Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-17 / 168. szám

1958. július 17j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fiivdőí képek „Tombol” a kánikula. A 30 fokos hőségben szomjasan kor- nyadoznak az útszéli fák. Leveleik között pihegó madár ser eg igyekszik menedéket keresni a meleg elől. De hiába. Ilyenkor csak a jó hús víz nyújt enyhülést és menedéket. Nem csoda hát, ha zsúfolásig telve vannak a strandok. Cserkeszöllő fürdőjét például naponta többszázan keresik fel gyógyulás és enyhülés reményében az ország minden tájáról. Ez nem gyógyvíz. Strandmedence. Hűs öblében vidáman kaca­gó gyereksereg kergeti az óriási strandlabdát. A gyógyulni vágyók sem panaszkodhatnak. Külön medence áll rendelkezésükre. S így egymást vezetgetve kellemesen töltik a délutánokat az árnyat nyújtó fáktól övezett medencében. „Ne tessék tolakodni, mindenkire sor kerül*’ — szól a sor elejére a fagyialtos néni. Szép, szép ez a nagy forgalom, de azért a tároló edényre nagyobb gondot fordíthatna, mert az bizony nem ép­pen a leghigiénikusabb. Heves viharok Angliában és Hollandiában — halálos áldozatai vannak a hőhullámnak Becsben London (Reute;-). Dél-AnglLá- ban éis Walesben vasárnap heves szélvihar tombolt. A szél fákat csavart ki tövestől és fennaka­dást okozott a szárazföldi közle­kedésben, valamint a hajózás­ban: Anglia déli partjai előtt a vi­harban eltűnt egy kisebb ha­lászhajó, amelyen ketten tartóz­kodtak. A keresésükre indult helikopter a rossz időjárás miatt kénytelen volt visszafordulni. Hollandiában vasárnap este heves viharok sepertek végig. Rotterdam és Amszterdam kikö­tőjének bejáratánál a révkalau­zok kénytelenek voltak munká­jukat beszüntetni. A belvízi ha­józásban is fennakadások van­nak. Becsben ezzel szemben szo­katlan volt a hőség és 33 fokot mértek árnyékban. A hőhullá­moknak halálos áldozatai is vannak. A meteorológia azonban a hóhullám gyors elvonulását jelzi, mert északnyugat felől hi­deg légtömegek nyomulnak elő­re. (MTI) Megállapították a Mező- gazdasági Vásár belépőinek árait Megállapították a szeptember 12-én nyíló Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár jegy­árait. Az elővételi jegyek ára Budapesten és vidéken egyfor­mán 5 forint. Az 50 százalékos utazási kedvezményt igénybe­vevő vidéki érdeklődők 1 forin­tért vásárolhatnak kedvezmény­re jogosító igazolványt. A kiál­lítás pénztáránál váltott jegyek) ára 7 forint lesz. <'P'ULantáL a határba HARAGOS-ZÖLD kukorica, arany ló búza, üdezöld cu­korrépaföldek fölött siklik át a tekintet. Tizenhárom évvel ez­előtt két kézen össze lehetett volna számolni a tulajdonosokat, 1945 óta sokszáz parasztcsalád bírja a földet. Mellettük egyre erősödik a szocialista mezőgazdaság: ma Tiszafüred határának 52 százalékán gazdálkodnk tsz-ek, csoportok, s az állami gazda­ság. A régi szikes helyén új élet sarjad: évről-évre nő a javí­tott terület. A község egyéni gazdái érdeklődéssel tekintenek az öt szövetkezet fejlődése felé. Ezek napjainkban már kiheverték, helyrehozták az ellenforradalom okozta károkat. Az Úttörő Tsz — például — idén első ízben végzett nagyobb arányú istál­lótrágyázást a 3004-es kormányhatározat ösztönző hatására. A tagság jobbadán kubikos volt a múltban; soraiban mostanában alakul ki a paraszti földszeretet. Idén már 40 vemhesüszőt vá­sároltak a szövetkezeti gazdák, mintegy bizonyságául annak, hogy gondolnak a jövőre. Kétezer naposcsibéjüket kitűnő ered­ménnyel — 4 százalékos elhullás mellett — nevelitek fel Ez a siker buzdítás a jövőre. A HARCOS TSZ-BEN 100 kh-ra 12 szarvasmarha, 110 juh, 5 koca jut. 500 baromfit és 500 víziszámyast neveltek fel idén sikerrel. A Petőfi Tsz a közelmúltban még a szerződött növényeket részesítette előnyben; így a borsót, cukorrépát, lu­cernamagot. Napjainkban mind erősebben fejleszti az ellenfor­radalom alatt széthurcolt állatállományát. Az 500 holdas közös birtokon 60 szarvasmarha, 30 koca, 400 juh, 1000 baromfi van; nem is számítva a háztáji gazdaságok állatállományát. Üj vezetőséget választott az Uj Barázda Tsz; a régi irá­nyítása mellett sok volt a torzsalkodás. Emiatt kiesés állt elő a munkában... így nem csoda, hogy a tavalyi 72.— forintos munkaegység érték helyett idén csak 30—35-re lehet számítani. Jövőre bizonyára többre, ha megszilárdul ismét a munkafe­gyelem. Az idei jövedelem legnagyobb részét az egyre erősödő állatállomány biztosítja. A Hámán Kató Tsz tagsága a község legjobb tehenésze­tét vallhatja magáénak. A fejési átlag már 16 liter fölé emel­kedett. Nem régen 20 előhasú kocával gazdagodott a szövetke­zet; áruk hónapokon belül megtérül. HAVI 1500 FORINT fölött keresnek a Március 15 Halá­szati Tsz tagjai. Jó gazdákhoz illően gondolnak a jövőre is: a Holt-Tiszába sokezer süllő- és pontyivadékot telepítettek. Tiszafüred egyéni parasztjai is állják a sarat: Rózsa Fe­renc, Kuli György, Nemes Mihály, Gulyás József és több más gazdatársa szép eredményeket ér el a munkában. A nagyüzem­mel szemben — persze — nem versenyképesek: a község ter­melőszövetkezetei, csoportjai és az állami gazdaság mintegy 20 százalékkal magasabb termésátlagokat ér el a tudomány leg­újabb eredményeinek felhasználásával és a gépi erő megbecsül­hetetlen segítségével. Molnár Károly főállattenyésztő Feloszlassák-e a jászberényi juhtenyésztő szakcsoportot ? I egutóbb egy megbeszélésen •*-' szóba került Jászberény és ezen belül az ottani szak­csoportok helyzete. Az egyik elvtárs elmondta: a Jászság fő­városában hallani olyan hango­kat, hogy a szakcsoportok kö­zös tevékenysége kevés; ezért, legjobb lenne feloszlatni azokat. Aki ezt a kijelentést tette, — akár komolyan gondolta a dol­got, akár tréfálkozott —, veszé­lyes húrokat pengetett. Az a helyzet ugyanis, hogy az eféle kijelentések mindennél jobban bizonyítják: mennyire lebecsü­lik a szakcsoportokkal való fog­lalkozást. Mert nézzük: hogyan is áll a dolog. A szakcsoport minden esetben a földművesszövetkezet keretén belül működik. No, már most feltehetően egyes szakcso­portokban ma még kevés a kö­zös tevékenység. Dehát ilyenkor a feloszlatás az orvosság?.. j Egyáltalán nem. S ezt határo­zottan ki is kell jelenteni, hogy feloszlatásra csak a legvégső esetben kerülhet sor; akkor, ha a szakcsoport egyebet sem csi­nál, csak üzérkedik és spekulál. Mindenesetre az a könnyebbik megoldás, hogy kijelentjük: Ez, meg ez a szakcsoport nem dolgozik jól; nosza, zargassuk széjjel. Ennek a dolognak van egy másik oldala. S a kérdést így leéli feltenni: Mit tesz a föld­művesszövetkezet, hogy a szak­csoportnak több legyen a kö­zös tevékenysége? Foglalkoz­nak-e a dolgozó parasztokkal?... S ez a dolog lényege. Dehát nézzük, miként is áll a dolog Jászberényben? 1957 jú­lius 16-án alakult a juhtenyésztő szakcsoport 31 taggal. Ma_J>20 birkájuk van; ahány gazda, annyi felé a jószág. Ez persze, nem jó. Hiszen az ottani juh- tartók minden bizonnyal azért fogtak össze, hogy közösen több­re menjenek, igénybe vegyék a szakcsoportoknak nyújtott ked­vezményeket. Viszont, ha nincs együtt a jószág, akkor nagyon nehéz közös tevékenységet foly­ta tni. Ez az első dolog tehát, amin a földművesszövetkezet vezetőinek, a mezőgazdasági üzemág dolgozóinak segítendök kell. A másik, amit szintén figye- lembe kéül venni: őszin­tébben beszéljenek az emberek­kel. A szakcsoport tagjai tarta­lékföldet kértek; nem kaphat­nak. Egyrészt azért, mert a tsz és az állami gazdaság igényt tart a tartalékföldekre; s első­sorban ezeket az igényeket kell kielégíteni; másrészt pedig tu­lajdonképpen nem gabonater­mesztésre, hanem juhtenyész­tésre szövetkeztek. S a szakcso­port tagjainak van is földje. Ennek ellenére el kellene és el lehetne mondani, hogy közös tevékenység végzésére nagyon sok lehetőségük van. Törzsköny­veztethetik az állatokat és te­nyészkosokat is nevelhetnek; maguk dolgozhatják fel a tejet és eladhatják a gomolyát. De ehhez nem okvetlen szükséges a tartalékföld!.:; A jászberényi fmsz mezőgaz­dasági üzemágának meg kellene vizsgálnia, hogy az ottani dol­gozó parasztok az előbb emlí­tetteket milyen módon valósít­hatnák meg s ki kellene mu­tatni fehéren-feketén kiszámol­va, hogy ebből mi lesz a hasz­nuk. Hatszázhúsz birkája van a szakcsoportnak. A tejet tehát közösen dolgozhatnák fel; de van-e ennek akadálya? Nincs. Danajka István, a Tejipari Vál­lalat igazgatója már régen meg­ígérte, hogy az üzem ad a szak­csoportnak gépet.. Állandó szak­mai segítséget Farkasdi Gyula, a jászberény tejüzem vezetője helyezett kilátásba. Egy májusban megjelent és az iparengedélyek kiadásáról szóló rendelet megakasztotta a fmsz munkáját. Nem tudták eldön- tena, vonatkozik-e ez a szakcso­portra, vagy sem. Mástél hónapig várták a megyei tanácstól a le­vélválaszt kérdésükre, ahelyett, hogy felemelték volna a tele­font . : A rendelet nem vonat­kozik a szakcsoportra! A tagok feldolgozhatják és értékesíthe­tik a tejet. Abból, hogy hat hé­tig vártak egy percek alatt meg­kapható válaszra, következik: nem foglalkoznak elég lelkiis­meretesen a szakcsoport dolgá­val ÍV] i a teendő? A gazdák ré­■LTJ- széről: valamelyikük ta­nyáján jelöljenek ki egy ka­rámot. A fmsz és a tanács ré­széről segítsék hozzá a csopor­tot egy helyiséghez, melyben a tejet feldolgozhatják. Beszteri Mihály, a városi ta­nács vb. elnökhelyettese, Róna tanácstitkár, Tóth D. János me­zőgazdasági üzemágvezető, Bat- hó János szakcsoport-elnök és még sokan mások egyértelműen foglaltak állásit a kérdésben: A jászberényi juhász-szakcsopor­tot nem kell feloszlatni; Ellen­kezőleg:-Több, gyorsabban nyújtott se­gítségben kell részesíteni* * i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents