Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-31 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ (mm MEGYEI IX. évfolyam, 180. szám. Ära 60 fillér t Másokat siratnak, * i — magukat sajnálják j | 11 \ i Rémhírterjesztés ♦ i és akiknek érdeke « • a I | Karcagi Hírlap | 1958. július 31. csütörtök. AMIT MEG TENNÜNK KELL Aki járja a megyét és figyeli a községek életét, fejlődését, na­ponta tapasztal valami újat. Itt járdát építenek, amott egy új közkifolyón végzik az utolsó si­mításokat, máshol a villamos Vezetékeket szerelik. Hatalmas birkózás ez. Méretei a kívülálló szemlélőt meglepik. Am, aki a tervek születésénél ott volt, természetesnek találja, hogy az emberek, a községek lakói igyekeznek felszámolni a községfejlesztés során a múlt nehány még meglévő örökségét. — Természetesnek tűnik, mert megszokottá vált nálunk a szebb, a jobb akarása, a kor­szerűbb áhítása. Az idei községfejesztési ter­vek végrehajtása a korábbi éveik tapasztalatait űgyelembevéve, gyorsabban halad, mint a meg­előző éveikben: Az időrendnek megfelelően általában 30—60 százalékban határozható meg a tervek teljesítése. Dolgozóink rokonszenveznek a községfejlesztéssel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megye 72 községe közül csak egyben van 10 százalék alatt a hozzájárulás, viszont 27 községben a tizenöt százalékot is meghaladja. De bizonyítja a rokonszenvet a társadalmi hozzájárulás is. A tervek kidolgozásánál a közsé­gek lakói 2 432 586 forint értékű munkafelajánlással támogatták a terveket. Ezek mellett lényeges, hogy a korábbi évektől eltérően a já­rások is nagyobb gondot fordí­tanak az idén a községfejlesz- tesi munkára. Ez különösen a műszaki átvételeknél és a ter­vek végrehajtása közben felme­rülő problémák megoldásához szükséges tanácsadásban jelen­tős. Az előzetes tervek kidolgozá­sában jóformán a falu apraja- nagyja részt veti:. A városokban, községekben, a tanácstagok, az előkészítő bizottságok, a párt- szervezeteik, a Hazafias Nép­front bizottságok és a tömeg- szervezetek felhívásaira a kis- gyűléseken tömegével jelentek meg az emberek: Ebben az idő­ben a tanácstagi beszámolókon a válasiztóllcnak körülbelül 80 százaléka vett részt és közel két és félezer javaslat hangzott el a tervekkel kapcsolatban. Ez a lelkesedés, azonban az utóbbi három hónapban némileg alábbhagyott. A kivitelezés gondja — kevés kivételtől el­tekintve — a végrehajtó bizott­ságok egy-egy vezetőjére, a ta­nácsapparátus egy-egy dolgozó­jára hárult. A tervkészítés idő­szakában megválasztott község­fejlesztési bizottságok alig mű­ködnek. De nem ritka az olyan köz­ség sem, ahol a végrehajtó bi­zottság tagjai ig keveset foglal­koznak a tervek végrehajtásá­nak elősegítésével. A végrehaj­tás értékelését célzó beszámolók csak számszerű adatokat tartal­maznák, nem mutatják meg a; soronkovebkező feladatokat. A járási tanácsoknál is inkább I a végrehajtó bizottságok vezetői,' a pénzügyi, az ipari-műszaki j osztályok, illetve csoportok fog- \ lakkoznak a községfejlesztési' munkával. A tanács és a végre- ] hajtó bizottság azonban'— mint; testületi szerv — már nem; eléggé tájékozott a járás terüle-! tén folyó községfej lesztés i mun- ; ka helytzetéről, eredményéről, az ; esetleges hiányosságokról, ne-; héziségékrőll. Keveset foglalkoz- ■ nak a tanácsülések e fontos j problémával; A júliusi járási; tanácsülésekre például a megye ; járásai közül egyedül csak a ti-' szafüredi járás tűzte önálló na- j pirendként a községfejlesztós; helyzetének megtárgyalásét. Az anyagellátásnál komolyabb; fennakadás nem volt. Helyen­ként átmeneti nehézségeket oko­zott időlegesen a cement beszer- : zése. De a tavasszal hozott kor­mányintézkedés eat teljesen megszüntette. A helyi anyagok igénybevéte­lénél azonban annál inkább mutatkoznak néhol adminisztra­tív jellegű hiányosságok. Kétpón például nem vették számadásba a bontásiból kikerült anyagokat. Több községben nem vezetnek nyilvántartást a községfej Isz tűs­hez beszerzett anyagokról. Gya­kori az is, hogy egy-egy létesít­ményre többet fordítanak az előirányzatnál és a felmerült többletköltségeket a tanács jó­váhagyása nélkül fizetik ki. Jász ágón például az orvosi la­kásra előirányzott 75 ezer forint helyett 117 ezer forintot fizették ki a tanács jóváhagyása nélkül. A társadalmi munka szervezé­sében is vannak hiányosságok. Ennek következtében állt elő az a helyzet, hogy a már említett társadalmi felajánlás összegének jóformán csak egynegyede 455 727 forint értékű társadalmi munka lett teljesítve. Javulást e területen csak a jelenleginél jobb szervező munkával lehet elérni. A felsoroltak jelentékenyen éreztetik hatásukat a tervek végrehajtásán. Pedig a nyár ro­hamosan múlik. Maholnap itt a szeptember és azt követik az őszi esős hónapok. És a külső munkák végzése ekkor már ko­moly akadályokba ütközik. Az előttünk lévő pár hónap alatt, kell tehát még a külső munká­kat befejezni. És ez nem könnyű feladat. Tanácsainkat, azok dolgozóit, komoly probléma elé állítja az idő rövidsége. Emellett hamaro­san el kell kezdeni a jövő évi tervek kidolgozását is. Nyilván­való tehát, hogy az elkövetkező időkben a jelenleginél jobb szer­vező és mozgósító munkára van szükség. Sorompóba kell állítani újra a községfejlesztési bizottsá­gokat, de javítani kell a társa­dalmi támogatást biztosító szer­vező munkát is. Fel kell kelteni a tervek kidolgozásánál tapasz­talt lelkesedést, hogy újból köz­üggyé legyen a községfej lesztés. FELHÍVÁS megyénk valamennyi mezőgazdasági szakemberéhez KEDVES BARÁTAINK, KEDVES ELVTÄRSAK, MEZÖ- GAZDASÄGI DOLGOZOK! A Hazafias Népfront megyei lelnöksége az MSZMP megyei VB segítségével és irányításá­val már korábban létrehozta a megye mezőgazdasági szakbi­zottságát. 1958. július 30-án került sor a bizottság megerősí­tésére é3 kiegészítésére. A ; tanácskozás fogadta el ezt a fel­hívást, amelyet Szolnok megye valamennyi mezőgazdasági szakemberéhez intézünk. A mezőgazdasági bizottság hív minden hatóját szerető, munká­ját hivatásnak tekintő becsüle­tes szakembert; bárhol, bármi­lyen beosztásban dolgozik a me­gye területén. Tartozzék ide va­lamennyi mezőgazdasági szak­ember, bármilyen egyesület, — vagy szervezet tagja. Azt akarjuk, hogy a Haza­fias Népfront, mint széles­körű tömegmozgalom segít­se a szakemberek munkáját, a mezőgazdasági termelés fokozásáért " kifejtett tevé­kenységüket s a nagyüze­mek fejlesztésére irányuló törekvésüket. A megye mezőgazdasági szak­embereinek tudása, sok-sok gya­korlati tapasztalata nagy erőt képvisel. Munkánk nyomán év- ről-évre újabb eredmények szü­letnek s munkánk értéke sem­mivel nem kisebb, mint más téren dolgozó barátainké. Le­gyen ennek megfelelő munkánk megbecsülése! A mi munkánkra is alapoz a párt és a kormány az agrártézi­sek, a hároméves népgazdasági terv és a 3004-es kormányhatá­rozat célkitűzéseinek megvalósí­tásánál. Ezért hívunk sorainkba min­den becsületes szakembert. Azo­kat, akik egyetértenek azzal, hogy többet és olcsóbban kell termelni s akik szívügyüknek tekintik a magyar mezőgazda­ság elmaradottságának felszá­molását. Látnia kell mindenki­nek, — de elsősorban nekünk, szakembereknek, — hogy a jö­vő a szocialista nagyüzemeké, mert ezek teszik lehetővé a mezőgazdaság elmaradottságá­nak megszüntetését. Vállaljon tehát részt a szak- bizottság munkájában min­denki, aki egyetért azzal, hogy emberibb, boldogabb életet teremtsünk, aki építő munkával akarja védeni a békét és bizonyítani fejlődő szocialista rendünk melletti állásfoglalását. Véleményünk szerint — a me­gye mezőgazdasági szakemberei­nek — szükségük van egy moz­galomra, amely összefogja, se­gíti munkájukat. Sokan közü­lük fiatalon kerültek a gyakor­lati életbe. Sok jóindulattal, hi- vatáskedwel, de egyedül ma­gukra hagyva küszködnek. Változtassunk ezen! Ismerjük meg egymás eredményeit, a ha­ladó szocialista mezőgazdasás és az egész világ mezőgazdasága tudományának fejlődését. Cse­réljük ki véleményünket, osz- szuk meg tapasztalatainkat; így: összefogva a szakbizottságok- ban, amelyek hamarosan megye- szerte megalakulnak. A célt látjuk; a jövő a nagy­üzemé. Az embertelenül nehéz me­zőgazdasági munkát, az el­avult módszereket csakis a fejlett technika, a gépesítés, az agro- és zootechnika szé­leskörű alkalmazása vált­hatja fel; a régivel csakis ez versenyezhet és biztosíthat emberibb életet a a magyar nép millióinak. A Hazafias Népfront megerő­sített mezőgazdasági bizottsága és munkaközössége hivatva van e fenti célkitűzések megvalósí­tására. Bízunk abban, hogy e munkából valamennyi mezőgaz­dasági szakember erejéhez és képességéhez mérten kiveszi ré­szét. Szülessenek jobbnál jobb javaslatok, gyakorlati eredmé­nyek — a mi segítségünkkel, tá­mogatásunkkal. Tudását és rá­termettségéit mindenki az elért eredményekkel, a termelés foko-- zásával bizonyítsa! Rövidesen sor kerül a járási és városi bizottságok kiegészí­tésére, megerősítésére. Minde­nütt kialakulnak a szakembe­rek munkaközösségén belül a különböző munkacsoportok. Kedves Barátaink! Vegyetek részt mindannyian a sorra kerü­lő járási és városi tanácskozá­sokon! Kapcsolódjatok be a Ha­zafias Népfront ilyen irányú te­vékenységébe, egészítsétek ki javaslataitokkal az ismertetésre kerülő munkaprogramot, mun­katervet. A Hazafias Népfront mező- gazdasági szakbizottsága nevé­ben: Szász Ferenc elnök Muhari Sándor titkár Lenin szobor Karcagon A karcagi tanács és a Képző­művészed Alap pályázatot hir­detett Lenin-szobor megalkotá­sára, amelyet Karcag főterén ál­lítanak fal- A pályázaton rész­vevő három szobrászművész — Segesdi György, Somogyi Ár­pád és ifj. Szabó István — már megkezdték a pályamű mintá­zását, a munkát szeptember 15- re befejezik. A tanév kezdetére rendbehozzák az iskolákat Még javában nyaralnak a júniusban vizs­gázott iskolai tanulók. A Balaton környéke, a sátortáborok, hazánk legszebb kiránduló- helyei gyermekzajtól hangosak. De már las­san közeledik az ősz. Elmúlik augusztus és szeptemberben kezdődik az új tanév. S ekkorra újjávarázsolt iskolák várják a tanulókat — Megkezdődött-e mindenütt az iskolák tatarozása, mikorra végeznek? — ezzel a kér­déssel fordultunk Zabolai Károlyhoz, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának főelőadó­jához. — A tatarozások és iskolai takarítások már mindenütt elkezdődtek a megyében — mondta. ■— Ezekre a munkákra az idén 3 millió 700 ezer forintot fordítunk. Terveink szerint mint­egy 18—20 iskolában végeztetünk teljes fel­újításit. Erre megy az előirányzott összeg 60 százaléka. De a költségek lényegében mégsem magasak, mert ezekre az iskolákra tíz évig nem lesz gond. Minden javítást elvégeztetünk az épületeken kívül-belül. A szolnoki Fiú­gimnáziumban még tanterem átcsoportosítást is végzünk, mivel az igények évről évre nő-nek. — Mi a helyzet a kisebb tatarozásoknál és az iskolák meszelésénél, takarításánál? — kérdeztük. — A szokásos évi karbantartás és takarí­tás minden iskolában és óvodában folyik. Ez idő szeriint a megyében 302 általános iskolában és 123 óvodában végeztetünk különböző kar­bantartási munkát. E mellett tataroznak még mintegy 70 iskolában, 3—4 ezer forinttól 30— 40 ezer forintig terjedő költséggel. Sok helyein építünk új kerítéseket- és majd mindenhol ja­vítjuk a melléképületeket. — Elkészülnek-e időre a vállalatok O munkákkal? — Minden bizonnyal — válaszolta Zabolai elvtárs. — Egyébként erre a szerződések meg­kötésénél is gondoltunk. Már ott kikötöttük, hogy elsősorban a tanításnál nélkülözhetetlen munkákkal végeznék. Gondolok itt a belső munkákra. — Lesz-e olyan iskolaépület, ahol a szetS ződés ellenére mégsem készülnek él időben é tatarozással? — Nem hiszem. Ugyanis, ha belülről reraSi ben van az épület, a tanítást meg lehet kfiz4 deni. Olyan valószínű lesz, ahol még a tani* tás kezdete után is dolgosnak, de csak az épű-4 let külső partálján, vagy a tetőn. Ez pedig nem- akadályozza a tantermekben folyó tanítást -3- fejezte be Zabolai elvtára. -*> I

Next

/
Thumbnails
Contents