Szolnok Megyei Néplap, 1958. május (9. évfolyam, 103-128. szám)

1958-05-14 / 113. szám

1958. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tószegiek legyőzik a Tiszát... 1 gyorskiszolgáló boltokról ÄRVÄN MEREDEZIK a kútágas. Körülötte Szolnok­i-ót Tószegig a kövesút balol­dalán víz és víz mindenfelé, így szemre bajos megmon­dani, hány holdat borít a csillogó víztükör. Jónéhány százat, annyi biztos. Ilyen a Tisza. Nemcsak ad, hanem Vesz is. Ki tudná megfékez­ni, milyen erő állhatná út­ját, ki védhetaé meg ezt a nagykiterjedésű területet, amelyet általában minden negyedik esztendőben elönt a folyó?-Senki? Ezen már nemzedékek tör­ték a fejüket Keresték, de nem találták a kiutat. Egy­forma gondja volt apáknak és ükapáknak, de gond ma­radt még utána is hosszú ideig. Igen, mert mondták a tószegi gazdák, hogy nem lehet a viz elé állni, de soha nem nyugodtak bele a meg- válitozhatatlanba. Csoda ez? Egyáltalán nem, hiszen nem­rég az 1955-ös nagy víz leg­alább 3 millió forint kárt okozati. De amikor medréből kifutott a folyó, mindig el­vitt egymilliót. — Rengeteg pénz folyt el, ki tudja, mi­óta. Dehát mit csinálhat az em­ber? A tószegiek hiába törtéka fejüket, nem találtak ki semmi okosat. Ez év tava­szán is aggódó arcok lesték a vizet, figyelték, mi lesz. Aztán rosszkedvű belenyug­vással vették tudomásul, hogy az idén is elmegy a millió. így lesz mindig, amíg a világ, világ és hátán hord­ja a Tiszát. ÍGY is lett volna, ha .: ; Ha nem történik va­lami. Dp történt. És most éppen erről beszélgetünk itt Tószegen az emberekkel. — A falu vezetői elmondják, hogy először is nem néhány- száz holdról van itt szó, mint ahogy idefelé jövet gondol­tam, hanem 2700 holdról. — Most még csillog a víz, de ezt a földét két év múlva nem önti el többé a Tisza. így mondják, ha-íérozottan, mint akik biztosak a dolguk­ban. Csakhogy ez hihetetlen. Az apák, a nagyapák nem tudtak kigondolni semmi okosat, s most éppen az uno­kák találták volna meg a kiutat. A tószegiek bizony­gatják, így van. Nos, ha így van, akkor annak az okos embernek két szobrot kell emelni, hiszen milliókat adott a községnek. Beszélgető tár­saim mosolyognak, s mint valami varázs-igét úgy mond­ják ki ezt a szót: — társulás. — összefogás; Ezt találták ki, illetőleg ez lesz az az erő, amely meg­állítja a vizet. Sok ember összefogása és az állam se­gítsége legyőzi a Tiszát. A községi tanács elnöke sorol­ja, hogy is kezdődött a dolog. MEGJELENT A RENDEL­KEZÉS. Arról szólt, hogy nyári gát-védelmi társuláso­kat alakíthatnak a folyó mentén élő gazdák. De arról is szóit, hogy ezeket a tár­sulásokat az állam segíti, tá­mogatja. Hát ezt a rendeletet mintha csak éppen a tósze- 'giek számára készítették vol­na. Valamihez hozzá lehet most már'kezdeni. Először összejött néhány ember. Ha- bony János és talán még öten-hatan. — Meg kéne alakítani ezt a társulást, hátha megyünk valamire — mondogatták. — S jöttek a többi jelentkezők is. Olyan emberek, akiknek a földjük ezen a veszélyezte­tett részen van. Végülis meg­alakult a Tószeg—Tiszavár- kotnyi nyárigát védelmi tár­sulás. Jelenleg 140 tagja van, de még több lesz ... Nemsokkal később megér­kezett a várva-várt segítség. Vízügyi' szakemberek tea-ve­ket, elgondolásokat, javasla­tokat hoztak. Egy hete ott járt Tószegen Végen Imre elvtárs, g vízügyi főigazgató­ság vezetője, Horváth Imre elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Csótó István ejvtárs, a Megyei Tanács el­nökhelyettese. Megnézlek, mit lehet itt tenni .