Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-06 / 133. szám
*C(uU. JIUU.UÖ ü. 25 ezer forintot fizetett ki az Állami biztosító a tavaszi hónapokban balesetet szenvedett dolgozóknak Szolnok városban, valamint a negye nagyobb ipari létesítményemé.' az elmúlt hónapokban több súlyos baleset volt, mely közül egy halállal végződött. Bár a munkavédelmi felelősök, vállalatvezetők és a szakszervezeti bizottságok mindent elkövetnek, hogy a munkahelyeken a balesetvédelmi szabályokat a legmesszebbmenőkig betartsák, mégis több esetben előre nem látható gépi, vagy egyéb oknál fogva, több dolgozót ért súlyos baleset. A balesetet szenvedő dolgozóknak, akik tagjai az üzemi balesetbiztosítónak, az Állami Biztosító nagyobb összegű (a baleset mérvének megfelelően) segélyt fizetett ki. Németh hajós mezőtúri do'gozó 10 ezer forintot; Horváth János, aki sportolás közben sérült meg, 500 forintot; Bárány Barna tiszaföld- vári lakos 400 forintot kapott. Nincs Árpád, az Alföldi Kőolajfúró Üzem dolgozója balesetből kifolyólag meghalt, hozzátartozói 5000 forint biztosítási összeget kaptak. Az ÁL’ami Biztosító szolnoki igazgatósága a tavaszi hónapokban több mint 25 ezer forint segélyt fizetett ki baleset-károkra. Több balesetet szenvedett dolgozónak nem fizetett segélyt, mert nem volt érvényes balesetbiztosításuk; Szolnok város üzemeiben áprilisban és májusban mintegy 2000 dolgozó jelentkezett az önkéntes balesetbiztosítóba. Igen nagy számban kérték a baleset- biztosítást a Járműjavító, aMÁV, Fűtőház, a Cukorgyár és más üzemek dolgozói. — Az Állami Biztosító a nyári hónapokban valamennyi ipari jellegű üzemben megszervezi az önkéntes balesetbiztosítást, hogy a jövőben a balesetet szenvedő dolgozók valamennyien segítségben részesüljenek •4^*1 Attelepífik-e a szolnoki temetőt? Több hír kapott szárnyra a közelmúltban arról, hogy az elkövetkező két évben jelenlegi helyéről más helyre telepítik át a szolnoki temetőt. Exhumálják az eltemetetteket és átszállítják a besenyszögi út mellett létesülő új temetőbe. A Megyei Tanács illetékes osztályának tájékoztatása szerint erről szó sincsen. A jelenlegi sírokat senki nem bolygatja meg, exhumálások nem lesznek. Csupán csak arról van szó, hogy a mostani temető helyett jelentős beruházással egy új köztemetőt létesít a tanács a besenyszögi út mentén; S ez az intézkedés helyes. A 8200—5/1954. sz. egészségügyi miniszteri utasítás, amely szabályozza a temetkezések és a temetők rendjét, egyben azt is rögzíti, hogy a temetőhelynek a város, község belterületének határától legalább 200 méterre kell lennie. S ez szolnoki esetben nincs meg. Ugyanakkor közelségével a jelenlegi köztemető erősen gátolja a város fejlődését. Ettől függetlenül a tanács nem támaszt senkivel szemben sem olyan követelményt, hogy építkezések, vagy a terület egyéb célokra történő felhasználása miatt exhumáltassa eltemetett hozzátartozóit, mivel már korábban említett rendelkezés szerint az utolsó temetéstől számítva 30 évig a régi temető területét építkezési célokra neon tehet igénybe venni. Az új temetőre a tanács már ez évben jelentős összeget, 400 ezer forintot fordít és jövőre pedig még nagyobb beruházással teljesen alkalmassá teszi az új területet temettetésre.