Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-26 / 150. szám

.,aG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (S'MMK MEGYEI) A MEGYEI)JpÁRTBIZOTTSÁG/ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Családi i ♦ körben. • ■ I ♦ Kisért e műit I IX. évfolyam, 150. szám; Ara 60 fillér 1958. június 26. csütörtök. Kendet teremtettünk — okosan előre libben a négy szóban foglalhatnánk össze az elmúlt más £el év eredményeit és a következő három esztendő célját. A realitás, a körültekintés, a céltudatosság jellemzi hároméves ter­vünket, melyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott Ben­nünket - Szolnok megyeieket - a mezőgazdasági rész különö­sen érdekel. A növénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108,7, az állattenyésztés 117,9 százalékra emelkedik. A növénytermeszté­sen belül is nagyobb szerephez jutnak a belterjesebb ágazatok. A terv mezőgazdasággal foglalkozó része szemléltetően tükrözi, hogy fokozottabban törekszünk a belterjességre. Érdemes emlékeznünk Tisza József elvtársnak, a Termelő- ] szövetkezeti Tanács titkárának felszólalására. Arra, hogy leg- < több cél a mezőgazdasági terméshozamok fokozása. Az egyéni 1 gazdák ma már nem tekintenek ellenségesen a szövetkezetek j leié, sőt érdeklődéssel figyelik gazdálkodásukat. i örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártunk és kormányunk < nem kíván változtatni az elmúlt másfél év eredményes paraszt- j politikáján. A népgazdaság továbbra is támogatja a kisparaszti j gazdaságokat, de azt is biztosítani akarjuk, hogy a mezőgazda- i sági termelőszövetkezeti mozgalom - a teljes önkéntesség szem- i előtt tartásával — tovább erősödjék hazánkban. j A tsz-ek a hároméves tervben 340 millió forint állami tá- j mogatást kapnak. Ez a nagy összeg nyilvánvalóan további erő- j södésüket szolgálja. . Joggal merül fel a kérdés, miért áldoz ennyit államunk < a szövetkezetekre? A válasz egyértelmű és világos: Azért, mert < egyedül a mezőgazdasági nagyüzemektől várható a termésátla- j gok olyanmértékű fokozása, amelyre a népgazdaságnak szűk- J sége van. Egyedül a nagyüzemekben térül meg mihamar kama- J tozva a fejlesztésre, erősödésre szánt összeg. Persze, a kisgazda- í ságok továbbra is élvezik a Munkás-Paraszt Kormány támoga- < tását, de ez nem js lehet olyan, mint amilyet a tsz-ek kapnak. J Két-három holdra ugyanis nem érdemes a kombájnt „kihajtani”, j 2— 300 négyszögöl szőlőt nem lehet gépi művelésre beállítani, és < 3— 4 hold búzácskán vegyszeres gyomirtást végezni repülőgép- < ről lehetetlen. ! Szocialista rendünk lényegéből fakad, hogy hazánkban csak! a szocialista nagyüzemnek van létjogosultsága. Csak az állami ! gazdaságok, a tsz-ek, a tszcs-ok, s a különböző szakcsoportok, ! termelői társulások hatékony közreműködésével tudjuk ! hároméves terv végére a búza háromévi átlagát 9 máskára, a < kukoricáét 12,8 mázsára, a burgonya termésátlagát 59,8 mázsára < növelni. ! Az ország vezetői újbóí és ismételten rögzítették, hogy ! továbbra is tiszteletben tartják a fokozatosság elvét. És ez na- ■ gyón fontos dolog. Azt bizonyítja: módot nyújtanak a paraszt- < ságnak arra, hogy szabadon választhasson, mindemellett segí- ; tik elérkezését a legfejlettebb formához: a termelőszövetkezethez. ; Valóságos szükségleteinknek megfelelően ez az elv érvé- : nyesül azokban a tervszámokban, amelyek elérését egyes tér- • mékféleségekben magunk elé tűztünk. Cukortermelésünket 7, ; nyershústermelésünket 8, vajtermelésünket 19 százalékkal emel- i jük. 21 százalékkal emelkedik a tojás, 24 százalékkal a tej és 58 ; százalékkal a vágottbaromfi-termelésünk. ■ S a baromfiról lévén szó, érdemes egy kis kitérőt tenni, ' mert nálunk, Szolnok megyében, e téren még nagyon sok a ten­nivaló az elért eredmények ellenére. Számos tsz érthetetlenül húzódik a nagyüzemi baromfitenyésztéstől. Ezekben a közös gazdaságokban a szövetkezeti gazdák még nem értették meg, hogy a baromfi 1 kg-os súlygyarapodásához kevesebb takar­mány szükséges, mint a sertéséhez, vagy a szarvasmarháéhoz. A baromfi nevelése tehát olcsó. Felnevelési ideje rövidebb. A befektetett összeg hamarabb visszatérül. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a tsz-ek csak baromfit tenyé_sszenek. De itt Szolnok megyében is el kell érnünk, hogy azt is tenyésszenek; mégpedig jelentőségéhez mért arányokban. Érdemes gondosan áttanulmányozni a hároméves terv egészét, mert kitűnik, hogy a népgazdaság különböző ágazatai is milyen hatékony megsegítését vállalják hazánk mezőgazdasá­gának. A maihoz viszonyítva 445 százalékra emelkedik a kere­kes traktoraink száma, 471 százalékra a cséplőgépeké, az arató­cséplőké pedig 254 százalékra. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a paraszti munkát még könnyebbé tesszük, de azt is bizo­nyítják: számítunk a szövetkezeti mozgalom egészséges, arányos növekedésére. A hároméves terv célkitűzéseinek eléréséhez a feltételek adva vannak. A dolgozó parasztság szívvel, kedvvel dolgozik. ' A párt és kormány pedig olyan intézkedéseket hozott és hoz, hogy ez a kedv méginkább növekedjék. Érdemes, szükséges három­éves tervünk megvalósításáért szívvel-lélekkel munkálkodni. Dogéi Iniee beszéde o Dropla várnai termelőssövetkexetben i Moszkva (TASZSZ). Nyikita t Hruscsov, az SZKP Központi | Bizottságának első titkára, a * Szovjetunió Minisztertanácsának ♦ elnöke, válaszolva John Waters­♦ nek, a Herald című ausztráliai ♦ lap szerkesztőjének kérdéseire, ♦ kijelentette: itt az ideje, hogy j teljes mértékben helyreálljanak J Ausztrália és a Szovjetunió dip- }!omáciai kapcsolatai. Emlékez- t tetett arra, hogy még 1956 | őszén Ausztrália és a Szovjet- | unió nagykövetei Washington- X ban megállapodtak az ausztrá- X Imi fél által javasolt közös köz- | lemény szövegében, mely sze- X rint mindkét országban felújít- Xják diplomáciai képviseletük te- | vékenységét. Az ausztráliai kor­* mány azonban a mai napig sem * jelentette ki, hogy kész közzé- t tenni e közlemény szövegét. • Ha normalizálódnak a kapcso- X tataink Ausztráliával — mon- ídotta a szovjet kormányfő — * a Szovjetunió és Ausztrália kö­* zötti kereskedelem, kétségtelen ♦ mii jelentősen fejlődik majd. ♦ Ezzel összefüggésben megjegyez­nie, hogy a Szovjetunió külke- «reskedelme m ásodi k*" h el yen áh j a világon és több mint hetven J országgal tartanak fenn keres- J kedelmi kapcsolatokat. z Hruscsov kifejtette a szocdalís- Jta és kapitalista országok állam- 1 közi kapcsolatainak jellegéről X vallott szovjet álláspontot. X Az atomfegyverkísérletek mag- X szüntetésének kérdéséről szólva iHruscsov megjegyezte: egyelőre I * nem vehető észre, hogy az Egyesült Államok és Anglia be­leegyezne a kísérletek megszün­tetésébe. Nem adjuk fel a re­ményt — mondta —, hogy e két ♦ állam a népek nyomásának ha­jtására felülvizsgálja jelenlegi ♦ álláspontját. J Hruscsov rámutatott: Német- J ország újraegyesítése magának a %német népnek megfelelő lépé- \seitől függ. A fennálló két né- imet állam kölcsönös megegye­zése alapján maguknak a né­meteknek kell elsősorban meg- oldaniok Németország újraegye­sítésének kérdéseit. Várna (MTI) ^ magyar nép, ezen belül a magyár dol­gozó parasztság figyelemmel kí­séri a bolgár nép és ezen belül a bolgár parasztság munkáját, szívből örül a szocializmus épí­tésében elért nagy sikereinek. A magyar nép az Önök sikereit saját sikereinek tekinti. Örömmel értesültünk róla. hogy az elmúlt tíz évben, mi­közben nagy eredményeket ér­tek ei az ipar fejlesztése terén, 20 százalékkal nőtt a mezőgaz­daság termelése is és hazájuk megművelhető földjeinek már mintegy 90 százalékán termelő- szövetkezetek gazdálkodnak. — Úgy gondolom, hogy Önö­ket is érdekli a magyar mező- gazdaság helyzete, hogy nálunk, Magyarországon hogyan, milyen irányban fejlődik a mezőgazda­ság — mondotta, majd beszá­molt a magyar mezőgazdaság helyzetéről, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének ered­ményeiről. Dögéi Imre beszédét e szavak­kal folytatta: — most. amikor az Önök virágzó termelőszövet­kezeteibe látogattunk el, megra­gadom az alkalmat, hogy köszö­netét mondjak a bolgár népnek azért a nagy-nagy segítségért, amelyet a magyar népnek ha­zánk nehéz napjaiban, az ellen- forradalom idején és az a2t kö­vető időkben nyújtottak. Az ellenforradalom nem gyen- gí tette. hanem erősítette a ma­gyar és bolgár nép barátságát. Joggal mondhatjuk, hogy sok évszázados barátságunk ma. — amikor mindkét nép szocialista társadalmat épít, erősebb, mint valaha. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a párt- és kormány­küldöttség mostani látogatása még jobban elmélyíti barátsá­gunkat és egyben hathatósan to­vább szilárdítja a Szovjetunió vezette szocialista tábor meg­bonthatatlan egységét és ere­jét. Dögéi Imre beszédét a magyar és a bolgár nép barátságának éltetésével fejezte be. Az ország legjobb sportrepülőinek és ejtőernyőseinek bemutatója Szolnokon ST) itka sporteseményben gyö- ^ nyörködhetnek a repülés kedvelői vasárnap, június 29-én a Szolnok—Szandai réten. Or­szágos repülőnap lesz a leg­ügyesebb sportrepülők, s ejtő­ernyősök részvételével. A repü­lőbemutatót megelőzően 9 órá­tól neves fővárosi előadóművé- * szék — a többek között a két ; Latabár, Hajdú Julia — szóra- 2 koztatják a közönséget. j A repülőbemutató és ejlőer- *nyős-ugrás pontosan 11 órakor *kezdődik. A látványos bemuta­tót az ország legjobb repülői végzik, mint Gulyás Ferenc, Pintér János, Horváth József, rölcz Imre motorosgépekkel, mű­repülést, követési gyakorlatot, kötelékrepülést és a közönség tmindenkori kedvencét: ballon- hadászatot mutatnak be. A vi- itorlázórepülő bemutatóra a leg­idősebb és legtapasztaltabb sportrepülőket, Csanádi Norber­tét, Mandlich Ernőt, Koncsek Rudolf, Szászt Béla ezüst-, arany- és gyémántkoszorús re­pülőket kérték fel. Bizonyára valamennyi vitorlázórepülő ügyességi bemutatóival Szolno­kon is megnyeri a közönség tet­szését. Az ejtőemyőssport kedvelői­nek is nagy napjuk lesz ekkor. Személyesen megismerkedhet­nek azokkal a bátor ejtőernyő­sökkel, akik országunknak sporthírnevét, becsületét öreg­bítették. Dézsi Gábor, Kastély Sándor a közismert ejtőernyős orsz. bajnokok 2000 m. magas­ból hajtanak végre zuhanó ejtő­ernyős ugrást színes ernyőkkel. De talán az igazi sportcsemege a két országos ejtőernyős baj­noknő: Seres Erika és Oszter- mann Márta bemutatója lesz a kettős ejtőernyővel. /I kiket viszont a látványos U"7* bemutató sem elégítene ki, saját maguk is szeretnék megkóstolni, milyen a repülés, azokról is gondoskodtak a ren­dezők. Számukra a Magyar Lé­giforgalmi Vállalat két hatal­mas LI—2-es típusú utasszál­lító gépet bocsájt rendelkezé­sükre, amellyel kora reggeltől késő estig sétarepülést tartanak a Szolnok környéki községek fölött. A repülőnap legnagyobb szen­zációjáról; a léglökéses repülő­gépek és a helikopterek mutat­ványairól a rendezőség nem adott pontos tájékoztatást, mert ezeket — mint mondották — meglepetésnek szánják. =a Cetíra* l HRUSCSOV VÁLASZAI egy ausztráliai újságíró kérdéseire Válaszolva a Kínai Népköz- társaságnak a legmagasabb szintű tárgyalásokra való meg- • hívással -kapcsolatos kérdésre, Hruscsov kijelentette: a Kínai j Népköztársaság a legkedvezőbb hatással van a nemzetközi hely- | zet fejlődésére, nemcsak a Tá- \ vol-Kelet övezetében, hanem 1 világszerte. Nem az a fontos, — folytatta Hruscsov —, hogy i a Kínai Népköztársaság meyhí- ) vást kap-e a legmagasabb szintű értekezletre, hanem az, hogy számolnak-e, vagy nem, egy j nagyhatalom jogos érdekeivel, i A Szovjetuniónak a Déli­sarkvidék jogi helyzetéről ki­alakult álláspontját érintve, a 1 szovjet kormány feje kijelen­tette: e területek nemzetközi 1 fontossága van, minthogy a kö­rülötte fekvő tengerek gazda­sági tekintetben nagy értékei képviselnek sok állam, köztük c Szovjetunió számára is. A nem­zetközi gyakorlathoz híven bár­mely nemzetközi fontosságú te­rület jogi helyzetének megvita­tásába be kell vonni minden ér­dekelt országot. Hruscsov rámutatott, félreér­tés az, hogy „az oroszok kérték hogy tudósaik tovább ott ma­radjanak a déli-sarkvidéken'’ \zt a javaslatot, hogy a tudósok folytassák tudományos kutatá­saikat a déli-sarkvidéken, Há­gában az Egyesült Államok képviselői, nem pedig a Szov­jetunió küldöttei tették a déli­sarkvidék kutatásának kérdé­seivel foglalkozó különbizottsáj februári ülésén. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents