Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-11 / 137. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 11. OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Tanácskozott a Földművesszövetkezetek Megyei Választmánya A Földművesszövetkezetek Megyei Választmánya június 6- án ülést tartott. A napirend ke­retében az O. F. T. szövetkezeti vagyonvédelemmel kapcsolatos határozatát tárgyalta meg. A MÉSZÖV Igazgatóságának beszámolójában Varga Illés elv­társ az igazgatóság elnöke^ — a megyei helyzet ismertetésével aláhúzta és bebizonyította, hogy nagyon helyes és időszerű volt e kérdést a munka előterébe állítani. Az igazgatóság beszámolója után vita következett. A vitá­ban részt vett Horváth Imre elvtárs az MSZMP Megyei Bi­zottság Mezőgazdasági Osztá­lyának a vezetője is; A megyei választmány meg­állapította, hogy a MÉSZÖV Igazgatósága a múlt év máso­dik felétől kezdődően hathatós intézkedéseket tett a vagyonvé­delem érdekében. Azonban még további erőfeszí­tésekre van szükség. Mindenek­előtt azt kell biztosítani, hogy a hozott határozatokat mara­déktalanul végrehajtsák. To­vábbiakban megállapította a választmány, hogy az ellenfor­radalom alatt és az azt követő első hónapokban elszaporodtak a visszaélések. Az elmúlt év el­ső feléiben a MÉSZÖV ellenőr­ző munkája sem volt elég ha­tékony. A már megtörtént lopások felderítése, valamint a további visszaélések megelőzése nem volt megfelelően biztosítva. Megállapította a választmány azt is, hogy a fmsz-i mozgalom vezetői túlnyomó többségük­ben hozzáértő, becsületes, dol­gozó emberek. Ezt olyan nagy­szerű tény bizonyítja, hogy a fmsz-ek többségében a legsú­lyosabb időkben is vigyáztak a fmsz vagyonára és a szükséges intézkedéseket idejében meg­tették annak érdekében. Egyes szövetkezeteknél azon­ban a vezetésben mutatkozó la­zaságok, a felelősségérzet hiá­nya következtében, a korrup­cióra, sikkasztásra hajlamos dolgozók kerültek a szövetke­zetekhez, akik igen súlyos ká­rokat okoztak. Tekintettel azonban arra, hogy az fmsz-ek dolgozói túl- tevékenységük során az általá­nyomé többsége rendes, becsü­letes ember, hiba lenne ha az irányító szervek és az ellenőrök Dobásával verebet nem lehet fogni; de — úgy látszok — fmsz-gyűlést sem jól megszervezni. Mert hiába a há­romszáz szétküldött meghívó, ahhoz, hogy tömeges megjele­nésre számítani lehessen: más is kell. Például: az annyi köz­ségben jól bevált hangoshíradó, mely helyett Cibakházán még ma is kisbíró járja a falut. Te­levízió van már Cibakon >— hangoshíradó nincs..; Erről panaszkodik — joggal Először a nyilvánosság előtt A kummadamsi földművesszö­vetkezet színjátszói a közelmúlt­ban mutatták be Gárdonyi Géza „Fehér Anna” című színművét. A darabot Lucz Istvámné fmsz-i dolgozó rendezte. Elég rövid Idő jutott a felkészülésre, mind­össze három hét; A 23 szereplőt igénylő színdarab betanulása során sok nehézséget kéllett le­küzdeniük. A szereplők fegyel­mezettsége, lelkesedése azon­ban nagy segítséget jelentett; Az előadást közel 300-an néz­ték meg; A faluban másnap er­ről beszéltek —< „olyan szép volt, amilyenre őszintén szólva nem is számítottunk“ mon­dották: ^ A bevételre sem pa­naszkodhatnak. így válóra vált­hatják az együttes tervét: Ku­lisszát és kellékeket vásárolnak. ' Fehér László szerepét Máté Lajos alakította, a női főszerep­lő —i Fehér Anna — Kemecsi itonka volt; — Dicséret illeti a kultúrcsoporf többi tagjait igye­kezetükért, lelkes munkájukért. Wovátobra is munkálkodjanak szorgalmasan a község dolgozói­nak művelésén, szórakoztatásán. Lippai Nagy Antal — levele­zőnk. Bizony, igaza van, mikor azon bánkódik, hogy az fmsz által rendezett gyűlésre alig 60- 70 gazda , .sereglett” össze. Lip­pai Nagy Antal helyesen látja, hogy a gazdasági munkák dan­dárja idején nem könnyű egy nagyobb arányú gyűlést ered­ményesen megszervezni; mégis igaza van, mikor annak fontos­ságát hangsúlyozza. Jó kapcso­latot létesíteni az egyéniekkel csupán személyes beszélgetések alapján nem lehet. Szükség van egy-egy összejövetelre, ahol szakemberek nyújtanak tájé­koztatót az időszerű kérdések­ről. Egy — hosszú ideje — idő­szerű kérdést magunk is felve­tünk: % í— Mikor lesz végre hangos­híradó Cibakházán? tevékenységük során az általá­nos gyanakvás légkörét terem­tenék meg. Az általános gyanakvás nem kedvez a visszaélések leleple­zésére. Ehelyett arra kell töre­kedni, hogy leválasszuk a becs­telen embereket a becsületesek­től és olyan légkört kell terem­teni, amely megvetésben része­síti a szövetkezti vagyon meg- megkárosítóit. A választmány megállapítása szerint különösen nagy gondot kell fordítani azokra az fmsz- ekre, illetve járásokra, ame­lyekbe nagyobbfokú visszaélé­sek történtek. A megyei választmányi ülés határozatban rögzítette le a MÉSZÖV Igazgatóságának fel­adatát az fmsz-i vagyonvédelem érdekében. Ezután sor került a megyei mezőgazdasági szövetkezeti szakbizottság kibővitésére, majd létrehozták a zöldség- és gyü­mölcstermelési szakbizottságot. HARCBAN a burgonyabogár ellen örményes területén erősen fer­tőzöttek a földek kolorádóbogár- raU A fmsz igazgatósága ren- kívüli ülésén határozta meg a vékedezés módját. Brigádot állí­tott fel, mely a község egész te­rületét bejárja, s mind a szántó­földek, mind a kertek burgonya- veteményeit bepermetezi a „Hol­ló 10" 1.5 százalékos oldatával. A háromtagú brigád hátiperme­tezővel végzi feladatát; fogat szállítja a permetlevet parcellá- ról-parceUára. A termelők 100 négyszögöl permetezésért 15 fo­rintot fizetnek. Fmsz-ünk ebből fedezi a brigád munkadíját, a fogat költségét és a permetező­szer árát. Ügy gondoljuk, ezzel a módszerrel még sok más köz­ség eredményesen vehetné fel a küzdelmet a veszedelmes kár­tevő ellen. FEHÉR MIKLÓS üzemágvezető, J. VIGH SARA adminisztrátor. Tiszántúli seregszemle Június 21-én nyitja kapuit Debrecenben a Tiszántúli te­nyészállat kiállítás és vásár. — Békés, Csongrád, Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye mezőgazdaságának leg­kiválóbb termékeit és állatait láthatjuk majd a kiállításon. Sok érdekes látnivaló lesz. A földművesszövetkezetek célsze­rű, ha csoportos látogatásokat szerveznek. A MÉSZÖV Szö­vetkezetpolitikai Főosztálya va^ Iamennyi földművesszövetkezet­nek küldött belépőjegyeket. En­nek ellenében a látogatók 50 százalékos vasúti kedvezményt vehetnek igénybe. A kiállítás június 29-ig tart. Néhány szót a földművesszövetkezeti dolgozók felelősségéről VÉLEMÉNYEM SZERINT a földművesszövetkezeti kereske­delemben dolgozók anyagi fele­lőssége semmivel sem kisebb, mint az állami kiskereskedelem­ben munkálkodó dolgozóké. — Csakhogy sajnos^ a fa’ tételek mégis különbözőek és ezen aján­latos lenne elgondolkodni az arra illetékes szerveknek. Az állami kereskedelmi vál­lalat egységei mindenütt jó'képr zett munkaerőkkel dolgoznak. Meddig jár a borsó a bútra? A közmondás szerint: míg el nem törik. Az átvitt értelemben használt „korsók” nem zúzódnak feltétlenül ripityára; olykor csak a fülük törik le; másszor csak a peremük csorbul ki... Nagyobb a baj akkor, ha már valakinek, esetleg egy juhász-szakcsoport elnökének a becsületén esik csorba ., ■. Ilyen eset fordult elő Tisza... Tisza..., ej, nem jut eszembe, melyik Tiszá-val kez­dődő községben (Azaz: nem aka­rom, hogy eszembe jusson...) A szócsoport állami támogatással vásárolt 100 birkát meg egy kost. Eljővén a birkanyírás ideje: megkopasztották az állományt. A gyapjú egy részét az elnöki portám, gyűjtötték össze, más ré­szét úgy „menet közben” szed­ték össze a csoport tagoktól. Azt, hogy a „magas portám” mi tör­tént a gyapjúval, mi sem; ponto­san ma még nem tudni. Azt sem, kinek a kezdeményezésére tör­tént, aminek nem lett volna sza­bad megesnie ... Annyi azonban tudott, hogy Szentesen a gyapjú­átvevő furcsa megjegyzéseket tett holmi gyapjú-hamisítókról, s arról is, hogy azoknak hol a he­lyük. T. i.: a hűvösön. A gyapjú­átvevő gondos ember lévén; ér­tesítette a többi átvevőt: mire legyen elkészülve, ha Tisza tói beállít hozzá a juhász-szak­csoport, át ne vegye tőle a hami­sított gyapjút!... Sokezer forint haszon helyett — sokezer forin­tos kár. Lám, eddig járt a korsó a kútra... — borváró — Berendezéseik korszerűek, min­denütt van pénztárgép, minden élelmiszerboltban jégszekrény, ahol a könnyebben romló éle’- miszereket óvják a romlástól, vagy a nagyobb beszánadástóL A földművesszövetkezeti egy­ségekből mindezek hiányoznak, holott az engedélyezett ká.’