetkezetben holdanként! mű- ! trágya felhasználás meghaladja [a 100 kg-ot. Nem ilyen kedvező i arányban ugyan, de mégis klmu♦ tathatóan növekedett a szcrvcs- ! trágya felhasználás is. A magyar kisipar hírnevét öregbítik Mibe kerül, milyen munkát végez EMBERGYÜRÜ VESZ körül egy új gépet a mezőtúri Hunyadi Tsz-ben. Nézik tapogatják, gyönyörködnek a szép, izmos masinában. A gép mellett combvas- lagságú fekete csövek. Hosszúságuk összerakva egy kilométer. A látogatók — többségükben más téesz-beiiek — kérdésekkel otromclják Zsigát, a tsa-elnököt. Mibe került, milyen munkát végez, mennyi hasznot hoz majd a közösnek? — Hazaii gyártmányú fekvő Diesel — magyarázza Zsiga. — A csövekkel együtt 98 ezer fo- i ríntba került. Napi teljesítménye 20 hold. Szórófej es permetezéssel öntöz. Úgy hull a víz a növényre, mint a csendes szüáió eső. Egyformán áztat, nem fut össze a laposban. rsssfc#—•.'.•.y-.vvy. — Jó, jó, de azért az ára se kutya — jegyzi meg egy köpcös, micisapkás legény. — öt év alatt se hoz annyi hasznot, amennyi az ára. — Hány forint a szénának mázsája? — kérdezi az elnök. — Hát, úgy magunk közt számolva, körülbelül hetven — válaszol a legény, s mindjárt hozzá is fűzir — Persze csak a jó szénáé. — Ilyenformán nem fizetünk rá a boltra — mosolyog az elnök. — Tíz nap alatt 200 hold- nyi vörösherét öntözünk meg vele. A terméstöbblet egy-egy holdról legalább is 15 mázsa. A 200 holdon jó háromezer. Számold csak ki, mennyi ez forintban. KIS IDEIG SZÁMOLGAT a legény. Oszt, szoroz, összead, s végül is rámondja: — Kétszáztízezer. — No látod — mosolyog az elnök. — Kétszáztízezer. Az öntözőgép egy év alatt kétszeresen meghozza az árát. A széna pedig, a 3000 mázsányi többlet, 150 számos állat egy évi szénaszükséglete. Körbejárják az öntöző gépet, S tervezgetnek magukban a látogatók. Mennyivel lesz több a here, a burgonya, és kukorica, s dúsabb a legelő, ha ilyennel lo- cselgatják szárazság esetén. S hol az egyik, hol a másik szó] oda Zsigának: — Jómagunk is hozatunk majd ilyen gépet. Kétszeresen megéri az árát. Busi Vince Készül a hangszórós lámpa, A Karcagi Általános Szerelő KTSZ I95l-ben alakult. Jelenleg 102 dolgozói«., van és a helyi lakosságnak végzett javító munka mellett 40 dolgozóval ovooríra termel 1953 óta exportálnak. Személyszállító hajók elektromos berendezéseit készítik és szerelési munkákat végeznek. A külföldi szakemberek is elismerik a Karcagi Általános Szerelő KTSZ munkáját. Énről számtalan dicséret tanúskodik. A dolgozók állandóan kísérleteznek és mind több újabb szebb kivitelű gj árt- mánnyal járulnak hozzá a magyar ipar hírnevének öregbítéséhez. Csala János elvtárs, a szövetkezet elnöke nemrég jött haza a brüsszeli világkiállításról. Elmondta, hogy sok hasznos dolgot látott és ezek egyrészét alkalmazzák majd. A ktsiz évente több mint 3 millió forint értékű munkát exportál A ktsz egyik dolgozója az erősítő berendezést szerek. Az idős Tsz tagok helyzete I-es típusu szórófejjel ellátott öntözőberendezés. A termelőszövetkezetek idős és beteg tagjairól való gondoskodás a szövetkezeti gondolat elterjedésének idejére nyúlik vissza. A tsz-ek minta-* alapszabálya ugyanis úgy rendelkezik, hogy az öregség, vagy a betegség folytán munkaképtelenné vált tagok részére támogatást kell adni, ’abban az esetben persze, ha legalább két éven keresztül résztvettek a közös munkában. Az alapszabálynak ezt a rendelkezését Szolnok megye legtöbb tsz-ében betartották. így nálunk már 4—5 évvel ezelőtt voltak nyugdíjas parasztok. Különösen a Nagykunság városaiban volt tapasztalható, hogy a közös gazdaságok munkaképtelen tagjaiknak már évekkel ezelőtt tisztességes megélhetést biztosítottak. A támogatás mértéke azonban nem volt egységes és ez rendszerint a szövetkezetek anyagi helyzete szerint változott. Egyre jobban előtérbe került ennek a Problémának végleges és meg- íyugtató elrendezése. így jött ’étre 1957-ben a 65. számú törvényerejű rendelet, amely 5— 10, illetve 20 éves tagság alapján a szövetkezeti gazdák számára biztosítja a rendszeres nyugdíj folyósítását, ^zolnok megyében a nyug- díjtörvénynek különösen négy a jelentősége, hiszen már a mostani, az 5-éves tagság alapján folyósított nyugdíj csaknem kétezer idős és rokkant férfit, valamint nőt érint. Ezek az emberek már ott voltak a szövetkezeti mozgalom bölcsőjénél és a kezdeti nehézségek idején az első években is becsülettel dolgoztak, helytálltak. — Vállalták a megpróbáltatásokat, mert bíztak a jobb jövőben és tudták, hogy a szövetkezés tisztességes megélhetést, anyagi és kulturális felemelkedést jelent. Bizalmuk, reménykedésük és szorgalmas munkjuk nem volt hiába való. Termőre fordult a fa és az idős nyugdíjas szövetkezeti gazdák békés öregkora már biztosítva van. A mintegy kétezer szövetke- zetá nyugdíjas ez év január elsejétől kapja a pénzt, amit minden hónap elején a posta kézbesít. Dr. Juhász Károly V k 4
