Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-28 / 152. szám

IX. évfolyam, 152. szám. Ära 60 fillér 1958. június 28. szombat. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! G SZOLNOK ! d4t>0>fnU4t’(í&ó£’ A kormány szóvivőjének t sajtóértekezlete I J | Melegedjenek a faluhoz l SZEMLÉLŐI, VSCY SZERVEZŐI M a a mezőgazdaság külön­böző irányító posztjain helytállni, minden feladattal megbirkózni nem könnyű. Sok­szor nagyon nehéz és szinte megoldhatatlannak tűnő felada­tok elé állítja a falusa párttit­kárt, a tanácselnököt, a gazda­sági felügyelőt, vagy az agro- nómus^gárdát egyes emberek ér­tetlensége, az időjárás, vagy különböző szervek bürokráciája; A tennivalók is sokrétűek, hi­szen kettős feladatot hajtunk végre. — Aki nem vigyáz, az menthetetlenül elvész a felada­tok sűrűjében és csak kapkod ide-oda, de nem sokra megy; Mit tegyen hát — mondjuk a városi főagronómus, vagy köz­ségi gazdásági felügyelő, hogy minden tekintetben helytálljon. A válasz kézenfekvő: ne csak szemlélője, hanem szervezője legyen az eseményeknek; Ezt így leírni persze nagyon köny- nyű, ám' sokkal nehezebb meg­érteni és vaióraváltani, Nehéz, de nem lehetetlen. A megye mezőgazdasága ro­hamos léptekkel fejlődik és ez­zel a fejlődéssel egyidőben bi­zonyos feladatok ismétlődnek, de nagyon sok idejét múlja és helyébe új dolog kerül. Ho­gyan néz ki ez a dolog köze­lebbről? Aki figyelemmel kísér­te az elmúlt évek erőfeszítéseit, az egész sor érdekes felisme­résre jut. öt, vagy hat évvel ezelőtt még ugyanis a kapálás, az aratás elvégzésére komoly erőket kellett mozgósítaná. A falusi vezetők legfőbb szervező­munkája éppen ezekre a mun­kálatokra irányult. Ma viszont ezen már túlvagyunk. Senkit nem kell biztatná, egyetlen tsz-t sem kell sürgetni, hogy kapál­jon, vagy arasson. De miért nem? Mert — egyebek mellett — sikerült megértetni a tsz ta­gokkal, hogy a mezőgazdaság­ban nincs 8 órás munkanap, s amikor kedvez az időjárás, ak- Kor minden percet ki kell hasz­nálni. E zeken a dolgokon tehát szívós harc árán túljutot­tunk. Most az a kérdés, miért kellett ilyen példát felhozni. Azért, hogy bizonyítsuk: minden időszaknak a rengeteg tennivaló között is megvan a fontos és a legfontosabb része. S hogy mi a Legfontosabb, ezt tudni kell nemcsak azért, mert ilyen mó­don nem a mellékes, hanem a lényeges kérdéséhez nyúlunk, hanem azért is, mert így lehe­tünk az események szervezői. A falusi vezető tehát ne azzal bajlódjon, ami nélküle is megy, amit nélküle is elvégeznek, ha­nem azokkal a dolgokkal fog­lalkozzon, amelyek lebonyolítá­sához hatékony segítségre van szükség. Learatnak nélkülünk? Igeau Megkapáltak nélkülünk? Igen. Nomármost. Azt kell meg­nézni, mi nem megy a falusi vezető hatékony közreműködése nélkül. Vannak ilyen dolgok? De még mennyire. A Kenderesi Növényvédő Ál­lomás szakembereinek szerény becslése szerint a megye lucer­násainak 8 százaléka aranka. Ez nagyon nagy baj. Védekezni kell, mert az aranka olyan a lucernán, mint az emberi tes­ten a seb. Egyre tovább terjed. S folyik-e Szolnok megyében megfelelő védekezés? Sajnos, nem! Dehát elnézhetik ezt az ag- ronómusok? Nem szabad el- nézniök, mert most ez a fontos feladatok között a legfontosabb. Mit csináljanak? ' Ne csak néz­zék a dolgokat, hanem szervez­zék. A kisújszállási városi ta­nács főagropómu&a például menjen el egy termelőszövetke­zetbe, s addig ne hagyja ott a közös gazdaságot, amíg a lucer­nából ki nem irtották az aran­kát. Keresse meg a védekezés