Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)
1958-06-19 / 144. szám
1958. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nagy Iiina vezetői — f old in unkán A kínai lapok leírják miként vett részt Mao Ce-tung elnök, a kínai kommunista párt központi bizottság tagjaival együtt egy Pekingtől északra épülő víztároló munkálataiban. Mao elnök munkásruhába öltözött és a nagy hőségben kiment a rezervoár munkálataihoz. Vele mentek: Liu Sao-ci. Csou En-lai, Csu-te, Teng-Hsziao-ping és a központi bizottság számos más tagja. Mikor Mao elnök és elvtársai megérkeztek a munkahelyre, a munkások felismerték őket, köréjük gyűltek és lelkesen ünnepelték. Csao Fant, az építés politikai biztosát megkérdezte az elnök: kész lesz-e a hatalmas mű, mielőtt a nagy áradások beköszöntőnek? — A rezervoárt a kitűzött időre elkészítjük, — hangzott a felelet. — Hányán dolgoznak itt? — Százezren. Naponta 50 000 köbméter földet mozgatnak meg és ehhez sok ember kellMao elnök és társai beírták nevüket a víztároló külső falára. Ezután munkához láttak. Ezrével nézték, amint Mao és Peng Csen nekifogtak az ásásnak. Csakhamar dologba álltak a központi bizottság többi tagjai is. Komolyan, fizikai erejük teljes latbavetésével végezték a földmunkát. Vu Ju-csang, Hsu Teh-li és Hsien Csueh-csai, akik már idősebbek, fiatalemberek módjára ásták a földet és hordták a megmozgatott kavicsot és göröngyöt halomra. A munka egy órakor kezdődött és hat óra 40 perckor ért véget. Közben jókedvűen társalogtak a munkásokkal, nevetgéltek és mindenkivel szót váltottak, aki hozzájuk lépett. Ismeretlen Lenin levélre bukkantak u Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottságának Marxizmus Leninizmus Intézetéhez érdekes, eddig ismeretlen henin-levél érkezett. Az Ekonomieseszkaja Zsizny című lap szerkesztőségéhez, az állami tervbizottsághoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz címzett 1922. április 10-i keltezésű levelet 1. G. Alekszandrov akadémikusnak az özvegye juttatta el az intézethez. A szovjet kormányfő a levélben rámutat arra, hogy a gazdasági értekezletekről szóló beszámolóiéit kevéssé használják fel a gyakorlati munkában és a sajtóban. Vlagyimir lljics hangsúlyozza, hogy csak az ilyen jellegű beszámolók helyes és rendszeres tanulmányozása révén biztosítható a helyes politikai és gazdasági következtetések levonása. A levél végén Vlagyimir lljics aláírása áll. A levélhez csatolva volt egy lap Lenin jegyzetfüzetéből, amelyen az egyik építkezéssel kapcsolatos kérdésekre hívja fel az állami terv- bizottság figyelmét. ——^ Néhány érdekes adat a műtrágya-felhasználásról Nagy L. János, a jászapáti földművesszövetkezet műtrágyakezelője adatokkal tényekkel bizonyítja, hogy az 1952-es, 1953-as gazdasági évben a község egyénileg dolgozó parasztjai mindössze 130 q műtrágyát vásároltak. Pontosabban ez a mennyiség a szerződéses növényekhez lett kiadva. 50 q-t még ősszel elvittek. De nem szórták ki a földre, mert sokan úgy. gondolták, hogy nem ér az semmit. Sok minden történt azóta és ma már Jászapáti dolgozó pa- raszjai másképpen gondolkodnak. Az idei gazdasági évben 1050 q műtrágyát vásároltak, de az igényeket még így sem elégítettük ki, mert még mintegy 300 q lett volna szükséges. S ezt a vásárolt mennyiséget fel is használták. Érdekesek ezek a számok és sokatmondóak. Ide tartozik még a vegyszeres gyomirtás terén történt változás is. Néhány évvel ezelőtt még} nem ismerték az egyénileg doi-l gozó parasztok, ma pedig egyre? többen veszik igénybe a vegy-? szeres gyomirtást. íme ez a néhány adat a szívós és türelmes felvilágosító munka eredménye Bér dó János Jászapáti < Pályázati hirdetmény Pályázatot hirdetek a Kende- res-Kakati Szociális Otthonban megüresedett gondnoki és irnoki állásra. Gondnoki állás javadal- azása: E. 343 kulcsszám szerint 1200.— Ft, Írnoké E. 460 kulcs-1 szám szerint 850.