Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-25 / 175. szám
SZOLNOK MEGYEI NEP1.AP 1958. július : A békeharc jegyében [ w**M**k t* * v» Hrncronw ác RnnK A Szakszervezetek Szolnok megyed Tanácsának elnöksége és a szakszervezetek területi bizottsága szerdán délután 5 órakor a Közalkalmazottak József Attila művelődési házában aktívaiUésit hívott össze. A nagyszabású aktíván részt- vettek a területi bizottság elnökei, tagjai, az üzemi-szakszervezeti bizottsági tagok, bizalmiak, a párt- és gazdasági vezetők, akik megvitatták az Európai Munkáskanferéncia berlini ülésén elhangzottakat. Bajtai Károly, az SzMT elnöke részletesen ismertette a június 20—23-án lezajlott berlini munkáskonferencia tárgyalásait, határozatait A béketábor egysége — mondta többek között — hatalmas és megbonthatatlan, nap, mint nap növekszik. Sokféle tényező befolyásolja a békeszerető nép- milliók számának emelkedését. Ezek köziül legfontosabbak: a Szovjetunió békefelhívásai, tudományos és technikai fölénye és azok a gyakorlati tényezők, amelyekkel nap, mint nap keresztülhúzza az imperialista nagyhatalmak terveit. A Szovjetunió békepolitikáját bizonyít. ja a konkrét leszerelési javaslat Hogy csak néhány példát említsünk: nemrégen vonta ki csapatait Romániából és részben Magyarország területéről, Lépten-nyomon, akár az 1956-os szuezi háborút nézzük, akár a most folyó libanoni beavatkozást — Amerika „béke”- politikája lelepleződik. Nem kis része van a béketábor erősítésében a NATO országok közötti ellentmondásoknak. Svájc, Hollandia, Belgium, Anglia nem jó szemmel nézd a nyugat-német militarizmus feltámadását Ezek az államok félnek attól, hogy háború esetén bonni kancellár megismétli Hitlert éa a kezdet kezdetén igája alá hajtja őket Ezen országok kommunista pártjai, szakszervezetei és tömegmozgalmai erős nyomást fejtenek ki kormányaikra.’ Ennek tudható be — folytatta tovább beszédét Bajtai elvtárs —, hogy Anglia kormánya elismeri a csúcsértekezlet fontosságát Bajtai elvtárs ismertetője végén kitért a Jugoszláv Köztársaság antimarxista politikájára- -— Mi továbbra is fenn akarjuk tartani — mondta — a Jugosztáv Szövetségi Köztársasággal a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Hívei vagyunk a békés egymás mellett élés politikájának. De nem értünk és nem is érthetünk egyet pártjának anti- marxista irányzatával. Az 06Z- tályharc fémnél. Példa rá a szocialista tábor egysége és a kapitalizmus kétségbeesett, minden eszközt megragadó, kalandor politikája, Csak egységes összefogással — mondta végezetül Bajtai elvtárs — harcolhatunk a békéért és kerülhetjük el a 111, világháborút Az SzMT elnök beszéde után Kakas Károly elvtárs, az Egyesült Izzó SzB. elnöke szólalt fel, aki résztvett a júniusban lezajlott berlini konferencián. Felszólalásában a konferencia hangulatáról számolt be és a kapitalista államok munkásküldötteinek beszédét ismertette. Az ülés végén több szakszervezeti bizalmi, meghívott szak- szervezeti tag szólalt fel, hangoztatva a békeharc fontosságát. Hruscsov és Raab beszéde a moszkvai osztrák nagy követség ebédjén MOSZKVA (TASZSZ). Norbert Bischoff, az Osztrák Köztársaság moszkvai nagykövete Raab kancellár látogatása alkalmából ebédet adott az osztrák nagykövetségen. Szovjet részről megjelentek az ebéden: Anasztasz