Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-25 / 175. szám

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP

1958. július 25.

AZ UTOLSÓ FILLÉRIG...

néhány dülöngélő, duhaj imbolyog az italbolt pultja időtt Az egyik gyűrött papírpénzt dob az asztalra, és újabb kört rendeL A kocsmáros szó nélkül megtölti a féldecis poharakat és eléjüktolja az italt. Kortyolják. De már ott tartanak, hogy a féldecis pohárból végig- esurog a rum a nyakukon. Folyik a pénz.

Az italbolt falán rajzszeggel kifüggesztett írás: „Ittas embert nem szolgálunk 01”

Megérkezett az autóbusz, s erre a dülöngélő emberek ki támolyognak. Az autóbuszra várakozók közül valaki derűsen megjegyzi:

— Jól benyakaltak.

Egy másik inkább magának, mint a mellette állónak mondja:

— Ugyan mennyi bort sört és pálinkát fogyasztanak Itt Rákó- czifalván?

Találgatások. Van, aki havi 20 ezret van aki 40 ezret mond. Az újságíró veszi a ceruzát és a jegyzetfüzetet hogy pontos számot kapjon.

A földművesszövetkezet számadatai minden kíváncsi kérdésre válaszolnak. Rákóczifalva és Rákócziújfalu italáruk eülátása szempontjából együvé tartozik. A földművesszövetkezet kezelésében vannak az italboltok. Hét helyen mérik a bort, a sört, a pálinkát és az egyéb égetett szeszféleségeket.

S június hónapban a kb. 7 ezer lelket számláló két községben 304 ezer forintot költöttek italárura. Az elmúlt félévben pedig 1 millió 400 ezer forintot Sok.

HA A KÉT KÖZSÉG lakosainak számát vesszük alapul, akkor az egy főre eső átlag nem mutat túl nagy összeget. Csakhogy az 1 millió 400 ezer forint nagy részét viszonylag kevés ember fizeti be szinte kötelező díjként az italboltba, hogy szenvedélyének hódoljon. S itt most nem arról van szó, hogy ki-ki ne igya meg azt a mennyiséget, amennyit a pénztárcája megenged, hanem arról, hogy mi minden húzódik meg e mögött a nagyösszegű italfogyasztás mögött

Elvileg részeg embert kiszolgálni tilos. Gyakorlatilag azonban egészen más a helyzet Az italboltok vezetői ugyanis a forgalom után kapják a fizetésüket. Sokszor nagyon is tudják, hogy egy-egy részeg a család egész havi megélhetését ereszti le a torkán, de nem törődnek vele, mert mennél többet iszik a vendég, annál többet keresnek ők.

S jónéhány vendég bizony soha nem tudja: hol a határ. Itt van H. P. családos ember, alkalmi munkás, 1800—2000 forintot keres havonta, ö az elmúlt félévi 1 millió 400 ezer forinthoz szerény becslés szerint legalább 10 ezerrel hozzájárult. S otthon? Nincs semmi. Gyerekeit nem tudja eltartani, állami gondozásba adta. Még fiatalember. A felesége most is gyereket vár. Ugyan mire szüli meg a jövevényt? Rongyosak, szegények.

Hozzá hasonló D. S., szintén fiatalember és szintén minden fillérét elissza. Utána úgy koldulja össze az ennivalót. De sorolhatnánk a többi nevet: K. J. Ha egy tízes a kezébe kerül, megy a kocsmába és leereszti a torkán. Ezeket az embereket semmi nem izgatja. A család náluk nem számít. Hogy jön a tél, s tűzrevalóról kell gondoskodni, télikabátot, vagy ruhát, ezt-azt venni, ezzel ők nem törődnek.

ILYEN DOLGOKAT is takar a magas italfogyasztás. Szomorúságot, bánatot és sok-sok könnyet. Mit lehetne itt tenni? Talán adni a tanácsoknak olyan jogot, hogy az ilyen embereket ha kell — adminisztratív eszközökkel elvonókúrára küldjék, vagy esetleg lenne más megoldás? Találni kellene valamilyet. Ezt azok a szerencsétlenek sürgetik legjobban, akik a családfő könnyelmű, felelőtlen életmódja miatt nélkülöznek, szüksége* szenvednek. Sz. P.

Vasárnap

áramszünet

Értesítjük Szolnok város lakosságát, valamint a körzeti ki és a 3 kV-os hálózatunkról el látott üzleteket, üzemeket, bog;, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat villamos-távvezeték építési munkái miatt 1951 július hó 27-én, vasárnap ar alant felsorolt városrészben — áramszünetet tartunk:

6.30 h-tól 7 h-ig Szolnok vá ros egész területén. 7 h-tól kb 18 h-ig a Tárház, Széchenyi út Rákóczi út, Petőfi út, Beloiannisz úti iskola, Móricz Zsig mond út, Ady E. út és a Thö köly út vonalától keletre eső városrészben.

Tekintettel arra, hogy a visz- szakapcsolás a munkálatok befejezésétől függően a fenti időpontnál korábban is megtörtén hét, vagy más üzemi körülmények miatt az áramszünetet el kell halasztanunk, ezért vezetékeink és berendezéseink kikapcsolásra jelzett idő alatt is feszültség alatt állónak tekintendők.

Kunszentmárton történetéből

A minap Kunszentmdrtonban jártam és

^ dolgom végeztével letanyáztam egy ház előtt, ahol régi ismerősöm, az öreg Márton bácsi üldögélt a kispadon. Beszélgettünk egy darabig az időjárásról, a termésről és általában mindenről, ami a paraszt embert érdekli. Közben mellénk telepedett egy középkorú, komolyarcú férfi, akit Márton bácsi szívélyesen köszöntött: Jó estét, tanító bácsi. Megmosolyogtam az öreg parasztembert, aki úgy tiszteli a nála vagy húsz évijei fiatalabb tanítót, hogy bácsinak szólítja. De hamarosan figyelni kezdtem beszélgetésükre, amely a régiekre, Kunszentmárton múltjára terelődött. Nem szóltam bele, hanem lejegyeztem a beszélgetést és itt igyekszem visszaadni, remélem, mások is tudnak tanulni belőle.

— Tudja-e Márton bácsi, hogy Kunszentmárton jász település én nem kun?

— Erről bizony még nem hallottam. Hogy kerültek ide a jászok?

— A török hódoltság után a néptelenné vált vidékre 1717—19. között nagyobb számú család jött Jászapátiból. A községi levéltár irataiban még megtalálható a vándorlásuk története, hogy Jászapátiból kiindulva, hány helyen próbálták meg a letelepedést, vagy a föld nem volt megfeleld, vagy más dolog kényszerítette őket a továbbutazásra, S amikor ide a Körös XMrtjára értek, az öregek és fiatalok egyaránt kimondták, hogy egy tapodtat se tovább! Itt maradunk! így indult meg itt az élet és szorgalmas munkával szép kis várost épített magának ez a nép.

r— Helyesen mondja, tanító bácsi, de akkor mért nevezik mégis Kunszentmártonnak?

— Kunszentmárton nevét még régebbről kapta. Az 1200-as évek elején még csak Már- tanfalvának említik régi írásaink, mert akkor még nem is voltak benne kunok. Hiszen csak a tatárjárás után, 1260 körül telepítik ide a kunokat. Az itteni kunszállások a Nagykunság központjához, Kolbászszékhez tartoztak. Nevét tehát a kunok betelepedése után kapta és a néphagyomány és történelem így őrizte meg.

■—■ Akkor hát igaz lehet ez a történet is, amelyet nagyapám gyakran mesélt nekünk gyerekkorunkban. Még ma is emlékszem minden szavára: „Itt a határban a Köttönyhalomban van eltemetve a kunok utolsó fejedelme. Mert itt egy nagy csata volt. S a kunok igen vitézül harcoltak, de maga Köttön fejedelem is elesett az öldöklésben. Ide a halomba temették el vitézei pompával, ahogyan az egy kun fejede- - lemhez illik.

— Történelmileg tényleg igaz, hogy Kun- ^■i weníqmrtm területén az egyik határrész évszázadok óta Köttönylialom. Köttöny-kert nevet visel. Hiszen Pesty Frigyes 100 évvel ezelőtti kézrata a Nemzeti Múzeumban már tartalmazza ezt a nevet, ami pedig jellegzetes kun családnév. Magyarra fordítva azt jelenti, hogy „kemény legény", „jól megüli a lovat’’. Lovas népnél ugyanis a lovaglás rendkívül fontos követelmény. Azt is tudjuk a történelemből, hogy IV. Béla telepítette be az Alföldre a kunokat, bízván abban, hogy ez a harcias nép segít az országot megvédeni a tatároktól. A nomád élethez szokott kunok azonban nehezen szokták meg az állandóan egy helyben tartózkodást és vándorlásukkal gyakran kárt tettek a vetésekben.

L zért az itt eló lakosság erélyesen köve- telte a királytól, hogy a kunokat rendszabályozza meg. A király nehezen szánta rá magát, hogy erélyesen fellépjen, mert a főurak közti egyenetlenség és a még mindig meglévő tatár veszély ugyanis sok gondot okozott neki. De végül is sereget indított a kunok ellen, amelyben maga Kuthen fejedelem is elesett. De hogy hol temették el, azt bizonyosan senki sem tudja. Mindenesetre Kunszentmdrtonban tartja magát a hit, hogy valahol azon a vidéken. Ezért nevezték el az egyik régi utcát is Kuthen fejedelemről.

— A tanító bácsi jól összeszedte és jól megtanulta ezeket a könyvekből. De a szívességét én is megszolgálom. Mondok egy olyan történetet, amelynek párját bizony könyvekben meg nem találja: „Van itt Kunszentmárton határában egy halom, a Csörke-halom. Erről hallottam én nagyapámtól, hogy volt egyszer egy Csörke nevű igen gazdag földesúr, aki igen rosz- szul bánt a szegény néppel, fukar, gőgös ember volt. A nép gyűlölete akkor hágót a legmagasabbra, amikor a rossz termés miatt éhínség volt s Csörke, akinek rengeteg gabonája volt összegyűjtve, még kölcsön sem volt hajlandó adni a rászorulóknak. Ekkor a nép fellázadt a gyűlölt földesúr ellen és gabonájával, kincseivel együtt elevenen betemette egy nagy halomba, melyet róla azóta is Csörke-halomnak neveznek. Csörke a halomban igen-igen hosszú ideig élt és évenként egyszer lement vízért a Körösre. Ezalatt az idő alatt nyitva hagyta a halom egyébként féltve őrzött bejáratát. Hétfejü kutya őrizte azt — és aki Csörke távollétében arra járt és be mert menni a halomba, annyi kincset vihetett magával, amennyit elbírt, de ha a vízzel visszatérő Csörke ott érte, akkor örökre bezárult mögötte a halom hatalmas vasajtaja..."

K—a

A Nap kél: 4.13 h-kor, nyugszik: 19.28 h-kor. ~ A Hold kél: 14,37 likőr.

Időjárásjelentés

Várható időjárás: felhős idő, többjeié kisebb eső. Mérsékelt délkeleti-déli, később nyugatiészaknyugati szél Hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés egykét fokkal erősödik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 11—14, leg- nagasabb nappali hőmérséklet oénteken: 22—25 fok között. — Távolabbi kilátások: az időjárás lassú javulása. (MTI.)

— SZEPTEMBERBEN kezdik meg működésüket Szolnokon a TIT szervezésében létrehozott munkásakadémiák. Az előadások fa, papír és a vegyiiparban dolgozók szakmai ismeretének jővítését segítik elő. Egyet a Papírgyárban, a Cukorgyárban, a többi hármat pedig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában hívják létre.

—i TIZENHAT tanulóval több jelentkezett a megyei KISZ bizottság felhívására társadalmi munkára a szolnoki Verseghy Fiúgimnáziurnból. A fiatalok augusztus elején utaznak a Hanságba, hogy résztvegyenek a Hanság lecsapolásában.

— MÜANYAGNYELÜ háztartási konyhakést készít a budapesti Evőeszköz- és Acélárugyár, rozsdamentes acélpengével.

— MEGYÉNK TERÜLETÉN is a vasúti pénztárosok — a MÄV rendelkezése szerint — kötelesek az áru biztosításáról és a kifizetendő kártérítésekről az utazóközönséget kívánsága szerint szakszerűen tájékoztatni.

— ORSZÁGOS ÁLLAT ÉS KIRAKODÓVÁSÁR lesz Tö- rökszentmiklóson július 26-án, szombaton.

— TISZTÍTÁS UTÁN 19 mázsa 20 kilós holdankénti őszi arpa átlagterméssel dicsekedhet a tiszaderzsi Szabadság Termelőszövetkezet tagsága.

— KÖZEL EZER vagon gabonát vásároltak eddig a Szolnok megyei terményforgalmi vállalat telepei. Legtöbbet — 209-et — a karcagi, 135-öt a túrkevei, a mezőtúri pedig 127 vagonnal. A raktárak tartalma többnyire kenyérgabona.

