Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-08 / 135. szám

f 1958. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 r Mi lesz az építők napján? Egy hónap alatt 16 családíház építéséhez elegendő téglát gyártott terven felöt a Szolnoki Téglagyár Mához egy hétre, június 15-én tartják megyénkben a hagyomá­nyos Építők napját. Ez alkalom­mal két héttel később lesz, mint az elmúlt években szokott, mert a ködmönös májusvégi vasárna­pokon már többször eső, hideg csípős szél vitte idejekorán haza a majálisozó építőmunkásokat. Persze, amilyen kiszámíthatat­lan az időjárás — az idei május utolsó vasárnapja perzselő nyá­ri nap volt, rendkívül alkalmas a szabadban tartott ünnepségre, s ahogy az utóbbi napok kinéz­nek, lehet hogy éppen június második vasárnapján lesz em­bervadító hideg és szél. De kár volna jóslásokba bo­csátkozni. Annyi bizonyos, hogy az építőmunkások már várják az ő tiszteletükre adott napot, amikor nemcsak ők és családtag­jaik, hanem az eddigi szokások szerint az egész város velük együtt ünnepel, szórakozik vidá­man. Megyénkben hivatalosan há­rom helyen tartják meg az Épí­tők napját; Szolnokon, a Vi­dám-parkban, Mezőtúron a Nép­ligetben és Rákóczífalván. Leggazdagabbnak, legnívó- sabbnak a szolnoki ünnepség ígérkezik. Jóidő esetén mintegy 5.000—H3.000 résztvevőre számí­tanak. Nemcsak az építőmunká­sokat, az építővállalatok dolgo­zóit és családjait várják, hanem minden olyan szolnoki embert, aki megbecsüli az építőmunká­sokat, kedve van társaságukban egy vidám, szórakoztató vasár­napot eltölteni. Az ünnepség színhelye: a Vi­dán-parkban, illetve a mellette lévő árnyas ligetben lesz. Erre az alkalomra szabadtéri színpa- dot állítanak, sátrakat építenek, dekorációs díszítéssel látják el a ligetet, lacikonyhát, tejcsárdát, italárusítóhelyeket költöztetnek ki az ünnepség színhelyére. Hivatalosan délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepség. Kruzslicz József elvtárs, az Ém'tők Területi Bizottságának titkára mond né­hány perces üdvözlő beszédet — Ezzel a hivatalos rész véget is ér. A színpadon egész napon át zenekarok, ének és tánccsopor­tok, üzemi kultúrcsoportok lép­nek fel. Lesz ökölvívó, súlyeme­lő, vívó bemutató, délután lab­darúgás, ha a pálya állapota meg engedi. Több vállalat a helyszínen vendégül látja dolgozóit. — Este, — ameddig táncos pár akad, — tánc lesz a szabadban. i - i — i Fejlődik a boldogházi szakcsoport Jászboldogházán ez év már­ciusában alaku’t újjá a szarvas­marhatenyésztő szakcsoport. Az alakuló ülésen belépett 19-cel szemben ma már 30 tagja és hatvan tehene van a társulás­nak. A közelmúltban dolgozták ki a MÉSZÖV javaslatai alapján a működési szabályzatot, melyben többek között azt is rögzítették, hogy a közös tevékenységbő' származó jövedelem 5 százalé­kát közös alapra — gépek és egyéb felszerelések vásárlására fordítják; A Szolnoki Téglagyár valami­kor az Egyesülés leggyengébb üzemed közé tartozott. Alacsony­ra szabott tervét is nagyritkán teljesítette; baj volt a minőség­gel, karbantartással, selejttel és sok más egyébbel Az utóbbi években azonban egyre inkább magára talált. — Tervét másfélszeresen emelték a három évvel ezelőtti követel­ményekhez képest. Azonban ezt is nemcsak teljesíti, hanem je­lentősen túl ás szárnyalja. A két műszakban naponta átlag 20—30.000 téglává1 gyártanak többet a előirányzatnál. Május­ban — • a legutolsó értékelés szerint pl. 580.000 darab téglát készítettek terven felüL Ebből 16 kétszobás családi házat le­hetne . építeni. , A jó eredmények Szepesi Ká­roly nevéhez fűződnek s a hoz­zája tartozó két nyersgyártó bri­gádéhoz. Az e’ső műszakban Szűcs Erzsébet szedi él a téglát a présről s ó a népes brigád vezetője is. Legtöbb helyen ezen a kemény munkaposzton férfi áll és még annak is elég 50.000 darab téglát élszedni na­ponta másodmagával. A 19 esz­tendős Szűcs Erzsi azonban de­rekasan megállja a helyét. A fiatal ’ány nemcsak fáradhatat­lan és edzett a munkában, ha­nem rendet is tud tartani a cso­portban, nem elnéző a fegyel­mezetlenség és a hibák felett. Jelenleg első helyen áll a Tég­lagyári Egyesülés nyersgyártó­brigádjai között fo'yó verseny­ben s nemcsak most, hanem ta­valy is minden negyedévben, mint első helyezett, ők szerezték meg a kitűzött 2500 forintos ju­talmat; A másik nyersgyártóbrigód- ban Perjési Áranné az élszedő és a brigádvezető, ökis igen de­rekasan megállják a helyüket és részük van a sikerben, Természetesen a nyersgyártó­munkások szorgalmán és lelke­sedésén kívül más egyéb is kel’ a terv túlteljesítéséhez. És a Szolnoki Téglagyárban ez is megvan. A gépeket nagyszerűen karbantartják, úgyhogy állásidő kevés van. Ezt is — a két bri­gád egy óra vagy két óra esetén rádolgozza, úgyhogy ki legyen a havi 200 óra munkban töltött idő. A telep vezetősége gondos­kodott élég szárítószinrői, ahova a nyerstég'át rakni lehet — egy munkáscsoport állandóan kazal­ba rakja a színekben megszá­radt téglákat, hogy újabbak fér­jenek helyettük s ne kelljen helyhiány miatt csökkenteni a prések termelését. A fizikai és műszaki dolgozók jó munkájának meg is van az eredménye a termelésben, de A jászjákóhalmi földműves­szövetkezet dolgozói a közel­múltban tartott termelési érte­kezleten elhatározták, hogy a takarékossági fie’hívásra vála­szolva 31 ezer forinttal növe­lik a szövetkezet vagyonát. E je­lentős összegből 28 ezer forint anyagiakban is. Szűcs Erzsébet például májusban a miniszteri jutalmon, brigádvezetői díjon kívül 2100 forintot keresett. De a brigádvezetők általában 2000 forint, a lerakók 1900, a kocsi­tolók és más kisebb munkán dolgozók 1500—1700 forintot ke­restek. S azt mondják itt — ezért érdemes szívet vinni a munká­ba, úgy dolgozni, mintha saját maguknak készítenék a téglá­kat A két nyersgyártó brigád­ban pl. májusban egyetlenegy hiányzás sem volt. Nem kell bíztatni arra sem az embereket, hogy az egy, vagy másfél órás gépállást ledolgozzák, ezt egye­nesen követelik is. Kevesebb a személyi probléma, hogy „jobb a pénz” — nincs fluktuáció, ma­rakodás, panaszkodás. Szóval könnyebb a vezetők munkája is. Viszont ezt a jó pénzt csak jó munkával lehet, elérni, ezt tud­ják itt Azt is, hogy ha több a termelés — javul az önköltség s az idén nemcsak másfélheti nyereséget oszthatnak a dolgo­zóknak, mint tavaly, hanem többet is. Ez egyedül tőlük függj P. U megtakarítását a kiskereskedel­mi üzemág és 3 ezer forintot a központi igazgatás vállalt ma­gára. Terveik teljesítését a lel­tárhiányok teljes megszünteté­sével, a rom’ott áruk miatt le­írásra kerülő károk, a káló és a rezsi-költségek minimálisra történő csökentésével biztosítják. ......................... ..... ■ ■■—■ AR AI ÁS ELŐ1II FELADATAINK >%%»» 11 i A takarékossági felhívás nyomán Fe!jelentési köte'eiettsíg a társadalmi tulajdon védelmében Szolnok megye szélsőséges idő­járása és az ezzel járó egyenlőt­len csapadék elosztás ez évi ter­méskilátásainkat kedvezőtlenül befolyásolta. A jótékony májusi eső helyett a 30—40 fokos meleg, növényeink közül a rizs fejlődését és a ku­korica kezdeti fejlődését segítet­te elő. Szálastakarmányaink tömegét minden esetben az első kaszálá­sok adják. Az eddig betakarított szénák terméseredményei figyel­meztetnek bennünket arra, hogy a következő évi takarmányszük­séglet megtermelésével komo­lyan kell foglalkozni. A takar­mány helyzet tárgyalásánál a fi­gyelmet a legelőkre kihajtott ál­latokra kívánom először felhív­ni azért, mert a legelők egy-két hét múlva csapadék hiányában lesülnek és az ottani állatok el­tartása rendszeres takarmányo­zással lehetséges. Kedvezőbb a helyzet az öntö­zőtelepeken elvetett herefüvek esetében, valamint az öntözött legelőknél. Ezek a területek szakszerű kezelése mellett je­lentős takarmánykiesést pótol­hatnak, sőt megoldhatják az ál­latok nyári takarmányozását Eredményt azonban csak rend­szeres öntözés mellett érhetünk el, ami azt jelenti, hogy az ön­tözést a kaszálástól számított 8 napon belül elvégezzük, vékony vizsugarakban szivárogtatjuk a vizet a talajra, így a pangó víz veszélye a rendezetlen telepeken lényegesen kisebb lesz. Cserepe­sedése esetén az öntözést ismé­teljük rendszeresen. Javaslom a kaszálás előtti ön­tözést, ez az öntözési mód a kö­vetkező sarjadást gyorsítja, rész­ben pedig a kedvezőtlen széna­betakarítási feltételek követ­keztében késett öntözést egyen­líti ki. Az aprómag-fogás ne történ­jen a takarmányszükséglet ro­vására, ellenben a pillangósokat a zöldkártevők ellen hálózással, vagy erős fertőzés esetén poro­zással védjük. Meg kívánom jegyezni, hogy a rendszeres növényvédelem vagy takarmányt, vagy aprómagot je­lent .Az örvendetesen megnöve­kedett silókukorica terület agusz- tus végi besilózása jó minőséget és megfelelő mennyiséget jelent, ezért erre már most készüljenek a gazdaságaink. A búzás keveré­kek kitűnő zöld silóanyagot ad­nak, ezért a szénává szárítástól lehetőleg tartózkodjunk. A takarmányhelyezet egyen­súlyának megteremtésénél a mi­nőség és mennyiség együttes cél­ját csak úgy érhetjük el, ha a korai vágás és az elvénült káros következményeit jó munkaszer­vezéssel elhárítjuk. Ezért javas­lom, hogy a kaszálók és árok­partok kaszálását az elkövetke­ző napokban a teljes elértéktele­nedés előtt minden termelőszö­vetkezet, egyéni dolgozó paraszt fejezze be. A szérüskertben leboglyázott szénák kazalozása az elkövetke­ző napokban időszerű és szaksze­rű. Az aratás előtti időszak másik nagy munkakomplexuma a nö­vényápolás, amihez szorosan kapcsolódik a növényvédelmi munka is. Ennek az összefüggésnek a je­lentőségét, a mostani körülmé­nyek között az egyébként jól fej­lődő rizzsel tudnám érzékeltetni. A rizsre kedvező meleg a pán­céloshátú bogárnak, a lencserák­nak nagy tömegét hozta elő, je­lenleg a tollas árvaszúnyog lár­vája és a békanyál ellen védeke­zünk. A levélkonyitott vízre kát. holdanként 10 kilogramm klór- meszet, súlyosabb esetben 5 ki­logramm Agritoxot szórunk ki. Ezzel a módszerrel a lecsapolás után sokszor megkésett vizpót- lás gyomosító következményeit hárítjuk el. Természetesen a viz- vékonyítás tényét helyes össze­kapcsolni a vizigyomok elleni vegyszeres gyomirtással, erre a 1.5—1.7 kilogramm Dikonirt ol­dunk fel 100 liter vízben kát. holdanként. Lókapáink és kultivátoraink a kapások területeit rendszeresén járják azért, hogy a talaj felső szintjét porhanyó réteggel zár­juk és ezzel a még meglévő csa­padékot megőrizzük. A rendkívüli száraz idő az elő­ző évektől eltérően, magas nö­vényszámot nem tud eltartani, ezért különösen a kukorica nö­vényszámának az okszerű beállí­tására törekedjünk, ami a jelen­legi viszonyok között 10—12 ezer darab/kat. hold javasolható. A burgonyabogár elleni általá­nos védekezés csak úgy lesz eredményes, ha mindenki a sa­ját területét figyeli, szedi és szükség szerint porozza. Ugyanilyen összefogással kell az arankaveszély ellen fellépni és már a legkisebb fertőzést is megszüntetni. Az aszály veszélye fennáll, — ezért nagyon sok múlik azon, hogy a kalászosok aratásának időpontját hogyan válasszuk meg. Az őszi árpa viszont csak teljes érésben aratható, ezért az őszi árpa aratásánál a kombájnok használata indokolt. A korai aratás itt nem súlytöbbletet, ha­nem súlyveszteséget (kaszaszo­rulást) okozhat. Ez a termelési év az eddigi tapasztalatok alapján, a mező- gazdaság igen komoly próbáját jelenti, az emberi akarat, az em­beri tudás és a szervezett, fegyel­mezett munka dönti el, hogy a nehézségek ellenére a jelenlegi helyzeten mit tudunk javítani. Szabó János főagronómus, Bánhalmai Állami Gazdaság A köztudatban általában az a felfogás él, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett büntettek közül csak a lopás, sikkasztás és a csalás von maga után büntető eljárást Ez nem így van. A társadalmi tulajdon védel­méről szóló törvényerejű rende­let kimondja: — aki hiteltérdemlően tudo­mást szerez a társadalmi tu­lajdon elleni lopás, csalás, sikkasztás jogtalan elsajátítás, vagyontárgy szándékos meg­rongálása, hűtlen kezelése, — vagy a vagyontárgy szándékos felgyujtása, illetve felrobban­tása bűntettéről és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, je­lentést nem tesz, bűntett mi­att 1 évig terjedhető börtön­nel kell büntetni. Ezzel kapcsolatban mi tapasz­talható? Sajnos, akik ezt megte­hetnék, nem élnek a törvény ál­tal biztosított joggal és köteles­ségükkel. Ez több okra vezethető vissza: vagy nem tudnak ilyes­miről, vagy pedig félnek attól, hogy emiatt munkahelyükön hátrányos helyzetbe kerülnek. Továbbá az is gyakori, ahogy mondani szokás: az illető „szép fiú” akar lenni. Akik törvényadta feltételek mellett nem tesznek eleget fel- jelentési kötelezettségüknek, — azokkal szemben ennek elmu­lasztása miatt büntető eljárást indítunk. Azok ellen is el fogunk járni, akik a bejelentést tevő dolgozó­val szemben akár a legkisebb sé­relmet okozzák. Megyénkben erre is akad pél­da. A Népszabadság 1958 ápri­lis 25-i számában is közölte, még pedig „Nem usszák meg szára­zon” cím alaft. Ugyanis Szabó Sándornak, a Szolnok megyei Épületszerelő Vállalat pénzügyi előadójának azért mondtak fel, mert a felettes szervéhez a vál­lalatnál észlelt visszaélésekről bejelentést tett. Szabó Sándor vé­delemre talált, mert a Megyei Pártbizottság közbelépésére visz- szakerült előző beosztásába. Törvény írja elő. a bejelentő­vel szembeni védelmet. Kötele­sek továbbá gondoskodni arról, ha hátrányt szenvedett, a be­jelentő személy akkor megfelelő erkölcsi elégtételt kapjon és az ügyből eredő anyagi kára is megtérüljön. Orell Ferenc ügyész. Kérdezzen — felelünk Nagy János tiszainokal levél­írónk az Iránt érdeklődött, hogy az előtte lévő szomszéd házától mennyi távolságot kell elhagy­nia, ha a földet felássa virágos kertnek. A 16/1947. ÉKM. rendelet ér­telmében az esetben, ha a föld felszíni forgatásáról van szó, az előtte lévő szomszédjának épü­letétől számítva 1 métert köteles elhagyni. Amennyiben a forgatás a 30 centimétert meghaladja, úgy azt a szomszéd telekhatártól 2 mé­teren belül nem végezheti. V

Next

/
Thumbnails
Contents