Szolnok Megyei Néplap, 1958. június (9. évfolyam, 129-153. szám)

1958-06-01 / 129. szám

1 1ÍÜLNOK MEOYU NÉPLAP 1938, Június 1. A iászhetek után A „Jászhetek" befejezése jól . sikertilt Jászalsószent- györgyön. Az ünnep nagysá­gát növelte, hogy szovjet futballisták, kultúrmunkások szórakoztatták községünk la­kosságát, valamint, a járá­sunk és a jászberényi járás területéről érkező vendége­ket, kultúncsoportokat. Négy bolgár fiatal is ven­dégünk volt. akik érdeklőd­tek községünk fejlődéséről, lakosságáról, életéről, mun­kájáról és elmondották az ő községük, városuk fejlődését, életmódját. Jól esett, hogy közvetlenül tudtam beszél­getni mind a szovjet, mind a bolgár elvtársakkal, mert oroszul a bolgárok is tudtak s én is. Az ünnepi gyűlés szónoka Kolonics Lajos volt. a KISZ Központi Bizottságának tag­ja, igen értékes, tartalmas előadást tartott. — Beszédet mondott az egyik szovjet vendég is. Az úttörők táborozása, a fejlődéstörténeti, a néprajzi és kisipari kiállítás, mind­egyike igen jól sikerült. — Nemcsak a fiatalok, hanem Tüntetés és vereke­dés Párizsban A szombatra virradó éj­szakai órákban verekedésre került sor a párizsi Charraps- Elysées-n. Az esti órákban néhány száz „úri tüntető1' háborítatlanul felvonult a \francia főváros legszebb su- A'árút.ján. A tüntetők De Gaulle-1 éltették, hogy a kiáltásokba azután ilyen is bei evegyül jön: „Le a asidók- kahf" A' lotharingiai kereszt­tel .a gomblyukakban felvo­nulói és zavartalanul tüntet- gető gaulleisták ellen az éj­szakai órákban baloldali fia­talok nagyobb tömege vonult fel. A kiét tábor összecsapott. A verekedésben többen sú­lyosan megsebesültek. A ro­hamrendőrség is beavatko­zott, de a verekedés sebesült­jei közé rendőrök is kerül­tek. t a felnőttek is nagy érdeklő­déssel vettek részt a külön­böző kiállításokon. A délutáni ünnepségeken, mikor az idő kissé hűvösö- dött, benépesedett a Vadas­sziget: Körülbelül 4 ezer résztvevő volt. Együtt ebédeltünk, vacso­ráztunk szovjet és bolgár vendégeinkkel. Igen jól érez­ték magukat és csak a késő esti órákban búcsúztunk, — egymást átölelve, kifejezve őszinte barátságunkat. Búcsúzáskor Abonyi Lajos elvtár-s. a járási tanács elnö­ke meleg szavakkal köszönte meg, hogy községünk „Jász­napi” ünnepségén résztvet- tek. Nehéz volt a tolmácso­lás. de azért a jó barátok megértették egymást, még ha a kiejtésiben, vagy szókép­zésben fordult is elő itt-ott hiba. A „Jászhetek'' befejező ün­nepségén szilárdult, erősö­dött a szovjet-bolgár és ma­gyar nép barátsága és mind­annyiunk békevágya is. Tóth Gí József Jászalsószentgyörgy ....... " A szocialisták állás­pontja a belenyugvás leié halad A péntek esti ülés után a szocialista képvt» lök el­mondták környezetüknek, hogy Guy Mollet „rendkívül lírai hangon” számolt be De Gauelle-lal lefolyt tanácsko­zásáról. —• Rendkívül nagy embernek'’ nevezte De Gaulle-t. Robert Lacoste az ülés után barátainak el­mondta, hogy „nagyon érez­hető javulás1' mutatkozik a szocialista párton belül. «— Szombaton Vincent Auriol is beszámolt De Gaulle-nál tett látogatásának eredményeiről. A Guy Mollet—Azriol-akció végül is oda vezethet, hogy a szocialista képviselők nagy többsége a De Gauelle kor­mány elfogadása mellett fog­lal állást. LEVÉL a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának Kedves Elvtársak! A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége és sze­mélyesen Hruscsov elvtárs megbízásából kérem önöket hogy adják át Szolnok megye dolgozóinak őszinte köszöne- tüket, azért a figyelemért és meleg fogadtatásért mely a delegáció irányában meg­nyilvánult, valamint az át­adott ajándékokért.- ­Kívánok Szolnok megye dolgozóinak sok sikert a munkában és személyes éle­tünkben is. Szívélyes üdvözlettel: E. Gromov (sk) a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott követe.” .........