legcélszerűbb, s az adott körül­mények között legjobban alkal­mazható módját. Ha ezt teszi, akkor sok-sok feladat közül a legfontosabbat oldja meg, azt, amit nélküle ma még nem csi­nálnának az emberek. S van több olyan dolog, amin évek óta nem va­gyunk képesek változtam. Ilyen a trágyakezelés. Ilyen most a burgonyabogár elleni védekezés. És ha az e téren felmerülő hiá-. nyosságokat nem nézzük tétle­nül, hanem gyors és határozott intézkedéseket hozunk — pél­dául a tsz-ekbe mindenhová je­löljenek ki egy idősebb embert trágyamesternek, a burgonyabo­gár irtására mozgósítsák a fia­talokat. Ha ezt így csinálják, akkor a falusi vezetők nem szemlélői, hanem szervezői az eseményeknek. Százhuszonhárom állami gazdasági és gépállomási dolgozót részesít kedvezményes üdültetésben a MEDOSZ A Mezőgazdasági és az Erdészeti Dol­gozók Szakszerve­zete a nyári üdülési idényben százhu- ezonhárom állami gazdas ági és gép ál­lomási dolgozót küld Szolnok megyéből az ország legszebb tájaira. Kilenc dol­gozó a parádi, a ba­latonfüredi és a hé­vízi gyógy szanató­riumba kap beuta­lást, 21 napig pihen­nek ott és megfele­lő gyógykezelésben is részesülnek. Most a szünidő­ben negyven mező- gazdasági dolgozó gyermeke két hétig Balatonsizántódon és Csehmindszenten, a gyermeküdülőben piheni ki az iskolai év fáradalmait. Szécsi Mihályt a Surjáni Állami Gaz­daság dolgozóját jó munkájáért ‘ hatna­pos aldunai hajóki­rándulásra küldik. A MEDOSZ elnök­sége ingyenes üdül­tetésiben részesítette Kurucz Pétert, s Karcagi Gépállomás szakszervezeti bi • zottságának elnöké: és Elekes Lajosnét a Nagykunsági Ál­lami Gazdaság szak- szervezeti bizotlsá gátiak tagját. Kátai Mária Folytatódnak a magyar és bolgár párt» és kormányküldöttség tárgyalásai Szófia (MTI). Péntek reggel különvonaton Szófiába érkezett a magyar párt- és kormánykül­döttség. A küldöttséggel együtt érkezett Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a nemzetgyűlés elnökségének tag­ja. Dimiter Ganev, a Bolgár Kommunista Pán bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Miklko Tarabanov kül­ügyminiszterhelyettes. A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldöttség fogadására a szófiai pályaudva­ron megjelent Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi- zotságának tagja, Rajkó Damja- nov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese és Georgí Trajkov, a miniszter- tanács elnökhelyettese. A kölcsönös üdvözlések után a magyar párt- és kormánykül­döttség szállására hajtatott. Tegnap délelőtt tovább folyta­tódtak a magyar és a bolgár párt- és kormányküldöttség kö­zötti tárgyalások. A közös nyi­latkozat aláírására feltehetőleg pénteken délután került sor. A magyar párt- és kormány­küldöttség délután résztvett Szó­fiában azon a nagygyűlésen, amelyet a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Hazafias A.rc- vonal szófiai szervezete rende­zett. Este fogadás volt a magyar párt- és kormányküldöttség tisz­teletére. Új mezőgazdasági gépeket gyártunk A múlt év végén s ez év első felében, a földművelésügyi mi­nisztérium 35 új, részben hazai, részben külföldi mezőgazdasági gép üzemi vizsgálatát végeztette el. A vizsgált mintapéldányok közül a szakemberek húszat mi­nősítettek a magyar mezőgazda­ság adottságai között megfelelő­nek. Ennek alapján megkezdték a régen nélkülözött, a másodveté­sek jobb talajelőkészítését bizto­sító tarlóhántó ekék készítését, valamint a villanypásztorok so­rozatgyártását. Egy másik ma­gyar gépujdonság lesz a