— Ipeg- állapították: mivel a gazdái összefogtak, a párt és az ál­lam segít és a vizet megál­lítják. Eddig a történet; De még nincs vége. Ezután kezdődik csak a nagy mun­ka. A közös főcsatornán, a kpbídtól a búgéig két és fél­kilométeres szakaszon a bal­oldali partot megemelik. Ez­zel a munkával az úgyneve­zett rétpartot védik. A bú­gétól a Tiszáig körülbelül 1500 méteres szakaszon új csatorna építését kezdik. En­nek a munkának a költségeit 2,600.000 forintos összegben az állam fedezi. És mit csi­nál a társulás? Körülbelül hét kilométeres szakaszon gátat húznak a Tisza part­ján. Ez egymillió ,forintba kerfil. És ezekkel a munká­latokkal a 2700 htjlüat meg­védik a víztől. AZ EGYMILLIÓ FORIN­TOT a társulat tagjai 4 év alatt fizetik vissza az állam­nak, közel 500 forint jut egy goidra. Megéri? De még mennyire. Hiszen egy eszten­dő alatt többmillió pusztult el idáig. És két év múlva termőföl­deket találunk ott, ahol most még víz csillog a májusi napsütésben. Elgondolkodha­tunk ezen. íme ez a haszna az összefogásnak, amely pá­rosult népi államunk segít­ségével. Van tehát olyan erő, amely megállítja a vizet és a tószegi példa is bizonyítja, nem is olyan elyetnivaló do­log az összefogás. Szekulity Péter. Európaszerte egyre több gyorskiszolgáló bolt nyílik, U vásárjók megelégedésére. — Ezek a bolttipusok első hír­nökei egy, új fejlettebb, — a fogyasztók részére előnyösebb formának, az önkiszolgáló és a kirakott minták utáni vá­sárlást lebonyolító üzletek­nek. Kísérletképpen a főváros­ban már bevezették a dohány áru és csokoládé darabáru értékesítésében az automata elacjást. A közeljövőben a megyében is gyakorlatban is­merkedhetnek meg a vásár­lók a gyorskiszolgáló boltok­kal, mivel május 14-én Jász­berényben, május 16-án pe­dig Törökszentmiklóson nyí­lik a szolnoki 61-es csemege- bolthoz hasonló módszerrel árusító üzlet. A boltokban meghonoso­dott munkamódszer lényege­sen lerövidíti a vásárláshoz eddig szükséges időt. Nem kell külön kiválasztani, fi­zetni és csomagolóban át­venni áz árut, írtért a bejárati ajtónál kapott blokkal az egész üzletben lehet vásárol­ni és nem kell külön vissza­térni az árukiadáshoz, mert azonnal adja a vásárolt árut a kiszolgáló. Megkönnyíti ez a módszer az eladók munká­ját is, mivel a csomagolást követően megtörténik az áru­kiszolgálás anélkül, hogy a vásárolt árut a csomagolóba kellene vinni. A most nyitott üzletek kí­sérleti célokat szolgálnak. — Éppen ezért a vele kapcsola­tos tapasztalatokat jó ha minden vásárló beírja a „Ve­vők véleménye” könyvbe, amely az üzletekben megta­lálható. Balogh László főelőadó. Megyei Tanács VB. Kér. Osztály Közérdekű közlemény A szegedi „Vedres István” Építőipari Technikum Igazga­tósága értesíti az érdeklődő­ket, hogy szeptemberben nyitja meg levelező tagozat első évfolyamát. Jelentkez­hetnek azok a 22—40 éves építőipari dolgozók, akik elvé­- - —M1——------------------­A baj nem jár egyedül — mégis teljesíti tervét a Kunszentmártoni Téglagyár , A Kunszentmártoni Tégla­gyár áprilisban nem tudta teljesíteni a tervét. Nyers­téglából 93.5, az égetettből csupán 70 százalékot ért el. Az egyébként