Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-27 / 177. szám
1938. július 27j SZOLNOK MRGTEI NfiPLAP Ha mindenki csak beszél a* arankairtásról 7 ! 1 Miért nem végzik el a tarlóhántást a Hintés Mező Tsz’ben 9 ...mert se idő, se pénz rá. Arató- bankettet kell tartani ...mert rossz az út a tarlóig ...mert a malacoknak is kell egy kis szórakozás ...mert a tagságban van bizo- j nyos ellenállás ..mert nemafca rámák nyögés a vége Xevél öcsémhez pályaválasztása alkalmával Kedves Ödönt f\römmel hallottam, hogy leérettségiztél és U kereskedelmi pályán akarsz elhelyezkedni. Jól teszed, a kereskedelemben egy ügyes ember nem hal éhen. Mint szakember — néhány gyakorlati tanácsot szeretnék neked adni, hogy egyengessem utadat. Az elhelyezkedés előtt kedves öcsém, az ember számoljon mindig egyéni tulajdonságaival. Ha a „sok kicsi sokra megy" alapon állsz számodra legmegfelelőbb a fűszer- csemege szakma. Jön a Vevő s mohóságtól dülledt szemmel 20 deka disznósajtot kér. Lemérsz neki 20 dekát — egy grammal se többet és megkérdezed: Lehet 5 dekával több? Erre már elhomályosodott szemmel nagyot nyelve bólint. Te erre kicsapod eléje a 20 dekát és kész. Tudom, jó családban szigorú erkölcsösségre neveltek. De aggályaid sose legyenek, — mért nem erkölcstelenség ez! Nem, — a mohóság és a falánkság súlyos bűn és itt tulajdonképpen isten büntetése nyer kézzelfogható formát. így lehetsz Te Kedves öcsém, a rhérleg mellett a társadalomi nevelője. Mi van akkor, ha a vevő egy kukacos fráter, otthon megméri a sajtot és dühösen visszahozza? Ilyenkor sose védekezz, mindig támadj. Bizonyítsd be, hogy a sajt felét már otthon levágta és megette s most ilyen átlátszó módon akarja megkárosítani az államot. Ha erre sem juhászkodik meg, végy kezedbe egy kést és kiálts a vevőre: — A kereskedelmi dolgozó nem szokott tévedni — ez . lebecsülése a szervezett dolgozóknak. Ha jól csinálod, ilyenkor a vevő már meg szokott hátrálni és a dicsőség a tied. Ha nem szeretsz pepecselni és vitatkozni, akkor óvakodj a fűszer- csemegétől, öcsém. Akkor ott helyezkedj el, ahol sok a hiánycikk. Teszem azt: kérd felvételedet valamely villamossági vagy kultúrcikk boltba. Mondjuk: jön egy szállítmány mosógép. A vevők erre megörülnek és mindenkinek egyszerre mosógép kell. A legtöbben naivan sor- baállnak, de Te ne aggódj. A Te embered nem fog sokáig késni. Jön, és azt hiszi, ha egy százast a markodba nyom, mindjárt lesz mosógépj J ól hiszi. Mert Te öcsém már reggel óvatosan a raktár homályos sarkába tolsz egy mosógépet és vársz. De ne kapkodj! Mikor a piros kedves papírt a kezedbe veszed, mondjad: — Hm, hm, nehéz eset. Ha jó idegeid vannak és van türelmed akkor a vevő leteszi a fegyvert és ad még egy százast, akkor már nem tudsz parancsolni a jó szívednek és blokkolsz egy mosógépet. Ha még nagyobbvonalú embernek érzed magad, akkor még értékesebb cikkekkel kereskedj. Mert ha pl bútorüzletben ad neked valaki egy százast, vágd a szeme közé és kiabálj. — Azt képzeli, meg lehet engem veszte, getni? — s tedd hozzá halkan: — Egy százassal. — Mert tudnod kell öcsém, hogy itt ötöt is kérhetsz. Szép a kereskedő pálya öcsém, fogadd meg- tanácsaimat — s legyél nagyon ügyes, mert Htt most Vácon a stanicli-ragasztás koránt-sem rejt ilyen lehetőségeket.' ' • ~ (Ke—fe) felszólalás a felszólalásokról Felszólalás — A fecsegő A rendőrség előállítja a fecse- gőket. Egy asszony így szól Ismerőséhez; — Szegény férjemet bevitték a rendőrségre fecsegés miatt. <— Miért, mit mondott? •— Berúgott és a kocsmában kifecsegte egyik betörését. A kéregető Kéregető jelentkezik egy háznál:-— Egy kis alamizsnát és néhány fillért kérek. Állásnélküli díjbirkózó vagyok. ■— Mikor birkózott utoljára? — Tegnap... az egyik gazda nem akart adni semmit. Jákob é? fia 1 Ä hitánórán a pap megkérdi a kis Jancsikát: — Mond meg Jancsika, miért esett úgy kétségbe Jákob ősatyánk, mikor meghallotta, hogy Józsefet eladták