— Ft- Egy * gondnoki szobát és étkezést ön-'} költségi áron tudunk biztosi-* tani. Az állások betölthetők* 1958. július 1-ével. Jelentkezni} lehet a kunhegyesi járási ta-t náes vb egészségügyi csoport-? jánál. } 2 Válaszolt a Malomipari Vállalat Június 4-i számunkban megjelent „Válaszoljon a Malomipari ES” cikkel kapcsolatban a vállalat kunszentmártoni őrlő- és hántoló üzemének vezetője, Kakuk Mihály felelt. Megírta, hogy a tiszaugi cseretelep a községi tanács kérésére létesült. Elismeri, hogy a vállalat valóban kért kölcsön helyiséget az fmsz- től május 1-ig. Több más helyiség átengedését kérték az fmsz- től. a tanácstól is, de sikertelenül. A kölcsönhelyiséget már visszaadta az őrlő- és hántolóüzem, mely ma csak a holtszezonban megfelelő helyiségben bonyolítja le a cserét; egy hónap múlva azonban ez feltétlenül szűknek bizonyul. Nem lehet megoldásként elfogadni azt a javaslatot, hogy az üzem kizárólag a tíszaugiak rendelkezésére álljon. Kakuk Mihály szerint azt fmsz nyugodtan átengedhetné t a jelenleg permetezőanyagraktár £ céljára szolgáló helyiséget. Az* üzemvezető szerint az őrlési* idénynek a jelenlegi körűimé- ♦ nyék között való megindulása a* lehetetlenséggel határos. Felveti} a kérdést: Vajon nem volna-e} helyes még időben más község- 2 be áthelyezni a cseretelepet? « Véleményünk szerint: nem.} Az őrlő- és hántolóüzem az el-t múlt időkben jól megfelelt hí-I vatásának, több község megelé-» gedett gazdái tanúsítják ezt.* Szükségesnek látszik ellenben, 2 hogy az fmsz több rugalmasság-* gal, a tanács pedig több segítő-} készséggel kezelje a cseretelep} ügyét. Sürget az idő; vegyék} végre észre, akiknek észre kell} venniök... ♦ A tószegi kosárfonók Tószegen apáról fiúra szálló hagyományos mesterség a kosárfonás. Maga a természet adta az emberek kezébe ezt az ügyes szakmát. A kanyargó Tisza kimeríthetetlen füzesei ontják itt fonáshoz való finom vesszőt, a munkára edzett dolgos kezek pedig az évtizedek folyamán megtanulták, hogy kell ebből a természetadta nyersanyagból hasznos és szép használati tárgyakat: kosarakat, fonott kerti bútorokat készíteni. A kosárfonók zöme — mikor meghonosodni kezdett a társulás gondolata — szövetkezetbe tömörült. Itt vélték megtalálni Az első munkafolyamatot, a vesszők tisztítását alkalmi munkások végzik. Naponta 40—50 forintot Is megkeresnek ezzel. minőségű kosarakat mindenki ménynek bizonyult, mert a szöszámításaikat — jobban, mint a szívesen megvásárolta tőlük. Ké- vetkezetnek az eladásra, szerző- kisműhelyben. Nem is csalódtak, sőbb, azonban rendeletileg meg- désre sem volt goiidja. Egy tétel- Van már szép közös műhelyük szüntették a közvetlen kapcso- ben kapták meg a rendelést és egy helyre szállították a kész portékát. Ám most megrekedt ez az automatikus kapcsolat. Nem kaptak elég megrendelést — export árut sem kértek. A nagykereskedelem nem rendel, mert van bőven áru a raktárban. A szövetkezet tószegi portáján legalább 10—12 000 darab kosarat* tárolnak egy másik szerv részére. Most aztán az történt, hogy egyszerre „felszabadították” a kötöttséget. Nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a szövetkezet ne foglalkozzék közvetlenül is az eládással. Adhatna a kiskereskedelemnek, magánosoknak, egyéni rendelőknek. Ez azonban nem könnyű, hogy a légi összeköttetések megszakadtak. Az egykori jó rendelők inkább a fonogató emberekhez fordulnak, mert ezek — tekintve, hogy közterheket nem viselnek — olcsóbban is adják portékájukat. A szövetkezet vezetősége ilyen A fonást — nagyrészt otthon végzik. Vágó Pál inár 22 éve fonja a nehéz helyzet ellenére sem adta szebbnél-szebb kosarakat és bútorokat. A gépet meghazudtoló gyorsa- , . harcot RpménvtoSiV Sággal rakja egymásra a hajlékony fűzvesszőt és minden forma vagy Iel a narcot. Keménykedik az sablon nélkül hamarosan elkészül a kényelmes fotel. exportszállítás megindulásában s _ két házat is vásároltak azóta, latot a szövetkezet és a kiske- próbálja visszaszerezni a piacon Ve ttek motorszivattyút, ami a reskedelem között. Közbeiktat- rendelőit jó minőségű, tetszetős vesszőcsíráztatót látja el vízzel, tak egy szervet, amely egyösszeg- fonott áruival. Az illetékes szer- a vesszőhasogatást is gyalugép ben átvette a szövetkezet áruit veknél is támogatást érdemelvégzi_nem kell kézi munkával és gondoskodott értékesítéséről, nek, hogy ne fejlődjön vissza a bajos kodni. A beruházások mel- Az akkor igen hasznos intéz- hagyományos iparág, lett még arra is jutott, hogy osztalékot fizessenek a tagoknak. Legutóbb 35 000 forintot kaptak ilyen címen Szóval a termelés feltételei most már javarészt biztosítva vannak. Van nyersanyag bőven, vannak gépek, üzemépületei? meg minden, ami kell. Azonban most mégis nagy probléma előtt áll a szövetkezet Értékesítési nehézségekkel küzd Kezdetben, az alakulás idején si került jó kapcsolatot kiépíteni í kiskereskedelmi vállalatokkal és nem volt gond az eladás. A jó- A I2 000 szállításra váró kosár egy része már csak a szabadban fér el«
