Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-16 / 115. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. május 18. Több támogatást kérnek... Nap, mint nap sokat olvas­hatunk arról a sajtóban, hall­juk a rádióban, hogy társa­dalmunk miképpen segíti az úttörő szervezeteket, hogyan támogatja fejlődő életüket. A szülők segítik a színdarabok betanításét, a kosztümök el­készítését maguk végzik, te­vékenyein közreműködnek a jegyek terjesztésében, stb. Máshol a tsz-ek földet adnak, hogy a pajtások maguk mű­velhessék, és bevételüket fel­szerelésekre, táborozásra, stb. fordíthassák. „Sajnos, nem így van ez K u nszentmdrtonban — írja Sztojkov Paula raj vezető. — Május 4-én este a:z úttörők háromfelvonásos mesejátékot adtak elő, a „Csodakarikás'’ volt a címe. Hónapokig ké­szültek ere a pajtások, tanu­láson kívüli pihenő és szóra­kozásra tartalékolt idejüket feláldozva — jól felkészülve léptek színpadra, minden biz­tosítva volt a sikerhez csak a község megmozdulása hiányzott, alig voltok a né­zőtéren ... Bizony csalódtak a pajtások és csalódásukat nem titkolva el is mondták fájdalmukat — bármikor kérték őket, ők segítelek a felnőtteknek, a különböző szervezeteknek. Csak egy te­lefonüzenet és máris ott áiit az úttörőzenekar, nem lát­szott meg rajtuk a tanulás okozta fáradtság. És ott lesz­nek ezután is, ha szükség lesz rájuk a napi élet sokféle apró. munkájában, hogy élje­nek törvényeik szellemében: ,.Az úttörő, ahol tud segít!” — De szeretnék, ha a jövőben nem érné őket csalódás, a részvétlenség, közönyösség máshová költözne Kunszent- mártonból. Szeretnék, ha ér­tékelnék ifjúi lelkesedésüket, megbecsülnék a felnőttek, szülők munkájukat. Nem kí­vánnak, különösebb áldozat­hozatalt, csak egy kicsit több njcgértést, szeretetet... Sztojkov Paula rajvezető levele nyomán Kunszentmárton IMI... Törd a fejed, érdemes I. talalös kérdések 1. Melyik út nem porzik? _ 2. Mikor fél a nyúl? 3. Télen-nyáron fűtik, mégsem melegít? 4. Miért vesz a kopasz ember sapkát? 5. Melyik lónak van a szobában a helye? II. IRODALMI LOTTO (Vörösmarty Mihály) 1. Születési éve? 2. Mikor kezdte írni a Szó­szt ot? 3. Mikor fejezte be ? 4. Mikor jelent meg első je­lentősebb müve? 5. Halálának éve? III. IRODALMI SZÖ- REJTVÉNY GÉLY EIHV MAÖARYG Fenti szórejtvényünk Vö­rösmarty Mihály híres köl­teményének idézete. Heti rejtvényeinket össze­állították: Gy. Szabó Ilona MEZŐTÚR, Lajtos Mária KARCAG. A megfejtést május 21-ig küldjétek be a Szolnok me­gyei Néplap Úttörők Fóruma címre. rr rrtiMi t>M< FCRV MJP DOLGOZÓ NEPEQT. fl UflZflECT-flfe/ ÚTTÖRŐ RAJZISKOLA — * • -• MUNKÁCSI JUDIT KARCAGI PAJTÁS KÉT TUSRAJZA tiiiiniiiiiimiiiiiiiiMimiiimmmmiiimiMiiiimiiiiiiiiiimiiMiiiiiiiiiiiii .......................................................... . Ra jvezptők próbázása az úttöröházban Két és fél hónapig tartó tanfolyami előkészület után a napokban tették le az úttörő rajvezetői próbát az önként jelentkező pedagógusok, — szülök, háziasszo­nyok, fegyveres alakulatok tagjai, akik tevékenyen kí­vánnak közreműködni az út törő fiatalok nevelésében. Velük együtt próbáztak azok a középiskolás KlSZ-fiata- lok, akik nemrégen még útt örök voltak, s továbbra is csapatukkal együtt élnek és munkálkodnak. Jelentősé­géhez képest fontos állomás, volt ez a próbázási nap a Szolnok megyei úttörőnevelő k életében. Jelentékenyen bővült a próbázókkal az úttörő szakvezetők száma, ami feltétlenül az úttörő nevelő munka megjavítását eredmé­nyezi. Dicséretes hozzáállást, lelkesedést igazolt a próbá- zók felkészültsége. Ezúton is kívánunk számukra sok si­kert és eredményes jó munkát! o * > — Két levél S,A könyvjutalmat meg­kaptam. Ezúttal is köszö­nöm az Úttörőik Fórumának, s a jövőben még szorgalma­sabban beküldőm a megfej­téseimet.*’ Brozik Irén úttörő, Mezőtúr „A napokban csutkaverés­ben vettünk részt. A legelte­tési bizottság földjén voltunk kinn dogozni. Ami pénzt ad­tak érte, azt szétosztottuk a négy őrs között, amelyek részitvettek a munkában.” Lugosi Margit úttörő Ujszász A „Holló“ őrs a tisztasági hónapért Alattyán községben is dolgozunk a tisztasági hónap sikeréért. Az iskolában mi, úttörője vettük kezünkbe az osztályok rendbentartását, hogy ezzel is segítsük a nevelő- testület munkáját. Brigádokat szerveztünk úttörők és kis­dobosok, és mi magunk végezzük el a takarítási, díszítési munkákat. A szülői munkaközösség tagjainak támogatásá­val virágokat, virágtartókat állitottunk be a termekbe, úgy néznek ki most, mint igazi, kellemes, derűs otthonok — hiszen az iskola a tanulók második otthona. Milyen szép lenne, ha mindig és mindenütt gondolná­nak erre a pajtások! Ezzel is meghittebb, kedvesebb lenne diákéletünk. Hozzászoknánk, hogy a lakás egészen más képet nyújt tisztaságával, virágdíszes sarkaival a munká­ból fáradtan hazatérő családtagoknak. Csapatunkban so­kat beszélgetünk erről és teszünk is ennek szellemében. Mégis ki kell emelni LAJKÖ ISTVÁN kisdobos és BUDAI EDIT, TÓTH VALÉRIA úttöröpajlásókat szorgalmas mun­kájukért! KOVÁCS KÁROLY, a „Holló" őrs őrsvezetője, Alattyán LEVELEZZÜNK wi''Tnrrp’ifi>u'!Ti|iTir,TTiwTiTi,n'rri'iTiwTi'füprrr'MT'rrTTúTmT Múliheti rejtvényeink helyes megfejtése I. TALALÖS KÉRDÉSEK 1. V-betű, 2. Tíz küllő a kerékben, 3 Ha megfagy; II. IRODALMI LOTTO 1. 1883. Szeged, 2. középis­kolai tanár, 3. Sárvári Anna színésznőhöz, 4. 1937. HELYESEN FEJTETTÉK MEG: KARCAG: Dobos Ka­talin, Rákóczi út 46. Lajtos Mária, Attila u. 41. — UJ­SZÁSZ: Lugosi Margit, Vá­sár u. 8., Földi Klára, Szék szárdi u. 5. MARTFŰ: Basa Mária, Petőfi u. 47„ Basa Ju­lianna, Petőfi u. 47. JÁSZ­BERÉNY : Hasznos Rozália, Alsómuszály 121., — Csirke András, Hattyú u. 10. ME ZOTŰR: Brozik Irén, Vásár út 25., Gy. Szabó Ilona, Fel sőrészi nyomás 398/5., Szuh Erzsébet, Felsőrészi nyomás 410, KUNMADARAS: Juhai Mária, Ady E. u. 32., Tóth Mária, Kálvin út 22. RÁKO- CZIFALVA: S. Nagy Erzsé­bet VIII. dűlő. JANOSHI­DA: Serfőző Margit, Tótkér tanya 57. SZOLNOK: Pólyák Mária, Kőműves u. 17. JUTALMAT KAP: Pólyák Mária, Szolnok, Kőműves u. 17. szám, Farkas Ilona kunszentmár­toni pajtás azzal a, kéréssel fordult hozzánk, szeretne út­törőkkel levelezni. Közüljük Farkas pajtás címét, s ké­rünk benneteket, írjatok ne­ki. — Címe: Farkas Ilona, Kunszentmárton, Telekpart ÁG. Köttön 2. Szabó Ilona kengyeli úttö­rő arról évtesít bennünket, egy Romániában élő pajtás­sal tart levélben! barátságot, s akik román pajtásokkal Úttörő díszszemle Karcagon RAGYOGÓ NAPSÜTÉS köszöntött be május 11-én az ünnepi díszbe öltözött úttörő csapatokra. 