Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-17 / 168. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Q SZOLNOK MEGYEI IX. évfolyam, 168. szám. Ára ©O fillér 1968. július 17. csütörtök. I %ai ttkátnutiMUl | ! Kádár János elvtárs f nyilatkozata i * I Karcagi Hírlap ! .............................................................Jt Garaton as idei búsa3 — milyen less as új lisst? Tegnap reggel érdekes ünnep­ség zajlott le a törökszentmik­lósi malom kapujában. Megér­kezett a Surjáni Állami Gazda­ságból azl első új búzát szállító teherautó. A gazdaság dolgozói íellobogózták a kocsikat, zöld gulyákkal díszítették környes- körül az autón és a pótkocsin lévő acélos búzával teli zsáko­kat. Azért mondom, hogy acé­los, mert később több szakem­ber szájából hangzott el a vé­lemény, hogy ritkaságnak szá­mít az idei acélos búza. A kapuban az üzem igazgató­jával, Ignácz Flórián elvtárssal az élén a malom valamennyi dolgozója megjelent:- a molná­rok, henger- és szitaőrök, a cso­magoló lányok, a műszaki veze­tők, de még az iroda dolgozói is várták a szállítmányt. Amikor a teherautó a malom kapuján befordult, Ignácz elv­társ meleg szavakkal fogadta a búzát elkísérő gazdasági dolgo­zókat. Többek között ezeket mondotta: — Különösen jóleső érzés tölt el, hogy megérkezett tele­pünkre az új búzából az első szállítmány. Annál is inkább, mert ma már nem vagyunk arra kény­szerülve, hogy az új búzát azon­nal megőröljük. Malmunkban 270 vagon ógabona, a megye többi 20 malmában pedig több mint 1000 vagon ógabona van tárolva. S örömünket fokozza az a tény, hogy a kezdetben rossz időjárás elleniére is igen szép termést takarítanak be a földeken. S most az állami gaz­daság első szállítmánya után várjuk az egyéni gazdákat is, hogy minél bőségesebb foszlós kenyérhez juttassuk a megye, az ország ipari városainak dol­gozóit. Szavai után Füski Imre elv- társ, a Surjáni Állami Gazda­ság igazgatója átadta a szállít­mányt, s közben elmondotta, hogy a szeszélyes időjárás elle­nére búzából holdanként az ed­digi cséplési eredmények alap­ján 12,20 mázsa átlagtermést várnak. Az üdvözlés után vidám beszélgetés indult a gazdaság és az üzem dolgozói között. Kibon­tottak egy zsák búzát, belemar­koltak és mint ilyenkor szokás, a szakemberek beleharaptak a szemekbe. Persze, csak nevettek az efajta „minőségi ellenőrzé­sen’'. Kicsit később a malom laboratóriumában vonultak a búza „hivatalos" megvizsgálására. Ez alkalomra felkértük Mucsi Lászlót, a Szol­nok megyei Sütőipari Vállalat főmérnökét, jöjjön velünk, s mondjon véleményt olvasóink­nak az új gabonáról. A labora­tóriumban Banka József először a hektoliter súlyt állapította meg. Valamennyi szakember kedvezően nyilatkozott, mert a mérés eredménye 84 kilogramm lett a tavalyi 78—79-el szem­ben. Időközben Csikós Péterné e^y kis elektromos kemencében elvégezte a nedvesség mérést. Ez is kedvező eredményt hozott. A nedvességtartalom mindössze 11,6 százalék volt. Rögtön meg­említették, hogy az elmúlt évek­hez képest ez is nagy előrehala­dás, ugyanis volt idő, amikor a malomnak 22, sőt 25 százalékos nedvességtartalmú gabonát is át kellett venni. Most viszont — tekintettel a többszáz vagon ó- gabonára — a termelőszövetke­zeteknek, állami gazdaságoknak nem a cséplőgéptől kell teljesí­teni a beadást, hanem van idő a gabona megszárítáisára, kitisztí­tására, s a malomba már tiszta, megszáradt búza kerül. Amíg a vizsgálatokat folytat­ják, beszélgetünk. Banka József, a laboratórium vezetője elmond­ja, hegy jóízű kenyeret csakis abból a búzából lehet sütni, amely őrlés előtt egy-két hétig kiforrja magát, sőt az a jó, ha az őrölt liszt áll néhány hétig Ekkorra elkészültek a vizsgá­latok. Mucsi Lászlón, a szolnoki Sütőipari Vállalat főmérnökén volt a sor, hogy a pékek nevé­ben véleményt mondjon az új lisztről. —• A laboratóriumi vizsgála­tok alapján: nyugodtan állítha­tom — mondja —, hogy az új búzának, magas a sikértartalma; 49 százalék lisztje alkalmas, jó­ízű, jóminőségű, magas, szépen