Mikojan, Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterei és más hivatalos személyiségek. Az ebéden Raab osztrák kancellár és Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Dohárköszöntőt mondott Raao Kancellár egyebek között kijelentette: „A három évvel ezelőtt aláírt osztrák állam- szerződés következtében Ausztria vitathatatlanul új útra lépett. Az államszerződés megkö- 1 tésében a Szovjetuniónak nagy része volt.” i A kancellár hangsúlyozta: azokban a beszélgetésekben, I amelyeket a szovjet vezetőkkel 1 folytatott, teljes egyetértés nyíl- ! vámilt meg minden elvi kérdés- 1 ben. 1 A kancellár örömmel állapítot- ( ta meg, hogy a jelenlegi látogatás újabb eredményes lépés i EGY MENNYEI HÍR «mm ezeknek a törekvéseknek a valósításában, s hogy az á szerződés megkötése óta a jet—osztrák kapcsolatok a b ság és a kölcsönös meg alapján fejlődtek. A lefolyt beszélések elősegítették, „megtaláljuk az utakat é eszközöket e kapcsolatok erősebb fejlesztésére, vala arra, hogy különösképpel gazdasági élet és a kultúr: rületén még szilárdabb eg működést alakítsunk ki” — i dotta a kancellár. Hruscsov, a Szovjetunió nisztertanácsának elnöke v szában megállapította: a utóbbi évek tapasztalata ig£ zolja, hogy a Szovjetunió Ausztria vezetőinek találkoz mindig hasznosak voltak a ország népeinek szempontja — örömmel állapítom n hogy kormányaink nézetei a ke megóvásának és megszilá tásának, a pusztító atomháb elhárításának szükségessége kintetébea teljesen megegj nek, s ez jő alapot ad szc együttműködésünknek a h megóvásáért és megszilárdi sáért vívott harcban.” KORUNK EMBERE Sok-sok évvel ezelőtt egy lámpalázas diák,tartotta remegő kezében az érettségi tételt; Cicero „De natura deorum” (Az istenek természetéről) című írásából kellett fordítania. A latin szavakat elfújta a tűnt évek szele; eszmei tartalmukat azonban soha, semmi,,. A fénykorát élő ókori Róma szikrázó logikájú szónoka felvetette a kérdést: Miért hogy az istenek jelképekben, talányokban, álmokban hozzák akaratukat az emberek tudomására? Miért nem szólnak a halandókhoz fényes nappal, érthetően, világosan? már tudja, hogy Hermes, Apollo, Diana s a görögrómai regevilág számtalan istene a képzelet szülötte csupán. „Válaszaik” sem tőlük származtak tehát, hanem a kettős értelmű feleletek megszerkesztésében oly jártas papságtól mely busásan hasznod az emberi tudatlanságból, hiszékenységből. Jósok, hiszékenyek napjainkban is akadnak. Az előbbiek nyugaton háborítatlanul űzik mesterségüket; a kapitalista országok urainak nem érdeke, hogy a nép hályogtalan szemmel lássa a világ dolgait. Legkevésbé érdeke napjainkban, a világpolitika forrongása idején. Kényelmes és veszélytelen számukra, ha birodalmaik igazságtalanságaiért az „égieket” okolják. A munkanélküliségtől való félelem, az atomháborútól való rettegés még azok gondolkodását is könnyen megzavarja, akik tudják, hogy a világon két fő-erő munkálkodik: a természeti törvények és az emberi elme, akarat. Miért szólunk minderről? Megyénkben is suttogva terjed egy hír: „Szakállas férfi szállt alá az égből, s így szólt: Száraz tavasz, esős nyár, véres ősz. Hat szót ejtett csupán, s újra a fellegekbe emelkedett”. Elismerjük: a „jóslat’* két első tétele valóravált — már a „próféta” megjelenése előtt. Ugy-e, Bem nehéz belátni, milyen köny- nyű már megtörtént eseményeket