pneu­matikus gabonaszállító. Nagy az érdeklődés az üzemi próbák so­rán jól bevált új növényvédőgé­pünk, a Rapidtox-3 lóvontatású permetező, és az SPP-jelzésű sa- roglyág porozó permetezőgép iránt is. A gyakorlati szakemberek régi kívánsága teljesül a tányeros műtrágyaszórók gyártásának megkezdésével. A minisztérium szakemberei összeállították az év második fe­lének és a jövő év gépesítésének programját is. Ez alatt az idő aLatt 28 gépet vizsgálnak és mi­nősítenek. A gépek közül legna­gyobb jelentőségű az új magyar Univerzál traktor, már elkészült mintapéldányának vizsgálata, minősítése. Az év végi — jövő évi program másik főfeladata a kukorica be- takarítógép minősítése, illetve sorozatgyártásának előkészítése. Kipróbálják az egytengelyes kerti traktort, amely rászerelt csőrlővel és kultivátorral a sző­lőművelés gépesítésében jeient majd előrelépést. Emellett meg­kezdik a szőlőtermelés általános gépesítésével kapcsolatos szer-, kesztési, tervezési munkákat. Aratnak megyeszerte de a Aratnak megyeszerte. Az idő­járás nagyon kedvez, bárcsak így maradna végig, a búza be­takarításáig. Úgy látszik, ez az idő most akar vigasztalni ben­nünket a májusi aszályért. Arról érkeznek hírek, hogy számos közös gazdaságban az őszi árpa aratását már be is fejezték. Az alattyáni Vörös Csillag Tsz tagjai is learatták az ár­pát, kombájnnal dolgoztattak, s így már a cséplésen is túl­vannak. Tizenkét és fél mázsás átlag­termést terveztek, de ezt jó­val túlteljesítették, mert 18.8 métermázsát takarítottak be egy-egy holdról. Jó lenne, ha valamennyi egyéni gazda és termelőszövet­kezet ilyen kiváló eredménnyel dicsekedhetne. Ezévben azonban sajnos, kevesebbel is meg kell elégednünk, bár az örvendetes dolog, hogy vannak meglepeté­sek és még lesznek ehhez ha­sonló kiemelkedő eredmények. Néhány évvel ezelőtt sokszor előfordult, hogy idő előtt mun­kába állították a kombánjt. — Ilyen dolognak nem szabad elő­fordulni, s erre különösen a mezőgazdászok ügyeljenek. -— Csak akkor arassuk a gabonát, ha lehet. Persze, más-más elbí­rálás alá esik a kézikasza alá érés, és a kombájn alá érés. — Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ne legyenek sehol türelmet­lenek, de ráérőek se. Vala­mennyi gazdaságban az ott tar lóhántás tál dolgozók tudják kiválasztani a legmegfelelőbb időpontot. Ezévben a gépállomások na­gyon sok egyéni gazda gabona­betakarítását is segítik. Azon igyekezzenek az aratógépkeze­lők, hogy ne valljanak szégyent és most a gabonabetakarítás során is úgy dolgozzanak, hogy szerettessék meg az egyé­ni gazdákkal a gépet. Az Alattyáni Gépállomás többszáz holdon vágja majd a gabonát egyéni gazdáknak. Bu­dai Ferenc aratógépkezelő pél­dául a jászteleki egyénileg dol­gozó parasztokat segíti. Érdekes, hogy az Alattyáni Gépállomás­tól több egyéni gazda kom­bajok vannak bájnt kért. A gépállomásnak van is arató-cséplője, de saj­nos, az egyéniek kérését még­sem teljesítheti, mert a néhány- hcldas kisparcellákon nem tud­ják kihasználni gazdaságosan ezt a nagyon hasznos gépet. Aratnak megyeszerte. Szorgalomban, igyekezetben nincs hiány. Az viszont már szembetűnő, hogy a kaszát, az aratógépet, vagy a kombájnt kevés helyen követi a tárcsa. S ez hiba. Nem kell külön magyarázni, hogy mit jelent a tarlóhántás, s hogy miért van rá szükség. De ezt nem elég tudni, hanem csinálni is kell. Budai Ferenc, az Alattyáni Gépállomás aratógép-kezelője * jászteleki határban egyénileg dolgozó parasztoknak arat

Next

/
Thumbnails
Contents