egész évben üzemelő téglagyár munkája elé akadályokat gördített a rossz időjárás. A szeles, esős, hideg icjőben a nyerstéglák száradásának ideje hosszabb lett, mint ara számítottak. A műszárító folyamátos mun­kája a liónap közepén meg­szakadt, mert a nagyteljesít­ményű kazánnak túlhevítő berendezése elromlott. Az 5— 6 napos téglaszárítási időtar­tam így 15—16 napra növe­kedett. Kazánhiba miatt a terme­lés egy teljes hetet állt, míg a régi teljesítményű kazánt üzembe nem helyezték. Az idényszerű termelés ápri­lis 7-én kezdődött Nem a legjobb körülmények között, mert a korábbi hibák — köz­tük a nyerstégla nedvessége — miatt az egyik kemencét is le kellett állítani. A ke­mencék rakodási területét lefoglalta a készárú és ez is akadályozta a folyamatos munkát. 4 Kunszentmártoni Tégla­gyár dolgozói mégsem adták fel a reményt és bíznak ab­ban, hogy az év végére egye­nesbe jönnek a terv teljesí­tésével, sőt túl is tudják szár­nyalni. • A napokban megkezdődött a készárú szállítás is és a felszabadult rakodási terület meggyorsítja az égetett tégla kirakásának ütemét. A kimerülőben lévő agyag­bánya helyett a gyár újat ka­pott, mely korszerű villany- erőre berendezett felvpnóval lesz ellátva, A feltárási mun­kálatok már folyamatban vannak, s valószínű, hogy rövidesen elősegíti a lemara­dás behozását. Az elmúlt évben kapott nyereségrészesedés fokozot­tabb mértékben figyelmezteti az üzem dolgozóit g takaré­kos és gazdaságos munkára. Elhatározták, hogy a tervév­ben — a múlt évi gyártási költségnél elért 26 százalé­kos megtakarítást megnöve­lik. Célul tűzték a rezsi­anyaggal való takarékosságot, mert itt vannak még bőven lehetőségek. A minőségi munkának is nagy szerepe van a gazda­ságos termelésbeaa, most már az idő javul és kedvező a gyártásra. Az üzem mégis úgy határozott, helyes, ha védik a nyprsgyártmányokat a széltől, a megrepedéstől. Vásároltak 250 nádtakarót, hogy hibamentes téglák ke­rüljenek az égető kemencé­be. Most már a feltételek biz­tosítottak és akaratban nincs hiány. ' Reméljük, az eredmény sem marad el, amire a Kunszentmártoni Téglagyár dolgozói válaszolni is fognak. ab. Te mit tettel volna? Kilépek az utcára. Előttem száraz leveleket görget á szél. Elgondolkozva megyek, ke­zemben tömött szatyorral. — Meleg ruha van benne, a hatéves Kati lányomnak. Ma hozom ki a kórházból, a manduláját vették ki és na­gyon féltem az őszi, hűvös levegőtől az egyheti szoba­fogság után. Amint a kórterembe lépek, az én Katim ragyogó pofács- kával rohan elém. Szürke szeméből csak úgy világít az öröm. — Jaj, de jó Anyukám! Jaj, de jó hazamenni! — kia­bál, nem törődve azzal, hogy a doktor bácsi még csak a suttogásra adott engedélyt. Ott fickándozik előttem, nya­kamba kapaszkodik és élvezi, hogy az egész kórterem most benne . gyönyörködik. Én azonban nem csak öt nézem: Háta mögött áll az a kislány, akivel egyszerre ke­rültek be ide, egy napon vet­ték ki a mandulájukat és — mivel a hely nagyon ke­vés — a két, máskülönben egészséges gyermeket, egy ágyba is fektették. Együtt szenvedték át az első nap fé­lelmeit, a sírás ijedtséget a műtét után, az anyuka nél­küli estéket, a látogatások előtti várásokat; és együtt számolták türelmetlenül, hogy hányat alusznak még a haza­menetelig. És ez a kislány most riad­tan figyelt bennünket, visz- szanéz a