testvérei? — Biztos azért,, mert nagyon olcsón adták. Alkalmas időpont Anya: — Gyerekék. Legyetek csöndben. Olyan fejfájásom van, hogy mozdulni sem bírok. Pisti: Gyurikám! Akkor most megmondhatjuk, hogy eltörtük a tejesköcsögött, A jó tehén Hány liter tejet ad a tehenük, szomszéd? — Napi nyolc litert. — És mit 'csilláinak Vele? — Kettőt megiszunk magunk, tizet pedig eladunk. Elv-, sport*, szák-, - kartársak! Rövid ieszek. Jelen felszólalásomban nem azokról á felszólalásokról kívánok felszólalni, melyek egy-egy határozat megszületésének előzményei. Annál kevésbbé tehetem ezt, mert szerény tapasztalataim szerint a felszólalások igen gyakran határozat Után hangzanak el, s nyújtják hosszabbra az értekezleteket, mint a legigyekvőbb kiskutyák a legnyúlékonyabb pacalt. Korábbi értekezésemben már volt szerencsém — balszerencsés személyes élményeim hatása alatt — szólam a távértekezletek káros voltáról. Ezért engedtessék meg, hogy most néhány, történelmünkből vett pozitív példával szolgáljak az utófelszólalások mellőzésének hasznosságáról. Történetíróink szerint a vér- szerződést kötő vezérek egyike sem hódóit az utófelszólalás káros szenvedélyének. Szóáradat megeresztése helyett mindegyi- • ük oekötésié tartotta karját az ügyeletes elsősegélynyújtónak. Elleneseiben elvéreztek volna; nemdebár?... Hunyadi Mátyás királlyá kiáltását sem követte az észrevételek megtétele. Jelenlegi megyei viszonyaink ismeretében elképzelhetjük, hogy máskülönben vágj' odafagytak volna a választók a Duna jegéhez, vagy — tavaszi olvadáskor — belepotyogtak volna a vízbe. Következtetés: ön-életét menti, aki adott alkalommal lakatot tesz a szájára. A pozsonyi *»s**gevúlés résztvevői értékes szolgálatot tettek az akkori zab-takarékossági mozgalomnak; midőn a kikény- telenkedett „Életünket és vérünket!” után azonnal unisono kiáltották: „De zabot nem!” Gondoljuk csak el. hogy a máséra nagyétvágyú Mária Terézia minő gyönyörrel csapott volna tfe erre a fontos takarmánynövényre... Ne szólj szám, nem ürül zsákom! — kiálthatnám, ha üres óráimban szentencia-szerkesztéssel foglalkoznék. Felszólalásom végkövetkeztetéseként javasolom: 1. Az utófelszólalókat a helyszínen bírságoljuk meg felszólalás-percenként felmázsa zabra; a büntetés legyen erősen —• esetleg haladvány-szerűen — progresszív. 2. Téli időben állítsuk őket mezítláb jégtáblára, nyáron napon hevített homokra; mindaddig. míg a szófecsérléssel fel nem hagynak. 3. Vérbő utófelszólalób hathatós kezeléseként végiünk rajtuk eret; a metszés Holvét c»ak akkor kössük el, ha a felwtleges időhúzást véeW b***»je**Mr. Mindenen ir>té*k*'Aá*ék ered* ményohént két*é*kív«l több időnk jút nia<d sz értekezletéit mellett mu"K'a. tanulásra, pihenésre, s«s»akozásra. Csak ezt akartam mondani. >*= borváró —* Találós kérdés felnőtteknek Egy -méteráruboltba 30 méter angol import gyapjúszövet érkezett. Mennyit adtak el ebből a vásárlóknak, ha a hóvégi készlet 3 méter ésa vezető két évet kapott? * Egy vállalat négy sportszakosztályának támogatására évi 10.000 forintot irányzott elő. Mennyi jutóit ebből egy-egy szakosztálynak, ha labdarúgó csapata is vári? * Megüresedett segédkönyvelői áUás betöltésére egy nyugdíjas közhivatalnok és egy 18 éves hajadon jelentkezett. Hány éves lehet a főkönyvelő, ha az előbbit vették fel? * Egy műhely átlagteljesítménye júniusban 120, júliusban 130 százalék volt. Hogyan növekedett a termelékenység, ha az időelemzőt leváltották? * Egy boratválás 2.40, egy magyar penge 1.20. Ménnyit takarít meg havonta, aki maga borotválkozik és esetenként cca félméter ragtapaszt használ fel? * - •- ■ 10 mázsa baromfit hozták fel a termelők egy alkalOihmal a szolnoki piacra. Mennyi jut ebből a lakosságnak; ha öt pésfi „kiskereskedő" is megjelenik? * Valamely községben 150 egyéni gazda részére végzett a gép állomás prima talajmunkát. Mennyivel növekedett a helyi szövetkezeti bolt rum, pálinka és fonott üveg eladása? i i