10 órakor fel­harsant a kürtös díszjele, melyre a város különböző irányaiból megindultak az úttörő pajtások sűrű sorai. A fogadalomtétel után Tóth elvtárs szólott a pajtá­sokhoz: KEDVES ÚTTÖRŐ PAJ- TASOK! Az úttörő szemle a város úttörőinek nagy ün­nepe. Megmutatjátok a világ­nak, hogy a vörösnyakkendő alatt a lelkesedés lángjának tüzétől lángoló kis úttörő szívek dobognak, szívek, amelyet, a forró szeretet fűt hazánk, dolgozó népünk és a Magyar Szocialista Munkás: Pártunk iránt... A mai na pon megújítottátok fogadal­maitokat, de mi is ez alka-i lommal fogadalmat teszünk. Megfogadjuk, hogy fáradsá­got nem kímélve dolgozunk értetek. , FÉLTVE ŐRIZZÉTEK az úttörő csapat zászlaját, a zászlót jelképező vörösnyak­kendő becsületét. Az úttörő csapat közössége legyen a legdrágább kincsetek. Rövid idő választ el benneteket az iskolai év végétöL Használ­játok ki ezt a rövid időt. — Egyik legfőbb kötelességetek a jó tanulás. A dolgozó népért, a hazáért, előre! Ren­dületlenül. Császtvay István: szeretnének levelezni, for­duljanak hozzá címért. Kö­zöljük Szabó pajtás címét: Szabó Ilona Kengyel, Kos­suth Lajos u. 93. Végül az Úttörők Fóruma szorgalmas levélírói közül közlünk még néhány címet, akik biztosan szívesen leve­leznek pajtásokkal: Csirke András Jászberény, Hattyú út 10., Lajtos Mária Karcag, Attila u. 41. ff A VOROSNYAKKENDOSO (Harmadik folytatás.) S AMIKOR az iskolában összeírták, ki akar orosz nyelvet tanulni tovább: mi Ferivel jelentkeztünk. Velünk jelentke­zett még másik két fiú. Egy tanítónak a fia, meg egy másik nyolcadikos a tsz-böl. Állami gondozott volt. Nagyon erős gye­rek, kis beszédhibával. Most már sokat tanult, nevelőszülőknél lakott, de nem tudott felverekedni a jótanulók sorába. Míg kisebb volt, nem mindig járt isko­lába. Még most, nyolcadikban is, nagyon nehezen olvasót. Dg nagyon büszke volt arra, hogy úgy tud zsákolni, mint egy fel­nőtt. Tizenegyen voltunk az első orosz órán az összes osztályból együttvéve. Akkor mellénk ült Terjéki, a szőke fiú, s letett elénk négy darab tízest. Forintot. — Mi ez? — Mit akarsz vele? Ű meg mosolygott. — Nektek adom. — Ne bolondozz! — Hát mi ez? Ö nevetett. — Tegnap este adták. Hogy verjelek meg téged. • Nem is kérdeztük, ki adta. — Tedd csak el! — Miért fogadtad el? Vállat vont. — A pénz az pénz. Ha adják?! De ne­kem nem kell júdáspénz. De ha adják, miért ne fogadjam el? Nektek adom. CSAK NÉZTÜNK Ferivel. — Tudod mit? Legyen ez az új úttörő- csapat első negyven forintja a csapatpénz­tárban. = Hát engem is bevesztek? — Be hát — mondtam, s megöleltem, mint a filmen szokták a harcosok egymást a győzelemkor. — Te leszel a csapat pénz­tárosa. Laci ettől kezdve mellettünk volt. Még akkor is, amikor osztályfőnökünk kijelen­tette egy decemberi délelőttön: — Ebből az osztályból senki sem be­szélhet szovjet katonákkal. Mert azok a mi ellenségeink. Semmi beszélnivalótok nem lehet velük. Akkor Feri felállt: — Pedig azok a mi katonáink! — Nekem meg édesapáin megengedte, hogy beszélgessek a szovjetekkel! — mondtam én is, és szemébe néztem ennek az embernek, akiről beszélték már, hogy ö üldözte el az iskolából az igazgató nénit. — Ki a Te apád? — vonta fel a vál­lát dr. Zebegényi. — A város karhatalmi parancsnoka — mondtam, s most olyan jólesett ezt ki­mondani. Pedig még csak egy napja volt az. De ez most mindennél többet ért. EGYSZERRE CSEND lett az osztály­ban. Néhányan a földet nézték. De most már azok. akik Bolányi körül scregletlek. Akik eddig jártak lesütött szemmel előttünk, azok most szemünkbe nézte’:. Mosolyogtak. Mi meg ettől kezdve, óra alatt is, ha elment egy gépkocsi, vagy egy gyalogos egység az ablak alatt, szovjet harcosok, akkor összenéztünk, s valamelyikőnk, Laci, Feri, vagy én mindig észrevettük. — Nézd — súgtuk úgy, hogy az osztály is hallhassa —• ott mennek a mi katonáink! (Folytatása következik.) Tiszafüredi ^ úttörők A napokban néhány ked­ves fényképfelvételt hozott a posta Tiszafüredről egy levél kíséretében. Örömmel írják a tiszafüredi pajtások, hogy végre a 777, sz. Kiss Pál és Zrínyi Ilona úttörő- csapat négy helyiségből álló otthont kapott. — Mégpedig nem akármilyen épületet, hanem egy szép oszlopos, tomácos „palotát'* a néhai „Kossuth’* házban melyet 3 holdas kertlel együtt birto­kolhatnak. E hatalmas terület jelen­tékeny részét a mostoha ta­vaszi időkben javarészt be- fásították a pajtások. Körül­belül 2009 db élő sövénynek való Gledicsia cserjét és mintegy 2100 db vegyes su- hángot is elültettek a terü­leten. Ami a kertből jelen­leg még fátlan rész, ősszel kerül sor a fásítására, ide gyümölcsfákat ültetnek. Saját környezetük fásítá­sán kívül a községben is többszáz facsemetét, suhán- got dugtak földbe a szorgal­mas pajtások, ezzel is kiér­demelték. hogy most már a község úttörőinek kellemes otthona, pihenő és szórako­zó helye legyen a tanács ál­tal adományozott épületben és telken. Meg kell dicsérni a leánycsapat tagjait is, kik egy holdnyi burgonyát is elültettek új birodalmuk kertjében. Megtudtuk még levelük­ből. hogy Bodnár Károly csapatvezetőjük és a szerve­zőtestület tagjai, már kivá­lasztották a nyári táborhe­lyet a vadregényes Bükkben, Szilvásvárad közelében. Két­hetes sátortábort vernek majd a nyár derekán a gyö­nyörű Szalajka völgyben, hogy élvezzék a hegyvidék szépségeit, örömeit. Búcsúzóul közük, hogy a vizsgák utáni időkben lepró- báznak és hozzákezdenek a nyári program megvalósítá­sához. otthonuk csinosításá­hoz és a tábori előkészüle­tekhez. Sok sikert és továb­bi jó munkát tiszafüredi paj­tások! Lazányi István Jön a nyár Jön a vidám nyár. *k , Örül sok madár: Fütyül a rigó, S cinke: élni jó! . Pacsirtahadak Napra szállanak, Itt a jó idő, Nem kell már cipő! Kéri Katalin úttörő Jászszentandrás Úttörő zsebkönyv Megjelent az úttörő zsebkönyv 1958-as kötete. Az idén minden eddiginél színesebb és érdekesebb anyaggal lepi meg olvasóit az Úttörő zsebkönyv. Hámori Ottó nemes tettekre lelkesítő hősök életéből elevenít fel egy-egy epizódot, Ferkai Ló­ránt otthon elkészíthető egy­szerű játékok leírásával siet fiatal barátai segítségére. Gyuris Gyula egy zeneked­velő Örssel barangolja be Hanjegyországot, Kun Anna és Vadász György Notesza az 1958-as év minden hetének egy-egy érdekes eseményét, évfordulóját mondja el kevés szöveggel, sok képpel, végül pedig egy kis Űttörőlexikon gyűjti csokorba az úttörők legfontosabb tudnivalóit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents