Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-06 / 133. szám

*C(uU. JIUU.UÖ ü. 25 ezer forintot fizetett ki az Állami biztosító a tavaszi hónapokban balesetet szenvedett dolgozóknak Szolnok városban, valamint a negye nagyobb ipari létesítmé­nyemé.' az elmúlt hónapokban több súlyos baleset volt, mely közül egy halállal végződött. Bár a munkavédelmi felelősök, vállalatvezetők és a szakszerve­zeti bizottságok mindent elkö­vetnek, hogy a munkahelyeken a balesetvédelmi szabályokat a legmesszebbmenőkig betartsák, mégis több esetben előre nem látható gépi, vagy egyéb oknál fogva, több dolgozót ért súlyos baleset. A balesetet szenvedő dolgo­zóknak, akik tagjai az üzemi balesetbiztosítónak, az Állami Biztosító nagyobb összegű (a bal­eset mérvének megfelelően) se­gélyt fizetett ki. Németh hajós mezőtúri do'gozó 10 ezer forin­tot; Horváth János, aki sporto­lás közben sérült meg, 500 fo­rintot; Bárány Barna tiszaföld- vári lakos 400 forintot kapott. Nincs Árpád, az Alföldi Kőolaj­fúró Üzem dolgozója balesetből kifolyólag meghalt, hozzátarto­zói 5000 forint biztosítási össze­get kaptak. Az ÁL’ami Bizto­sító szolnoki igazgatósága a ta­vaszi hónapokban több mint 25 ezer forint segélyt fizetett ki baleset-károkra. Több balesetet szenvedett dolgozónak nem fize­tett segélyt, mert nem volt ér­vényes balesetbiztosításuk; Szolnok város üzemeiben áp­rilisban és májusban mintegy 2000 dolgozó jelentkezett az ön­kéntes balesetbiztosítóba. Igen nagy számban kérték a baleset- biztosítást a Járműjavító, aMÁV, Fűtőház, a Cukorgyár és más üzemek dolgozói. — Az Állami Biztosító a nyári hónapokban valamennyi ipari jellegű üzem­ben megszervezi az önkéntes balesetbiztosítást, hogy a jövő­ben a balesetet szenvedő dol­gozók valamennyien segítségben részesüljenek •4^*1 Attelepífik-e a szolnoki temetőt? Több hír kapott szárnyra a közelmúltban arról, hogy az el­következő két évben jelenlegi helyéről más helyre telepítik át a szolnoki temetőt. Exhumálják az eltemetetteket és átszállítják a besenyszögi út mellett léte­sülő új temetőbe. A Megyei Tanács illetékes osztályának tájékoztatása sze­rint erről szó sincsen. A jelen­legi sírokat senki nem boly­gatja meg, exhumálások nem lesznek. Csupán csak arról van szó, hogy a mostani temető he­lyett jelentős beruházással egy új köztemetőt létesít a tanács a besenyszögi út mentén; S ez az intézkedés helyes. A 8200—5/1954. sz. egészségügyi miniszteri utasítás, amely sza­bályozza a temetkezések és a temetők rendjét, egyben azt is rögzíti, hogy a temetőhelynek a város, község belterületének ha­tárától legalább 200 méterre kell lennie. S ez szolnoki eset­ben nincs meg. Ugyanakkor közelségével a jelenlegi köztemető erősen gá­tolja a város fejlődését. Ettől függetlenül a tanács nem tá­maszt senkivel szemben sem olyan követelményt, hogy épít­kezések, vagy a terület egyéb célokra történő felhasználása miatt exhumáltassa eltemetett hozzátartozóit, mivel már ko­rábban említett rendelkezés sze­rint az utolsó temetéstől szá­mítva 30 évig a régi temető területét építkezési célokra neon tehet igénybe venni. Az új temetőre a tanács már ez évben jelentős összeget, 400 ezer forintot fordít és jövőre pedig még nagyobb beruházás­sal teljesen alkalmassá teszi az új területet temettetésre.-------------------—— Be szélgetés egy olajkutató mérnökkel MAGAS, MOSOLYGÓS arcúi barna fiatalemberrel ülünk a kerékasztalnál Környékünkön nem zakatolnak a fúróberende- zósek nagy gépegységei, nem látjuk, amint a kemény megfe­szített munka árán hódítják meg méterenként a föld gyomrát. A helyszíni benyomásokat most mellőzzük. Nem azért, mintha érdektelen volna, hanem mert ezzel az írással az Alföldi Kő- olajkutató Vállalat egyik tehet­séges fiatal fúrómérnökének éle­tét, a műszaki vezetők gond­jait, problémáit akarjuk bemu­tatni. Szinte kérdezés nélkül, öröm­mel, lelkesedéssel beszél mun­katerületéről, arról a helyről, ahová az élet állította. Beszél arról, ami jó, de őszintén el­mondja azt is, ami nehezíti a fúrómérnökök komoly és fele­lősségteljes munkáját. — Kisterenyei bányászszülők gyermek vagyok — mondja. — Miután családi hagyaték, én is kedvet éreztem a bányászkodás­hoz. 1952-ben a Szovjetunióba kerültem és a moszkvai Olaj­ipari Műszaki Egyetemen kezd­tem el tanulmányaimat. Szor­galmas tanulással igyekeztem meghálálni az állam segítségét, amiért lehetővé tette számomra, hogy a világ legnagyobb szocia­lista államában ismerkedhetek a szakma sokoldalú tudományá­val. öt évig tanultam kinn és hála a jó szovjet oktatási mód­Vágyai teljesülésének egy ré­szét jelentették a 21. játékhéten Iáhúzott lottószámok Hiller György földművesnek Fegyver­nek községben. Négy találatos lottószelvény boldog tulajdono­sa lett. Amikor nyereményét felvenni bejött, beszélgettünk ve­le. — Mióta játszik? — kérdeztük. — Amióta a lottót behozták. — Milyen eredménnyel és hány szelvénnyel? Gondoljuk, bizonyára sokkal. — Nem! Ebben is az arany- középút a legjobb — feleli. Nem telt el még hét, hogy 3—6 szel­vénnyel ne játszottam volna. Gondoltam „addig űzöm a sze­rencsét, míg rám nem moso­lyog.” Sikerült. — Ezidáig csak 2 darab két találatom volt. Igaz, ez is majd­nem véletlen jött. — Hogy-hogy? — kérdezzük. — Tudják, egy barátommal r APRÓHIRDETÉSE K ] A KENDERES! {öldművesszövetke­zet bánhalmi vegyesboltjába bolt­vezetőt keres. Jelentkezés a kende- resl központi Irodában. Erkölcsi bl- zonyltvány szükséges. _____________ KU BIKOSOKAT vesz fel a Puszta- bánrévl Állami Gazdaság azonnali belépéssel. DÖMPER-vezetőket és BT erőgép­vezetőket azonnali belépésre felve­szünk. Vízügyi Építő Vállalat Szol- nok. Vöröshadsereg u. 5. szám. NAGY Béla műszerész, rádió, hang- erősitő berendezés, Írógép, televízió javítás. Jászberény, VI.,. Rákóczi u. 5. Telefon: 244. „BUKSI“« kötőgép teljes felszere- léssel eladó. Karcag, Sziget utca 2. 1700-as Mercédesz generálozva, fé­nyezve, Igényesnek eladó. Tószeg, Állatorvos. A BUDAPESTI FŰRÉSZEK SZOL­NOKI TELEPE KÖZLI, hogy tele­pén a szolnoki TÜZÉP-en keresztül történő vásárlás folytán VEGYES FÜRESZPOR kapható. A telep jú­lius hó folyamán hosszabb Időre leáll, ezért még most szerezze be fűrészpor szükségletét, J Azonnali belépésre keresünk kőmű­ves és szobafestő szakmunkásokat. Munkásszállás és egyszeri étkezés térítés mellet biztosítva. Jelentkez­ni lehet: Szolnok megyei Tatarozó és Építő Vállalat Szolnok, Beloian­nisz u. 62. Munkaügyi Osztály. SZOLNOKI KERTÉSZETI VÁLLA­LAT cserepes kultúra nevelésében jártas kertészsegédet keres felvé­telre. Jelentkezni lehet reggel 7-9- ig a Vöröscsilag úti központi tele­pen; r A szolnoki Szigligeti ■UNHÁ? 1 június 6. péntek este fél 8 ó: CSÁRDÁSKIRÁLYNÖ sétáltunk Szolnokon, a Ságvári úton. Meleg szerdai nap volt. — Barátom egy fagylaltra hívott a Tünde cukrászdába, mire és in­dítványoztam. hogy ha már itt vagyunk előbb állítsuk ki e he­ti lottónkat is. Vettünk is egy pár darab szelvényt. — Megálmodott számait tette meg? — mert ez szokás a lottó­zók körében. — őszintén szólva nem volt időm gondolkodni, mert siettünk. Csak úgy „kapásból” töltöttem ki a szelvényeket. — Igen, a szerencse vak. — így is van — feleli, — Céljai? — Most megteremtődött az alap — régi vágyam — az épí­tésre. Házat építek és megnősü­lök. íjúésúzunk. Továbbra is szerencsés lottó­zást kívánunk. — körmendi — Ujt pusu csehszlovák ceruza a brüsszeli világit iái itáson A világviszonylatban is jó hírnévnek örvendő csehszlovák ceruzagyártás 1878-ban érte el az első nemzetközi sikerét, még­pedig a párizsi világkiállításon Ekkor a „Hardtmuth” jelzésű csehszlovák ceruzákat kiváló tu­lajdonságaikért aranyéremmé tüntették ki. A ceskebudejovicei ceruzagyár dolgozói most „Tol- son d’Or” (aranygyapjú) jelzésű ceruzákkal lepték meg a brüsz szeli világkiállítást. Ezek a ceru­zák a világszerte ismert „Kohl- noor”-ral szemben néggyel több keménységi fokozattal rendel­keznek. Minden bizonnyal ez a csehszlovák ceruzafajta is mél­tóképpen fogja képviselni a csehszlovák ceruzagyártáis sok sikert aratott hagyományait. I szereknek, az elméletet sikere­sen kötöttem össze a gyakorlat­tal. Háromszor jártam az olaj­ipar őshazájában, Bakuban, ahol tanulmányi kiránduláson, majd gyakorlati munkán vettem részt. Nehéz volt míg eljutottam idáig, de megérte. Nem dicsekvéskép­pen mondom, a diplomámat je­les eredménnyel védtem meg. Azután arra terelődött a sző, hogyan megy a munka itthon, hogyan hasznosítja azokat a módszereket, amelyeket a Szovjetunióban elsajátított. — Az Alföldi Kőplajkutató Vállalathoz helyeztek — fonja tovább a beszélgetés fonalát. — Ami a beosztásomat illeti, nincs okom panaszra. Fiatal korom és viszonylag kevés gyakorlatom ellenére egy egész brigád mun­káját irányítom. Egy éve kezd­tem munkámat a Cegléd és Abony közötti törteit kutatófúrá­soknál. Azóta értünk el ko >noly eredményeket, de természetesen ez csak részben tulajdonítható a mi erőfeszítéseinknek. Az olaj­kutatás az olyan szakma, amely­hez sok tényező szükséges. Rö­vid pályafutásom legkomolyabb szakasza a múlt év decemberé­ben kezdődött. — Két nagyteljesítményű szovjet fúróberendezést kapott a vállalat, amelyből az egyik fel­szerelését és irányítását rám bízták. Őszintén mondom, hogy az Uralmas berendezéssel nehéz, de' ugyanakkor öröm dolgozni. Egyrészt azért, mert a legkor­szerűbb a jelenleg Magyarorszá­gon található fúróberendezés,ek közül és három-négyezer méter mély kutak fúrására is alkal­mas. A nehéz berendezés mozga­tásával már az első napokban komoly fegyvertényt hajtottunk végre. A berendezés felszerelési ideje ugyanis a norma szerint két hónap. Mi azonban nagy erőfeszítéssel két hét alatt vé­geztünk ezzel a munkával Itt éreztem először igazán, hogy milyen hasznosak azok a ta­pasztalatok, amit a Szovjetunió­ban tanultam. Természetes, hogy munkánk középpontjában ez az új fúróberendezés álL Jő híre­ket hallunk a másik uralmasi berendezésről is, amely Berety- tyóújfalu határban dolgozik. Az a gép például egy hónap alatt 1900 méter mélységig hatolt, míg a korábban alkalmazott mélyfúróberendezések azonos kőzetviszonyok mellett csak 1200 métert értek el. A szakma rövid áttekintése után szóba került a fiatal fúró­mérnök életkörülménye, általá­ban az olajkutatók élete. ELMONDOTTA, KEVESEN TUDJÁK, hogy a szakma műve­lőinek milyen sok természetes nehézséggel kell megküzdeni. Munkahelyük állandóan válto­zik, így nincs lehetőség arra. hogy minden esetben merfplelő elhelyezést, szórakozást tudja­nak találni. Ritka alkalom, ami­kor olyan szálláson pihenik ki a munka fáradalmait, ahol rá­dió, könyv vagy más szórakozási eszköz található. A karácsonyt és a husvétot is kinn töltötte a fúróberendezéseknél. Persze, nem panaszképpen mondta csu­pán azért, hogy képet kapjanak azok, akik nem Ismerik köze­lebbről az olajbányászok mun­káját. Arra a kérdésre, hogy milyen a kapcsolat a műszaki vezetők, a fúrómesterek és a munkások között, a következő vá'aszt adta: — A brigádom törzsgárdája harmincöt dolgozóból áll. de mondhatom, hogy a legnagyobb egyetértésben dolgozunk. Mi so­ha nem ismertük azt a problé­mát, amiről más területen any- nyit beszéltek, hogy bizonyos érte Imisé gellenesség tapasztal­ható. A mindennapi kemény munkában a műszaki vezetők is összeforrottak az egyszerű dol­gozókkal. Bizonyításul csak azt kívánom megemlíteni, hogy az első negyedévi munkaversenyt is a mi brigádunk nyerte meg. Hosszasan tartott még a be­szélgetés a Kőolajkutató Válla­lat fiatal mérnökével, de nehéz volna azokat mind sorokba ön­teni, amit a szakma szeretetéről, munkájáról elmondott. Endrész Sándor 290 ezer forintos kár a Jászberényi Tangazdaságban A Jászberényi Tangazdaság­ban tavaly 20 holdon vetettek burgonyát, melyet vetőmagnak szántak. Balszerencsés volt a vetés: előbb aszály vetette visz- sza fejlődésében; majd bő eső­zés következtében másodszor is kivirágzott a burgonya. Nem ért be teljesen mikor elkövet­kezett a szedés ideje. Géppel történt a szedés. Mun­ka közben a gumók egy része megsérült. Varga Ferenc nö­vénytermesztési brigádvezető idejében szólt, hogy a zúzódott, törött szemeket válogassák ki. Ez nem történt meg; ezeregy­száz mázsa burgonyát vermel­tek el válogatás nélkül. A ve­remben megindult a rothadás. A termésből 441.66 mázsa tel­jesen has7no„. v,,.,„ Vpné vált; a fenmaradt részt 80—90 forin­tos mázsánként! áron sikerült értékesíteni a 320 forintos vető- magburgonya-ár helyett. Ma már tudják a jászberényiek, mit kellett volna tenniük — tavaly ősszel: Mikor látták, hogy a burgonya vetésre nem alkal­mas, szét kellett volna válogat- niok; egy részét azonnal étke­zési célra értékesíteni, más ré­szét takarmányként hasznosí­taná. Valamennyi, a gazdaságot magáénak érző dolgozó, első­sorban pedig a tangazdaság kommunistái érdeklődéssel vár­ják a megindított vizsgálat eredményét. Kíváncsiak, kik a felelősek azért, hogy a népi va­gyont közel 300 ezer fonntcs kár érte. Remélik hogy a vizs­gálat nem csupán a vétkesek személyének megállapítására szorítkozik, hanem olyan hatá­rozattal zárul majd. mely a kár — rendeletileg megállapított ré­szének — megfizetésére köte­lezi a közös vagyon gondatlan sáfárait. J 500 filmszínház Csehszlovákjában Csehszlovákia gyors ütemben fejleszti filmszínházhálózatát. •Jelenleg az ország területén összesen 3500 filmszínházban forgatnak rendszeresen filme­ket, 1937-ben a csehszlovák filmszínházak száma 1838 volt 1957-ben a Csehszlovákiában bemutatott filmeket 180 millió ember tekintette meg. — Ezzel szemben 1937-ben számuk még csak 04 millió 450 ezer körül mozgott.

Next

/
Thumbnails
Contents