-------------------—— Be szélgetés egy olajkutató mérnökkel MAGAS, MOSOLYGÓS arcúi barna fiatalemberrel ülünk a kerékasztalnál Környékünkön nem zakatolnak a fúróberende- zósek nagy gépegységei, nem látjuk, amint a kemény megfeszített munka árán hódítják meg méterenként a föld gyomrát. A helyszíni benyomásokat most mellőzzük. Nem azért, mintha érdektelen volna, hanem mert ezzel az írással az Alföldi Kő- olajkutató Vállalat egyik tehetséges fiatal fúrómérnökének életét, a műszaki vezetők gondjait, problémáit akarjuk bemutatni. Szinte kérdezés nélkül, örömmel, lelkesedéssel beszél munkaterületéről, arról a helyről, ahová az élet állította. Beszél arról, ami jó, de őszintén elmondja azt is, ami nehezíti a fúrómérnökök komoly és felelősségteljes munkáját. — Kisterenyei bányászszülők gyermek vagyok — mondja. — Miután családi hagyaték, én is kedvet éreztem a bányászkodáshoz. 1952-ben a Szovjetunióba kerültem és a moszkvai Olajipari Műszaki Egyetemen kezdtem el tanulmányaimat. Szorgalmas tanulással igyekeztem meghálálni az állam segítségét, amiért lehetővé tette számomra, hogy a világ legnagyobb szocialista államában ismerkedhetek a szakma sokoldalú tudományával. öt évig tanultam kinn és hála a jó szovjet oktatási módVágyai teljesülésének egy részét jelentették a 21. játékhéten Iáhúzott lottószámok Hiller György földművesnek Fegyvernek községben. Négy találatos lottószelvény boldog tulajdonosa lett. Amikor nyereményét felvenni bejött, beszélgettünk vele. — Mióta játszik? — kérdeztük. — Amióta a lottót behozták. — Milyen eredménnyel és hány szelvénnyel? Gondoljuk, bizonyára sokkal. — Nem! Ebben is az arany- középút a legjobb — feleli. Nem telt el még hét, hogy 3—6 szelvénnyel ne játszottam volna. Gondoltam „addig űzöm a szerencsét, míg rám nem mosolyog.” Sikerült. — Ezidáig csak 2 darab két találatom volt. Igaz, ez is majdnem véletlen jött. — Hogy-hogy? — kérdezzük. — Tudják, egy barátommal r APRÓHIRDETÉSE K ] A KENDERES! {öldművesszövetkezet bánhalmi vegyesboltjába boltvezetőt keres. Jelentkezés a kende- resl központi Irodában. Erkölcsi bl- zonyltvány szükséges. _____________ KU BIKOSOKAT vesz fel a Puszta- bánrévl Állami Gazdaság azonnali belépéssel. DÖMPER-vezetőket és BT erőgépvezetőket azonnali belépésre felveszünk. Vízügyi Építő Vállalat Szol- nok. Vöröshadsereg u. 5. szám. NAGY Béla műszerész, rádió, hang- erősitő berendezés, Írógép, televízió javítás. Jászberény, VI.,. Rákóczi u. 5. Telefon: 244. „BUKSI“« kötőgép teljes felszere- léssel eladó. Karcag, Sziget utca 2. 1700-as Mercédesz generálozva, fényezve, Igényesnek eladó. Tószeg, Állatorvos. A BUDAPESTI FŰRÉSZEK SZOLNOKI TELEPE KÖZLI, hogy telepén a szolnoki TÜZÉP-en keresztül történő vásárlás folytán VEGYES FÜRESZPOR kapható. A telep július hó folyamán hosszabb Időre leáll, ezért még most szerezze be fűrészpor szükségletét, J Azonnali belépésre keresünk kőműves és szobafestő szakmunkásokat. Munkásszállás és egyszeri étkezés térítés mellet biztosítva. Jelentkezni lehet: Szolnok megyei Tatarozó és Építő Vállalat Szolnok, Beloiannisz u. 62. Munkaügyi Osztály. SZOLNOKI KERTÉSZETI VÁLLALAT cserepes kultúra nevelésében jártas kertészsegédet keres felvételre. Jelentkezni lehet reggel 7-9- ig a Vöröscsilag úti központi telepen; r A szolnoki Szigligeti ■UNHÁ? 1 június 6. péntek este fél 8 ó: CSÁRDÁSKIRÁLYNÖ sétáltunk Szolnokon, a Ságvári úton. Meleg szerdai nap volt. — Barátom egy fagylaltra hívott a Tünde cukrászdába, mire és indítványoztam. hogy ha már itt vagyunk előbb állítsuk ki e heti lottónkat is. Vettünk is egy pár darab szelvényt. — Megálmodott számait tette meg? — mert ez szokás a lottózók körében. — őszintén szólva nem volt időm gondolkodni, mert siettünk. Csak úgy „kapásból” töltöttem ki a szelvényeket. — Igen, a szerencse vak. — így is van — feleli, — Céljai? — Most megteremtődött az alap — régi vágyam — az építésre. Házat építek és megnősülök. íjúésúzunk. Továbbra is szerencsés lottózást kívánunk. — körmendi — Ujt pusu csehszlovák ceruza a brüsszeli világit iái itáson A világviszonylatban is jó hírnévnek örvendő csehszlovák ceruzagyártás 1878-ban érte el az első nemzetközi sikerét, mégpedig a párizsi világkiállításon Ekkor a „Hardtmuth” jelzésű csehszlovák ceruzákat kiváló tulajdonságaikért aranyéremmé tüntették ki. A ceskebudejovicei ceruzagyár dolgozói most „Tol- son d’Or” (aranygyapjú) jelzésű ceruzákkal lepték meg a brüsz szeli világkiállítást. Ezek a ceruzák a világszerte ismert „Kohl- noor”-ral szemben néggyel több keménységi fokozattal rendelkeznek. Minden bizonnyal ez a csehszlovák ceruzafajta is méltóképpen fogja képviselni a csehszlovák ceruzagyártáis sok sikert aratott hagyományait. I szereknek, az elméletet sikeresen kötöttem össze a gyakorlattal. Háromszor jártam az olajipar őshazájában, Bakuban, ahol tanulmányi kiránduláson, majd gyakorlati munkán vettem részt. Nehéz volt míg eljutottam idáig, de megérte. Nem dicsekvésképpen mondom, a diplomámat jeles eredménnyel védtem meg. Azután arra terelődött a sző, hogyan megy a munka itthon, hogyan hasznosítja azokat a módszereket, amelyeket a Szovjetunióban elsajátított. — Az Alföldi Kőplajkutató Vállalathoz helyeztek — fonja tovább a beszélgetés fonalát. — Ami a beosztásomat illeti, nincs okom panaszra. Fiatal korom és viszonylag kevés gyakorlatom ellenére egy egész brigád munkáját irányítom. Egy éve kezdtem munkámat a Cegléd és Abony közötti törteit kutatófúrásoknál. Azóta értünk el ko >noly eredményeket, de természetesen ez csak részben tulajdonítható a mi erőfeszítéseinknek. Az olajkutatás az olyan szakma, amelyhez sok tényező szükséges. Rövid pályafutásom legkomolyabb szakasza a múlt év decemberében kezdődött. — Két nagyteljesítményű szovjet fúróberendezést kapott a vállalat, amelyből az egyik felszerelését és irányítását rám bízták. Őszintén mondom, hogy az Uralmas berendezéssel nehéz, de' ugyanakkor öröm dolgozni. Egyrészt azért, mert a legkorszerűbb a jelenleg Magyarországon található fúróberendezés,ek közül és három-négyezer méter mély kutak fúrására is alkalmas. A nehéz berendezés mozgatásával már az első napokban komoly fegyvertényt hajtottunk végre. A berendezés felszerelési ideje ugyanis a norma szerint két hónap. Mi azonban nagy erőfeszítéssel két hét alatt végeztünk ezzel a munkával Itt éreztem először igazán, hogy milyen hasznosak azok a tapasztalatok, amit a Szovjetunióban tanultam. Természetes, hogy munkánk középpontjában ez az új fúróberendezés álL Jő híreket hallunk a másik uralmasi berendezésről is, amely Berety- tyóújfalu határban dolgozik. Az a gép például egy hónap alatt 1900 méter mélységig hatolt, míg a korábban alkalmazott mélyfúróberendezések azonos kőzetviszonyok mellett csak 1200 métert értek el. A szakma rövid áttekintése után szóba került a fiatal fúrómérnök életkörülménye, általában az olajkutatók élete. ELMONDOTTA, KEVESEN TUDJÁK, hogy a szakma művelőinek milyen sok természetes nehézséggel kell megküzdeni. Munkahelyük állandóan változik, így nincs lehetőség arra. hogy minden esetben merfplelő elhelyezést, szórakozást tudjanak találni. Ritka alkalom, amikor olyan szálláson pihenik ki a munka fáradalmait, ahol rádió, könyv vagy más szórakozási eszköz található. A karácsonyt és a husvétot is kinn töltötte a fúróberendezéseknél. Persze, nem panaszképpen mondta csupán azért, hogy képet kapjanak azok, akik nem Ismerik közelebbről az olajbányászok munkáját. Arra a kérdésre, hogy milyen a kapcsolat a műszaki vezetők, a fúrómesterek és a munkások között, a következő vá'aszt adta: — A brigádom törzsgárdája harmincöt dolgozóból áll. de mondhatom, hogy a legnagyobb egyetértésben dolgozunk. Mi soha nem ismertük azt a problémát, amiről más területen any- nyit beszéltek, hogy bizonyos érte Imisé gellenesség tapasztalható. A mindennapi kemény munkában a műszaki vezetők is összeforrottak az egyszerű dolgozókkal. Bizonyításul csak azt kívánom megemlíteni, hogy az első negyedévi munkaversenyt is a mi brigádunk nyerte meg. Hosszasan tartott még a beszélgetés a Kőolajkutató Vállalat fiatal mérnökével, de nehéz volna azokat mind sorokba önteni, amit a szakma szeretetéről, munkájáról elmondott. Endrész Sándor 290 ezer forintos kár a Jászberényi Tangazdaságban A Jászberényi Tangazdaságban tavaly 20 holdon vetettek burgonyát, melyet vetőmagnak szántak. Balszerencsés volt a vetés: előbb aszály vetette visz- sza fejlődésében; majd bő esőzés következtében másodszor is kivirágzott a burgonya. Nem ért be teljesen mikor elkövetkezett a szedés ideje. Géppel történt a szedés. Munka közben a gumók egy része megsérült. Varga Ferenc növénytermesztési brigádvezető idejében szólt, hogy a zúzódott, törött szemeket válogassák ki. Ez nem történt meg; ezeregyszáz mázsa burgonyát vermeltek el válogatás nélkül. A veremben megindult a rothadás. A termésből 441.66 mázsa teljesen has7no„. v,,.,„ Vpné vált; a fenmaradt részt 80—90 forintos mázsánként! áron sikerült értékesíteni a 320 forintos vető- magburgonya-ár helyett. Ma már tudják a jászberényiek, mit kellett volna tenniük — tavaly ősszel: Mikor látták, hogy a burgonya vetésre nem alkalmas, szét kellett volna válogat- niok; egy részét azonnal étkezési célra értékesíteni, más részét takarmányként hasznosítaná. Valamennyi, a gazdaságot magáénak érző dolgozó, elsősorban pedig a tangazdaság kommunistái érdeklődéssel várják a megindított vizsgálat eredményét. Kíváncsiak, kik a felelősek azért, hogy a népi vagyont közel 300 ezer fonntcs kár érte. Remélik hogy a vizsgálat nem csupán a vétkesek személyének megállapítására szorítkozik, hanem olyan határozattal zárul majd. mely a kár — rendeletileg megállapított részének — megfizetésére kötelezi a közös vagyon gondatlan sáfárait. J 500 filmszínház Csehszlovákjában Csehszlovákia gyors ütemben fejleszti filmszínházhálózatát. •Jelenleg az ország területén összesen 3500 filmszínházban forgatnak rendszeresen filmeket, 1937-ben a csehszlovák filmszínházak száma 1838 volt 1957-ben a Csehszlovákiában bemutatott filmeket 180 millió ember tekintette meg. — Ezzel szemben 1937-ben számuk még csak 04 millió 450 ezer körül mozgott.