íh 20 SZÁZALÉKKAL több gyapjú, 12 százalékkal több mű- selyem és 14 százalékkal több nylon fehérnemű kerül a III. negyedévben a megye boltjaiba.

— ÜJFAJTA SZINTETIKUS ANYAGBÓL készült női fehérneműt hozott forgalomba Ballon néven a belkereskedelem. Az új anyag szellősebb és nedvszívó hatásúi Főleg az úgynevezett svájci anyagból készült fehérneműket pótolja

— 500 FORINTOS bírsággal súlytották Oszrovki Márton me- zőhéki gazdát, mert az aranka elleni védekezést elmulasztotta.

— DÓRA LAJOS 250, Zölei Mihályt pedig 300 forintos pénzbírsággal sújtotta a zagyvarekasi Községi Tanács feljelentése alapján a szolnoki járási szabálysértési előadó a burgonya bogár elleni védekezés be nem tartásáért.

— ORSZÁGOSAN 55 százalékkal, megyénkben pedig 69,9 százalékkal nőtt az év első felében a takarékbetét állomány. A tavalyihoz képest számottevő növekedést mutat az iskolások megtakarítása. Forintos és kétforintos takarékbélyegekből több mint 44 millió forintot gyűjtöttek össze az iskolások nyári szórakozásaikra, sportfelszerelésekre, stb.

— 112 KÁT; HOLD földdel, tizemikét taggal termelőszövetkezetté alakult át július 22-én a jászágói Rákóczi Tszcs.

— MEGKEZDŐDÖTT a vadon termő gyógynövények begyűjtése. A növények begyűjtéséről, továbbításáról a helybeli földművesszövetkezetek adnak felvilágosítást.

— 300 FORINTOS bírsággal sújtották Hubai András tisza- szentimrei gazdát, mert az aranka elleni védekezést elmulasztotta.

— ZALANSZKl ZOLTÁN és Bársony Ilona énekel a Szolnokon megrendezésre kerülő zenés tarka-esten pénteken este 7 órakor a földmúvesszövetkezet Halászcsárdájában.

— TOVÁBB JAVUL a magán-autó igények kielégítése. Az idén eddig 1500 gépkocsit vásároltunk külföldről. A továbbiakban újabb 1460 kocsit vásárolunk. Ezeket a gépkocsikat is elsősorban azok kapják, akiknek munkájukhoz feltétlenül szükség van autóra.

JULIUS

25

Péntek

Jakab

§Sß)» hapi postánkból

A július 24-én beérkezett levelekre üzenjük:

Nemes János Kuncsorba, örömmel olvastuk leveléből, hogy ügye kedvezően nyert elintézést. Máskor is bizalommal forduljon szerkesztőségünkhöz.

Dénes Géza Tiszasüly. Beküldött írásaiért ezúton is köszönetét mondunk, munkánk során feldolgozzuk. Várjuk levelei^ Tamasi Mihályné Tiszatenyő. Panaszát megvizsgáljuk. A válaszadásig is kérjük türelmét.

Csató János Szolnok. „Tíz éves a tsz mozgalom”-ra beküldött pályázatát továbbítjuk az illetékes bíráló bizottsághoz. A bírálat eredményéről annakidején értesítjük.

Nagy Tibor Karcag. A nyári mezőgazdasági munkákról szóló tájékoztatását köszönettel vettük, lapunkban feldolgozzuk. Levelével máskor is keresse fel szerkesztőségünket.

Háfra László Jászjakóhalina.

örülünk, hogy panaszát orvosolták az illetékes szervek. Segítségünkért köszönet nem jár. Máskor is bizalommal fordulhat szerkesztőségünkhöz.

Nagy Elemér örményes, Bagi Mihályné Szolnok. Levelüket megkaptuk.

Pataki István Kenderes. Beküldött tájékoztatását feldolgozzuk. Köszönjük fáradozásait.

Fórizs László Kuncsorba. Verseit lektoráljuk. Kísérje figyelemmel a vasárnaponként megjelenő „Irodalom és Művészet” c. oldalunkat, a lektorálás eredményét az itt megjelenő „Szerkesztői üzenetek”-ben közöljük.

Márta Erzsébet Kisújszállás, Bádonyi Mária, Kóczián Ilona, Kelemen Katalin Szolnok. Lajtos Mária Karcag, Lisznyai Erzsébet Túrkeve. Kedves kis Pajtások! Rejtvénymegfejtéseiteket továbbítottuk az „Úttörők Fórumá”- hoz. Várjuk leveleiteket ezután is.

4>