társtalan ágyra, az­után sírva fakad. Hazamégy? — hüppögi Kati ruháját ráncigálva. Kati rá se néz, elfoglalja az öltözködés. Gondolatban már otthon van a testvérei között. És mosolyogva nézem a sietős készülődést, de már nem vagyok egészen őszinte. Bánt a reggeli beszélgetés, amelyet az orvossal folytat­tam. Mennyire kértem, hogy a kislányomat még ma, szom­nyplc osztályát és két éve gyakorlattal rendelkeznek a építőipar valamelyik szak ágában (kőműves, ács, épüleí asztalok, bádogos, stb.) A je lentkezők felvételi vizsga tesznek, magyar, matematik és rajz tantárgyakból az ál talános iskolában tanulta' alapján. A tagozatra jelent kezhetnek azok is, akik se géptervezői vagy szerkesztő vizsgát tettek és ilyen gya korlattal rendelkeznek. Jelentkezési határidő: jú nius 30. Jelentkezési lapot é további felvilágosítást az is kola igazgatósága ad. (Sze ged, Hprváth Mihály u. 2.) baton engedje háza hétfő he­lyett! — Anyukám! készen va­gyok — rezzent föl gondola­taimból Katica sürgető hang­ja. Menjünk! Kézenfogom. Közben bűn­tudattal nézek a kislányra, aki egyedül ül az ágyon és akinek a széniében most any- nyi szomorúság van. Az el­következő két nap minden magányos órája, minden hon­vággyal teli perce ott reszket a pilláin árulkodó könnyei­ben. Ha most az én gyermekem maradna így itt? — Hirtelen vad gondolatom támad: le­vetkőztetem Katit és vissza-: parancsolom az ágyba! — Eh! — Ostobaság! — török le mindjárt. — Hogy magyaráz-' nám meg neki? Akkor meg ő sírna. — Én rontottam el; az egészet! — Majd jön a te anyukád' is — simogatom meg fétsze- ■ gen a gyerek fejét. \ És: így .megyek ki a terem-' bői, gyáván, lesütött szemek-j kel, mint aki gonoszteltet\ művelt. KEMÉNY ERZSÉBET. m cAz iíUymoezcía Szolnok felé tartott hétfőn este a vonat. Az emberek kö­zül volt, aki olvasott a pis­lákoló lámafényben, pfllp^ajfi kényelmesen elszenderutt a kemény pádon. Éppen a me­gyei újságot bújtam. Ekkor lépett hozzám egy alqpsmy, szemüveges, középkorú férfi: — Kovács vagyok, ^: mu­tatkozott be. — Színfán' Szol­nokra? Elmondtam, hogy én is oda tartok és beszélgetni kezd­tünk. Az állat) argóimmá! dolgozik — mesélte. — He­tenként háromszór-négyszer utazik a kirendeltségekre. — Nagyon unja az utazást. Közben megérkeztünk Szol­nokra. Először szokatlannak tűnt a Beloiannisz utca a ko­romsötétségben. — Mi az, áramszünet van? — kérdezte hirtelen szerzett ismerősöm. Bólintottam. Már a vona­ton elmondta, hogy tősgyö­keres szolnoki. Gondoltam: nem lesz gondom, hogy mi­hamarabb hazaérjek, mert szégyen, nem szegyen, négy évé járom a város utcáit, mégis van olyan hely, amit nem ismerek. Pláne, megigy, sötétben. Bizakodva tekintet­tem a jövő elé, talán a kar- társ majd kisegít. A Tabán­ba vitt az utam. — Mondja kérem, nem tudja, hol lehetne a legjob­ban megközelíteni a Bimbó­utcát? — szögezte nekem a kérdést. Először meglepődtem, de nem hagytam szó nélkül a dolgot. — Nem... De miért kér­dezi? — Két éve farkasvakság­ban szenvedek. — aj — A nap kpl: 4.09 ij-kor, nyugszik 19.13 h-kor. — A hold kél 2.05 h-kor, nyugszik 14.58 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhő- átvonulások, néhány helyen záporeső, zivatar. Élénk észak- nyugati, északi szél. a meleg keleten is mérséklődik. Legmagasabb nappali hő­mérséklet: nyugaton 20—23, keleten 23—26, a Tiszán­túlon helyenként 26 fok fe­lett. ' A FELSZABADULÁSI kulturális találkozók kereté­ben járási kulturális bemu- tatókat rendeznek május 18-án Jászkiséren és Kun- szenimártonban. A találko­zókon a járás legjobb szín­játszói, népi táncosai, ének­karai, valamint ének- és zene szólistái vesznek részt, TÖBB EZER látogató te­kintette meg Jászberényben a Lehel klubban megnyílt újító és szakköri kiállítást. A SZOLNOKI Úttörőhöz évzáró kiállítást rendez az Uttörőház legjobb szakkö­reinek munkáiból. Kiállí­tásra kerülnek fa- és ras- ipari-, fotó-, kézimunka-, hajómodelező-, elektrotechni­kai készítmények, a krónikás, a háztartási, biológiai és ké­miai szakkörök munkái. A kiállítás május 17-én nyílik és 25-én zárul. —• KISS LAJOS és F. Nagy Péter brigádja jár élen a ta­vaszi munkákban a turkevei Vörös Csillag Tsz-ben. A MEGYEI Tanács Nép­művelési Osztálya a peda­gógus-nap alkalmából kép­zőművészeti kiállítást rendez az Uttöröliáz dísztermében. A kiállításon minden peda­gógus részt vehet bármilyen képzőművészeti anyaggal — (festmény, szobor, grafika, gobelin). A kiállítási müve­ket a Megyei Tanács Műve­lődési Osztályához kell be­küldeni május 24-ig. A meg­nyitás május 30-án lesz. MÁJUS 19-ÉN, délután 3 és 9 órakor a szolnoki Ver­seghy Gimnázium műked­velői bemutatják Gogol: „Re­vizor’“ című ötfelvonásos da­rabját a Szigligeti Színház­ban. MEGYÉNK három közsé­gében nagyszabású ifjúsági találkozók lesznek május 25- én. Martfűn a szolnoki járás fiataljai, Jászalsószentgyör- gyön a jászberényi és jász­apáti, Puszta taskonyban a kunhegyesi és tiszafüredi já­rás kiszistái találkoznak. Tiszát öldvár éleiéből A községi könyvtárat ez évben 200 kötettel gyarapít­ják 4000 forintos költséggel. Négyezerharmincöt folyó­méteren bővítik a villanyhá­lózatot 169 ezer forintos be­ruházással, a község azon ré­szein, ahol eddig még vil­lanyhálózat nem volt. 14.990 forintot fordít a ta­nács községfejlesztési alap­ból a két kultúrház felújítá­sára, illetve tatarozására. MÁJUS 14 Szerda Bonifác J/api postánkból Május 13-án a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Tombor Jánosné Tiszapüs- pöki. Örömmel olvastuk le­veléből, hogy ügye kedve­zően nyert elintézést. Más­kor is bizalommal forduljon szerkesztőségünkhöz. Bácsi Sándor Törökszent- miklós. Levelét megkaptuk. Sarudi László Öcsöd. Se­res András Jászdózsa, Soly- mosi Sándor Jószkisér,. Pa­naszukat meg vizsgál jukí-iUe- tékes szervek segítségével. Az eredményt levélben kö­zöljük kedves levélírőiiikkal. Szíves türelmüket kérjük.­Porcsalmi Lajos Kisújszál­lás. — Sporttal kapcsolatos tájékoztatását köszönettel vettük. Lapunkban feldol­gozzuk. Bognár Gyula Jászberény, Bakó Kálmán Kisújszállás, Csótó Géza Túrkeve, Seller István Szolnok, Pataki Ist­ván Kenderes. írásaikat kö­szönettel vettük. Munkánk során hasznosítani fogjuk. — Várjuk további leveleinket. Demeter Miklós Jászapáti. Ügyében érdeklődni fogunk. A válaszadásig is kérjük szí­ves türelmét. Menkó Ernő Szolnok. Pa­naszára választ kaptunk. Az eredményről levélben fog­juk tájékoztatni. Szuh Erzsébet, Gy. Szabó Hona Mezőtúr, Juhai Mária Kunmadaras. S. Nagy Er­zsébet Rákóczifalva. Csirke András Jászberény. Kedves kis Pajtások! Leveleiteket továbbítottuk az „Uttprpk Fórumá'‘-hq;j. iRDESSIN 1 ' 1' ....... a é3 ^n éplapban!

Next

/
Thumbnails
Contents