megjósolni?... »Véres ősz...” — mondotta állítólag a mennyei küldött. Másra nem utalhatnak e szavak, mint új, harmadik, minden eddiginél borzalmasabb világégésA BÉKE VAGY HÁBORÚ re. Nem véletlen, hogy a „jóslat” éppen a közelkeleti imperialista agresszió napjaiban érkezett a „mennyből”. Az eíébiggyesztett ügyes szójáték — „Száraz tavasz, esős nyár” — a jövendölés hitelét van hívatva fokozni. Sem az első, sem a második világháborút nem előzte meg az ideihez hasonló rendkívüli időjárás. így — nyugodtan állíthatjuk a próféciának még téves logikával alkalmazott természettudományos alapja sincs. Nem kell külön bizonygatnunk: az időjárás, valamint a háború vagy béke sorskérdése semmi-semmi összefüggésben nincs egymással. Napjainkban a fejlődő meteorológia alkalmazásával: sok helyen nagy magasságban végzett tudományos megfigyelések segítségével több-kevesebb valószínűséggel előre megmondhatjuk: milyen idő várható. Ez azonban nem jóslás, hanem természet- tudományos alapon nyugvó előre-jelzés. nem a légköri viszonyoktól hanem nemzetközi gazdasági, politikai és erőviszonyoktól függ. Mindenek felett pedig az embermilliók békeakaratától. A Szovjetunió egyenesvonaiú, törhetetlen békepoiitikája, a Béke Világtanács szívós munkája, a világ népeinek egyre kiáltőbb békeakarata, a béketábor szilárdsága megtörhetetlen támasza földünk békéjének. A béke nem égből érkezett szakállas emberek fecsegésén, hanem keménykezű, dolgozó milliók akaratán nyugszik. Ahányan terjesztik, annyi községbe teszik a „csoda” helyét: Pesthidegkútra, Soroksárra, vagy tán éppen valamelyik jász faluba, önmagában ez a tény is elgondolkodtató. Egy valóban bekövetkezett esemény helye nem szokott kétes lenni... Kik terjesztik a hírt? Terjesztik azok, akik nem rendelkeznek eléggé higgadt fővel, elég természettudományos ismerettel, elég határozott világnézettel. S tovább adják azok is, kik ellenségei a néphatalomnak: s mint ilyenek egy új világháborútól remélik annak megsemmisítését. Hiába remélik. A Szovjetunió a második világégés után erősebb lett, mint valaha volt. Hazánk népi demokratikus erői az ellenforradalom füzében edződtek acélosabbá, mint voltak annak előtte. Angol—amerikai tervek ci kösépkeleti agresszió kiaxéleaítésért MI A TEENDŐ? Fáradtságot nem ismerő, lankadatlan ________________ felvilágosító mu nka,. A fent elmondottakból kitűnik, hogy az ostoba álhír milyen romboló veszélyeket rejt magában. Hiszen, ha igazat mondott volna a nemlétező mennyei küldött — vajon érdemes volna-e dolgozni, begyűjteni a termést, építeni?,.. Nem: hiszen ki tudja, mely pillanatban válik semmivé a fáradozás gyümölcse. Szükséges volna-e tovább harcolni a békéért? ... Nem; hiszen a próféta megmondta: háború lesz. Dolgozó népünk érdekeit, sőt közvetve a világ béke- mozgalmát veszélyezteti, aki terjesztőjévé válik e rém-mesének. Ne gúnyoljuk azokat sem, akik elhiszik az égből alászál- lott szakállas férfiról szóló dajkamesét. Könnyen lehet, hogy jószándékú, egyszerű szívű, kevés ismerettel rendelkező emberek ők. Tanítsuk, világosítsuk fel őket a mendemonda alaptalanságáról; adjuk vissza hitüket az életben, a munkában, a békében. Tegyük ezt olyan emberszeretettel és türelemmel aminő kommunistákhoz illik. NEW YORK (TASZSZ). A New York Herald Tribune közölte szemleírójának, J. Alsop- ,mk cikkéti amely leleplezi a kö- izépkeleti agresszió kiszélesítéséinek angol—amerikai terveit. Alsop közli, hogy Lloyd angol külügyminiszter kérte az amerikaiakat, hogy „szükség esetén” támogassák az angol csapatokat a kőolajban gazc Kuwait és Katar kerületek m< szállásában. Alsop azt írja: £> les „legalább 75, százalékig hi zájárult, hogy támogatja az a gólokat”, Alsop megjegyzi mi hogy az Egyesült Államok ten két sző a szaudarábiai El-Has tartomány megszállására. ÚJ BAGDAD ÉPÜL Bagdadot modem várossá építik ki, amely a maga nemében éppen olyan különleges lesz, mint az Ezeregyéjszaka Bagdadja. A város átalakítása céljából összehívták a világ valamennyi nagy építészét. Le Corbusier megbízást kapott arra, hogy készítse el egy hatalmas stadion terveit, a finn Alvar Aalto a jövendő könyvtár és képgaléria terveit veti papírra; már jóváhagyták a német Werner Maroh által tervezett 3 és félmillió dollárba kerülő múzeum részleteit és az olasz Gio Ponti megtervezte az állami olajfinomító, üzemek igazgatósági épületét. De a legnagyobbszabású kétségtelenül az a terv, amely a 88 esztendős Frank Lloyd Wright amerikai építész fejében született meg, aki gyermekkora óta nagy csodálója az Ezeregyéjszaka regéinek. Az ő elgondolásai alapján épül majd fel a bagda nagyopera, ez a m rész elgondold: épület, melyet fé hold alakú fcupo tetőz be és csillaj vizsgáló is lesz bei ne. Tőle néhány m* térré emel kedi majd az a televizií torony, amely Mc hammed kardját áb vázolja. Hogy a opera modern épü leiének keleties jel leget kölcsönözzön Wright kovácsoltva ablakrácsokat, belsi kereteket és szökő- kútakat iktatott terveibe. MM „Nehéz jó lapot bírálni — Baráti beszélgetés az MSZBT-klubbati — íí Szerdán este Korzin elvtárs, a Szovjet Híradó című folyóirat szerkesztőbizottságának vezetője látogatott el Szolnokra, az MSzBT klubba, Azért jött, hogy lapjának munkájáról beszélgessen a megyeiekkel. Elmondotta, hogy a Szovjet Híradó célja: bemutatni a szovjet emberek életét; problémáit és az eszközöket, melyekkel legyűrik a nehézségeket. — Közös cél felé halad a magyar és szovjet nép —• mondotta többek között —, ezért kell erősíteni barátságunkat. Arra kérte a megjelenteket; őszinte bírálatukkal segítsék a szerkesztőbizottságot abban, hogy még jobb lapot adhasson olvasóinak, Berceli Gyula, ki Mezőtúrról jött városunkba, találóan megjegyezte, hogy „Nehéz jó lapot árálni — márpedig a Szovjet Híradó az!” Kérte, hogy a jövőben többet közöljenek a fiatal szovjet költők verseiből. Bíró László, a karcagi kultúrotthon igazgatója a nálunk járt szovjet vendégek véleményére kíváncsi hazánkról. Nagy Antal Turkevé- rgl a szovjet kultúrotthonok munkamódszerei után érdeklődött. Azokról szeretne olvasni a Szovjet Híradóban. Győri Tibor a szovjet munkások hétköznapjaira kíváncsi. A TTIT részéről megjelent Lévai István a lap tudományos érdemeit méltatta, de keveselte az ifjúsági témákat feldőlogzó cikkeket. Ku-ucz István, a Megyei Tanács művelődési csoportjának vezetője javasolta. hogy a lap terjesztésébe a kultúrosokat vonják be. Ezt Kispál József, a Járműjavító dolgozója is helyeselte, egyben kérte, hogy több lapot küldjenek az üzembe. Korzin elvtárs megígérte, hogy a kívánságoknak megfelelően munkatársaival együtt eleget tesz. Az ankétot jó hangulatban lefolyt bar ráti beszélgetés követte. i