hasadó kenyér sütésére. Ebből a búzából olyan, kenyeret lehet siütni, mint a spongya — persze, ha a liszt lelki isméretesi, ügyes pék kezébe kerül — vetette köz­be valaki. Mucsi László sem tiltakozott. Az újbúza megérkezése után néhány nap múlva megkezdődik a folyamatos őrlése a törökszent­miklósi malomban, s a lisztjé­ből készült szép, magas, pirosra sült kenyér rövidesen a dolgo­zók asztalára kerüL A kánikuláról jelentjük Napok óta 29—30 Celsius fo­kot mutat a hőmérő. A tűzese­tek azonban a „trópusi meleg" ellenére sem szaporodtak. A Tűzoltóparancsnokság tájékozta­tása szerint mezőgazdasági tűz­kár még nem fordult elő e me­leg napokban Szolnok város és járás területén. * Fellendült a napszemüveg „forgalom*. A vrvegnövekedett „vásárlási láz” mellett, ugrás­szerűen megemelkedett a javí­tásra szoruló szemüvegek száma. Tegnap délután mintegy 60 da­rab szemüveget adtak le javí­tásra tulajdonosaik az OFOTÉRT 28. sz. boltjában. • — Tudomásunk szerint még nem fordult elő napszúrásos megbe­tegedés — közli dr. Király ren­delőintézeti főorvos. Az óvatos­ság azonban nem árt. Az ilyen nagy melegekben könnyen sú­lyos következményekkel járó betegséget is lehet szerezni. * 75 hektoliter csapolt és 5 ezer üveg palackozott sört fogyasz­tottak tegnap a nagy hőségtől szomjazó emberek. E mellett el­fogyott még 4 ezer adag hűsítő és 17 ezer adag fagylalt is a Vendéglátóipari Vállalat egysé­geinél. • —110 mázsa jeget gyártunk na­ponta. E mennyiséghez 3 napon­ként, ha nincs üzemzavar, még 55 mázsát termelünk és mégsem tudjuk kielégíteni az igényeket. Minden deka jég elfogy — pa­naszkodik homlokát törölve Nagy Árpád, a Szikvíz- és Mű- jeggyártó Vállalat főkönyvelője. Közös tanácskozás Szolnokon a patronáló mozgalom felelevenítéséről JÚLIUS 16-ÄN, szerdán Szol­nokon tanácskoztak a megye ipari üzemeinek igazgatói, párt- titkárai a termelőszövetkezetek elnökeivel és párttitkáraival. Megbeszélték a patronálómozga- lo-m tapasztalatait, s kiszélesíté­sének, felelevenítésének módját. Az ellenforradalom óta elsőízben került sor a megyében arra, hogy a patronáláseal kapcsolatos kérdéseket szervezetten megbe­széljék. A tanácskozást az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának mezőgazdasági és ipari-közlekedési osztálya, a Szakszervezetek Megyei Taná­csával közösen szervezte. Bajtai Károly, az SZMT elnö­ke ismertette a jelenlegi helyze­tet, és a tennivalókat. Szólott a Magyar Szocialista Munkás Párt és a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány intézkedéseiről, határozatairól, amelyek a tsz-ek gazdasági megerősítését és fej­lesztését szolgálják. A patronáló munka Szolnok megyében már nem új­keletű. A munkások és a dolgo­zó parasztok barátságának pe­dig gazdag múltja és politikai hagyománya van, amely még visszanyúlik a felszabadulás előtti időszakra. A patronálási mozgalommal méginkább elmé­lyült a munkásosztály és a dol­gozó parasztság barátsága, szi­lárdult a munkás-paraszt szö­vetség. Bajtai elvtárs részletesen fog­lalkozott azzal, hogy a patronáló üzemek milyen gazdasági segít­séget nyújtottak a tsz-eknek az ellenforradalom előtt. Elmondot­ta azt is, milyen hibákat lehe­tett tapasztalni e téren. Az volt a baj, hogy az ellenforradalom előtt a patronálási munka kizá­rólag gazdasági segítségre szű­kült, nem volt megfelelő politi­kai tartalma. Az előadó foglalkozott azokkal a körülményekkel is, amelyek szükségszerűen megkövetelik a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. Beszélt arról, hogy a patronáló üzemek milyen mó­don segíthetik a szocialista me­zőgazdaság megteremtését. Egyes Szolnok megyei üzemek a kö­zelmúltban újból felelevenítet­ték a régi kapcsolataikat az ál­taluk patronált tsz-ekkel. A he­lyes kezdeményezéseket tovább kell terjeszteni. Bajtai elvtárs részletesen felsorolta; milyen se- gtíséget adhatnak a patronáló üzemek a közös gazdaságoknak.­Beszédét vita követte. Tsz-el- .nökök, üzemek párttitkárai, igazgatói szólaltak fel, és tettek javaslatokat. A jelenlévők egy­hangú helyesléssel fogadták a patronáló mozgalom felelevení­tését: HORVATH IMRE ELVTÄRS, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának mezőgazdasági tit­kára elmondta, hogy a patroná- lást még tartalmasabbá lehet, és kell tenni. Ez azt jelenti, hogy ne csak az üzemek, a munkások segítsenek, hanem az erősebb termelőszövetkezetek is segítsék a gyengébbeket, a megye mező- gazdasági szakemberei is vállal­janak részt a patronálásból, ha­sonlóképpen az állami gazdasá­gok. A tanácskozás végén a jelen­lévők elhatározták, hogy már a közeli napokban 'megkezdik a munkálkodást a patronálási mozgalom felelevenítése érdeké­ben. Uj Etet Hó na pia a Jászságban Folytatódik az amerikai partraszállás Libanon­ban Beirut (AFP). Szerdán reggel három újabb amerikai csapat- szállító hajó csatlakozott ahhoz a hét egységhez, amely kedd este óta tartózkodik a libanoni par­toknál a khakiéi nemzetközi re­pülőtérrel szemben. A tengerész gyalogosok part­raszállása, amelyet kedden este 18 órakor megszakítottak, szer­dán a kora reggeli órákban foly­tatódott. A partraszállási had­műveleteket repülőgépek bo­nyolítják. Ugyancsak repülőgé­pek tartanak őrjáratot Beiruttól éisaakra és délre. A Hazafias Népfront Jászberényi Járási Bizottsága kedden népes látogatottságú ülést tartott. Az ülésen beszámoló hangzott el o,z elmúlt hónapok népfront-munkájáról, s meg­történt a következő hónapok munkatervének ismertetése is. A bizottság nagy örömmel és egyhangú lelkesedéssel járult hozzá ahhoz a tervhez, hogy megrendezzék a Jászsági Uj Élet Hónapját. Mi a célja az immáron ötödik Jász Hó- napnak? A Hazafias Népfront azt akarja bemu­tatni, hogy a szocialista építés éveiben milyen hatalmas iramban fejlődik a jász falu és a tanyavilág; ábrázolni kívánja, mennyire gyor­san emelkedik a jász nép életének színvonala, szemléletes példákkal akarja a nép szeme elé állítani, hogyan változik szinte csodálatosan termővé a jász föld a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas erejének segítségével, s bemutatja azt is, mi módon teszi még szebbé a Zagyva és a Tárná síkságát a rnai jász ember egyre fénylőbb értelme és egybefogott, közös akarata. A mai, szinte szédítő ütemű fejlődés mé­reteinek szemléltetésére dokumentációs kiállí­tások egész sora mutatja be, hogyan szenve­dett, sanyargott a jász nép 25 évvel ezelőtt, 1933-ban, a nagy gazdasági világválság ide­jén, hogyan állt talpra 1945-ben, a felszabadu­lás boldog órájában, milyen magaslatra futott fel élete 1958-ra, de arra is történik, bőven uta­lás, hogy milyen ragyogó eredményedet jár­hatunk a jövőtől, a szocializmuü^kifejiddisé­nek éveitől. A éli* A Hazafias Népfront a Jászsági Uj Élet Hónapja során a járás minden községében és tanyaközpontjában megrendezi az Uj Élet He­tét, amelynek első napján megnyitják a „Ke­serves nyomorból — virágzó jólétben című kiállítást, amely községenként 10—10 család életéből mutatja be az elmúlt 25 esztendő ese­ményeit, s ennek keretében természetesen a felszabadulás óta végbement nagyarányú előrehaladást. Ugyan-sok ezen a napon nyitják meg a „Merre halad a Jászság mezőgazdasága?” cí­mű fényképes, rajzos, szöveges dokumentációs kiállítást, amely a legjobb termelőszővetkeee* tek eredményeit is ismerteti. Hétközben kulturális előadásokat, filmes bemutatókat, ankétokat rendeznek, befejező* sül, a hét utolsó napján, falunapot, illetőleg tanyai napot, politikai nagygyűléssel, tsz-pa- rasztok, áll. gazdasági dolgozók, egyénileg dolgozók találkozójával, egyes helyeken pedig munkás-paraszt találkozóval. A mezőgazdasági terménykiállítást, állata tenyésztési bemutatót, valamint a jászberényi állami méntelep lovasversenyét szintén ezen a napon rendezik meg. Sor kerül még az „éló könyvtár” többféle bemutatójára, valamint a Jászberényi Déryné művelődési ház színjét* szóinak szereplésére is. Az egész járásban nagy bizakodással széf mítanak arra, hogy az ötödik jász hónap min* den tekintetben felülmúlja az eddigi négyet, I I

Next

/
Thumbnails
Contents