— i — A békéről beszéltek A városi nőtanács szerve­zésében pénteken a Közalkal­mazottak kultúrházában ösz- szejöttek az asszonyok, az édesanyák, hogy meghallgas­sák Mészárosáé elvtársnő a városi nőtanács titkárának beszámolóját a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV. kongresszusának ma kez­dődő tanácskozásáról Ismer­tette, hogy ez a kongresszus a békéről, a nők jogairól és a gyermekftevelés gondjairól tanácskozik. Az édesanyákat főleg a békeharc fokozására kérte. — Békét akarunk! — mondotta ii i »«■ Mészáros elvtársnő. — Béke­harcunkban erősítsen ben­nünket az a tudat, hogy nap- ról-napra nő a tábor, ahol az édesanyák keze széttéphetet- len baráti kézszoritásban kapcsolódik össze. Ezek a ke­zek barnák, sárgák, vagy fe­hérek, mind gyengéden símo- gatók, de ökölbe szorulnak, ha a gyilkosok gyermekeik életére akarnak törni. A tanácskozás résztvevői táviratot intéztek a IV. Nem­zetközi Nőkongresszushoz, melyben szintén kifejezték békeakaratukat, i i ... I i.m~. Grotrti'ohl levele a% atomtudósokhoz Pályázati felhívás I Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtóbizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága — a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója alkalmával pályázatot hirdet a megyé­ben fellelhető KMP-vel kapcsolatos személyes visz- szaemlékczésre, tárgyi emlékek és képek gyűjtésére. A pályázaton mindenki résztvehet — párttagok és pártonkivüliek —, akik a Kommunisták Magyar- országi Pártjának tevékenységéről, az agrár szocia­lista mozgalmakról érdemleges adatokat, anyagokat vagy fényképeket tudnak közölni. JAVASOLT TÉMAKÖRÖK: I X. Személyes visszaemlékezés a szovjet és magyar vöröshadseregben végzett tevékenységről, a KMP helyi szerveinek megalakulásáról és munkájáról To­vábbá az agrárszocialista mozgalmakkal, a Tanácsköz- köztársaság és a Horthy ellenforradalom ideje alatt végzett tevékenységgel kapcsolatos visszaemlékezés. A személyes élmények leírásában a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának tevékenysége, a töme­gekkel való kapcsolata és hatása kell, hogy kidombo­rodjék. 2. Tárgyi emlékek: hiteles dokumentációk, a párt fellelhető iratai, tagkönyvek, röplapok, plakátok, fény­képek, stb. Lehet pályázni a kivégzett kommunista mártírok sírjairól, a KMP szervezetek helyiségeiről készített fényképekkel, a bírói eljárás alá vont kom­munisták perirataival. A beérkezett pályázatok közül a legjobbakat a bí­ráló bizottság jutalmazni fogja. Az anyagok, adatok terjedelme nem kötött. A PÁLYÁZAT HATÁRIDEJE 1958. SZEPTEM­BER 15. Az összegyűjtött anyagokat a fenti határidőig az MSZMP megyei Végrehajtóbizottsága agitációs pro­paganda osztályára kell beküldeni. A pályázattal kap­csolatos minden kérdésben ■— felvilágosításért — ugyancsak ide lehet fordulni. Szolnok, 1958. június 1. ^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PART I és A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓBIZOTTSACA BerNn (ADN); Grotewahl miniszterein ők válaszolt az atomtudósok értekezleten lé­tesített állandó bizottságnak. Teljes mértékben osztom azt a nagy aggodalmat, amelyet az atomfegyverkezési verseny veszélyessége miatt az érte­kezlet tok résztvevőjének be­számolójában megnyilvánult. Ez okból üdvözli és támogat­ja a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Szovjetunió Legfelső Taná­csának határozatát a? atom­fegyver kísérletek egyoldalú beszüntetéséről, kifejezi azt a várakozását, hogy a többi atomhatalom, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia ha­ladéktalanul követni fogja a Szovjetunió reményteljes lé­pését — írja levelében Grote- ivohl, (MTI) Tegnap a járási, városi és üzemi KISZ titkárok részé­re értekezletet tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. Beneze Ernő a megye bizott­ság ágit. prop. titkára a ta­karékossági mozgalom ered­ményeiről, a KISZ Központi Bizottságának takarékossági határozatáról és a megyei párt és tömegszervezeti aktí­va felhívásáról tartott elő­adást. A KISZ titkárok járásuk, községük, vagy üzemük meg­takarításairól szóltak s egy­ben elmodták terveiket is. A szocialista tábor országainak gazdasági együttműködéséről ködésl szervezetet hoznak létre, azokban ' AZ EGÉSZ SZOCIALISTA TÄBOR szempontjából igen nagy jelentőséggel bír Hruscsov elvtáns hazánkban tett látoga­tása során kifejtett álláspontja, amely szerint a szocialista világrendszerhez tar­tozó országok a Szovjetunióval együtt fog­nak belépni a kommunista társadalomba. Hruscsov elvtárs álláspontja alátámasztá­sára megemlítette, hogy a szovjet kom­munisták, internacionalisták — akije első­ként vették kezükbe a hatalmat és első­ként láttak hozzá a kommunizmus építé­séhez — nem tartanák helyesnek, hogy egyedül jussanak el a kommunizmusba, hogy csak a ßzovjet emberek élvezzék a kommunizmus által nyújtott teljes jólé­tet és a többi szocialista országok dolgo­zói ne részesüljenek ebből. Hruscsov elv­tára képletesen ezt úgy érzékeltette: „Mi minden nap sonkát együnk, a többiek meg * csak nézzék és a szájukat nyalogassák", Az ilyen állapot nem egyeztethető össze az internacionalizmussal, a proletár­szol idaritás&al, mert azok a szocialista or­szágok, amelyek az adott történelmi körül­mények között csak későbben kezdhették meg a szocializmus építését, nem marad­hatnak úgy el, nem kerülhetnek ilyen , hátrányba a Szovjetunió mellett. Amikor Hruscsov elvtáns álláspontját kifejtette, egyben azt is meghatározta, hogy a közös cél elérésének — a kommu­nista társadalomba való eljutásnak — mik a feltételei és hogyan lehet és kell azt megvalósítani. Ezek szerint azoknak az országoknak, amelyek fejlettebb nép­gazdasággal rendelkeznek és ennek kö­vetkeztében megvan a reális lehetőségük, hogy népük életszínvonalét még maga­sabbra emeljék, feltétlenül segítséget kell nyújtani a többi fejletlenebb népgazda­sággal rendelkező szocialista országoknak, ; hogy az életszínvonal kiegyenlítődjön. Ilyen körülmények között a szocialista világrendszerhez tartozó országok terme­lési színvonala fokozatosan kiegyenlítődik. Az elmaradottabbak így felzárkóznak az élenjárókhoz. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy az élenjárók addig egyhely­ben topognak. Azok is fejlődnek és ehhez a fejlettebb szinthez fognak a gyengébbek felzárkózni. Ezek után vizsgáljuk meg réssúeteseb- ben, hogy mi a jelentősége ennek az állás- foglalásnak a szocialista gazdasági rend­szer fölényét illetően, s ugyanakkor mi­lyen feladatokat és követelményeket je­lent a szocialista országoknak, ennek a célnak megvalósítása. A szocialista tár­sadalmi rendszerben az egyes országok érdekei azonosak és ezért úgy az egyes or­szágok , mint az egész szocialista tábor or­szágainak célja azonos, mégpedig a dolgo­zók életszínvonalának emelése és a kom­munista társadalom felépítése. A végső cél elérése az országok legszélesebb együttműködése és kölcsönös megsegítése alapján valósul meg, Ez a közös együtt­működés, amely a közös célnak, tehát a kommunista* társadalom felépítésének van alárendelve, a termelési színvonal fej­lesztése szempontjából hatalmas erőt je­lent és ez teszi reálissá és elérhetővé, hogy a termelés állandóan emelkedjék, ami egyúttal a dolgozók életszínvonalának a növekedését vonja maga után. VONJUNK CSAK EZZEL SZEMBfc. párhuzamot a tőkés gazdasági rendszer­rel, Illetve az egyes tőkés országok rend­szerével és érdekeivel. Hol volt arra példa hol találkoztunk olyan esettel, ahol fejlettebb kapitalista ország azzal foglal­kozott volna, hogy a gyengébb, fejletle­nebb kapitalista országot a saját fejlett­ségi színvonalához felemelje és ennek ér­dekében segítséget nyújtson az elmara­dottabb országnak. Törődött-e valaha az egyik kapitalista ország a másik kapita­lista ország népének életszínvonalával és igyekezett-e az életszínvonal emelése érde­kében segítséget nyújtani az elmaradot­taknak? Nem, ilyennel sohasem találkoz­tunk, egyszerűen azért, mert ez szöges el­lentétben áll a kapitalista gazdasági rend­szer jellegével és éppen ellenkezőleg, min­den kapitalista ország célja a másik el­nyomása, a saját gazdasági fölényének a biztosítása, mert csak így tud a saját tő­kés osztályának nagyobb nyereséget bizto­sítani. A kölcsönös gazdasági, együttmű- köcj^s, segítség helyett az egymás elleni harc a jellemző (konkurrencia, harc a piacokért). Még abban az esetben is, ha formailag bizonyos gazdasági együttmü­is a legfejlettebb és gazdaságilag legerő­sebb országnak van vezető szerepe. Ez a vezető szerep abban nyilvánul meg, hogy a többi országok érdekeit alárendeli saját érdekeinek és akaratának, ezen keresztül kihasználja azokat és fejlődésüket akadá­lyozza. Pl. az Európai Együttműködési Szervezet, amely látszólag az együttműkö­dés és kölcsönös segítés elvét hirdeti, lé­nyegében az Egyesült Államok irányítása alatt működik és ezen keresztül elsősor­ban az Egyesült Államok érdekeit szol­gálja; . Addig tehát, míg a szocialista gazda­sági rendszerben az együttműködés a kö­zös cél eléréséhez, az életszínvonal állandó emelkedéséhez reális alapot nyújt és azo­nos érdekeken nyugszik, addig a kapita­lista országok között az ellentétes érdekek az együttműködést nem teszik lehetővé, csak egv bizonyos határig. UGYANAKKOR AZT IS LÁTHATJUK, hogy Hruscsov elvtárs kifejtett álláspontja széjjelrombolja azokat a vádakat is, ame­lyeket az imperialista körök koholtak, hogy a Szovjetunió kizsákmányolja és ki­használja a gyengébb országokat. A Szov­jetunió az internacionalizmus szellemében elsőrendű kötelességének tartja a gyen­gébb országok megsegítését a kommu­nista társadalom felépítése érdekében. A másik kérdés, amit vizsgálnunk kell, az, milyen feladataink vannak, mit jelent közelebbiül részünkre ég a többi szocialista országok részére az, hogy együtt jutunk el a kommunizmusba. A kommu­nista társadalom megvalósításának alapja a termékbőség, amelyet a munkatermelé­kenység nagymérvű emelésével lehet elérni. Ennek a megvalósítását elősegíti a szocialista országok közötti szoros együtt­működés. A szocialista államok egymás rendelkezésére bocsájtják mindazt, amit műszaki, tudományos vonalon a termelés növelése, a termelés technikájának tökéle­tesítése terén elértek. A gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy az egyes országok az adottsá­goknak legkedvezőbb, legmegfelelőbb ága­kat fejlesszék, azokat tökéletesítsék. Ez magával hozza a szocialista táboron belül a munkamegosztás széles kifejlesztését. Ez a munkamegosztás az egyes országok részére nagy előnnyel jár. Ugyanakkor az egész szocialista tábor részére is előnyös, mert lehetőség nyílik a munkatermelé­kenység nagyfokú emelésére és arra, hogy a legolcsóbban, a legkevesebb ráfordítás­sal készüljenek el az egyes termékek. A nemzetközi munkamegosztás a szocialista táboron belüli előtérbe helyezése és fej­lesztésének szükségessége abból is követ­kezik, hogy a termelési színvonal mindig a legfejlettebb országhoz igazodik, amely állandóan tovább fejlődik. Ez igen lénye­ges, mert a fejletlenebb országok részére nyújtandó segítség nem jelentheti azt, hogy csak a fejlettebb országoknak köte­lessége segítséget nyújtani a gyengébbek­nek. Kölcsönhatásában azt is látnunk kell: a fejlettlenebb országoknak is köteles­ségük, hogy a kapott segítséget az adott­ságoknak megfelelően használják fel. Úgy, hogy annak eredménye az egész szo­cialista tábor hasznára váljék. CSAK ÍGY OLDHATÓ MEG, hogy a fejlettebb országok is tovább emeljék ter­melési színvonalukat és így az egész szo­cialista rendszerhez tartozó országok egé­szében a termelési színvonal emelkedjék. Ellenkező esetben a gyengébb országok részére nyújtott segítség visszatartaná az egész tábor fejlődését, akadályozná a kí­vánt cél elérését, vagyis a kommunista társadalom felépítését. A fentiekből következik, hogy minden egyes szocialista országnak saját érdeke, hogy a kapott segítség helyes fehasználá- sára minden erő összpontosítását megtegye és az így elért eredményeket bocsássa a nemzetközi munkamegosztáson, illetve termék elosztásán keresztül a szocialista tábor rendelkezésére. Csak ilyen formában valósítható meg a szocialista táboron be­lül a termelési színvonal emelése. Csak az ilyen céltudatos és következetes együtt­működés tudja biztosítani, hogy a szocia­lista országok túlszárnyalják a legfejlet­tebb kapitalista országok egy főre eső ter­melését. Minél gyorsabban tudjuk ezt el­érni, annál közelebb jutunk a kommunista társadalom megvalósításához. Ez az út nem könnyű, de a szocialista gazdasági rendszer fölénye és az ebben rejlő együttműködési lehetőségek a szo­cialista táboron belül lehetővé teszik a végső cél elérését. Saját területünkön is mindent el kell követnünk, hogy a kapott segítséget a legjobban használjuk ki és a munka termelékenységének emelésével hozzájáruljunk a nagy közös célhoz, a kommunista társadalom megvalósításához. TOLNA KÁROLY Kiszisiák tanácskozása a takarékossá gró!

Next

/
Thumbnails
Contents