Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-18 / 143. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. június 18, CÜLDMUVESSZÜVETKEZETEINK S életéből Három vélemény... Legutóbb hírt adtunk arról, hogy ülésezett a földműves­szövetkezet megyei választmá­nya. Megkértünk a résztvevők közül három elvtársat arra, — mondják el mit tesznek, hogyan valósítják meg munkaterületü­kön a választmány határozatát. Ferenczi Vendelné Tiszafüredről a kővel* kezőket mondotta: A választmányi ülésen, va- zl lamint az előző napi felügyelőbizottsági ülésen a va­gyonvédelemmel foglalkoztunk. Fontosnak tartom az elhang­zottakat ismertetni a járási vá­lasztmánnyal a községi felügye­lőbizottságokkal és igazgatósá­gokkal, de különösen a nőbizott­ságokkal és a boltbizottságok­kal. — Véleményem szerint a pa­zarlásra, a hanyag árukezelés­re nyomban fel kell figyelnünk és figyelmeztetnünk a hanyag­ság elkövetőjét, hogy a nagyobb károkat megelőzzük. Elgondo­lásom szerint célszérű lenne az FJK és szövetkezet gyakorlott ellenőreivel együtt dolgozni a felügyelőbizottsági vagy az igazgatósági tagoknak hogy ta­nuljanak.— Mondotta Ferenczi Vendelné. Kardos János válaszfmányi póttag V éleményem szerint na-' gyón fontos az őszinte- ; ség, ahol hibát tapasztal a fel-; ügyelőbizottság tagja ott nyom-1 ban tegye meg a megfelelő in­tézkedéseket. Tehát necsak az legyen a célunk hogy állandóan hibákat keressünk hanem bírál­junk és előzzük meg a dolgo­zók nevelésével a pazarlást- Én ilyen szellemben akarok mun­kához látni. — így nyilatkozik Kardos János. Kocsis Gábor Jászivánv hl agyon hasznos, hogy a me- ■* * gyei választmány foglal­kozott a földművesszövetkezeti mozgalom egyik legfontosabb kérdésével a vagyonvédelemmel és a takarékossággal. Szerin­tem a rokoni kapcsolatok meg­szüntetésével sok visszásságnak elejét vehetjük. Én ügyelek arra, hogy nálunk ne alakuljon ki bizonyos sógor-komaság. — Mondotta Kocsis Gábor. Az iskolaszövetkezetekről őket. A tízórai beszerzésén kí­vül a gyerekek iskolai felszere­léseket, szépirodalmi könyve­ket, cukorkákat és csokoládét is vásárolhattak. A kis elárusítók négy hónap alatt 17 000 forint forgalmat bo­nyolítottak le. A vezetőség jó munkájukat elismerte és 100— 100 forinttal jutalmazta őket. A TISZTA NYERESÉG fel- használásáról, az 500 forintos közös alapról majd a közgyűlés dönt. Az iskolaszövetkezet tagjai bolti árusításon kívül mezőgaz­dasági munkákkal is foglalkoz­nak. A Dózsa Tsz-től két hold földet kaptak, s ebbe tengerit és borsót vetettek. Koller Kata­lin tanárnő az iskolaszövetkezet vezetője a jövő évi tervekből is elárult néhány dolgot. A boltosok már szeptember­ben megkezdik működésüket, hogy az iskolai felszerelések el­adásából nagyobb forgalmat bonyolíthassanak le. — Jövőre még jobban foglalkoznak a me­zőgazdasággal és ezért szakkö­röket alakítanak­A kis Dombóvári Ilona jövő­re már megválik a pajtásoktól és az iskolaszövetkezettől, mert elvégezte a VIII. osztályt. Az vigasztalja csupán, hogy hátha sikerül elhelyezkednie a föld­művesszövetkezet egyik „igazi“ üzletébe tanulónak.. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI példa mutatja, hogy érdemes veit létrehozni az iskolaszövet­kezetét, amely a kis pajtásokat segít felkészíteni az életre. Ter­mészetesen a sikeres munka el­érésében sok része van az otta­ni pedagógusoknak. A földműves­szövetkezeti taggyűlések elé A földművesszövetkezetek éle­tébe mindig jelentős esemény a taggyűlés. Ez alkalommal tájé­koztatja a vezetőség a tagokat az fmsz gazdasági és szervezeti éle­tében, elért eredményekről, a jö­vő terveiről és a feladatokról. Június 30-án ismét taggyűlése­ket tartanak valamennyi föld­művesszövetkezetnél. Ezeknek a tanácskozásoknak azonban tar­talmasabbaknak kell lenniük, mert hiszen a vagyonvédelemről, takarékosságról, a gépi munkák­kal kapcsolatos problémákról kell szólniok a helyi körülmé­nyeknek megfelelően és konkré­tan, vám pedig általánosan. A taggyűléseken necsak a szö­vetkezeti tagok vegyenek részt, hívjanak meg ide kívülállókat, egyszóval olyan embereket, akik fogyasztók. Erre azért van szük­ség, hogy mindenki ismerje és tudja, miért kell harcolni a va­gyonvédelem és a takarékosság érdekében, miért kell sokat tenni a mezőgazdaság kulturáltságáért, az agrotechnikai eljárások he­lyes alkalmazásáért, stb. Vissza kell verni a taggyűlése­ken azokat a helytelen nézeteket is, amelyek olyan színben akar­ják feltüntetni a földművessrö- vetkezetet, hogy ott mindenki csal és mindenki lop. Ez nem igaz. A taggyűlések foglalkozzanak részletesen a mezőgazdaságot érintő feladatokkal, ismertessék a nagyüzemek eredményeit, l mozgósítsanak a növényi kárte­vők elleni védekezésre, mondják 'el, milyen előnyei vannak a cso­portos, közös munkának a társu- lásoknak. Nemes Mihály ig.-elnök Szolnoki FJK A GYERMEKEK KÖZÖSSÉ­GI életre való nevelésében nagy segítséget jelent az általános iskolákban létrehozott iskola- szövetkezet. Szolnok megyében 13 működik, több mint 600 tag­gal. A fiúk és leányok bolti áru­sítás mellett, gyógynövény gyűjtéssel, papír- és vasgyűjtés­sel, sőt még méhésakedéssel is foglalkoznak. A törökszentmiklósi Petőfi úti iskolaszövetkezet tagjai, — most a tanév végén nemcsak a tananyagból, hanem a szövet­kezeti munkáról is számot ad­tak. ISKOLASZÖVETKEZETÜNK 41 taggal az úttörő szövetség keretein belül alakult- A veze­tőség Dombóvári Ilonát, Vass Évát, Váczi Istvánt é6 Kövér Gyulát bízta meg a bolti árusí­tással. Szilágyi Lajos elvtárs. a földművesszövetkezet elnöke a bolthelyiság berendezésében se­gítette a pajtásokat. A kis bol­tosok nagy buzgalommal és igyekezettel láttak munkához, pajtásaik szívesen keresték fel jVégy megye J küldöttei Mezőtúron* «• Kedves vendégeket fogadott« nemrég a mezőtúri fmsz nőbi-J zottsága. Békés, Csongrád, Bácst és Szolnok megye küldötteit. A ♦ tapasztalatcserét Csermák llo- j na, a Szolnok megyei MÉSZÖV | nőfeielőse szervezte. A megbe-* széiést özv. Lovas Lajosné. a* mezőtúri nőbizottság elnöke } nyitotta meg. Elmondta a je-í lenlévőknek, milyen munkát ♦ végeztek 1957. szeptemberétől» idáig. , » Beszélt arról, hogy rendsze-| résén ellenőrzik a boltokat,} kutatják az igényeket, és segí-| tik a tagszervezés, részjegynö-} velés munkáját. Ezenkívül sza-j bás-varrás tanfolyamot szer-} veztek. Résztvesznek békegyűlé- « seken cs egyéb más összejőve-} teleken- A vendégek is elmond- ♦ ták hogyan dolgoznak. Majd | megnézték a libahizlaló társu-} lást és ellátogattak néhány« boltegységbe is. } Hasznosak az ilyen t a paszta- } latcserék, egyszer-kétszer ország } gosan is érdemes léimé megren- « dezni a földművesszövetkezet} keretén belül működő nőmoz-} galom erősítése érdekében. Szabó Ilona } levelező i Tanácskoztak a földművesszövetkezeti elnökök Berkó József, a jászszent- andrási fmsz elnöke a felsőbb gazdasági szerveknél dolgozó elvtársak felelősségéről szó­lott. Kifogásolta, hogy egyesek nem dolgoznak lelkiismeretesen, amit i megígérnek, nem mindég való­sítják meg következetesen. An­nak idején előadásokat szervez- ' tek, ahol a kajszibaracktermelés c előnyejt ismertették. Ennek nyo­■ mán mintegy 1000 fát igényeltek a jászszentandrásiak. S végül az történt, hogy valamelyik megyei í előadó felületességéből mindösz- ’ sze 350 darabot kaptak. Sok biztató eredményről szá- , moltak be azok az elvtársak, . akik a szakcsoportokról beszél- t tek. * A jásztelek! Punyi Jánosné be- 5 jelentette, hogy náluk 2000 li­ba felnevelésére társultak ti­zenheten. A jászberényi lg. el­nöke, Ambrus József elmondta, hogy a 80 taggal működő sző­lőtermelő szakcsoport elhatá- ozía, 10 hold szőlő és gyü­mölcsöst közösen telepít. t Felszólalt a tanácskozáson Hó- [ dós János elvtárs, országgyűlési , képviselő, az MSZMP Megye­bizottságának munkatársa. El­mondta — a földművesszövetke- 1 zetek az előttük álló legfonto­■ sabb tennivalókat csak úgy old­hatják meg, ha az elnökök haté­- konyán támaszkodnak a szövet­- kezet választott vezetőire és a i tagokra. Használják ki ennek ér­• dekében a soron következő tag- ' gyűléseket és beszéljék meg a , tagokkal mit tehetnek a vagyon- i védelem, a takarékosság és a termelés fellendítése érdekében. Az elmúlt hét végén tanács­koztak a földművesszövetkezetek igazgatósági elnökei. Varga II- ; lés, a MÉSZÖV ig. elnöke a va- ; gyonvédelemmel, a takarékos- ; sággal és a taggyűlések előtt ál- :ló legfontosabb feladatokkal fog- ! lalkozott előadói beszédében. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a beszámolóval, főleg azzal, hogy a földműves­szövetkezetek területén gyöke­res változást kell elérni a va­gyonvédelem terén. i Ezzel kapcsolatban sok értékes ^javaslat hangzott el. Sokan | mondták el, hogy különös gon- ; dot kell fordítani a leltározások- ; ra. Régi, de idejét álló közmon­dás azt tartja, hogy „alkalom ; szüli a tolvajt”. Ha a leltárak ; pontosak, akkor ezzel megte­remtjük az* ellenőrzés hatékony­ságát, ugyanakkor elkerülhetjük, [ hogy különböző fondorlatokkal [egyes személyek többlethez jus­sanak. [ A pontos leltározással sajnos [ itt-ott még bajok vannak. Tóth [ György, a szelevényi fmsz el­► nőké elmondta, hogy náluk * legutóbb az igazgatóság és fel­► ügyelő bizottság az italboltban ► tartott leltározást. í A készletet bemondás alapján ír- [ták be, elmulasztották a legele- tmibb dolgokat, azt, hogy meg­nézzék, vajon tényleg megvan-e ► a bemondott mennyiség. S érde­kes módon az italboltban 150 fo­rint többletet találtak. A járási központ ellenőrzése azonban ki­derítette, hogy ebben az italbolt­ban egyáltalán nincs többlet, el­lenkezőleg 2200 forinttal nem tud elszámolni a boltvezető. Felszólalt Biró Zoltán Tisza* földvárról. Bírálta a MESZÖV- öt, hatékonyabb és körültekin­tőbb segítséget kér a felsőbb szervtől. Nemrég a MESZÖV-től, FJK-tól kintjárt szakembernek segítenie kellett volna megtaní­tani a felügyelőbizottságot a szakszerű és pontos leltározásra, ezt azonban nem tette meg. Néhányan igen kényes, de megoldásra váró feladattal, ne­vezetesen a biztonságos, zárható raktárhelyiségek biztosításával foglalkoztak. Tiszasason, Tiszaföldváron és még jó néhány helyen a szabad ég alatt tárolják a különféle tü­zelő- és építőanyagokat, leérté­kelt mezőgazdasági gépeket stb. i Ezeknek az eszközöknek és anya­goknak az őrzése nincs megfele­lően biztosítva. Nemcsoda hát, hogy ezeken a helyeken a hiány okát nagyon nehéz megállapí­tani. De az őrizetlenül hagyott javak szinte felkínálkoznak, és alkal­mat adnak a közös vagyon megdézsmálóinak á lopásra. A tanácskozás résztvevői sürget­ték a MESZÖV-öt, hogy ennek a problémának a megoldására mielőbb találjon kiutat. Szóba került a takarékosság. Ezzel is részletesen foglalkoztak a földművesszövetkezeti elnökök. Lengyel József Tiszaőrsről el­mondta, sok kár származott ab­ból az e.lmúlt évek során, hogy a boltvezetők nagyobb mennyiségű árut rendeltek és kaptak, mint amennyire szükségük lett volna. Ennek az lett a következménye, hogy nagy mennyiségű áru meg­romlott, vagy eladatlanul hevert és csak csökkentette a forgási sebességet. Ez a dolog nagyon is összefüggésben van a takarékos­sággal. Lengyel József arról is be­szélt, hogyan változtatnak az ál­tala elmondott hibákon. Előfor­dult, hogy a tavasz folyamán, miután fel­mérték a helyi szükségletet egy vagon meszet rendeltek. Ám erre fittyet hányt a fel- sőbbség, mert három vagont küldtek számukra. Ök azonban nagyon helyesen csak a?t vették át, amit rendel­tek. A tanácskozás résztvevői java­solták, történjék valami a me­gyében lévő mintegy 150 vagon rosszminőségü szén és szénpor felhasználására is. A MÉSZÖV keresse meg azokat az üzemeket, amelyek hasznosíthatnák ezt a szénport és szenet. Miért van mészhiány? A csépai földművesszövetkezet értesítést kapott áprilisban az Áruellátó Vállalattól, hogy két hónapig nem . tud meszet szállí­tani. Akkoriban ez nem is oko­zott községünkben gondot, mert bőséges készlettel rendelkez­tünk. Viszont nálunk sok a sző­lőtermelő és így a mészkészlet hamar elfogyott. Úgy gondoltuk, ami volt áprilisban, az már nincs májusban és júniusban. Kértünk tehát újból meszet, de nem kaptunk. Nem tudjuk, mi lehet ennek az oka, szeret­nénk, ha az illetékes vállalat nemcsak a földművesszövetke­zetnek, hanem községünk dol­gozó parasztságának is meg­nyugtató választ adna és intéz­kedne. Simó Ferencné Csépa

Next

/
Thumbnails
Contents