ó, ná­lunk is éppen annyi, mint az ál­lami kiskereskedelemben. A jég­szekrényben tárolt áruk apadása kálón belül biztosítható, de más­képpen nagyon nehezen. Egyá'- t&Lán nem ritkaság sajnos, hogy a vaj megavasodik, a juhtúró megromlik, kár és leltárhiány mutatkozik. MI, FÖLDMŰ VESSZÖVET­kezeti dolgozók a társadalmi tu­lajdon megvédése érdekében mindent megteszünk. De vannak ilyen problémák is és ezekkel véleményem szerint foglalkozni kell. Pisák György levelező, Tisza gyenda. Egy körzeti felelős A nagykörűi földmű vessző vet­kezet is megszervezte területén a körzeti felelősi hálózatot. A Il-es számú körzet felelősét, Nagy Sándort kerestük fel, hogy elbeszélgessünk, hogyan látja el feladtát, milyen a kapcsolata a hozzája tartozó gazdálkodókkal. — Közel 700 kh. terület tar­tozik hozzám. E területen lakó parasztokat régen ismerem, hisz ezen a vidéken cseperedtem fel. Nemcsak az otthonukba megyek el — mivel dologidő van — kint a határban vitatjuk meg a ten­nivalókat. Örülök e megbízatás­nak, hisz még közelebb kerültem ezen keresetül gazdálkodó tár­saimhoz — mondotta Nagy elv­társ. — S hogy idáig milyen ered­ményt értem el? a giépi szántási és egyéb munkákra kötöttem szerződést. Két rizstermelői szakcsoportnál, 51 kát. hold földterületen a szántást és egyéb munkákat géppel végeztük el. Három gépi társulást szervez­tem, mintegy 51 kát. hold terü­leten. — Mi a gazdálkodók vélemé­nye a további munkák géppel történő elvégzésével kapcsolat­ban? 1 A gazdálkodók kívánsága az, hogy biztosítsuk az aratás geppel történő elvégzését is. 6 ezenkívül a behordást vontató­val. Itt még problémánk van, mert a Szolnoki Gépállomás nem tud aratógépet biztosítani, de remélem, hogy a fmsz segít­ségével e nehézséget megoldjuk. A beszélgetésből úgy éreztük, Nagy Sándor körzeti felelős igyekszik megbízatását becsü­lettel ellátni. Tudja, hogy a te­rületéhez tartózó gazdálkodók nehéz mezőgazdasági munkájá­nak a megkönnyítéséért dolgo­zik. ^ G. K. A nótanácsotc és nő­bizottságok kapcsolata a tiszaíüredi járásban A_ tiszafüredi járás területén a nőtanácsok munkája az utób­bi időben sokat javult. Tiszafü­reden a nőtanács, összejövete­leire rendszeresen meghívja a földművesszöveikezet nőbizott­ság képviselőjét, hasonló a helyzet Nagyiván községben, — Tiszaigaron és még másutt. Tiszaszöllősön azonban a nőbizottság és nőtanács mun­kájában sok a javítanivaló. Nőbizottságaink aktívan kive­szik részüket minden földmű- vesszövetkezti munkában. Leg­utóbb például a taggyűlések szervezésében segédkeztek. A vezetőségválasztásokon mintegy 3500 ember vett részt, ezeknek 45 százaléka asszony vcűt: Az igazgatóság és felügyelő­bizottsági ülésen a női tagok rendszeresen megjelennek. Az asszonyok jó munkát vé­geznek a részjegy befizetés te­rén is. Aktívan kiveszik részü­ket a termelési agitációban. HAJDÜ ISTVÁN ig. elnök . Tiszafüred Hogyan dolgoznak a mezőtúri fmsz. könyvesboltjában A földművesszövetkezet köny­vesboltjának dolgozói időnként könyvvásárokat rendeznek a város különböző részében. Tóth Lajosné és Molnár Imre ápri­lisban pl. az állami gazdaság­ban, a kórházban és még egyéb helyeken összesen 3640 forint értékű könyvet adtak el. Állandóan fejlesztik a bizo­mányi hálózatot. Az a cél, hogy valamennyi tsz-ben, hivatalnál, üzemben legyen bizományos, így még több könyvet juttatnak el a dolgozók kezébe. Jelenleg 18 bizományos dol­gozik. Különösen szép munkát végez a gépállomásról Lukács Róza, két hónap alatt 1055 fo­rintot árult. Ez évben 60 dol­gozó nagyösszegű részletvásár­lásba kezdett. SZABÓ ILONA Mezőtúr l

Next

/
Thumbnails
Contents